Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)

2007-04-06 / 15. szám

The New Yorker: Márai Sándor egyre fiatalodik Lélegzetállító nyelvi bravúrok és későbbi regényeinél több humor, féktelenebb képzelőerő jellemzi Márai Sándor 1930-ban megjelent Zendülők című regényét - írta a The New Yorker magazin abból az alka­lomból, hogy a harmadik Márai-regény jelent meg angolul a Knopf kiadó gondozásában. Márai Sándor egyre fiatalodik. A „magyar középosztály írójának” karrierjét az Egyesült Államokban A gyertyák csonkig égnek című regény indította el, amely Parázs (Embers) címmel látott napvilágot az író halála után 12 évvel, 2001-ben. Az eredetileg 1942-ben megjelent regény után az amerikai közönség másodikként a Vendégjáték Bol­­zanóban című regény fordítását vehette kézbe 2004-ben (Casanova Bolzanóban címmel), ezt a könyvet először 1940-ben adták ki. A most megjelent, harmadik angol nyelvű Márai-regény, a Zendülők (The Rebels) eredetileg 1930-ban jelent meg, amikor az író éppen 30 éves volt - írja Arthur Phillips kritikus. Ez Márai Sándor sorrendben negyedik regénye, amely egy fekete humorú könyv „az ifjúságról háború idején”. Már ebben a kötetben is tetten érhető az író későbbi műveiben kibontakozó tehetsége, bár vidámabb és féktelenebb képzelőerő jellemzi annál, mint amit az olvasó az érettebb regények alapján várna. Ezt az magyarázza, hogy Márai 1930-ban még nem tapasztalta meg azokat a nagy tragédiákat, amelyek nemzetére és személy szerint rá vártak. A The New Yorker azt írta: Márai Sándor, aki az 1920-as évektől az 1940-es évekig Magyarország első számú írójának számított, hitt abban, hogy a polgárság testesíti meg a legértékesebb európai hagyo­mányokat, a liberális demokráciát, a vállalkozó szellemet és találé­konyságot, az intellektuális kíváncsiságot és a toleranciával párosuló tiszteletet. Az első világháború után azonban kénytelen volt megál­lapítani, hogy osztálya nem tudott megfelelni ezeknek az értékeknek. A polgárságot vádolta, amiért az szerinte önző módon nem tudott demokráciát teremteni, és az ország a fasizmus felé fordult. A Horthy­­rendszer alatt Márai „belső emigrációba”, írói munkásságába vonult vissza. Mélyen hitte: a művészet arra van, hogy megóvja az embert az összeomlástól. A Zendülők olyan fiatalemberekről szól, akik körül a világ romba dől, akik a felnőtté válást összetévesztik az elmúlással, a felnőttséget a háborúval. A regény átható erkölcsisége, ugyanakkor beteges figu­rák által meghatározott légköre olyan híres regényekre emlékeztet, mint Thomas Mann Varázshegye vagy Robert Musil A tulajdonságok nélküli ember című könyve. Ez nem véletlen és nem is rontja Márai hitelét: a magyar szerző ugyanannak a kornak a levegőjét szívta, amely­ben ezek a nagy írók éltek. Márai A gyertyák csonkig égnek című 1942-es regényével saját stílust teremtett; a hosszú, örvénylő monológok, az írás pszichológiai mélysége, egy régi bűn többszintű jelentésének kibontása egyedivé és utánozhatatlanná teszi a könyvet. Korábban, 1930-ban „még csupán” nagyon-nagyon jó könyveket írt - fogalmaz Arthur Phillips. Az Egyesült Államokban letelepedett Márai talán azért halt meg ismeretlenségben, mert nem vált angol nyelvű alkotóvá; mindvégig csak magyarul volt hajlandó írni. A The New Yorker kritikusa megje­gyezte, hogy az író műveit Magyarországon ma már széles körben olvassák, az iskolákban tananyag, és halála után megkapta a legmaga­sabb magyar irodalmi kitüntetést is. Szobra mégis szülővárosában, a szlovákiai Kosicében (Kassán) áll, ami arra utal, hogy inkább osztrák­­magyar, semmint magyar író volt. Az amerikai olvasók Szirtes György tolmácsolásában élvezhetik a regényt. Az angol-magyar költő, műfordító ragyogó prózába ültette át a művet, noha nyelvezete az amerikai olvasó számára időnként egy kissé talán brit árnyalatúnak tűnhet. A pápa közölte: a pokol valóban létezik A pokol nem csak egy vallási szimbólum, hanem egy olyan hely, ahol a bűnösök valóban elégnek egy végtelen tűzben - monda a pápa. XVI. Benedek szerint a modern időkben sok ember, közöttük hívők is elfelejtették, hogy ha nem sikerül hinniük abban, hogy elkerülhetik a bűnöket, azzal az örök kárhozatnak teszik ki magukat. A pápa Róma egyik északi elővárosának egyházközsége által ren­dezett összejövetelen azt mondta: a pokol valóban létezik, és örökkön létezni is fog, még akkor is, ha senki sem beszél róla manapság. A pápa azt is megjegyezte, hogy a bűnbocsánat a megbánok számára a katolikus hit egyik sarokköve. Emlékeztetett arra, hogy Jézus megbocsátott a házasságtörő nőnek, és megvédte attól, hogy megkövezzék. A vatikáni tisztviselők elmondták, hogy a pápa, Róma püspöke egyszerűen beszélt, mint egy plébános. Az volt a célja, hogy megerősítse az új katolikus katekizmust, amely szerint a pokol mindörökké elválik Istentől. Mindez sokkal inkább szimbolikusan értendő, mint fizikailag. RESIDENTIAL BROKERAGE LOS Angeles-i Ingatlan Ügynök ANDREA VOLORE Ingatlanok eladása és vásárlása Los Angeles és környékén és Magyarországon Mobil telefon 818-888-4663 Megbízható, dedikált szakértőt keres ingatlanának eladásával/vásárlásával kapcsolatban ? Hívjon egy privát és diszkrét interjúra. Újszerű finanszírozási formákkal is segíthetek. Alacsony kamatok. 0% első fizetési részlet. 20750 Ventura Blvd., Suite 160, Woodland Hills CA 91364 www.TopRealEstateService.com Díjazták a Rokonokat Kaliforniában Szabó István nyerte el a leg­jobb rendező díját a tiburoni film­fesztiválon. A kaliforniai Tibu­­ronban március utolsó hetében 90 ország részvételével rendezték meg a nemzetközi filmszemlét, melyen összesen 250 filmet mutat­tak be, köztük Szabó István Roko­nok című művét. A Rokonok című film Móricz Zsigmond azonos című művének film átirata, a 37. Magyar Film­szemle nyitófilmjeként mutatták be először, majd nagy sikerrel játszották a hazai mozik. A Csányi Sándor, Tóth Ildikó főszereplésével készült film nemzetközi bemutatójára tavaly nyáron került sor a moszkvai filmfesztiválon, azóta számos rangos nemzetközi filmszemlére kapott meghívást. Jelenleg a 26. Isztambuli Nemzetközi Filmfesz­tiválon vetítik. A Rokonok az Objektív Filmstúdióban készült, producere Rózsa János. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: kaprinyaks@webtv.net MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Ari­zonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költe­ményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. Budapesten is megnyílt a New York-i Filmakadémia Júliustól Budapesten is meg­nyitja kapuit a nemzetközi film­szakma legrangosabb iskolája, a New York Film Academy. A tandíj nem kevés, de a szeren­csések akár Kevin Kline-tól vagy Joel Scumachertől sajátíthatják el a filmezés kulisszatitkait. Hétfőn Jerry Sherlock, a nemzetközi hírű filmiskola ala­pító igazgatója és Czinkóczky aláírta azt a több évre szóló együttműködési szerződést, amely szerint az intézmény már 2007- ben Budapesten is indít kihelyezett kurzust színész, rendező/operatőr és forgatókönyvíró szakokon. New York, Los Angeles, London, Párizs, Miami, Barce­lona, Bilbao, Milánó, Firenze, Tokió, valamint a Harvard Univer­sity, Princeton University, Cam­bridge University és az MGM Stu­dios / Universal Studios után tehát Budapest lesz a tizenhatodik hely­szín, ahol az amerikai filmiskola új tehetségek után kutat - mondta el a FigyelőNetnek Czinkóczky Csaba, a Silverback Films magyar származású ügyvezetője. Az idén augusztusban kezdődő intenzív - négyhetes worksghop formában lezajló - filmképzés elsődleges célja, hogy a nemzetközi felho­zatal felfedezettjeivel feltöltse a fáradó amerikai filmipart. A magyar partner, a Silver­back Films budapesti irodája eddig hatvanmillió forintot költött a tanfolyam beindítására, amelyet a tandíjakból, EU és állami támo­gatásból valamint egy szponzo­rcsomag bevételeiből remél majd fedezni. A filmprodukciós iroda támogatásával az akadémia több ösztöndíjat is meghirdet. „Az egyhónapos képzés tandíja 3500 dollár (közel 650 ezer forint) lesz, de igyekszünk szponzoroktól pénzt szerezni arra, hogy 2-10 tehetséges fiatal ingyen járhas­son a kurzusokra”- mondta kér­désünkre Czinkóczy. Hozzátette, hogy már most 8500 érdeklődő van arra a háromszor húsz helyre, amit idén be tud fogadni a rangos képzés. Az éves kurzus díja 17 ezer dollár (nagyjából másfél millió forint) lesz. A jelentkezők között van a film területén viszonylag kezdőnek számító leendő hallgató, de van három játékfilmet maga mögött tudó rendező is, akinek kilétét azonban Czinkóczy egyelőre nem fedte fel. A New York Film Academy hallgatói között egy sor filmes híresség csemetéje található: már másodéves Steven Spielberg fia és Susanne Sarandon lánya, Tim Robbins, Pierce Bros­­nan, Peter Bogdanovich, Melanie Griffith és Donatella Versace gyermekei, valamint Luc Besson húga pedig idén végez az anyain­tézményben. A New York Film Academy mindenek előtt olyan “up-to­­date” tudást biztosít direkt a filmszakma legjobbjaitól, ame­lyet ilyen intenzíven egyik helyi színművészeti képzés sem tud nyújtani. Nemzetközileg is elis­mert diplomát és vizsgafilmet ad, valamint ami a filmszakmában a legfontosabb: kapcsolatokhoz segít. A nemzetközileg akkredi­tált budapesti nyári intenzív workshop négy hetes lesz, és a szakoktól függően az amerikai felsőoktatás rendszerében három" vagy négy kreditpontot ad. Mivel az intenzív elméleti oktatás mellett fontos szerepet kap a „hands-on” oktatási módszer, a megszerzett elméleti ismeretek azonnali gyakorlatba helyezése, a tanulók már első naptól kezdve kamerával és vágógépen dol­goznak. Ahogyan az egyik alapító, Michael J Young hirdeti: “ez egy katonai kiképzőtábor, ahol egyetlen perc üresjárat sincs. Film reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára és vacsorára. Elmélet, forgatás, vágás, kiértékelés éjjel-nappal.” Czinkóczky elmondta, hogy Magyarországon még soha nem volt ennyi filmes tehetség, mint most - és ugyanakkor soha nem volt az ország ennyire leszakadva a nemzetközi filmelittől. „Akár­csak a magyar foci újraéleszté­séhez, a filmszakmában is vissza kell mennünk az alapokhoz. Április 6,2007 ||

Next

/
Thumbnails
Contents