Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-03-10 / 11. szám

Amerikát felfalják a hangyák Az Amerikai Egyesült Államok 14 államát diadalmenet­ben meghódító vörös tűzhangya (Solenopsis invicta) nem kímél sem embert, sem ál­latot, de még a vil­lanyvezetékeket sem, s az évente milliárd dolláros károkat okozó élőlények megfékezése egyre égetőbb kérdéssé vált. Robert Vander Meer amerikai biokémikus a hangyák kémiai kom­munikációs rendszerét, a feromonokat kutatta: életéből négy évet szánt a hangyák megfékezé­sének problémájára, de 25 év sem volt elegendő - mondta el a kutató a New Scientist című brit tudományos folyóiratban megjelent interjúban. Annyi azonban ismertté vált: a hangyák elleni küzdelmet vonzó és taszító feromonokkal lehet felvenni. Csalival össze le­het gyűjteni és szelektíven lehet elpusztítani a vöröshangyákat, hogy más hangyafajok megma­radjanak. A másik lehetséges módszer: megkeresni Dél-Amerikában a tűzhangyák természetes ellensé­geit. Ilyen ellenség például egy néhány milliméteres légyfajta, a Pseudacteon, amely a hangyák testébe helyezi petéit. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amely­nek hatására a hangya gyakorla­tilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció. A vörös tűzhangyák meghódították már Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet és Mexikót, és fenyegetnek minden meleg éghajlatú országot. Észak- Amerikába az 1930-as években Dél-Amerikából Alabamába, Mobile város környékére hurcol­ták be. Mivel nem volt ter­mészetes ellenségük, gyorsan el­szaporodtak az Egyesült Államok egész dél-keleti részén. Jelenleg egy hektár földön tipikusan 300 hangyacsalád él, mindegyikben negyedmillió hangya dolgozik. A hektáronkénti 20-30 kg hangya már nem elhanyagolható bio­massza. Az Egyesült Államokban ed­dig mintegy 80 hangyacsípéses halálesetet tartanak nyilván. A népesség egy százaléka hiper­­érzékeny a hangyacsípésre. A fertőzött területeken a statisztikák szerint 3-4 év alatt mindenkit legalább egyszer megcsípnek a hangyák. Ha valaki odakap, a megzavart állatka feromonnal vészjelzést ad le, és mintegy vezényszóra minden hangya csípni kezd. A tűzhangyák kiszorítják a közönséges hangyákat, meg­támadják a földön fészkelő madarakat és a veteményeket. Texasban a kipusztulás fenyegeti miattuk egy kis énekesmadarat, a csigák könnyű prédának számítanak, de ha egy őz hangyaboly kö­zelében hozza világra kicsinyét, annak sincs sok esélye. Ha egy hangya vil­lanyvezetékek közé kerül, és megrázza az áram, vészjelzést ad le, amivel odahívja a többi hangyát. Az áram ezeket is megrázza, ezek is vészjelzést adnak, s lavinaszerűen odagyűlő biomasszától egyszer csak tönkre­megy az elektromos rendszer: a károk csak Texas államban évi 140 millió dollárjába kerülnek az energiaszolgáltatóknak és a távközlési cégeknek. Csak a mezőgazdaságban évi 750 mil­lió dollárra teszik a hangyák okozta károkat, amelyek az egész Egyesült Államokban - az orvosi ellátás költségeit is beleszámítva - meghaladják az évi 5 milliárd dollárt. Megjósolható a DNS-ből a vezetéknév Törvényszéki orvosszakértők is alkalmazhatják majd azt a brit kutatási eredményt, amely szerint egy bűnügy helyszínén található DNS-minta alapján következtetni lehet a gyanúsított vezetéknevére. A genetikai kapcsolat feltárásán alapuló módszer nem tökéletes, mégis fontos nyomozati eszköz lehet, írja a BBC. A brit Leicester Egyetem kutatócsoportjának módszere a férfiak Y-kromoszómájának vizsgálatán alapul. A sejt genetikai információit hordozó DNS, kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva. Az Y-kromoszóma kizárólag a férfiak genetikai kódjában létezik, és apáról fiúra száll - csakúgy, mint a vezetéknév. „Egy bi­zonyíték sem alapozhat kizárólag az Y-kromoszómára, de módszerünk nyomozati eszközként segítséget jelenthet a gyanúsított azonosításá­ban” - mondta Mark Jobling, a Leicester Egyetem professzora. '^TRieghivo A Magyar Köztársaság Főkonzulja és az Egyesült Magyar Ház vezeősége szeretettel meghívja március 12-én vasárnap 3:00 órakor az Exposition Parkban, (Vermont Avenue és a 39 street kereszteződésénél, LA) a Kossuth szobornál tartandó 1848-49-es SZABADSÁGHARC emlékére rendezendő koszorúzási ünnepségre Ünnepi beszéd: Bősenbacher Ferenc A műsorban fellépnek: Finta Ilona, Fizli Magdi, Fizli Lali, Kodály Kórus, Kárpátok Búzavirág tánccsoport Zongoránál Neszlényi Judit Maxim András t Műsort összeállította, rendezte és az összekötő szöveget mondja Óss Enikő és az azt követő 4:30-kor a Magyar Házban (1975 Washington Blvd, Los Angeles, CA 90018) tartandó ünnepségre és műsoros fogadásra Szünetben büfé és üdítőitalok. Információ: Éva Maria Matte 310-874-6219 www.magyarhazla.com Cápákkal akar kémkedni az amerikai hadsereg Az Egyesült Államok had­seregének tudósai olyan elek­tronikus agyi implantátumot fej­lesztenek, amelynek segítségével távirányítású víz alatti kémekké, vagy akár fegyverekké is változ­tathatják a cápákat. A Pentagon által finanszíro­zott kutatócsoport azt reméli, hogy az agyba beültetett implan­­tátum segítségével irányítani tud­ják majd a ragadozókat, és meg is tudják majd fejteni, mit érzékel­nek. így alkalmasak lennének a cápák például tengeri járművek követésére. Bár a hidegháború idején mindkét oldal idomított delfineket és gyil­kos bálnákat félkatonai feladatokra, ez a mostani valószínűleg az első alkalom, hogy a hadsereg ennyire komolyan veszi az állatokban rejlő lehetőségeket. A cápák ugyanis rendkívül csendesen mozognak a víz alatt, érzéke­lik a legfinomabb elektromos tereket, és követni tudják a vegyi anyagok nyomait is - írja a New Scientist. A kutatásnak persze nem csupán a katonai felhasználás a célja. A tudósok azt várják, hogy a cápák agyába ültetett implantátumok segítenek jobban megérteni az állatok és környezetük közötti kapcso­latot, és előrelendítik majd az emberi bénulás legyőzésére irányuló kutatásokat is. 200 éven belül eltűnhetnek a szőkék A szőke, kék szemű nő Észak-Európában alakult ki a jégkorszak végén, evolúciós anomáliaként, amelynek cél­ja a feltűnéskeltés volt a ritka férfinépességért folytatott versenyben - legalábbis ez a végkövetkeztetése annak a géntudományi kutatás­nak, amelynek eredménye a héten jelenik meg Nagy- Britanniában. A skóciai St. Andrews egyetem megbízásából elvég­zett nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy 10-11 ezer évvel ezelőtt még kizáróla­gos volt a sötét haj és szem, ami egyébként a mai napig jellemző az emberiség túl­nyomó többségére. Akkoriban azonban a hideg északon, a visszahúzódó jég által hátrahagyott tundrákon nem ter­mett olyan növény, amely emberi fogyasztásra alkalmas lett volna, és csak a vadászattal megszerezhető vadhús állt rendelkezésre élelmi­szerforrásként. A hosszú és veszé­lyes vadászatokon viszont a férfiak közül sokan odavesztek, így a nők aránya a férfiakéhoz képest jelentősen megnőtt. A világosabb haj- és szem­szín, ami korábban csak ritka mutációként fordult elő, ebben a környezetben előnynek bizonyult a kevés férfiért folytatott ádáz versenyben, és a szőke fejszőrzet evolúciós mércén mérve igen gyors elterjedése Észak- és Kelet- Európában a szakértők szerint azt jelzi, hogy a szőke haj kifejezetten kiválasztási szem­pont volt. A kutatás szerint a hajszínt meghatározó, MC1R jelű génnek Európában legalább hét variánsa van, és ezen a földrészen világviszonylatban szokatlanul széles a haj- és szemszínválaszték. A szokásos evolúciós folyamattal az ilyen gazdag színkészlet kialakulása mintegy 850 ezer évig tartott volna, ám a modem ember csak 35-40 ezer évvel ezelőtt jutott el Afrikából Európába. A szőkék jövője azonban így is kérdőjeles. A The Sunday Times című brit lap idéz egy WHO-jelentést, amely szerint a szőkék valószínűleg 200 éven belül eltűnnek, mert még mindig igen kevesen hordozzák maguk­ban a természetes szőkeséget meghatározó gént. Az ENSZ egészségügyi szervezetének tanulmánya az­zal számol, hogy az utolsó természetes szőke egyén jó esél­lyel 2202-ben fog megszületni Finnországban. Megszűnhet a bábeli zűrzavar - marad az angol A kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét - figyelmeztetett az ENSZ nevelésü­gyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO), az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója az évforduló al­kalmából a szervezet párizsi székházában rendezett konferencián azt hangoztatta, hogy a nyelv szorosan kötődik a személyiséghez. Egy nyelv kihalásával pedig egy világlátás el tűnik - tette hozzá. Muszan bin Dzsafar bin Hasszán, az UNESCO közgyűlésének elnöke a - nyelvi sokszínűségről és az amerikai, afrikai vagy ázsiai „kis nyelvek” megőrzésének nehézségeiről rendezett - konferencián hozzátette: nem szükségszerű, hogy az ilyen nyelvek eltűnjenek más nyelvek térnyerése miatt, élő és a nagy nyelvek mellett létező más kife­jezési eszközöket kell létrehozni belőlük. A főtitkár mindazonáltal elismerte, hogy nehéz szembenézni a globalizáció áradatával, amely az angol nyelvet - az angolszász tömeg­­kultúra, a filmek és a zene révén - egyeduralkodó helyzetbe hozza. Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! 7lc ßaAadjjan otltwn a AüJtéAAjJ - JiLi^cn nálunk nwqkapJuüjja kéA^sm! @ulwA nélkülit Iá kéA%ílünk! (323) 962-6434 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents