Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-02-10 / 7. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER 12/31/2009 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 I Világméretű fenyegetés Mohamed-karikatúrák miatt A pakisztáni külügyminisztérium szombaton berendelte kilenc európai ország diplomáciai képviselőjét, közte Magyarországét is a Mohamed-karikatúrák > európai lapokban való megjelentetése ügyében. Irán viszont meg is fenyegette a Mohamed-karikatúrákat leközlő országokat. Megrohamozta és felgyújtotta Dánia és Norvégia damaszkuszi nagykövetségét a megjelent Mohamed-karikatúrák miatt tüntető több száz fős tömeg; az incidens nyomán a két ország Szíria haladéktalan elhagyására szólította fel állampolgárait. Mahmúd Zahar, a palesztin választásokon elsöprő győzelmet arató Hamász mozgalom egyik vezetője egy nyilatkozatában megbocsáthatatlan sértésnek nevezte a karikatúrákat, amelyet, mint mondta, halállal kell büntetni. „Meg kellett volna ölnünk mindazokat, akik a Prófétát káromolják, ehelyett itt vagyunk és békésén tüntetünk” - mondta Zahar az II Giornale című olasz napilapnak. Pénteken a washingtoni külügyminisztérium is a tiltakozó muzulmánok oldalára állt, amikor elítélte a Mohamed-karikatúrák újraközlését az európai újságokban. „Ezek a rajzok ténylegesen támadást jelentenek a muzulmánok hitére”, nyilatkozta Kurtis Cooper, a minisztérium szóvivője. „Mi méltatjuk és tiszteljük mindenki vélemény- és sajtószabadságát, de ennek mindenesetben összhangban kell állnia a sajtó felelősségével is”, fogalmazott Curtis. A Vatikán is elítélte a vallásos meggyőződés megsértését. Közleményében az egyházi állam kiemeli: a véleménynyilvánítás szabadsága nem hatalmaz föl senkit sem arra, hogy sértse mások vallásos meggyőződését. A The Times ismertetése szerint a dán Jylland-Posten 25 karikaturistát kért fel arra, hogy rajzolják meg Mohamed prófétát, „ahogy ők látják”; a felhívásra tizenketten nyújtottak be műveket. Rumsfeld: Amerika hosszú háborúra készül- Az Egyesült Államok olyan háborút vív, amely hosszú lesz - hangzik az amerikai védelmi áttekintés (QDR) első mondata. A Pentagon húszéves távlatra szóló jelentésének nyilvánosságra hozatala kapcsán Donald Rumsfeld védelmi miniszter Hosszú háború címmel tartott bevezetőt, ezzel hivatalossá téve, hogy mi a terrorizmus elleni globális háború új neve. A „hosszú háború” a történelemben eredetileg a XVII. és XVIII. század fordulóján a Habsburg Birodalom és a törökök közötti másfél évtizedes konfliktust jelölte. Két éve John Abizaid tábornok, az iraki és afganisztáni hadműveleteket irányító Középső Parancsnokság (Centcom) vezetője alkalmazta a kifejezést először. Tavaly már könyv is jelent meg, amely címében mai összefüggésben tartalmazta a szókapcsolatot. A meghatározás egyébként nem váltott ki osztatlan elismerést. Sokan - köztük szövetséges kormányok is - kifogásolták, hogy negatív jelentést hordoz. Elemzők szerint a kifejezés hivatalossá válása arra utal, a Fehér Ház és a Pentagon már nem számol gyors győzelemmel. A QDR-t bemutatva Rumsfeld azt mondta, három cél áll az Egyesült Államok előtt: megakadályozni, hogy a terroristák tömegpusztító fegyverhez jussanak, megvédeni egy támadástól az USA honi területét, és segíteni a terrorizmus ellen harcoló szövetségeseket. Az USA kihívja a világot George W. Bush State of the Union beszédje „Csak úgy védhetjük meg népünket, csak úgy biztosíthatjuk a békét, csak úgy tarthatjuk a saját kezünkben sorsunkat, ha miénk a vezető szerep, úgyhogy az Amerikai Egyesült Államok továbbra is vezetni fog” - jelentette ki kedden szokásos évértékelő, úgynevezett State of the Union beszédében George W. Bush amerikai elnök. Bush idei beszédében alig voltak újdonságok, viszont az elhangzottak meglehetősen pesszimista képet festettek az USA és a világ helyzetéről. „Vagy úgy döntünk, hogy magabiztosan folytatjuk az ellenség üldözését, vagy visszavonulunk kötelességeinktől egy egyszerűbb élet reményében” - fogalmazott az amerikai elnök, aki szerint az USA vezető szerepének egyetlen alternatívája egy sokkal veszélyesebb és nyugtalanabb világ. Bush beszédéből azonban az derült ki, hogy már most is számos ellenség leselkedik az amerikaiakra, melyek ellen fel kell venni a harcot. Ott vannak például a szabadság, „korunk nagy dobásának” ellenségei. Bár Bush szerint a szabadságért vívott harc még folyik, úgy vélte, hogy Irakban már győzött az Egyesült Államok. Bush legjelentősebb idei javaslata az energiellátásra vonatkozott. Bejelentette, hogy 22 százalékkal növelik a költségvetésben a kutatásokra és fejlesztésre-fordítható összeget. Ennek hosszútávú célja, hogy mérséklődjön Amerika olajfüggősége. Az új pénzeket gazdaságosabb elemek, - hibrid- és elektromos autók, hidrogénnel hajtott, szennyezésmentes járművek fejlesztésére fordítják. Közölte, 2025-re 75 százalékkal kell csökkenteni a Közel-Keletről származó olajbehozatalt. Több szénégetésű, de környezetbarát erőmű kell, forradalmi nap- és szélenergiára, illetve „tiszta, biztonságos atomenergiára” van szükség - mondta. Az atomprogramja miatt támadott Irán kapcsán kijelentette: Teherán „szembeszegül a világgal”, a világ népei nem hagyhatják, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert. Bush a belpolitikai kérdések közül szociális és oktatási kérdéseket feszegetett leginkább, illetve kikelt az emberi klónozás ellen, „az egészségügyi kutatások legszörnyűbb meggyalázásának nevezett”, de a Times szerint beszéde szegényes volt. Nem csak a nagyszabású elképzelések hiánya miatt, hanem azért is, mert hangvétele, fordulatai mit sem változtak egy év alatt. Az amerikai napilap azt is kifogásolja, hogy Bush nem szólt több országos jelentőségű ügyről: nem esett szó a hurrikánok pusztításáról és az amerikai törvényhozásban eluralkodó botrányokról. Bush szerint „veszély és hanyatlás” vár Amerikára, ha nem néz szembe a külső kihívásokkal. Felszólította hallgatóit, hogy az elszigetelődés helyett a tettet válasszák. Az elnök azt is elmondta, mit kell tenni: az USA- nak meg kell őriznie vezető szerepét, amihez segítséget nyújthatnak a kreatív, művelt, keményen dolgozó amerikaiak. Az MSZP Gyurcsányt javasolja kormányfőjelöltnek Gyurcsány Ferencet javasolja az MSZP miniszterelnök-jelöltjének a párt országos választmánya. A tagok egyhangúan álltak ki a jelenlegi kormányfő mellett. A végső döntést a párt kongresszusa hozza meg, február 18-án. Az MSZP választmánya egyhangúlag támogatta a választási programot és az országos listát is, melyet Gyurcsány vezet. Gyurcsány Ferenc az ülésen kiemelte: Magyarországnak két út között kell választania, az MSZP által képviselt, a szociális igazságot szolgáló és a neokonzervatív, a tőkeérdekeket szolgáló politika között. A szocialisták programja a kormányfő szerint a több munkahelyet és a jobb életet célozza meg. Negyvenötén fagytak meg eddig Magyarországon Legalább 45 halálos áldozata van idén a rendkívüli hidegnek, de az ORFK adatai szerint szeptember óta száznál is többen vesztették életüket a fagyban. Az áldozatok nem mind hajléktalanok, egyharmaduk saját lakásában hűlt ki. A szociális tárca miniszteri biztosa bevallotta, hogy lehetetlen elkerülni az évi átlag háromszáz fagyhalált. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója szerint sok panasz érkezik hozzájuk a melegedőhelyeken és az egészségügyi vizsgálatokon elszenvedett megaláztatásokról, mások arról számolnak be, hogy értékeiket féltik, ezért vállalják inkább a hideg utcát. A szociális tárca miniszteri biztosa bevallotta, hogy lehetetlen elkerülni az évi átlag háromszáz fagyhalált. Ennek ellenére idén jelentősen csökkent az utcai szociális ellátásra szánt állami normatíva. BOLÖOG VALENTIN NAPOT j 1 äTtöZKOuO Kcrcißfli Mcgcniéstío tüze bánt. Te lehetsz írja sebemnek, [ Gyönyörű kis tulipánt! I Ezer ambrózia csokkál gs r 'ZUíCK vaiaszoaen. a
