Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-01-01 / 1. szám
Titkos gondolatoktól pirulunk Van, aki a szexre gondolva pirul, van, aki hazudik, de tart a lebukástól, de egy bók is okozhat kontrollálhatatlan arcpírt. Az elvörösödésben az a furcsa, hogy az ember eleinte azt hiszi, hogy kinövi, aztán ahogy múlnak a gyermekévek, csak nem jön a változás. Veszélyforrások: a bókoktól a hazudozásig A kiváltó okok között a legveszélyesebbnek a váratlan bókok tűntek, melyből arra következtetünk, hogy a mai illemkódexből hiányzik a bókok fogadására vonatkozó fejezet, vagy szimplán csak macsósodik társadalmunk, és ezért szoktak el a nők a bókoktól. Több romlatlan válaszadónk beszámolt arról, hogy a médiában lehúzott évek dacára is elvörösödik, ha tudja, hogy nem a színtiszta igazat mondja. Ezeknél a személyeknél azt is megfigyeltük,hogy a nyilvánosság figyelme és a rászegeződő tekintetek is okozhatnak arcpírt. Gyakran érzik azt az elvörösödők, hogy beszélgetőpartnereik valamilyen rejtett előzetes tudással rendelkeznek velük kapcsolatban, és esetleg épp erre gondolnak, de közben ravaszul valami egészen mást mondanak, ami nagy para. Egyik válaszadónk minden % részletre kiterjedően szintetizált: „Általában nem is konkrét téma vagy szituáció miatt pirulok el, hanem olyan mélyben rejlő összefüggések miatt, amiknek csak egy részét tudom. Például eszembe jut a témáról valami, arról megint valami, ami ciki vagy szexuális vagy titkos (vagy mind egyszerre), a kívülálló meg nem érti, mi ebben a pirulós, de én tudom. De van, amikor még én sem tudom. A tudatalattim üzen, hogy „hoppá, egy hasonló dologról már hazudtál egyszer”. A röhejes az az egészben, hogy elvileg nincs olyan téma, amiről ne beszélnék bárkivel - tehát elvileg nem vagyok az a pirulós típus -, gyakorlatilag meg mégis.” Orvoslás: az elfutástól a fedősminkig A vörösödést eltitkolni és orvosolni szinte lehetetlen, vallják az érintettek. Egyesek az erős fedősminkkel megtámogatott alapozót, a szoláriumot vagy a Földközi-tenger szerzett barnaságot javasolják, mások speciális légzési technikában hisznek vagy az egyszerű elfutásban, de akadnak olyan taoista beállítottságú vörösödők is, akik önkontrolion dolgoznak. „A pszichiáterem szerint ilyenkor mondani kell valamit, tenni egy megjegyzést arra, amit szerintem a többiek gondolnak. Faszán működik” - értesülünk egy olcsó és kézenfekvő megoldásról. Megítélés: a másé nem, a mienk ciki A hasonszőrűvel való találkozás - értsd mások elvörösödése - rendszerint megnyugtatja a vörösödőket, ám a kisördög néha belőlük is előbújik: „Ha látok egy vörösödő lányt, előfordul, hogy jól rápirítok, hagy lángoljon, mint egy huszita harci szekér” - mondja az egyik férfi megszólaló, maga is vörösödő. A többség azonban, mint mondtuk empatikus és ügyel arra, hogy ne hozza kellemetlen helyzetbe sorstársát. Érdekes nemspecifikus jelenség, hogy a nők alapvetően kedvesnek tartják a férfiak elpirulását, Kivéve, ha egy fiú azért pirul el, mert nyámnyila. Önmaguk elvörösödésével szemben azonban nem ilyen elnézőek ismerőseink: az átlag közepesen cikinek tartja, valahol félúton a csuklás és a szellentés között. A tudomány álláspontja Az ókor nagy megmondóembere, Seneca természetesen az arcpirulásról is remek alapigazságokat tett: „A pirulás nem a szellem gyöngeségéből ered, hanem a dolog újdonságából, ez a gyakorlatlanokat, ha nem is rendíti meg, de megindítja, ha hajlamosak a test e természetes képességére. Mert egyeseknek jó a vérük, másoknak meg ingerlékeny, mozgékony, és gyorsan az arcukba tódul. E hibákat, ahogy mondtam, semmiféle bölcsesség nem űzi el, mert ha minden hibát kiirthatna, uralma alatt lenne az egész természet'. (Seneca: Tizenegyedik erkölcsi levél - Az arcpirulásról és a személyes példaképről) Az elvörösödést semmiképp sem nevezhetjük betegségnek, mégis van külön latin neve: eritrofóbia. Tipikusan társas fóbia. És tényleg, magányosan, saját gondolatai hatására az ember nem szokott elvörösödni, legfeljebb gurgulázva fölkacag. Német szakemberek szerint részben mi magunk vagyunk elvörösödésünk okai: ha kellemetlennek vagy kínosnak ítélünk meg egy ránk váró helyzetet, feszültség keletkezik testünkben. Mivel nem örülünk túlzottan, ha érzelmeinket mások le tudják olvasni arcunkról, elvörösödésre ítéljük magunkat, de ugyanebben a pillanatban rettentően aggódunk attól, hogy pirulunk. Ez egy paradox helyzetet eredményez és végeredményben minél gondterheltebben figyelünk magunkra, és próbáljuk elkerülni a vörösödést, annál gyakrabban leszünk paprikavörösek. Regős Judit pszichológus, a Velvet tanácsadója blokkolási hiánynak nevezi azt a problémát, ami akkor lép fel, ha valaki nem tudja szabályozni saját gondolatait, ha nem sajátította el, hogy bánjon az érzéseivel. Ha valaki ennek a személynek úgymond elevenébe talál, jön a kínos arcpír. Szocializációs okok Miért gyakoribb a vörösödés a nők körében? - kérdeztük Regős Juditot. „A férfiak több hárító mechanizmust sajátítottak el a gyerekkoruktól nevelésüknél fogva. Egy kislány esetében ugye elfogadott, hogy sírhat, érzékeny lehet, egy fiúnál viszont nem. Ezért - bár nem vagyok egy vörösödés szakértő - úgy gondolom, hogy a vörösödés nem biológiai hormonális okokra vezethető vissza, hanem inkább szocializációs kérdés.” Szerinte nem érdemes az elvörösödéssel foglalkozni, „semmilyen nagy baj nincs vele” - véli, csak akkor kell orvoshoz fordulni, ha valakit zavar. Robotpilóta helyett patkány Egy floridai laboratórium úttörő kísérlet keretében repülőgépszimulátor használatára tanít egy Petri-csészében tartott „agyat”. A Florida Egyetem professzora, a 37 esztendős Thomas DeMarse által vezetett kutatástól azt várják, hogy megértik az agy működését, orvosságot találnak az epilepsziára, illetve lehetővé válik, hogy legénység nélküli harci repülőgépekről bombázzák a veszélyesen lövöldöző bozótlakókat. Az Egyesült Államok nemzeti tudományos alapja félmillió dollárral támogatja a kutatást, azzal a feltétellel, hogy matematikai modell készül az idegrendszeri működésről. Az amerikai egészségügyi kutatások intézete ugyancsak beszállt a finanszírozásba az epilepsziával kapcsolatos ismeretek gyarapodása érdekében. A tudósok egy patkányembrióból kinyert 25 000 idegsejtnyi „agyat” üzemeltetnek egy speciális tápfolyadékkal feltöltött üvegedényben. A neurontenyészet egy 60 elektródából álló hálón fekszik - az elektródákkal mérhető és stimulálható az ideghálózat. A kutatók eddig egyszerre csak pár neuron tevékenységét tudták követni - a floridaiak most több ezer sejt műveleteit tanulmányozhatják. A laboratóriumi aggyal végzett egyik legérdekesebb kísérletben azt vizsgálták, vajon megtanul-e az idegsejttenyészet F-22-est vezetni egy repülőgépszimulátor programmal. „Amikor elkezdtük, mindig lezuhant” - mondta DeMarse a Telegraphnak. Az agy azonban fokozatosan megtanulta egyenes pályán tartani a gépet, végül hurrikán erejű szélben is végre tudta hajtani a kitűzött repülést. „A kutatás célja annak tanulmányozása, hogy a kortikális hálózatok hogyan végeznek idegi számításokat” - jelezte DeMarse. Az . eredmények lehetővé tehetik, hogy élő számítástechnikai elemeket építsenek a hagyományos számítógépekbe. Ez a fantasztikus teljesítmény mellett rugalmasságot is jelentene. „Az élő komputerek kiemelkedően hibatűrő algoritmusokat használnak. - magyarázza DeMarse - Az emberi szervezetben naponta halnak meg az agysejtek, a teljesítményben ez mégsem okoz érezhető visszaesést. Ha ugyanez történik egy hagyományos szilícium-alapú számítógéppel, az eredmény katasztrofális lenne.” Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! 71b fyóAadjon otthon a áüíbaabI - hhpm nálunk m&qkaphatja ksApm! (fulwA nélkülit h kéAgitünk! (323) 962-6434 Sikerekben gazdag, boldog ÚJ ESZTENDŐT kívánok pácienseimnek, barátaimnak és az összjnagyarságnak Dr. BIRITZ TIBOR Pacific Bio Clinic (Alternative Gyógyászat) 6360 Wilshire Blvd., Ste. 502 Los Angeles, CA 90049 323-653-5423 Emberi agy egérfejben Emberi agysejtekkel rendelkező, humanizált egereket tanulmányoznak a San Diegó-i Salk Intézetben. Fred Gage és munkatársai az embrionális őssejteket fecskendeztek 14 napos egérembriók agyába: az így létrejött kreatúrák agyának 0,1 százaléka emberi idegsejtekből áll. Bár az egerek génállománya 97,5 százalékban megegyezik az emberével, a szakemberek szerint az emberi és állati sejtek keverése még meg sem közelíti az etikai határokat. Miközben a tudósok kizártnak tartják, hogy egy ilyen egér fejében egy némán sikoltozó ember lakozna, a humanizált élőlények előállítása szükségszerű, mivel az őssejtterápiát nem kísérletezhetik ki embereken. Különböző laboratóriumokban hasonló kísérleteket végeznek humanizált csirkéken és nyulakon. FESTMÉNY ELADÓ! Aurel Naray (Náray Ferencz) „Portrait de Femme” (Madonna) Oil on Canvas 27.8 x 19.7 / 70.5 x 50 cm Signed, slightly damaged. From owner for 60 years. FOR SALE by appointment only: (818) 718-0322. Megfagy Európa? 2005: újabb melegrekord A nyolcvanas évek óta egyre gyakrabban merül fel egy közeledő jégkorszak rémképe. A legújabb világpara egy 2004-es brit mérés eredménye, amely szerint az Atlanti-óceán egy szakaszán a tizenhárom évvel ezelőtti állapothoz képest harminc százalékkal lassult a Golf-áramlat - mire a híradások azonnal nyugat-európai mini jégkorszakot emlegetnek. Mika János meteorológus szerint pontosabb, ha a jégkorszak helyett csekély felmelegedéssel számolunk. A legújabb felmérés eredményeiről december elején a Nature folyóirat számolt be. A brit óceánkutató központ (National Oceanography Centre) kutatócsoportja 2005 nyarán Amerika és Afrika keleti partjai között végzett méréseket az Atlanti-óceán tengeráramlataival kapcsolatban, vizsgálta az Európa éghajlatát nagymértékben meghatározó Golf-áramlatot is, Az óceánkutató csoport a mérések alapján megállapította, hogy az 1992-ben végzett hasonló mérésekhez képest az észak felé haladó meleg víz mennyisége 30 százalékkal csökkent. A korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak. Mindeközben előzetes értékelést jelentettek meg a Föld átlaghőmérsékletét figyelő kutatócsoportok bolygónk éves átlaghőmérsékletének alakulásáról. Az eredmények még kissé ellentmondásosak, de a lényeget tekintve megegyeznek: valószínűleg 2005. lesz a legmelegebb év a megbízható mérések 1860 óta tartó, mintegy másfél évszázados történelmében. A problémák ellenére, a mérésekből néhány tény nagy biztonsággal megállapítható: az elmúlt évszázadban 0,8 fokkal emelkedett a Föld átlagos felszíni hőmérséklete; ennek háromnegyede az utóbbi 30 évre esik; az utóbbi száz év legmelegebb 10 évéből, 9 az 1995-2005 évekre esik; az eddigi legmelegebb év 1998 volt, ami valószínűleg 2005-ben megdől. Január 1, 2006
