Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-12-22 / 50. szám

Krisztus Ebolinál - folytatás az 5. oldalról felújítási és átalakítási költ­ségek felét állva arra próbálja rávenni az embereket, hogy újból népesítsék be a sassit. A vállalkozó szelleműek harminc éven át ingyen lakhatnak itt, arról pedig, hogy hogyan tovább, majd a hosszú határidő lejárta után állapodnak meg. Örökre itt senki sem lehet tulajdonos, mert az UNESCO 1993-ban a világörök­ség részének nyilvánította a sassit. A rang kötelez: a beköltözők nem bonthatják meg a környezet har­móniáját, az ajtókat-ablakokat csak zöldre vagy barnára festhe­tik, antennákkal, parabolákkal nem csúfíthatják el a tetőket. Háromezren lakhatnak a sziklalakok összevisszaságában, s kőbe vájt vendéglők, vendég­házak sora csalogatja azokat, akik a letűnt idők hangulatára vágynak. És egy skanzenház is, ahol rá lehet csodálkozni, hogyan nyomorogtak egykoron együtt egy légtérben a haszonállatok és a szegény emberek. Matera, főleg az elmúlt két évtizedben, határo­zottan megindult felfelé a lejtőn: a belváros utcái takarosak, a Levi által elátkozott maláriának már nyoma sincs, a délen általános 20- 25 százalékos munkanélküliség­gel szemben az emberek „csupán” 15 százalékának nincsen állása. A csávából az idetelepült bútoripar és élelmiszer-feldolgozás húzta ki őket. Csakhogy a feketeingesek Levit nem a ma. már éledező, s ha Isten és a kínai asztalosk­onkurencia is úgy akarja, talán lábra kapó Materába, hanem egy Alianónak nevezett (a könyvében Gaglianóként szereplő) faluba száműzték, ahol az élet még az itteninél is sivárabb volt. A település a térképen közelinek tűnik, ám a kanyargós, egykor haramiák által figyelt hegyi utakon legalább kétórányi autóút­­ra van a várostól. A szlalom azonban megéri a fáradságot: errefelé ugyanis kaktuszból van a kerítés, és az olajfaültevények mellett agávék terpeszkednek az idén huszonöt fokos basilicatai decemberben. Az út elvisz egy hegytetőre épült kísértetváros mellett is: ez Craco, egy XIII. században alapított település, amelyet a het­venes évek elején földcsuszamlás miatt teljesen ki kellett üríteni. A hegyoldalban megkapasz­kodó barnásvörös város tetején, egy kiálló szirthez igazodva négyszögletű őrtorony és megrogy­­gyant templom áll. Kiszerelt órájának sötét üregével fürkészi a tájat. Repedezett falú, életveszé­lyes házainak kitört üvegű ablakai követik tekintetét a már-már giccsesen festői lankákon. Craco alsó utcáit vastagon borítja a kecs­keürülék; itt már csak jószágot tartanak a környékbeliek. Az elha­gyatott városban egyetlen öreg él, Bianca nevű korcs kutyájával. Ez az a hely, ahol Gibson filmjében a gyermekek által megkergetett Júdás felakasztotta magát. Naplemente után érjük el Alianót. A település egy mere­dek kőfaf fölé épült, és tipiku­san városkaszerű olasz község. Aliano főterének takaros kövezetén, a kovácsoltvas kandeláberek fényében fekete kendős, szégyenlős asszonyok sietnek dolgukra, az utcára kitett székeken apró termetű férfiak üldögélnek az enyhe alkonyai­ban. Az ember valóságos óriás­nak érzi magát közöttük. Élőhalottak temetője az. Valamikor tizenötezren lakták, de már csak ötezren maradtak - mondja a szomszédos község vendéglőse, akinél egy tányér tésztára és pohár vörösborra megálltunk. A téren ücsörgő és a kocsmában kártyázó alianói kis öregek rákontráznak erre: a fiatalok kitanulnak, aztán elmennek innen. Szavaik egybecsengenek azzal, amit a házaik felett elterülő, pislákoló örökmé­csek fényétől sejtelmes hegyi temetőjükben nyugvó Carlo Levi már hat évtizede vetett papírra az „olasz Puszták népében”: „A valamirevaló fiatalemberek és mindazok, akikben egy kicsit mozog valami, itthagyják a községet. A kalandosabbak Amerikába mennek mint parasz­tok; mások Nápolyba vagy Rómába, és soha többé nem jönnek vissza. Itthon csak az alja marad, akik semmire sem jók: a nyomorékok, az ügyetlenek és a lusták; az unalom és a mohóság gonoszokká teszi őket.” Levi, aki tollával a basilica­tai parasztvilág lelki mélységeit, ecsetjével pedig arcait örökítette meg, így ragadta meg a leg­szegényebbek közül való olasz tartományban ma is ott lappangó pesszimizmust: „Mi nem vagyunk kereszté­nyek - mondják ők -, Krisztus Eboliban rekedt. Keresztény a parasztok nyelvén embert jelent: ez a közmondásszerű mondat, mely olyan gyakran hangzott el ajkukról, tulajdonképpen a kisebbrendűségi érzés kifejezése (..) Ennek a mondásnak azonban van a jelképesnél mélyebb jelen­tése is: a szó szerinti. Krisztus valóban Eboliban rekedt, ott, ahol az országút és a vonat elhagyja a salernói partszegélyt és a tengert, és Lucania elha­gyatott földjére érünk. Krisztus sohasem érkezett el ide, és nem ért ide sohasem az idő fogalma, a lelki élet, a remény, az ok és az okozat közötti kapcsolat felismerése, az értelem és a történelem, Krisztus nem ért ide, ahogy nem jöttek el idáig a rómaiak sem, akik csak a fontos utakat szállták meg, és nem hatoltak be a hegyek közé, és nem értek el idáig a görögök sem, akik a régi Metapontum és Szi­­barisz tengerpartján uralkodtak. A bátor nyugati emberek közül senki sem hozta el ide a mozgás­ban lévő idő fogalmát, az állami mindenhatóság hitét és a cselekvés vágyát. Ezt a földet csak a hódítók, ellenségek és tájékozatlan látogatók érintették. A paraszti robotban az évszakok éppen úgy váltják egymást, mint Krisztus előtt háromezer évvel: ezekhez az elma­radott szegényekhez nem jutott el semmiféle emberi vagy isteni üzenet. Más nyelvet beszélnek: a mi nyelvünk itt teljesen érthetetlen. A nagy utazók nem jutottak túl saját világuk határain, csak saját lelkűk, a jó és a rossz, az erkölcs és a megváltás ösvényeit futották be. Krisztus behatolt a zsidó erköl­­csiség alagútjába, hogy megnyissa kapuit és hogy megőrizze az örök­kévalóság számára. De erre a bűn és megváltás nélküli sötét földre, ahol a rossz nem erkölcsös, hanem földi fájdalom, amely benne ragad az életben, Krisztus nem hatolt be. Krisztus Eboliban rekedt.” (Mária Béla fordítása) Azóta sok víz lefolyt a Bradano folyón. Basilicatában a Levi által megművelhetetlennek gondolt homokhátakat feltörték az agrár­gépek, de az ipar is megkapasz­kodott, sőt olajat találtak. A vonat is eljutott Materába. Igaz, csak egy nyomsávon, s nem a fejlettebb tirrén tengerpart, vagyis Eboli felől, hanem az adriai Bariból. Krisztus is eljutott ide. Még ha nem is vasúton és nem is szemé­lyesen, de Pasolininél a spanyol Enrique Irazoqui, Gibsonnál pedig az amerikai James Caviezel képében. Míg azonban a homo­szexuális és kommunista olasz rendező alkotása jobbára csak a kifinomultabb hazai ínyenceket vonzotta ide, addig nagycsaládos és óhitű katolikus amerikai kol­légája valóságos zarándok-áradatot indított el a vadonatúj kegyhely meglátogatására. Nsz - Pogár Demeter Hazádért teszed Valahol a fagyos határszélen Jégvirágok búsan integetnek Nem támogatja senki a hősök sírját Csak egy megtépett kis madár És egy rongyos vadász. Sírdogál a kis madár Mert pufajkás embereket lát Szélvihar rázza a jeges fát De bíztatóan szól a vadász: Hazádért teszed, a munka vár! Még a megtépett kis madár is Büszkén harcol a hazáért Meghalni a nép érdekéért A haza szabadságáért Dicsőség, dicsőség, dicsőség! Kaprinyákn é, Bodnár Szerénke vs Phoenix, Arizona ,c,: Megzenésített versek CD-n Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók koréban. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhasa a| közönség. Ez az álom beteljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adj: elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondó] a Hit, remény és szeretet című kötetből. A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két köny ára $15.-1 Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013. E-mail: kaprinyaks@webtv.netl ^ Szerezzen örömet barátainak, ismerőseinek j| karácsonyra! A legszebb ajándék: AJÁNDÉK ELŐFIZETÉS A HÍRLAPRA Még mindig csak $30.- egy évre! Az első számot karácsonyi üdvözlő levél kíséretében küldjük ki, az ajándékozó nevének feltüntetésével. Megrendelhető a csekk beküldésével: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue #1, Los Angeles, CA 90004 Tel: (323) 463-6376 * Fax: (323)463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Sikerekben gazdag, boldog, békés Új Esztendőt kíván barátainak, ismerőseinek, klienseinek és a Hírlap olvasóinak Kassai Judit Adóügyek és Könyvelés Tel: 818.781.4645 Mobil: 818.522.6881 Email: judit98@hotmail.com Minden magyar honfitársának sikeres, gazdag, boldog ÚJÉVET kíván, jó egészségben HERSKOVITS TIBOR Thomas Herskovits Insurance Agency 14640 Victory Blvd., Ste. 217 Van Nuys, CA 91411 (818) 782-7466 ,j.'Erősítse egészségét, növeCje szépségét és 6oCcCogságát” Mindezt elérheti rendelőnkben: Susan Pekarovics, M.D. Belgyógyász szakorvos, endocrinológus, Fibromyalgia specialista Klinikánkon megtalálható: 1. Széleskörű belgyógyászati ellátás 2. A legkorszerűbb diagnosztikai eszközök 3. Általános endocrinológiai problémák és fibromyalgia kezelése 4. A szervezet öregedési folyamatának és növekedési hormon zavarok szabályozása 5. A legkorszerűbb és legbiztonságosabb kozmetikai lézer kezelés 6. Komplex és eredményes fogyókúra program Rendelőnk címe: 6360 WlLSHIRE BLVD. #502, L.A., CA 90048 TEL: 323-951-4916 ^ Január 1,2005

Next

/
Thumbnails
Contents