Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-30 / 27. szám
Bush látogatás apropóján Amerika és ‘56: beváltatlan ígéretek Az amerikai elnök magyarországi vizitje és a CNN tévécsatornán is közvetített beszéde vitathatatlanul és egyértelműen tisztelgés az '56-os forradalom emléke és hősei előtt. Vannak, akik szerint Amerika cserbenhagyott minket ’56-ban, mások úgy látják, a menekültek befogadásával és a Kádár-rendszer folyamatos lazításával az USA megtette, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. Az 1956-os forradalom résztvevői közül sokan .remélték, hogy szabadságharcukat megsegíti az Egyesült Államok. A Szabad Európa Rádió hallgatói a harcra buzdító műsorok alapján úgy vélhették, hogy Amerika kiáll teljes függetlenségünk mellett. Valóban voltak olyan, Washingtonban írt forgatókönyvek, amelyek politikai-katonai nagyhatalmi alkut javasoltak: amerikai csapatkivonást a szovjetért cserébe. Eisenhower elnök és Dulles külügyminiszter viszont kizárták a katonai beavatkozás lehetőségét, mert attól tartottak, hogy az nukleáris háborúhoz vezetne. „Az amerikai elnök mindössze annyit vállalt, hogy október 27-én, majd később is, a szovjet vezetés értésére adják: az Egyesült Államok nem tekinti potenciális szövetségesének a majdan felszabaduló Magyarországot” - úja egy elemzésében Rainer M. János történész. Ezt a NATO bővítése miatt aggódó szovjet politikusok megnyugtatásául szánták. így Moszkva számára világossá vált, hogy a katonai akció során nem kell amerikai beavatkozástól tartaniuk. A visszafogott amerikai állásfoglalással foglalkozott 1956-ról szóló könyvében Charles Gáti is, aki kutatásai során kimutatta, a CIA-nak a forradalom idején mindössze egy ügynöke volt Magyarországon. Az illető a követség magyarul tudó munkatársa volt, aki „más feladatai” miatt nem tudta elhagyni az épületet. Gáti betekinthetett a CIA 1958-as operatív anyagaiba is, s megdöbbenéssel tapasztalta: a „Kelet-Európa felszabadításáról” szóló ígéretek mögött gyakorlati lépést nem lehetett felfedezni. Akad arra utaló jel, hogy Amerika vezetői úgy vélték - mint ahogy azt a The New York Times akkori külpolitikai szemleírója, C. L. Sulzberger megírta -, hogy Kelet-Európábán a titóizmus, azaz a „nemzeti” típusú kommunizmus a felszabadulás első lépcsője. De ennek támogatására sem dolgoztak ki tervet. A Szabad Európa Rádió eközben a lehető legradikálisabb célok kitűzését szorgalmazta. Az amerikaiak maguk is érezték, hogy a SZER-nek a forradalom alatti munkássága nem volt hasznos. Bizonyítja ezt, hogy az amerikai vezetés kérésére a nyugatnémet kormány a forradalom leverése után kivizsgálta az 1956 őszén történt eseményeket, és meghallgatta az elhangzott kommentárokat. A bonni vizsgálat eredményéről Konrad Adenauer kancellár 1957. január 25-én így beszélt: „Az ellenőrzés kimutatta, hogy a sajtóban megjelent ama megállapítás, amely szerint a Szabad Európa Rádió nyugati fegyveres támogatást ígért a magyaroknak, nem felel meg a tényeknek. Történtek azonban megjegyzések, amelyek hamis értelmezésekhez vezethettek. Sor került egy megbeszélésre, amely személyi változáshoz is vezetett.” Az USA, bár „aktuális érdekeinek megfelelően” nem segítette Magyarországot 1956-ban, a forradalom alatt és után Nyugatra menekülők sokaságának befogadásával, az itthoniakkal való kapcsolattartás elősegítésével mégiscsak teljesítette nemcsak politikai, de erkölcsi kötelességét is. Hamis az érvelés, amely szerint Amerika azért nem segíthetett 1956-ban a magyar forradalomnak, mert azzal a Szovjetunióval való háborút kockáztatta volna - vélekedik a The Washington Postnak a budapesti Bush-látogatás elé írt cikkében Charles Gáti. A neves Közép-Európa-szakértő szerint az Eisenhower-kormány csak belpolitikai okokból hangoztatta a szovjet befolyás alá került országok felszabadításának, Moszkva visszaszorításának szükségességét, valójában semmilyen előkészületet nem tett arra, hogy a retorikát tettekkel támassza alá. Sőt, Nixon alelnök egy titkos tanácskozáson azt mondta, az amerikai érdekek szempontjából nem lenne feltétlenül káros, ha „a szovjet vasököl lesújtana valahol a térségben”. Gáti szerint Amerikának mérsékelnie kellett volna a forradalom egyre radikalizálódó követeléseit, még a szovjet beavatkozás előtt az ENSZ elé kellett volna vinnie a magyarkérdést, és akár azt is fel kellett volna ajánlania, hogy egy kisebb nyugat-európai országból kivonja csapatait, cserébe a magyarok függetlenedéséért. Az sem igaz, hogy Washington kezét a szuezi válság kötötte meg, a korabeli dokumentumok alapján világos: eleve nem volt semmilyen terv egy kelet-európai krízis kezelésére. A politológus azt ajánlja George W. Bush elnöknek, hogy erről beszéljen nyíltan Budapesten, és ígérje meg, hogy Amerika a jövőben nem hirdet meg belpolitikai okokból teljesíthetetlen külpolitikai célokat. Gáti szerint jogos, hogy Bush a Tony Blairhez hasonlított Gyurcsány Ferenc oldalán megünnepli az ország közelmúltbeli eredményeit, 1956 dolgában azonban ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba. Megváltozott a világ Folytatás a 2. oldalról Mit jelent ez? Azt, hogy azok, akik lépést tudnak tartani a hihetetlen gyorsasággal fejlődő tudománnyal és technológiával, a gazdaságosságnak és teljesítménynek mindeddig elképzelhetetlen fokozatait érhetik el. Azok számára viszont, akik erre nem képesek, a behozhatatlan lemaradás vár. Nincs mese. Friedman három szakaszban érzékelteti a fejlődést. 1492-től 1800-ig a “globalizáció” kontinensek közeledését hozta, 1800- tól 2000-ig országokét, míg ma az egyének közötti globális verseny tanúi vagyunk. Ez teljesen új társadalmi, politikai és üzleti formákat teremt majd számunkra. Simonyi András nagykövet olyan mértékben tartotta fontosnak a Friedman által írottakat, hogy tíz könyvet szándékozik hazavinni a magyar gazdaság irányítói számára. Azt hiszem jó úton jár. Lehet, hogy Friedman írása túlzónak, vagy lekezelőnek tűnik, de mindenesetre tanulságos és elgondolkoztató. Különösen megszívlelendő gondolatok vannak benne magyarok számára. Papp László építész, New Canaan, Connecticut Build a bridge to your Homeland! A DUNA Televízió és a KOSSUTH Rádió mindenkinek tartogat valamit. Magas színvonalú, jelentős kulturális tartalommal bíró műsoraink közül minden kedves érdeklődő kedvére válogathat. Az új műsorrácsban ugyanúgy megtalálhatók a legfrissebb híradások, a legnézettebb műsorok, mint a legértékesebb magyar filmek és dokumentumfilmek. A sportrajongók a magyar közvetítéseken kívül a legfontosabb sporteseményeket is figyelemmel követhetik. És a kiesükről sem feledkezünk meg: a gyermek-, ifjúsági és tanítójellegű műsorok egész tárházával várjuk a legifjabb generációkat. Experience the Hungary of today by subscribing to DUNA Television! Amennyiben a részletek érdekelnék, ne habozzon felkeresni bennünket az ingyenes 1-703-768-2746 as telefonszámon. Internetes honlapunkon szintén bővebben olvashat szolgáltatásainkról: www.dunatv-america.com $15.99 | DUNA Television & KOSSUTH Radio PER MONTH ■ Your direct link to Hungary! HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO www.dunatv-america.com Az Amerikai Magyar Szövetség Nyílt Levele Gyurcsány Ferenchez National Press Building #809, Washington D.C. 20045 Phone: (202) 737-0127 www.americanhungarianfederation.org www.hungaryl956.com 2006. június 16 Gyurcsány Ferenc Magyarország Miniszterelnöke, Budapest Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Amerikai Magyar Szövetség olyan százéves ernyőszervezet, amely az amerikai magyarság széles köreit képviseli. A Szövetség évtizedek óta figyelemmel kíséri a magyarság helyzetének alakulását, a határon túli történelmi magyar kisebbségi közösségeket is ideértve. Jelen levél a magyar szuverenitás helyreállítása és a kommunizmus összeomlása utáni ötödik szabad magyar választások alkalmából íródott. Akkor, amikor Ön és kormánya a kampányt követően most rátér a tényleges kormányzati munkára, a Szövetség, mintegy megfigyelőként, az alábbi olyan függőben lévő ügyeket ajánlja figyelmébe, amelyekkel sürgősen foglalkozni kell, s amelyek megoldása bölcsességet, vezetői képességet és nagyfokú patriotizmust követel az egész magyar nemzet érdekében. (1) Kormányának azonnal hozzá kell fognia a gazdasági reformokhoz, a költségvetési hiány csökkentéséhez, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország újra élni tudjon azokkal a néhány évvel ezelőtt még meglévő lehetőségeivel, amelyek akkor az országnak a szomszédaihoz képest versenyelőnyt biztosított. Megalapozott fiskális és monetáris politika mellett Magyarország a térség pénzügyi és gazdasági központjává válhat. Reformok hiányában azonban Magyarország véglegesen lemaradhat környezete mögött és akár olyan komoly gazdasági válsággal nézhet szembe, amelyet sokkal fájdalmasabb lenne orvosolni, mint most reformokat bevezetni. (2) Kormányának olyan politikát kell megvalósítania, amely a családokat segíti anélkül, hogy a fentebb említett reformokat veszélyeztetné, s amely megállítaná és idővel megfordítaná a népesség csökkenésének és elöregedésének folyamatát. Amennyiben egy ilyen politika nem valósul meg, az a gazdaság teljesítőképességére is negatívan kihat már a közeli jövőben. (3) Kormányának kreatív és szívós diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie a történelmi magyar közösségek megvédése érdekében, akik nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségként élnek a Magyarországgal szomszédos országokban. Bármennyire is szeretnék néhányan, Magyarország kormányzó politikai elitje nem menekülhet el sem az ország történelme, sem pedig ezen történelem következményei elől. A kisebbségeknek ún. negatív jogokra (pl. az intolerancia és diszkrimináció elleni védelemre) és pozitív jogokra (pl. kulturális, valamint területi és/vagy személyi autonómia) is szükségük van. Előremutató politikával lehet hatástalanítani a kisebbségeket érintő feszültségeket, mert ez segíti a demokrácia és a régió stabilitásának megszilárdítását, továbbá ez szolgálja Magyarország, a térség, az EU, az USA és a NATO, valamint az érintett kisebbségek érdekeit. Magyarországnak meghatározó szerepet lehet és kell játszania ezen érdekek képviseletében. Magyarországnak habozás nélkül nyíltan és hatékonyan kell segítenie a magyar kisebbségek legitim autonómia törekvéseit - túlélésük feltételét - minden nemzetközi fórumon csakúgy, mint a szomszédos országokkal való kétoldalú kapcsolataiban. (4) Végezetül kormányának tovább kell erősítenie a demokráciát azáltal, hogy lehetővé teszi a magyar állampolgároknak, hogy választói jogaikat gyakorolhassák külföldön. A választói jogok gyakorlásának elősegítése azt is jelenti, hogy az állampolgárok ne csak nagykövetségeken és főkonzulátusokon szavazhassanak., hanem máshol is. Továbbá, más demokráciák gyakorlatához hasonlóan, lehetővé kell tenni, hogy magyar állampolgárok postai vagy elektronikus úton is szavazhassanak. Ma az Egyesült Államokban tartózkodó magyarok csak Washingtonban, New Yorkban és Los Angelesben szavazhatnak; ez a megszorító gyakorlat számos állampolgárt megfoszt a szavazás jogától. Meggyőződésünk, hogy annak érdekében, hogy Magyarország nagy előrelépést tehessen a fenti sokrétű és bonyolult, de égetően sürgős és megoldatlan területeken, kormányának ideológiáktól függetlenül ki kell nyújtania kezét a magyar társadalom széles körei felé, a parlamenti pártok, értelmiségiek, egyházak, oktatási intézmények, véleményformálók és közösségi vezetők felé, mert csak így teremthető meg a siker érdekében elengedhetetlen konszenzus. Bízunk abban, hogy létezik Magyarországon a politikai akarat, hogy ezt a fontos célt elérjük, és segítsünk Magyarországnak, hogy túl tudja tenni magát a XX. század traumáin, a rákényszerített külső totalitárius ideológia és működésképtelen gazdasági rendszer, külföldi megszállások, két háború pusztításainak, az 1956-os forradalom brutális leverésének és az ország megcsonkításának következményein. Tisztelettel: ifj. Koszorús Ferenc Fedor István Bryan Dawson-Szilágyi Társelnök Elnök Intéző Bizottság Elnök ^ 3 J^ Június 30,2006~ I HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO A EURO-World Network company 206 Hardwood Lane, Fredericksburg, VA 22408 1 Tel: 1-703-768-2746 | Fax: 1-703-768-5056 | E-Mail: info@euro-worldnetwork.com
