Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-01-06 / 2. szám
SZINGLI-VILÁG A kései családalapítással, lanyhuló gyermekvállalási kedvvel és a házasságról alkotott nézetekkel foglalkozó cikkünkben arra keressük a választ, mi lehet a hátterében a nyugati társadalmakra egyre jellemzőbb szingli életformának. A szingliségről hajlamosak az emberek azt hinni, olyan állapot, amelyet a fiatalok önként vállalnak. S ugyanígy, meglehetősen leegyszerűsítő módon okolják a mindent felborító értékrendváltozást, az önzést és az elköteleződéstől való félelmet, ami szerintük a húszon- és harmincévesek körében dívik. A jelenséggel olyan sokan foglalkoztak (antropológusok, pszichológusok, családszociológusok, közgazdászok), hogy többkötetes könyvet tenne ki akár csak munkásságuk összefoglalása is. Rengeteg feltételezés, teória született, amely annak a megfejtésére törekszik, miért nem akarnak a fiatalok családot alapítani. Voltak, akik azt vallották, hogy a jelenség szimplán megmagyarázható racionális indokokkal. A nők elsősorban gazdaságilag élveznek egyre nagyobb függetlenséget. Főállásban dolgozóként egyre jobb kilátásuk van arra, hogy a férfiaktól függetlenül neveljék fel gyerekeiket; azoktól függetlenül, akik nem egy esetben erőszakosan bánnak velük, verik a gyermeket, vagy más okok miatt nehéz velük együtt élni. A híres közgazdász, Gary Becker alkotott egy elméletet arról, hogy azon asszonyok számára, akik szívesen vállalják a hagyományos munkamegosztást (háztartásvezetés, gyereknevelés és eltartotti státus), nagyon vonzó a házasság (Gary S.Becker: A Theory of Marriage 1-2, 1973 - 1974, Journal of Political Economy /JPE/). Azok, akik ezt a munkavállalással kombinálják, kevésbé függenek a családfenntartótól. Ahogy egyre nő a női foglalkoztatás aránya és a nők keresete, úgy a házasság egyre kevésbé válik vonzóvá a nők számára. Noha összességében a trendek ezt bizonyítják, egyéni szinten ez az „összejátszás” nem igazolódik. Sőt, sokszor ennek az ellentéte igaz: úgy tűnik, azok az alsóbb osztálybeli származásúak, akiknek generációkkal ezelőtt esélyük sem volt felsőbb iskola elvégzésére, most öntudatosabb és egzisztenciálisan biztosabb helyzetükben szívesebben házasodnak. Ezzel szemben a kulturális magyarázat hívei az értékrend megváltozását okolják; náluk sűrűn hangzik el a kifejezés: a nemi szerepek revolúciója. Megfogalmazásuk szerint, ahogy a férfiak egyre kevésbé mondhatják el magukról azt, hogy egyedül ők felelősek a háztartás financiális fenntartásáért, ugyanakkor kevés hajlandóságot mutatnak a háztartás körüli besegítésre. A nők egyre inkább hajlamosak átgondolni a házasságról, gyereknevelésről és munkáról szóló nézeteiket. Az úgynevezett gender-gap - azaz a két nem közti különbség - a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárások mentén egyre inkább nőni látszik, és a kutatók szerint ez az alsóbb osztályokban a legnagyobb. Az egyébként is kevésbé biztosabb megélhetéssel bíró, iskolázatlanabb, de „tekintélyükhöz” ragaszkodó férfiak mind inkább népszerűtlenek a házasság piacán. Társadalomtudományi kérdések iránt érdeklődők számára ismerősen hangozhat Francis Fukuyama neve. A nagy szétbomlás című művében a társadalomban tapasztalható kohézió, összefogás gyengüléséről beszél, s hosszasan fejtegeti a család intézményének megrendülésének okait (Fukuyama: A nagy szétbomlás, 2000, Európa Könyvkiadó). A szerző ötvözi a kulturális magyarázatot a közgazdasági érveléssel. Ok-okozati sémát állít fel, miszerint az USA-ban már a 20- as években előkészített szellemi és kulturális talajon bontakozhatott ki a 60-70-es években az a szexuális és feminista forradalom, amelynek hulláma Európát is elérte. Ezeket a változásokat nemcsak a kulturálisan táplált értékváltozás, hanem a technológiai-gazdasági fejlődés is generálta. Úgy látja, mindezzel egy időben három-négy forradalmi jelentőségű változás zajlott le szerte a világon. Megjelent a fogamzásgátló tabletta, amely a nőket ugyan valamelyest felszabadította, de Vadidegen kapta a szerelmes gyémántgyűrűjét „Boldog karácsonyt! Köszönöm, hogy nyitva hagyta autóját, így meg tudom önt ajándékozni, ahelyett, hogy ellopnám az autót. Remélem, hogy a gyűrű valaki olyanhoz kerül, akit nagyon szeret, az én szerelmem már nem kapja meg. Boldog karácsonyt!” - áll a levélben, amit a hősszerelmes mellékelt a több mint 300 millió forint értékű gyűrűhöz. Az összetört szívű adakozó két hete hagyta az autó ülésén a három gyémánttal és fehérarannyal ékesített gyűrűt. Az eset egy vonatállomáson történt Bostontól 50 kilométerre. A szerencsés autós a furcsa ajándékozás után néhány nappal fordult a rendőrséghez. „Az ilyen esetek kifejezetten ritkaságszámba mennek” - mondta Paul Donelly hadnagy a helyi rendőrség képviseletében. „A tettes valószínűleg addig kutatott a parkolóban, amíg meg nem találta az első autót, aminek nyitva volt az ajtaja.” A 37 éves megtaláló úgy döntött, hogy megtartja az ékszert, miután egy szakértő megállapította, hogy a gyűrű több mint 300 millió forintot ér. a férfiak viselkedését még jobban megváltoztatta a párkapcsolaton belül: levetette magáról az esetleges gyerméknemzés felelősségét „portyázásaik” során. A nők, törekvéseiknek és a dezindusztralizációnak köszönhetően, fokozottabban vállalnak aktív szerepet a munkaerőpiacon, és anyagilag függetlenebbé válnak. Fukuyama megfogalmazásában: az értékrend-változás következtében a házasság már nem az anya-gyermek kapcsolatát védő, szabályokkal és normákkal körülbástyázott intézmény, hanem kis túlzással inkább csak kaland. Végül az apák mint szerepmodellek a férfifelelősség gyengülő normája miatt eltünedezni látszanak a családi életből. Mindezen forradalmi jelentőségű változások kikezdték a család intézményét, és ez a közbizalom csökkenéséhez, a bűnözéshez, és egyéb patológiás jelenségekhez vezet, a rohamosan romló demográfiai mutatókról nem is szólva. Némi leegyszerűsítéssel élve az író úgy gondolja, hogy azokban az országokban, ahova a modernizációval karöltve begyűrűztek a világméretű feminizmus hullámai, s végbement egyfajta szexuális felszabadulás, ott majdnem törvényszerűen bekövetkezett a házasság és a család intézményének összeomlása. Végső soron tehát mindezen jelenségek okozzák a társadalmi kohézió gyengülését. A fogamzásgátló tabletta mint a szexuális liberalizációt elősegítő és a korai elköteleződést gátló eszköz, más kutatókat is gondolkodásra inspirált. A tabletta már az 1960-as években megjelent Nyugaton, s előbb a házas nők körében terjedt el, majd az 1970-es évek beköszöntővel a hajadon nők közt is széles körben ismert volt - részben mert ezt az egyre liberalizálódó rendelkezések is egyre inkább lehetővé tették. Egy harvardi közgazdászprofesszor, L. Katz megvizsgálta a fogamzásgátló tabletta elterjedésének következményeit (Goldin- Katz: The power of the pill, 2000, NBER Working Papers). Érvelése szerint ennek megjelenése komoly hatást fejtett ki a fiatal nők házasodási hajlandóságára azáltal, hogy a házasság előtti szexuális élet kockázata jelentősen csökkent, és így szabad utat nyitott a karrierbe történő nagyobb fokú invesztíció előtt - s ezzel arra voltak ösztönözve, hogy a házasodási időben későbbre tolják ki, sokszor csak azt követő időre, miután kikerültek az iskolarendszerből. A feltételezés nem légből kapott, társadalomtudományi szakemberek igazolták azt, hogy időben nem véletlenül estek egybe az USA-ban a házasodási kedvben, a törvényi rendelkezésekben, a nők felsőfokú továbbtanulásában és a fogamzásgátlók alkalmazásában megnyilvánuló változások. A tablettának Katz szerint van egy direkt hatása: csökkenti a karrierbe történő befektetés költségét, hiszen nem kell a lányoknak szembe nézni a teherbe esés bizonytalanságával - s tudjuk, amennyiben az mégis bekövetkezik, jelentősen megdrágítja a karrierépítés költségeit. A tabletta egyfajta biztosítékot jelent arra nézve, hogy a lányok kockázat nélkül elkezdhetik építeni a pályájukat, s aztán képzettként nagyobb eséllyel is indulhatnak a házassági piacon. A karrierépítés és a szex többé nem zárja ki egymást. Erotikus modell bin Laden unokahúga Selyem ágyneműn elterülve nyújtogatja hosszú combjait Oszama bin Laden unokahúga egy amerikai magazin képein. Wafah Dufour ledér képeivel is bizonyítaná, hogy a rokonságon kívül semmi köze a terroristavezérhez. Szexi fehérneműben terpeszkedik az ágyon egy csábos modell a GQ legfrissebb számában. A felső tízezer társasági magazinjától nem szokatlan, hogy erotikus képekkel szórakoztatja olvasóit, karácsonyi kiadásuk mégis pikánsra sikerült. A modell nem csinál semmi különlegeset, igazából még melltartóját se veszi le. Viszont ő Oszama bin Laden unokahúga. Wafah Dufour a 2001. szeptember 11-i sajnálatos események után vette fel a bin Laden helyett édesanyja nevét. Nyilatkozatai szerint nem is találkozott még az Egyesült Államok első számú közellenségének számító unokabátyjával. „[Bin Ladennek] Négyszáz rokona van, de mind Szaúd-Arábiában élnek” - nyilatkozta a Reutersnek. Éppen ezért nem tart családja bosszújától ledérsége miatt. „Egyedül én élek az Egyesült Államokban” - mondta. Dufour amúgy énekesi karrierre vágyik, a szexi fotókat ugródeszkának tekinti. Egyrészt ismertté szeretne vállni, másrészt elege van belőle, hogy kizárólag bin Laden unokahúgaként sikerült ezt eddig elérnie. Sári Nóra - Origó Zalatnay apáca lesz, ha szabadul A börtön kapuja előtt Zalatnay Sarolta bejelentette, amint szabadul, csatlakozik egy apácarendhez. Úgy érzi, a börtönélet megváltozatta, és a szabadulása után tervezett turnéját követően változtat eddigi életvitelén. Ötnapos karácsonyi szabadságából visszatérve a börtön kapujánál Zalatnay Sarolta bejelentette, amint végleg szabadul, csatlakozik egy apácarendhez. Az énekesnő a Színes Bulvár Lap riporterének a Nagy Ignác utcai börtön kapujánál elmondta, bent gyakran gondol arra, hogy ha szabadul, vajon mit csinál majd. Az énekesnő egyre biztosabban látja, hogy a szabadulás utáni nagy visszatérése átmeneti időre szól. Úgy tervezi, egy óriási koncertet ad itthon, néhány nagyobb fellépésre készül külföldön, de arról nem beszélt, erre kapott-e már felkérést. Cini úgy saccolja, a turnéja körülbelül egy évig tart majd, és utána új életet kezd majd. Épp ezért határozta el, hogy apáca lesz. Úgy tartja, a hit mindig is nagy szerepet töltött be az életében, így most még inkább fontossá vált, mint egyébként sok más elítélt számára. Zalatnay azt állítja, a börtönben töltött idő nemcsak őt változtatta meg, hanem a lányát, Nikolettet - vagy ahogy ő hívja Nikit - is, és részben erről is szól majd a legújabb könyve, amelyikről korábban úgy nyilatkozott: nagy durranás lesz, az egész ország meglepődik majd. Saját bevallása szerint a karácsonyi szabadsága alatt igyekezett gondot fordítani az üzleti ügyeire is, ezért a kiadóját is felkereste, hogy tárgyaljanak a börtönnapló részleteiről. Emellett az énekesnő a barátait is meglátogatta, többek közt a Papaként ismert Sándor István egykori rendőrtisztet, aki olyan tanácsokkal látta el Cinit, mint nem szabad feladni, ki kell tartani. A szabadnapjai kezdetén Zalatnay úgy tervezte, Sólyom László köztársasági elnököt is meglátogatja, aki nem hagyta jóvá a tavasszal beadott kegyelmi kérvényét. Az énekesnő ugyanakkor nem szemrehányást akart tenni, csupán karácsonyi és újévi jókívánságait tolmácsolni a köztársasági elnöknek. WHP* — Január 6, 2006 Járn om