Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-06-30 / 27. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 12/31/2009 MÖI.300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 108<s NEW BRUNSWICK, NJ 08903 L__________._____________J Canossát járt Budapesten Bush Több külföldi lap is méltatja Sólyom László határozottságát, amelylyel az emberi jogok tiszteletben tartására hívta fel Bush figyelmét. Több lap is felrója, hogy sántít Bush párhuzama ’56 és Irak között, s emlékeztetnek az USA érdektelenségére az 1956-os magyar forradalom idején. _ Frankfurter Allgemeine Zeitung A német konzervatív lap szerint míg Bécsben diplomatikusan mérlegelők voltak az osztrák politikusok, Sólyom László annál határozottabban és egyenesebben fejtette ki, hogy a terrorizmus elleni harc csak akkor lehet sikeres, ha összhangban áll a nemzetközi joggal. Süddeutsche Zeitung A német liberális újság úgy véli: Busht Budapesten emlékeztették „Amerikának a magyarországi felkelésben játszott dicstelen szerepére”. Bush a vendéglátók szemszögéből nézve „tulajdonképpen Canossát járt, anélkül, hogy ezt igazán felfogta volna”. A német szerző szerint annak idején Medgyessy Péter „elszámította magát”, amikor az iraki háborúban az USA szövetségeseihez csatlakozott. Ma az iraki vállalásra nem igazán akarnak emlékezni Magyarországon, Guantánamo sokakat emlékeztet a Gulagra, „a szigorú államfő, Sólyom László ezért is intette meg nyilvánosan amerikai kollégáját.” Le Figaro A francia lap szerint Bush improvizált látogatása Budapesten része volt az amerikai érdekekkel, euroatlanti struktúrákkal rendelkező és a demokratikus értékekhez ragaszkodó posztkommunista közép-európai országok ügyes babusgatásának. A konzervatív újság szerint az óvatos magyar külpolitikai álláspontot ismételte meg Sólyom László köztársasági elnök is, amikor Bush előtt arra figyelmeztetett: a terrorizmus elleni harcnak összhangban kell lennie a nemzetközi joggal. A Le Figaro megjegyzi: a fiatalok Magyarországon 1956 helyett inkább a foci vb-vel vannak elfoglalva. Lidové Noviny A cseh konzervatív napilap pénteki jegyzete szerint kissé sántít az a párhuzam, amelyet George Bush amerikai elnök vont meg Budapesten a mai iraki helyzet és az, 1956-os Magyarország között. Bár mindkét esetben a zsarnokság elleni harcról volt szó, a magyar felkelés népfelkelés volt, tehát alulról indult, Irakba viszont külföldről hozták el a szabadságot. A lap megjegyzi azt is, hogy Bush nagyvonalúan nem beszélt arról, hogy az USA miért „fütyült” annak idején az 56-os magyar forradalomra. Neue Zürcher Zeitung Nagyon egészségesnek minősítette az amerikai-magyar viszonyt a svájci napilap, amely pénteken címoldalán számolt be. George Bush budapesti látogatásáról. A konzervatív újság megállapította, hogy Magyarország lojális, ha.- s itt Sólyom László kijelentéseire utal - nem is kritikától tartózkodó szövetségese az Egyesült Államoknak. Die Presse A konzervatív osztrák napilap is idézte Sólyom László kijelentéseit az emberi jogok tiszteletben tartásáról, s békülékenyebbnek látta Gyurcsány Ferencet, aki arra utalt: az európaiaknak szakítaniuk kell azzal a téves felfogással, hogy Európa az erkölcsiséget, Amerika pedig a hatékonyságot testesíti meg, mert e kettőnek együtt kell járnia az óceán mindkét oldalán. Bush a Citadellán emlékezett 656-ról „Jó napot kívánok” - kezdte magyarul beszédét George Bush amerikai elnök a Citadellánál. Miután útjának apropója az 1956- os forradalom ötvenedik évfordulója volt, és hivatalosan azért érkezett, hogy lerója tiszteletét, beszédében is többször emlékeztetett az öt évtizeddel ezelőtti eseményekre. Azt mondta, hogy szépen rá lehet látni a városra a Citadelláról, és ötven évvel ezelőtt is lehetett látni, hogy a magyarok úgy döntöttek, elegük van a diktatúrából, a titkosrendőrségből, és szabad választást, szabad sajtót és a politikai foglyok szabadon engedését követelték. A magyarok fegyvert fogtak, amikor Moszkva brutálisan el akarta nyomni a forradalmat - folytatta, majd hozzátette, hogy 200 ezer magyar vándorolt ki a szabadságharc leverése után az Egyesült Államokba, és ők mind hozzájárultak az amerikai fejlődéshez, országa ezért „örül, hogy kinyithatta nekik az ajtókat”. Mint mondta, most a nézők között is vannak olyanok, akik ott voltak ’56-ban, és ő is talákozott három ilyen emberrel az ebédnél, és nagy megtiszteltetésnek érezte ezt. 1956 után 1989-ben megjelent egy új nemzedék - folytatta -, amely újra a szabadságot követelte, és azt követően Magyarország volt az első, amely végrehajtotta a demokratikus fordulatot a térségben, lebontotta a vasfüggönyt. Azóta a NATO, majd az EU tagja is lett az ország - mondta -, és az USA nagyra értékeli, hogy ilyen szövetségese van. Szerinte a demokratikus népek kötelessége, hogy segítsenek olyan országoknak, ahol még nincs szabadság. Megdicsérte Magyarországot, amiért részt veszünk a koszovói békefenntartásban, és küldtünk katonákat Afganisztánba és Irakba. Ekkor egyébként megdördült az ég - a pesti oldalon vihar készülődött. Ezután párhuzamot vont Magyarország fejlődése és Irak között, illetve az ’56-os események és az iraki diktatúra felszámolása között. Megemlítette, hogy a közelmúltban Bagdadban járt, és látta, hogy az amerikaiak, a magyarok és a többi koalíciós nemzet segítségével hogyan alakul az ottani demokrácia, és kijelentette: „büszkék lehetünk az elért eredményekre” - ekkor is nagyot dördült az ég. Azt mondta, hogy Iraknak elszánt ellenségei vannak, de „mi segítünk legyőzni a szabadság ellenségeit”, és az irakiak számára ösztönzést adhat a magyarok szabadságvágya is. Szerinte az iraki-magyar párhuzam tanulsága az, hogy a „szabadságot el lehet halasztani, de nem lehet megtagadni”. „Megható pillanatnak” nevezte, amikor délután megkoszorúzta az ’56-os emlékművet a Kossuth téren, majd ennek kapcsán megemlékezett Kossuth Lajosról, és azt mondta, a magyar szabadság „hősei az összes szabad nemzet hősei”. Tízperces beszéde végén idézett - angolul - Petőfi Nemzeti Mátyás vagy Kossuth a Legnagyobb Román? A Román Televízió,- a Magyarországon rendezett A Nagy Könyv versenyhez hasonló sorozat keretében - a Legnagyobb Román címért írt ki versenyt. A televízió július 1-ig várja a javaslatokat, majd július 8-án választják ki az első 100 helyre érdemesnek tartott jelöltet. Októbar 21-én derül ki, hogy a szavazók szerint ki a Legnagyobb Román. A szavazás meglehetősen érdekesen alakul, az eddig jelöltek listáján helyet kapott Kossuth Lajos és Mátyás király is. dal című verséből. „Rabok leszünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok” - mondta az elnök, aki isten áldását kérte Magyarországra, előtte magyarul mondta: „köszönöm”. Ezután távozott a pódiumról, és a lement a hallgatóság közé kezet rázni a megjelentekkel. Hat órakor el is hagyta az országot. Figyelemre méltó, hogy bár Bush ugyan 1956-ból kindulva vezette le gondolatmenetét, nem foglalkozott az Egyesült Államok akkori szerepével, bár megjegyezte, hogy az ötven évvel ezelőtti eseményekből Amerika is tanult. Pedig lett volna mit megmagyaráznia, mint arra Charles Gáti politológus professzor is rámutatott a szerdai Washington Postban megjelent cikkében. Gáti azt írta, hogy az Egyesült Államok simán kihátrált a Szovjetunió ellen fellázadó magyar forradalom mögül és fecsegve, de tétlenül nézte a bukást. Gáti szerint így eljött a tisztázás ideje, a magyaroknak végre hallaniuk kell az igazságot arról, miért tétlenkedett 50 éve Washington, Bush azonban adós maradt a válasszal, (bővebben a 3. oldalon) Muzulmán terrorcselekmény Temesváron is? Romániában terrorcselekmény előkészítésének gyanújával őrizetbe vettek egy 29 éves lugosi fiatalembert. A muzulmán hitre áttért férfit a nemzetbiztonsági szolgálat már figyelte. A fiatalember többször fenyegetőzött azzal, hogy megbosszulja az amerikaiak iraki és afganisztáni beavatkozását. A férfi kiszerelte autójának hátsó ülését, majd azok helyére két gázpalackot illesztett. A gyanú szerint ezeket akarta távirányítással felrobbantani.
