Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-05-26 / 22. szám

HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO Földes Tamás: Nosztalgiáim (7.) C s u r k a László, a szí­nész, hetven­éves, és ebből az alkalomból az egyik - az interneten is nézhető - bu­dapesti tévéállomásnak nyilatko­zott Ifjú éveire emlékezett, amikor - szavait idézve - ötvennél több zenés szórakozóhely várta az éjszakák vándorait Budapesten. Az első megdöbbenés, hogy Csurka Laci már hetvenéves. A második, hogy megdöbbenek az életkorán - miközben már én is a hetven felé poroszkálok... Nos igen, az 50-es évtized végén, a 60-as évek elején volt két-három olyan esztendőnk, amikor szoros barátságban voltunk (ő akkor a falujáró Déryné Színházban játszott én pedig a népes színtársulat tekintély nélküli sajtótitkára voltam). Amikor Laci éppen nem volt vidéki turnén, többnyire valamelyik bárban - leginkább az akkortájt Budapest Táncpalotának (átmenetileg Budapest Kávéháznak is) nevezett Moulin Rouge-ban - köszöntött ránk a hajnal. Egy vörös hajú mixernő töltögette az italokat a bárpult mögött, mi jobbára a pultnál könyökölve elegyedtünk beszédbe a már kapatos korhelyekkel (akik hálából bennünket is meg­­meginvitáltak egy-egy féldecire). Nem tagadom, alkalomadtán lelkiismeretfurdalásom volt, amikor valamelyik megpumpolt férfiú a vállamat ölelgette: „Ma kaptam meg a félhavi fizetésem, mind elköltöttem... de legalább jól éreztük magunkat, nem igaz?”... A „pesti Broadwayn”, a Nagymező utca 17. alatt működő Moulinról is lehetne szomorkás-vidám történeteket írni csakúgy, mint a Toulouse- Lautrec megfestette párizsi vörös malomról. A Flaschner Ernő és Evetovics János irányításával 1930-ban megnyílt mulató többet kínált a hagyományos lokáloknál. Produkcióit színházi igénnyel állították össze; amíg a műsor ment, a kiszolgálás szünetelt. A revüket olyan írók fémjelezték, mint Kellér Dezső, Harmath Imre, vagy a jó ideig Los Angelesben is élt Vadnai László. A díszleteket meg a jelmezeket a képzőművésznek is kiváló Vogel Eric tervezte. A világszínvonalú zenekarok, a bravúros táncosok, a tüneményes hangú énekesek mellett nagynevű színészek is felléptek, köztük a Latabár testvérek, Kiss Manyi, Feleki Kamill, Komlós Juci, Hacsek és Sajó (vagyis Komlós Vilmos és Herczeg Jenő). Műsor után a színpad lesüllyedt, a zenekar pedig a magasba emelkedett, s napkeltéig rophattuk a táncot. Korábban, e sorozatban már elnosztalgiáztam, hogy „egy jó időben, hajnaltájt, a poharába töltött szódavízzel” e patinás helyen loptam be magam Antal Gábornak, a Magyar Nemzet kulturális rovatvezetőjének a szívébe. De nemcsak a „rettegett A.G.-t” ismertem meg ott, hanem Tamási Áront, Zelk Zoltánt, Devecseri Gábort, vagy az egykori „aranycsapat” néhány aranylábú csillagát is. A színpadról azok a táncos lányok- Éva, Györgyi, Helga, Judith- hódították a férfinépet, akik az 1960-ban színre került zenés vígjátékom, a „Bolondos éjszaka” tánckarát alkották. (A Moulinben duhajkodó férfinép egyike­­másika szívesen átlépte volna a rivaldát, ám ez tiltva volt. Az említett négy hölgy valamelyike erotikus táncával igencsak lázba hozott egy idősödő urat, aki felkiáltott a színpadra: „De szívesen meg....” Ám a lánynak a férje volt a táncpartnere, s a féltékeny fiatalember a szám után, a színpadról lerohanva már indult, hogy móresre tanítsa a felhevült konyakfogyasztót. Hárman alig tudtuk megfékezni, hogy a mindkettőjük karrierjének könnyen véget vető ökölharcról lebeszéljük.) Ha a botrány akkor elmaradt is, az egyik napilap hirdetése okozott más jellegű, fölöttébb kínos napokat az újság szerkesztőinek. A hirdetés így szólt (volna): NÉZZE MEG A BUDAPEST KÁVÉHÁZ LEGÚJABB MŰSORÁT! HŰ­TÖTT NÉZŐTÉR, KELLEMES HANGULAT... Igen ám, csakhogy néhány száz lappéldány nyomáshibával került az utcára. . Vagyis: NÉZZE MEG A BUDAPEST ..ÁVÉHÁ... LEGÚJABB MŰSORÁT! HŰ­TÖTT NÉZŐTÉR, KELLEMES HANGULAT. A nyomásért felelős szakemberek alighanem borzongva gondoltak arra a kellemesnek aligha mondható hangulatra, ami a nem éppen kávéházi „hűtött nézőtéren” várt rájuk... ...Meglehetősen ifjan voltam először bárban. Nyolc évesen. Édesanyám fivére, Kálmán Miklós, korának egyik legjobb dzsesszzongoristája volt hajdani nagyzenekarával, a Jolly Boys-szal bejárta a fél világot. A zenekar tagjai a háború alatt szétszóródtak, s nagybátyám a 40-es évek végén feleségével, a dizőz Rátkai Mártával, a New York étterem bárjában szerepelt. Szüleim egy koraesti fellépésükre elvittek (csupán azon tűnődtem: miért mondta apám, hogy a „nyújorkba” megyünk, amikor - már tudok ám olvasni! - a felirat szerint az „név iork”?). Mindmáig legkedvesebb barátom, a jelenleg a valóságos New Yorkban élő Egri Péter meg édesanyja is velünk tartott, s cimborámmal igencsak fülig pirultunk Márta nagynéném bejelentésekor: „Most két ifjú lovagomnak éneklek egy dalt”. És rákezdte: .„Utyi-putyi, utyi-putyi hopptyattya, útyik a kity halatyka"... (FOLYTATJUK) Build a bridge to your Homeland! A DUNA Televízió és a KOSSUTH Rádió mindenkinek tartogat valamit. Magas színvonalú, jelentős kulturális tartalommal bíró műsoraink közül minden kedves érdeklődő kedvére válogathat. Az új műsorrácsban ugyanúgy megtalálhatók a legfrissebb híradások, a legnézettebb műsorok, mint a legértékesebb magyar filmek és dokumentumfilmek. A sportrajongók a magyar közvetítéseken kívül a legfontosabb sporteseményeket is figyelemmel követhetik. És a kiesükről sem feledkezünk meg; a gyermek-, ifjúsági és tanítójeliegű műsorok egész tárházával várjuk a legifjabb generációkat. Experience the Hungary of today by subscribing to DUNA Television! Amennyiben a részletek érdekelnék, ne habozzon felkeresni bennünket az ingyenes 1-703-768-2746 as telefonszámon. Internetes honlapunkon szintén bővebben olvashat szolgáltatásainkról: www.dunatv-america.com *15.*> g DUNA Television & KOSSUTH Radio PER MONTH I Your direct link to Hungary! HÍREK KULTÚRA SPORT IDŐJÁRÁS DUNAINFO www.dunatv~america.com A EURO-World Network company 206 Hardwood Lane, Fredericksburg, VA 22408 Tél: 1-703-768-2746 \ Fax: 1-703-768-5056 | E-Mail: info@euro-worldnetwork.com „Emlékezés 1956-ra” Re se dóban Széchenyi Tea Szörényi nélkül Nagy érdeklődés kísérte a múlt vasárnap délután a San Fer­nando Völgyi Magyar Református Egyház Bethlen termében meg­tartott Széchenyi Teát, amelynek műsorszámai között szerepelt egy debreceni történész és egy érdi múzeumigazgató előadása, opera­áriák és kórusművek, valamint részletek a hamarosan bemutatásra kerülő „Freedom’s Fury” című, 1956-os témájú filmből. Csak egy valaki nem szerepelt, aki nélkül pedig nehéz elképzelni az általa kezdeményezett és rendezett hagyományos Széchenyi Teákat: Szörényi Éva színművésznő nemrég jött ki a kórházból és még egy kis pihenésre van szüksége, mielőtt visszatér az 56-os évfor­duló előkészítésének mozgalmas programjába. Szívből kívánunk neki mielőbbi teljes gyógyulást. A műsor fő előadója dr. Giant Tibor, a Debreceni Egyetem Észak- Amerikai Tanszékének Docense, a „Remember Hungary 1956” ösztöndíjasa volt. Előadásának címe: „1956 visszhangja a korabeli amerikai sajtóban”. Mint elmondta, elsősorban az foglalkoztatta, hogy 1956 és más sorsdöntő események, ANDREA VOLORE INGATLAN TANÁCSADÓ ÉS ELADÓ Real Estate Cunsultant, Realtor Associate 818 Ingatlanok eladása és vétele bárhol. Probate, Foreclosure, Estate Olcsó árak, nagy haszon Hívjon bármilyen kérdéssel. Örömmel segítek. 888-4663 20750 Ventura, Blvd suite 150, Woodland Hills CA 91364-www.TopRealEstateService.com mint pl. a „Prágai Tavasz” vagy az afganisztáni megszállás, hogyan tükröződtek az irányadó sajtóter­mékekben, elsősorban a New York Times-ban. Érdekes módon a szóhasználatból vélte megállapítani a közhangulat változásait: meddig hívták „ellenforradalom”-nak, mikor kezdték „forradalonT-nak és „szabadságharc”-nak titulálni 56-oL Ezen belül is foglalkozott az angol nyelvben leginkább 56-hoz kapcsolódó „revolt” és „upris­ing” szavak eredetével (az előbbit valószínűleg Walter Cronkite honosította meg híres „Revolt in Hungary” című beszámolójával). Az előadó idézett sok más írást is (Marton Kati, Charles Fenyvesi) és foglalkozott az ún. „Kádár mitológiával.” A következő egy rendkívüli műsorszám volt: Dr. Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója lépett a pódiumra, aki előző nap Almássy grófról („The English Patient”) egy hete pedig a felfedező Körösi Csorna Sán­dorról tartott rendkívül érdekes előadást. Mottója az volt, hogy „az a nemzet, amely múltja értékeit veszni hagyja, saját sírkövét készíti el”. Különösen a kis országok tartják nagy becsben világszerte ismertté vált híres­ségeiket, illetve fel kell hogy kutassák azokat, akikről talán keveset tud a világ, pedig megér­demelnék. Juliánusz barátot hozta fel példaképpen, aki már jóelőre figyelmeztette a Vatikánt a tatár veszedelemről. Felhívta a hazautazok figyelmét, hogy érdemes megtekinteni múzeumát, amelyben Teleki Sámuel, Sáska László, Germanusz Gyula és más világjárók emlékei találhatók meg, valamint a múzeumkertben egy szoborpark ugyanezekről. Dr. Kubassek János előadását nagy tapssal fogadta a közönség. A szünetben finom virsli, süte­mény, Csárdás pogácsa és üdítők fogyasztása mellett beszélgetett a közönség a vendégekkel. Szünet után Sándor László és Najbauer Lóránt operaáriákat énekelt, a Kodály kórus Érseki Emőke vezetésével Bartók: Levél az otthoniakhoz c. művét és csángó népdalokat adott elő. Ezután került sor a FREEDOM’S FURY című film részleteinek bemuta­tására Tóth Attila konferálásával, de erről később számolunk be, mert itt a lapzárta és nincs már se hely, se idő. A nézőtéren Bősenbacher Ferenc főkonzul is helyet foglalt. A műsorközlő dr. Ósapay György volt, zongorán Maxim András kísérte az énekeseket, színpad­mester Szoboszlai Sándor, díszlet Balogh Irén, a zenét Előd László szolgáltatta. Köszönet önfeláldozó munkájukért, csakúgy mint Nt. Jakabffy Zsolt lelkipásztornak a vendéglátásért. Jancsó Zsuzsa Köszönetnyilvánítás Szeretném köszönetemet kifejezni Gommermann György úrnak, aki drága jó fivérem, Dr. Pfeiffer Ede János igazi hűséges barátjaként, élete utolsó hónapjaiban mindenben és minden nap (!) készségesen segítségére volt. A mindennapos kórházi látogatások, elintézésekben, a fontos ügyekben, az orvosokhoz, egy 52 éves jóbarátságot bizonyított. Gyurikám és Györgyi, KÖSZÖNÖM azt a megértő szeretetet, amivel Ede utolsó napjait megkönnyítettétek! Soha el nem felejthető hálával - Judith P N RESIDENTIAL RROmME Május 26,2006

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents