Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)

2006-03-31 / 14. szám

Csonttörő-Barrios bokszcsata Los Angelesben Eldőlt, hogy a március 25-éről elhalasztott Nagy „Csonttörő” János-Jorge Rodrigo Barrios csatát a Boksz Világszervezet (WBO) nagypehelysúlyú világbajnoki övé­ért május 20-án a Los Angeles-i Staples Centerben rendezik. A márciusi Las Vegas-i gálát a főmérkőzésen résztvevő Jesus Chavez súlyos sérülése miatt halasztották el, mert ellenfelének, Marco Barrerának az idő rövidsége miatt nem sikerült megfelelő ellen­felet szerződtetni. Kedden viszont hivatalossá vált, hogy Barrera a korábbi pehelysúlyú világbajnoki ki­hívó Ricardo Juarezzel bokszol május 20-án. A gála másik főmérkőzése a Barrios-Nagy csata lesz, amely a legrangosabb összecsapás, melynek magyar profi bokszoló valaha résztvevője lehetett. „A mérkőzés után három nappal lesz a 33. szüle­tésnapom. Jánosnak nem kell sokat gondolkodni, hogy milyen aján­dékkal lepjen meg” - mondta a profibox.hu-nak Rácz Félix, a magyar öklöző menedzsere, aki hozzátette: ugyanazokkal a feltételekkel ál­lapodtak meg, mint az elmaradt márciusi mérkőzés alkalmával. Elfelejtett találtak a Rutinszerű szerke­zeti ellenőrzés során elfelejtett hidegháborús óvóhelyre bukkantak a New York-i Brooklyn­­híd alatt. Az atomtá­madás esetére bespájzolt ötvenes-hatvanas évek­beli élelmiszercsoma­gok és gyógyszerek érintetlenül sorakoztak a híd alapjában kialakított boltíves helyiségben. Az élelmiszeres dobozok pecsétjén leginkább két emlékezetes évszám olvasható: 1957, az első szovjet szputnyik felbocsátásának éve, valamint 1962, a kubai rakétaválság esztendeje, amikor a világ a nuk­leáris háború peremére sodródott. Annak idején az egész országban nagy számban építettek és szereltek fel hidegháborús óvóhelyeket, nagy részüket azonban már felszámolták. Egyedülálló, hogy teljesen érintetlen óvóhelyet fedez­zenek fel újra, szinte régészeti leletként. A történész hasonló esetről még sosem hallott. Az óvóhelyen sok ezer csomag keksz, fémből készült dob alakú, 66 literes víztartályok és gyógyszerek biztosították volna a túlélést. A városi hatóság egyik illetékese megkóstolt egy kekszet, majd közölte, kartonpapír íze van. Egyelőre nem tudni, milyen hivatal kezelte a létesítményt: a Pentagonhoz tartozó polgári védelem vagy pedig a város illetékessé­gébe tartozott. A Brooklyn-híd New York legnevezetesebb hídja. FBI - nincs elég pénz e-mail címekre Az egyik legfontosabb ameri­kai igazságügyi szervezetnél, a Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI) - anyagi okokból - nem min­den alkalmazottnak jut e-mail cím. Napjainkban már némi túlzás­sal az öt- vagy tízéves gyerme­kek is rendelkeznek saját e-mail címmel. Azonban az FBI-nál meglehetősen érdekes állapotok uralkodnak: Mark Mershon, a New York-i FBI-iroda igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy egész egyszerűen nincs pénze a szervezetnek arra, hogy az összes munkatársat saját e-mail címmel lássák el. A szakember hozzátette azt is, hogy a helyi ügynökök csupán 75 százalékának van hozzáférése az internethez. „Tudom, nevetségesen hang­zik a XXI. században, de nem jut elegendő pénz erre a feladatra. A kormányzat pedig nem hajlandó sem arra, hogy plusz pénzt ad­jon, sem pedig arra, hogy .gov végződésű e-mail címekkel lássa el az alkalmazottakat” - számolt be a helyzetről az iroda helyettes vezetője a CNN csatornának. Az FBI vezetői szerint ez a helyzet nem jelent hátrányt az ügynököknek munkájuk során. Cathy Milhoan, az FBI szóvivője ugyanakkor bejelentette, hogy a szervezet folyamatosan új e-mail fiókokat hoz létre. háborús óvóhelyet Brooklyn-híd alatt Utcát neveztek el Horn Gyuláról Wertheimben A Konrad Adenauer és a John F. Kennedy utca sarkánál forduljon jobbra és az ott a Gyula Horn utca - ajánl­ja az internetes térkép. A helyszín Wertheim városa a Majna partján, Bajorország és Baden Württem­berg határánál. A vasfüggöny át­vágását ismerte el Wertheim városa Németországban, ezért neveztek el Horn Gyuláról utcát. A települé­sen nagyon sok Magyarországról kitelepített német él, ezért is akartak megemlékezni magyar politikusról. Régi leírások szerint nincs szebb település Werheimnél Frankfurt és Würzburg közötti sok száz kilométeres szakaszon. Wertheim városa Würzburg és Frankfurt között, a Tauber folyócska és a Majna torkolatánál fekszik. Karl Baedeker könyvki­adó, az útikönyvek, a bédekkerek kiadásának kezdeményezője 1862- ben a Majna mentén barangolva „az egész utazás legszebb pont­jának” nevezte Wertheimet. A huszonötezer lakosú kereskedelmi város nem csekély részben az ide­genforgalomból szerzi jövedelmét. Adenauer, John Kennedy, Willy Brandt, Eisenhower, Charles De Gaulle - a huszadik század legendás hírű, Németország tör­ténelmét formáló politikusairól neveztek el utcákat az utóbbi évtizedekben az ott folyamatosan kormányzó jobboldali, keresztény­­demokrata városatyák. A Polgármesteri Hivatalban úgy tájékoztatták a Magyar Rádiót, hogy é­­lőknek nem szo­kás sem szobrot állítani, róluk te­ret, utcát elke­resztelni. Egyet­len kivételt tet­tek. A német szokásoknak megfelelően az utcanévtáblára felfüggesztett fémlapon feltün­tették a névadó néhány fontos életrajzi adatát: Horn Gyula születési évét, s azt, hogy a vas­függöny lebontása idején magyar külügyminiszter (1989-1990) volt. A terápia neve: állattartás A kutyát tartó nagyváro­siakat ötször nagyobb siker­rel lehet magas vérnyomás, illetve a stressz okozta beteg­ségek ellen kezelni, mint azokat, akiknek nincs ku­tyájuk - hangzott el a Felelős Állatbarátok Egyesülete és a Magyar Dietetikusok Országos Egyesülete közös konferenciáján. Solti László professzor, a Szent István Egyetem tanszékvezető tanára az InfoRádióban azt mondta: a kutyatartás az új kutatások szerint várakozáson felüli testi és lelki terápia a nagyvárosokban élők számára. Már csak azért is, mert a kutyatartók legalább egyszer sétálnak naponta, még szerencsésebb az, aki rendszeresen futtatja kutyáját - tette hozzá. A macskák is kedvező hatással vannak a gazdikra. A háziállatok gondozása ugyanis csökkenti a stressz káros hatását. Solti László azt is elmondta, hogy az állattartókat könnyebb meg­gyógyítani, mint azokat, akiknek nincs se kutyájuk, se macskájuk. A mennybe jutás különleges módja Garantált a mennybemenetel minden türkmén állampolgárnak, aki életében legalább háromszor elolvassa elnöke, Szaparmurat Nijazov A Szellemiség című művét. A megalomán türkmén basi egyenesen Allahnál járta ki állampolgárainak a jutalmat. Az ígéret egy muzulmán újév alkalmából tartott koncerten hangzott el, a garanciát az államfő adja - adta hírül a NEWSru orosz hírportál. Szaparmurat Nijazov saját bevallása szerint arra kérte Allahot, hogy részesítse jutalom­ban mindazokat, akik háromszor átrágják magukat a könyvön, ráadásul úgy, hogy hajnalban, délben, valamint napnyugtakor egy-egy órán keresztül hangosan olvasnak fel belőle. A Szellemiség (Ruhnama) című mű első kiadása 2001-ben jelent meg. Azóta a rózsaszín­zöld borítású könyv - amelynek borítóját a diktátor képe díszíti - az állampolgárok mindennapi életének elválaszthatatlan részévé vált. A könyvet mint külön tantár­gyat tanítják az iskolákban és az egyetemeken, s alapos ismerete a hivatali előmenetel szempontjából is nélkülözhetetlen. Türkmenisztánban 2005-öt a Ruhnama évének nevezték, a szeptembert Ruhnamára keresz­telték át, a szombatot pedig ruhg­­junnak, vagyis a szellemi táplálék napjaként emlegetik újabban. A Ruhnama folytatása 2004- ben jelent meg, a könyvben az 1991 óta hatalmon lévő államfő az ország lakosságát, valamint az eljövendő nemzedékeket számos jó tanáccsal látja el. Tavaly egy­millió példányban nyomtatták újra a remekművet, amelyet ed­dig harminc nyelvre fordították le (itt olvashatja magyarul http:/ /www.turkmenistan.gov.tm/ ruhnama/ruhnama-ven.html), s megjelent hangoskönyvben és Braille-írással is. Prérifarkas New York-ban! A rendőrség helikoptereket is bevetve, nagy erőkkel folytatta a hajtóvadászatot a New York-i Central Parkban, amely hosszas üldözés után eredményt hozott. A leleményes állat többször is kibújt a hajtok szorításából, rögtönzött kerítéseket ugrott át, illetve mes­terséges tavakon úszva menekült, de végül a nagyszabású mozgósítás meghozta az eredményt, egy altató lövedékkel sikerült átmenetileg elszenderíteni a vadállatot. A befogott prérifarkast vadvédelmi területre költöztetik át. Az állatot vasárnap pillantották meg először a parkban kocogok, és rögtön érte­sítették a hatóságot a „farkasszerű állatról”. Utoljára 1999-ben fordult elő, hogy coyote tévedt a világ egyik legsűrűbben lakott nagyvárosának a kellős közepébe. A feltételezések szerint északról érkezhetett a met­ropolisz zöld tüdejét jelentő, nagy kiterjedésű parkba, és a mesterséges tavacskák kacsáira és más madarakra vadászhatott - a hátrahagyott tolikupacok tanúsága szerint. X x x x x X: x x x ....... ■■ ^ ■■■ ■ mmm Március 31, 2006

Next

/
Thumbnails
Contents