Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-03-24 / 13. szám
Széchenyi Tea - filmvetítéssel Egy éven belül negyedszer rendezett Széchenyi Teát Szörényi Éva a San Fernando Völgyi Magyar Református Egyház Bethlen-termében. Az előadás, amelyet dr. Ősapay György (és a műsoros délután elején Tóth Attila) vezetett, igazi meglepetéssel kezdődött: a Duna TV 1956- tal foglalkozó összeállítását vetítették le. Az „56: Az a tizenhárom nap” című, félórás dokumentumfilmet a körünkben élő Kossuthdíjas színművésznő kérésére készítették el a budapesti televíziósok; hamarosan DVD-n - térítésmentesen - kapható lesz. Miután az összeállítás jórészt az ugyancsak Dél-Kaliforniában élő, két magyar operatőr, Kovács László és az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos felvételeit tartalmazza, rendkívül érdekes volt meghallgatni Zsigmond Vilmos visszaemlékezését: hogyan csempészték ki a kópiákat Nyugatra a forradalom leverése után. A Széchenyi Tea második részében a jelenlévők kulturális műsort láthattak, amelyen a helyi magyar előadóművészek legkiválóbbjai léptek fel. Dalokat hallhattunk Érseki Emőkétől (aki egyszersmind a Kodály Kórust is vezényelte), operaáriákat a még diák, de már érett művészi erényeket csillogtató Najbauer Lóránttól, majd - ráadásként - az örökifjú Czövek István magyar nótáival késztette önfeledt tapsra a közönséget. A zeneművészek is kitettek magukért: Cser Júlia Brian Dembow-val Bartók hegedűkettősöket adott elő összeszokottan játszva, Maxim András szólistaként is ízelítőt adott képességeiből, két további vendégfellépő - a csellót bűvölő Ronald Leonard és zongorakísérője, Inzoung Huh - pedig a muzsika iránt kevésbé fogékony hallgatókat is elragadtatta. A „teadélután” bevétele a Remember Hungary 1956 közelgő rendezvénysorozatának anyagi alapjaihoz járul hozzá, de (éppen a várható kiadásokra tekintettel) említsük meg a további lelkes támogatókat, így a fővédnököt: Bondor Vilmost, a védnököket: a Nobel-díjas dr. Oláh Györgyöt és dr. Bejczy Antalt, valamint a pártolókat: Bornemissza Magdolnát, dr. Csető Ildikót, Gréger Antalt, Gréger Mártát, Őrhalmi Alexet, Őrhalmi Margitot és Peters Ilonát. Kellemes délután volt, amelyet - feltehetőleg - az idén még további Széchenyi Teák követnek. _ ^ Soha nem volt ilyen olcsó egy rabszolga 90 dollár, nagyjából 20 ezer forint - ennyit ér ma egy rabszolga, azaz olyan ember, akit akarata ellenére, ellenszolgáltatás nélkül kényszerítenek munkára és személyi szabadságát is korlátozzák, állítja egy, a modern kori rabszolgaság ellen küzdő szervezet. Világjelenségről van szó, ami legkevesebb 12,3 millió embert érint. Százezreket kényszerítenek szexuális szolgáltatásokra, a legtöbben mégis a gazdaságban robotolnak. Szőnyeg, kakaó, cigaretta, ruhák: ezek előállításában nagy szerepet vállalnak. A Free the Slaves nevű, a modern kori szolgaság ellen küzdő szervezet szerint, a modern rabszolgaságnak három fő serkentője van: az egyik a népességrobbanás, a másik a gazdasági és szociális különbségek növekedése, a kilátástalan életet nyújtó külvárosok túlnépesedése és a kormányzati korrupció, ami segíti a jelenség fennmaradását. A Free the Slaves szerint ezek együtt vezettek oda, hogy a szolgaság ma már gyakorlatilag súlyosabb problémát jelent, mint az 1700-1800-as években, amikor nem tiltották törvények a rabszolgatartást és kereskedelmet. Az Unicef 2006-os jelentése szerint 8,4 millió gyerek dolgozik embertelen, megalázó körülmények között. Jelentős részüket a szex- és a pornóipar kényszeríti munkára. Több százezer gyereket pedig a fegyveres konfliktusokban a szembenálló felek használnak hírvivőként, szakácsként vagy a katonák szexrabszolgáiként. A helyzet annak ellenére súlyos, hogy az ENSZ 1956-os irányelve a szolgaság minden létező formáját tiltja. A klasszikus rabszolgaság idején - azaz, amikor többségében az afrikai kontinensről erőszakkal elhurcolt embereket taszítottak rabszolgasorba - drága volt egy-egy rabszolga, mivel számuk meg sem közelítette a mait, a tengereken történő átszállítás pedig költséges volt. A Free the Slaves számításai szerint egy dél-amerikai rabszolga, az 1850-es években, mai áron számítva akár 40 000 dollárt is érhetett. Mivel a rabszolgák sokba kerültek, ezért uraik - a testi fenyítés és a kegyetlen körülmények között tartás ellenére is - odafigyeltek, hogy rabszolgáik a lehetőségekhez mérten a legjobb erőben, állapotban legyenek, minél jobban tudjanak dolgozni, minél nagyobb legyen piaci értékük, egyszóval ügyeltek ingóságukra. Ezzel szemben ma egy szolga nem ér többet 90 dollárnál, azaz átszámítva agyjából 20 ezer forintnál - állítja a Free the Slaves. A szolgák értékcsökkenését az okozza, hogy a népsségrobbanás miatt rengeteg embernek nem jut megélhetés, azaz nagyon nagy a szabad, olcsón munkára kényszeríthető népesség, amely kiszolgáltatott munkaadók és gazdák önkényének. Mivel azonban az utánpótlás jelentős, ezért a szolgák elértéktelenedtek, nem számít befektetésnek a tartásuk, ha megbetegszenek, egyszerűen ki lehet őket rúgni, de nem ritkán fordul elő az sem, hogy életükkel fizetnek gyengeségükért. Közel 2,5 millió ember valamilyen katonai csoport igényeit elégíti ki, nem önszántából. Alig kevesebb, mint másfél milliót pedig, főleg nőket és gyerekeket szexuális szolgáltatásokra kényszerítenek. Ez elsősorban Ázsiában, illeve Nyugat-Európában és Amerikában jellemző. _ Saling Gergő cocDuteu. 8 AN Ke R L1 INGATLAN Ingatlanokeladása , , es vetele bárhol. TANÁCSADÓ Probate, , , Foreclosure, ES ELADÓ Real Estate Cunsultant, Olcsó arak, Realtor Associate nagy haszon _ ^ Hívjon bármilyen 8 X 8 kérdéssel. 888-4663 Örömmel segítek. 20750 Ventura, Blvd suite 150, Woodland Hills CA 91364 www.TopRealEstateService.com RESÍDKSim B8QK8RAG& Ghána: Isten hozott, testvér! Aranypart visszafogadná az Amerikába hurcolt rabszolgák leszármazottait A múlt jelentheti a jövőt az egykor Aranypartnak nevezett, ám függetlenné válása óta Ghánára keresztelt országban. Az accrai kormány bejelentette: törzsi hovatartozásra való tekintet nélkül honfitársként üdvözöl minden hajdan rabszolgaként Amerikába hurcolt afrikai leszármazottat. Az egykori kényszerű exodus remélt megfordítása mögött az érzelmi szálakon túl józan gazdasági megfontolás is áll. A rabszolga-kereskedelem nem volt ismeretlen Nyugat- Afrikában korábban sem, de tömeges üzleti vállalkozássá a portugálok XV. század végi megjelenése, még inkább a szomorú mementóként máig fennmaradt első erőd, a Sao Jorge da Mina megépítése (1482) után vált. A luzitánok eleinte egyeduralmat élveztek Aranyparton, amely akkoriban a rabszolga-kereskedelem fő bázisa volt - még pápai segítséget is kaptak hozzá - később azonban a németek, hollandok, de legfőképpen az angolok is megjelentek, és az 1800-as évekre már ki is szorították az eredeti hódítókat. A különböző becslések szerint a rabszolga-kereskedelem mintegy három évszázada (XVIXVIII.) alatt legalább tizenkét, de lehet, hogy összesen 25 millió embert vittek el Afrikából. A legendás, ma már csak Elmina néven emlegetett erőd, a fennmaradt másik kéttucatnyi várral együtt ma idegenforgalmi látványosság, amely azonban egyúttal segít szembenézni azzal a szomorú ténnyel, hogy bizony az emberiség történelmének egyik legsúlyosabb bűnét nem lehetett volna elkövetni a helyi törzsfőnökök, az akkor e tájon létező államok (Ashanti, Denkjera) vezetőinek, sőt katonáinak közreműködése nélkül. Az európai hódítók ugyanis csak ritkán végezték maguk a rabszolgaszerzés veszélyes „munkáját”, ezt jó pénzért a helyiekre bízták. A fekete-afrikai gyarmatok közül elsőként, 1957-ben felszabadult Ghána - nem utolsósorban gazdasági megfontolásokból - az utóbbi esztendőkben komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy az amerikai földrészre hurcolt afrikaiak leszármazottait hazacsalogassa, akár látogatóként, akár befektetőként. Accra igyekszik rávenni őket, hogy tekintsék az országot szülőföldjüknek, s legalább az év egy részét töltsék itt, még jobb, ha vállalkozásokat is alapítanak. A kormány e téren nagyra törő terveket szövöget, nem is alaptalanul, hiszen afrikai mércével Ghánában jól állnak a dolgok: viszonylagos politikai nyugalom honol, s szolid, de stabil a gazdaság növekedése. Az is igaz azonban, hogy súlyos problémát jelent a tömeges szegénység (a 21,5 milliós lakosság egyharmada él napi egy dollárnál kevesebb jövedelemből), valamint az infrastruktúra fejletlensége: sok településen olyan alapvető közművek hiányoznak, mint a vezetékes víz és a villamos áram. A kormányzat számos eszközzel igyekszik bátorítani a „hazatérőket”: élethosszig érvényes beutazó vízumot, könnyen megszerezhető letelepedési engedélyt, sőt állampolgárságot ígér az afrikai diaszpóra tagjainak. A legnagyobb nehézséget azonban a befogadás jelenti. A bennszülött ghánaiak ugyanis csak ritkán tesznek különbséget a fekete, illetve a fehér bőrű látogatók között. Az utóbbiakra kitalált obruni (fehér idegen) szó ugyanis sértő az afrikai származásúak számára. A hivatalos propaganda ezért sulykolja, hogy az afroamerikai látogatók megjelölésére obrunit váltsa fel az akwaaba anyemi kifejezés, amely két törzsi nyelven is azt jelenti: „Isten hozott, testvér!”. Mérföldkövet jelenthet e kapcsolatok ápolásában a 2007-es esztendő, amikor nagyszabású ünnepségekkel emlékeznek meg a brit rabszolga-kereskedelem beszüntetésének 200., illetve Ghána függetlenné válásának 50. évfordulójáról. A siker receptje a moziban: gyilkos amerikai katonák Az amerikaellenes hangulatot meglovagoló Farkasok völgye: Irak című alkotás lett minden idők legsikeresebb török mozija. A film, amelynek főszerepeit Billy Zane és Gary Busey játsszák, egy török titkosügynök viszontagságait meséli el. Az amerikai katonák kizárólag negatív karakterek: egy esküvőn vérfürdőt rendeznek a vendégek között, a katonai orvosok pedig iraki foglyok szerveivel üzletelnek. A filmet a január 31-i bemutató óta a forgalmazó Kenda Film szerint 3,9 millióan nézték meg. Edmund Stoiber, a német CSU elnöke szerint a film egyértelműen mutatja, hogy Törökország még nem érett meg az uniós tagságra. Az USA hadseregének vezetése azt javasolta a Törökországban álomásozó amerikai katonáknak, hogy kerüljék el a „farkasos” filmet játszó mozikat. Akar egy kellemes estét eltölteni a Csárdásban? Monday Nights JAZZ by the Harmony Club at the CSÁRDÁS 5820 Melrose Ave., Hollywood (323) 962-6434 www.Budapesti ravel.us 7260 Sunset Blvd. #206, Hollywood, CA 90046 (323) 876-9975 1 800 928-3273 KEDVEZMÉNYES REPÜLŐ ÁRAK - EUROPEAN RIVER CRUISES Hawaii * Mexico * Tahiti * Australia * Europe * Caribbean Szigetek Creative Tours & Crouises * E-Mail: beabudapesttravel@y ahoo.com Budapest Spa Packages For other Specials check: www.BudapestTravel.us Március 24, 2006 ANDREA VOLORE
