Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-03-17 / 12. szám
Sportoljon terhesen, okosabb lehet gyermeke Érdemes sportolni a terhesség alatt is. Ettől nemcsak az anya őrzi jobban a formáját, hanem lehet, hogy gyermeke is okosabb lesz. Erre a következtetésre jutott egy egereken végzett kísérletek után egy berlini kutatócsoport. A Semmelweis egyetem tanszékvezető tanárának tapasztalatai megerősítik, hogy az edzettebb anyák jót tesznek gyermekükkel is. A kutatók már régóta tudják, hogy a sportosabb, a fizikai terhelést jobban bíró nők könnyebben adnak életet gyermeküknek. Arról azonban még nem végeztek kutatást, hogy a mozgástól gyermekük is okosabb lesz-e. Egy egereken végzett kutatásból azonban most erre is következtetni lehet. A születés után négy héttel 40 százalékkal több sejtből állt a memóriáért felelő agykéreg azoknál az egereknél, amelyek anyja a vemhesség alatt sokat mozgott. Az állatok forgókerékben futtatták. A kutatók megállapították azt is, hogy ezeknek az egereknek a magzati állapotban még kevesebb agysejtjük volt, születés után azonban nemhogy behozták hátrányukat, de négy hét alatt le is körözték társaikat. Hogy az állatok okosabbak is lettek-e a többinél, azt a berlini kutatók nem tudták megállapítani. A vizsgálatokhoz ugyanis fel kellett áldozni az egereket. A kutatás vezetője azonban arra hívta fel a figyelmet: ideje lenne újragondolni a várandósság és a sportolás kapcsolatát az embereknél is. Ezt szorgalmazza Jakabházi László, a Semmelweis egyetem testnevelési és sporttudományi karának tanszékvezetője is. Szerinte a várandósság 36. hetéig nemcsak lehetséges, de ajánlott is a sportos élet. Mindez a gyermekekre is jó hatással van, és fejleszti az anya állóképességét, és a koordinációs képességét is. Mint mondta: a terhesség elején még erősíteni is lehet, de az úszás, a terhestorna, vagy a séta szinte végig ajánlott. Az élsportolók között sem ritka, hogy szinte a szülés előtti utolsó napokig edzenek. Többen azt vallják: ennek köszönhetik, hogy gyermekük könnyen született meg. Miért halnak meg olyan sokan rákban? Az amerikai Harvard Egyetem kutatói a közelmúltban elemezték a 2001. évi rákhalálozásokat. Akkor a világon 7 millióan veszették életüket e kórban. A szakemberek úgy találták, hogy 2,43 millió esetben (35 százalék) a halál összefüggésben volt különféle kockázati tényezőkkel. Közülük 0,76 millióan a gazdagabb országokból, míg 1,67 millióan a szegény, illetve átlagos országokból kerültek ki, nemek szerinti megoszlásban 1,6 millió férfi, 0,83 millió nő volt. A rákhalálozások vizsgálatánál a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az alacsony zöldség- és gyümölcsbevitel volt a fő kockázat az átlagos, illetve a szegényebb országokban. A gazdagabb vidékeken a dohányzás, az alkoholbevitel, a túlsúlyosság, illetve az elhízás jelentette a legnagyobb kockázatot. Az amerikai kutatók megerősítették: a rossz életmódbeli szokások megváltoztatásával megelőzhető a rákos megbetegedések többsége. Rákot okozhatnak a dezodorok Egy kutatás szerint elképzelhető, hogy rákot okozhatnak az izzadásgátló dezodorok. A Reading-i Egyetem kutatói éppen ezért további vizsgálatokat szorgalmaznak. Dr. Philippa Darbre szerint a bőrön keresztül a szervezetbe kerülő és ott az ösztrogénre ható kémiai anyagok növelhetik a mellrák kockázatát. „Mivel az ösztrogénról tudjuk, hogy részt vesz az emberi mellrák kifejlődésében, bármilyen olyan, az ember környezetében megtalálható anyag, amely ilyen aktivitással rendelkezik és amely bejuthat az emberi szervezetbe elméletileg növelheti a nőknél a mellrák kialakulásának veszélyét” - fogalmazott a kutató. Márpedig a dezodorok egyes hatóanyagai ilyenek, ráadásul az izzadásgátlókat jellemzően a hónaljra - tehát a mellekhez közel - fújják, ami szintén növeli a kockázatot. A tanulmány felhívja a figyelmet arra is, hogy ezeket a dezodorokat gyakran közvetlenül borotválás után használják, amikor a bőr sokkal érzékenyebb és sérülékenyebb. Az Egyesült Államokban kialakult egy kör, amely már valóban amolyan iparszerűen, vagy még inkább vállalkozás formában köt házasságot, majd válik el. Egyesek számára, szó szerint státuszszimbólum nemcsak a házasság, hanem a botrányos válás is. De miért nősülnek meg újra és újra a szupergazdagok? Merthogy állítólag itt az Egyesült Államokban ez az ő szokásuk. Most, hogy Perelman megint válik, erről fecseg Amerika. A felmérések szerint az úgynevezett átlagemberek körében az elmúlt harminc évben inkább az együttélés dívik, magyarán növekszik a házasságkötést mellőző együttélések száma, aránya. A nagyon-nagyon szegények pedig arra várnak, hogy meglegyen a pénzük a házasságkötéshez. Vajon a gazdagok volnának a különösen családszerető házasságpártiak? Nos a nagyon-nagyon gazdagok, mármint a férfiak állítólag más megfontolásokból szoktak nősülni. Szeretik a házasság intézményét, és azt mondják, hogy ha vagyok valaki, akkor van házam, van autóm, de ehhez tartozik egy feleség is. Hozzátartozik a komfortomhoz, de a státuszomhoz is. Ezt az elemzést a napokban éppen egy New York-i házasságközvetítő tette meg - és ő már csak tudja. Százezer dollárt számláz egy-egy parti összehozásáért. Ahogyan ő fogalmaz: elit kliensei vannak. Szerinte ez az elég sokszor nem is a házasság, hanem a tulajdonlás, a birtoklás és az ezzel járó nem egyszer csak vélt státuszszimbólum kedvéért lép frigyre. És ha van szerelem? Az külön bonusz. Szó, ami szó, ezek a szupergazdagok nincsenek is nehéz helyzetben. Legalábbis, ha házasságot akarnak kötni. Hosszú tömött sorokban ácsorognak ugyanis azok a nők, akik könnyen beleegyeznek, hogy csak csupán díszek legyenek a módos férfi birodalmában. A válóperes ügyvédek szelíden nem pénzes hölgyeknek nevezik őket. A módos férfiak pedig? Norman Seleski válóperes ügyvéd szerint úgy fogják fel a házasságot, tisztelet a kivételnek, mint egy üzletet. Egy befektetést. Ha sikerül, jó, ha nem, akkor meg újabb üzlet után kell nézni. Ráadásul meg is engedhetik maguknak. Különben is, megszokták hogy megkapják azt, amit akarnak, bármiről - és hát esetünkben bárkiről - legyen is szó. Általában nem is szellemi partnert és társat keresnek. Kedveskedjen szeretteinek? Jöjjön el családjával és barátaival a Magyar Házba 1975 W- Washington Bivd., Los Angeles, CA 9ooie március 25-én este 7 órára, ahoi feledhetetlen élményben lesz részei AZ ASSZONY ÖSSZETÖR címmel zenés-vicfám Kabarét ad elő három, AmeríKéban is jói ismert és szeretett neves erdélyi színművész; GALL ANNAMÁRIA PÉTERFY LAJOS ffzentgyörgyi l dyasi és FALL ILONA A műsorban operettrés^eteK, őröKZöid siégereK, saivtonoK és magyar nóta* hangzanak es Heítai és Molnár jeienet^KKei színesítve. 7:OQ - 8:00 Büfé. Két üveg bor asztalonként. Műsor után áll a bál! Belépő: $35.00 Mindenkit szeretettel vár a vezetőség As2taifö8ialás; Éva Mária Matté (320) 874-6229 United Magyar House (323) 734-2453 A víz-háborúk kora jöhet Vajon mi a legkelendőbb dolog a világban? Arany, gyémántok, autók? Nem. Amit a legtöbb ember leginkább szeretne: a tiszta édesvíz - írta az Independent a napokban. A brit lap a védelmi tárca elemzését tette közzé, amely szerint a klímaváltozás miatt kialakuló vízhiány egyre gyakrabban lesz fegyveres államközi konfliktusok forrása. A vízválságnak azonban csak az egyik okozója a klímaváltozás: a föld növekvő népessége is egyre nagyobb terhet ró a megújuló, de arányaiban meglepően kevésnek tűnő édesvízkészletre. Egy hétköznapi európai ember számára nem tűnik különösen aggasztó problémának a vízhiány, ám a világ népességének egyharmadának szinte elérhetetlen luxusnak számít a tiszta víz. Az ENSZ 2003-as, a világ vízfelhasználásáról készült jelentésének adatai szerint ma 1,1 milliárd embernek nem jut tiszta víz, 2,4 milliárd ember épphogy csak ki tudja elégíteni alapvető vízzel kapcsolatos igényeit. A jelentés szerint a XXI. század közepére - legrosszabb esetben - 60 ország 7 milliárd lakosa szenved majd a vízhiánytól, ám ha megfelelően kezelik a várható válságot, akkor ez 2 milliárdra és 48 országra szorítható le. A föld felszínének kétharmadát ugyan víz borítja, de ennek túlnyomó része sós. Az édesvíz aránya csak 2,5 százalék. Ráadásul ennek a 2,5 százaléknak a kétharmada fagyott állapotban található a sarkokon és a magas hegyek hómezőin. Tehát az összes felszíni víz alig több mint 0,7 százalékán kell osztoznia az egyre szaporodó emberiségnek. A vízhiány nemcsak azért fenyeget, mert egyre több vizet isznak meg vagy mosakodnak el az emberek, hanem mert egyre többet igényel majd a mind több embert kiszolgáló mezőgazdaság és ipar is. Egy kilogramm burgonya megtermeléséhez például 1000, ugyanennyi marhahúshoz 42 500 liter vízre van szükség. Ez már magában is vízhiányhoz vezet, de ott van még a vízszennyezés és a klímaváltozás is. Egy embernek 50 liter az ajánlott napi vízmennyiség, de 30-ból is elvan: 25 higiéniára, 5 liter ivásra és főzésre jut. Gambiában azonban csak 4,5, Maliban 8, Szomáliában 8,9 Mozambikban 9,3 liter víz jut egy főre naponta. Egy amerikai ugyanakkor 500 litert használ fel egy nap. Nyugaton 8 liter víz folyik el egy fogmosás, 10-35 egy vécéöblítés, 100-200 liter pedig egy zuhany alkalmával. Az egyre fenyegetőbb vízhiány már most érezteti hatását a helyi politikában. Indiától Izraelig, Törökországtól Botswanáig folynak a viták a vízforrásokon, amelyek könnyen fegyveres összetűzésig fajulhatnak. A brit védelmi tárcának a globális felmelegedés alkalmából készített előrejelzése szerint a következő 20-30 évben egyre nagyobb lesz az esélye, hogy a vízhiány miatt alakulnak ki fegyveres konfliktusok. A brit védelmi minisztérium hadi tervezői már nem csak a nemzetközi terrorizmust, a népesedést és az energiaigényt veszik figyelembe, hanem a klímaváltozást is a védelmi politika alakításában az elkövetkező 20-30 évre. Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! 7h Qáhjadjjan otthon a AiüÁAAel - kÍÁ^en nálunk nvujhnphaijja kéApm! CuJwa nélkülit iá kéá^ílünk! _____ (323) 962-6434 A Uj „sportág” Amerikában: a házasság Március 17, 2006
