Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-09-23 / 37. szám
Földes Tamás Angela Gheorghiuval és Roberto Alagnával beszélget A Pagliacci-Bajazzók „arany párja" (2.) A tündérmesék kezdődnek valahogy így... , . . Vo 11 egyszer egy kislány, aki az Óperenciás tengeren (sőt még a Kárpátokon is) túl, egy icike-picike faluban született. Miközben édesapja tehergépkocsit vezetett, ő arról álmodozott, hogy egyszer világhírű lesz, s tán’ eljő érette egy ugyancsak világhírű, romantikus férfi fehér lován és feleségül veszi. Szorgalmasan tanult, keményen dolgozott, hogy az álom valósággá legyen - és az akarat meghozta gyümölcsét: a messzi távolból indult kislány ma a világ legtekintélyesebb operaházainak kényeztetett dívája. Sikert sikerre halmoz (meglehet, nem fehér lovon, de elegáns luxusautón érkező) világhírű férje oldalán. A kislány Angela Burlacu néven, 1965. szeptember 7-én, Romániában - a keskeny Siretul folyó menti Adjud településen - született. A falucskának akkortájt tízezer lakosa sem volt. Onnan, az „értől” kellett eljutnia az „óceánig”... Szép hangjára már gyermekkorában felfigyeltek, de kezdetben hol is énekelhetett volna máshol, mint egy iskolai kórusban, Ceausescu vörös nyakkendős úttörőjeként. Tehetségét méltányolták: 13 éves korától a bukaresti zeneakadémián tanult. Később férjhez ment, ám még nem a világhírű férfiúhoz, hanem a vízügyi szakemberként tevékenykedő Gheorghiu úrhoz. Igaz, a férj családja zenei körökben tekintélyes: az após, Stefan hegedűs, a nagybácsi, Valentin pedig zeneszerző-zongorista. Burlacu kisasszonyból így lett Gheorghiu asszony. (A nevet mellesleg görög eredetűnek tartja, mivelhogy Athénben már sétált egy Gheorghiu utcában). A művészpálya Erdélyben, Kolozsvárott kezdődött: a „Bohémélet” Mimijét énekelte 1990-ben. Még ugyanannak az esztendőnek a telén Bécsben megnyerte a Belvedere Nemzetközi Énekversenyt. A „bohém-operának” meghatározó szerepe van Angela életében: két évvel később, ismét Mimiként, a londoni Covent Garden színpadán találkozott Roberto Alagnával, a már akkor népszerű hőstenorral. Menten egymásba szerettek. (A Franciaországban, 1963-ban született - szicíliai anyától-apától származó - Alagna, önmagát gitárral kísérő, párizsi kabaréénekesből küzdötte fel magát a világ legkiválóbb tenorjai közé. Ő Philadelphiában, 1988-ban nyerte meg a Pavarotti Nemzetközi Énekversenyt. Angela iránti lelkesedése nemcsak a partnere gyönyörű hangja iránti vonzalommal magyarázható: az FHM magazin a román énekesnőt a világ száz legszebb hölgye között említette.) Csakhogy a szerelem fellobbanásakor volt egy bökkenő: mindketten házasok voltak... Két évvel később egy tragédia' (amit egyikük se kívánt!) vált sorsfordítóvá: Roberto felesége agydaganatban meghalt. Angela elvált román férjétől és házasságra lépett a fiatalon megözvegyült férfivel - részint azért, hogy a tenor félárva lányát ANGELA GHEORGHIU anyaként nevelhesse. Majd egy újabb tragédia sújtotta a családot, ez alkalommal Angélát: autóbalesetben elhunyt a nővére és annak férje, így még egy árva kislányt vettek magukhoz és nevelnek azóta is édes-szülőként. Svájcban élnek, közös gyermekük nem született. Megismerkedésük - vagyis a londoni bemutatkozás - a magyar származású rendezőnek, Peter Katonának köszönhető: „casting directorként” ő szerződtette le a román énekesnőt Mimi szerepére. Két évvel később még egy magyar pártfogóra talált. Sir Georg Solti vezényelte a „Traviatá”-t. A világ akkortájt talán legtekintélyesebb karmestere ekként emlékezett vissza megismerkedésükre: „Könnyekre fakadtam, amikor meghallottam a hangját. Ki kellett mennem. Ez a lány csodálatos. Ő minden szerepre alkalmas lesz”. E „Traviata”-előadást - amelyből Angela Gheorghiuval tv-felvétel is készült - csupán Nagy-Britanniában több mint egymillióan látták-hallották. Akkortól számítják a világkarrier kezdetét. Hosszúra nyúlna az interjú, ha a siker valamennyi állomását felemlíteném. A zeneirodalom csaknem valamennyi szopránszerepét elénekelte (többnyire Alagna partnereként) a világ legrangosabb operaházaiban, a bécsi Statsopertől a New York-i Metropolitanig, Salzburgtól a milánói Scaláig. Kedvenc szerzői: Verdi és Puccini. Férjével mint az operaszínpadok „arany párját” említik őket. De nemcsak a színpadon sztárok: négy filmben - „L’Elisir d’amore” (Szerelmi bájital), „Tosca”, „Romeo és Júlia”, valamint „Verdi: Messa da Requiem” - voltak partnerek; Angela a „Traviata” címszerepét, Roberto a „Don Carlos”, meg a „Cyrano de Bergerac” címszerepét és a „Carmen” Don José-ját is életre keltette a vásznon, a tévé képernyőjén, majd 2003- ban ugyancsak együtt léptek fel a Nobel-díjasok tiszteletére rendezett gála-koncerten. A huszadik évadját köszöntő Los Angeles Opera szeptember 11-én mutatta be a „Pagliacci”t (vagyis a ,,Bajazzók”-at). Az „értől” induló lány — immár világhírű hölgy - most szerepel először itt, a Pacific óceán partján... Még a szezonkezdet előtt, a Dorothy Chandler Pavilion próbatermében beszélgettem a házaspárral. Mindketten piros színekbe öltöztek: Angela divattervező édesanyjának volt kedvenc színe a piros, s e vonzalom átöröklődött a leányára.- Szerepeltek már Budapesten, a Magyar Állami Operaházban is? - kérdeztem.- Többször felkértek bennünket, de nem tudtunk időpontot egyeztetni - felelte az énekesnő. - Többnyire az évad előtt keresnek meg, a mi naptárunk viszont 2010-ig már betelt.- Az operairodalomban hol a hőstenor, hol a szopránénekesnő hal meg a fináléban. Olykor együtt halnak meg, az viszont ritka kivétel, hogy a tenor gyilkolja meg a szopránt. Leoncavallo operája ilyen... Önt ráadásul most nemcsak a szerep szerinti, hanem a tényleges férje öli meg. Hogyan viseli el Roberto gyilkos indulatát?- A színpadon beleéljük magunkat a szerepbe, másra nem gondolunk. A színpad számunkra varázsos világ.- Segíti, vagy éppenséggel hátráltatja a pályájukat, hogy házasok?- Mi a színpadon találkoztunk egymással, de nem azért házasodtunk össze, mert a közönség egy ilyen frigyet érdekesnek tart. Azért vagyunk férj és feleség, mert szeretjük egymást. Roberto Alagna szövi tovább a gondolatot:- Ez szerintem érződik is a játékunkon... és ez nagyon jó. Angélának hatalmas szíve van. Nagyon jó ember és fantasztikus anya, így igaz, higgye el nekem!... De azért is jó házasnak lennünk és partnerként, egy színpadon játszani, mert így együtt skálázhatunk a zuhany alatt...- Hogyan tartják karban a házasságot? Éppen Hollywood példázza, mily sok „álompár’’ útja válik szét néhány rövid év után. Nincs önök között szakmai rivalizálás?- Szoprán és tenor. Hol a hősnőé a hálásabb feladat, hol meg a hősé... Nem könnyű. De Angélával művészileg mi egy szinten vagyunk, s emiatt sok operában lehetünk partnerek, együtt osztozhatunk a sikerben. Ezért nagyon szerencsésnek érzem magunkat.- A Pagliacci Caniojaként már sokszor megölte Neddát a színpadon?- Neddát igen. Angela viszont itt, az önök szép színházában énekli először ezt a szerepet. Los Angeles ezért sokáig emlékezetes marad mindkettőnk számára. Roberto Alagna és Angela Gheorghiu Garry Marshallal, az LA Opera „The Grand Duchess” előadásának rendezőjével (a szerző felvételei)- Van még egy szerep, amikor megölheti a feleségét: az Otelló. Énekelték már? Koncertpódiumon már előadtuk a zenedráma néhány kettősét, de operaszínpadon majd csak 2008-ban énekeljük. A milánói Scalában lesz a bemutató... s természetesen Angela alakítja Desdemonát. Addig viszont, más szerepekben, rajongunk egymásért... A csodaegér visszanöveszti elvesztett végtagjait Hamarosan az ember is képes lehet rá Csodaegeret hoztak létre brit tudósok, mely képes amputált végtagjainak vagy eltávolított szerveinek regenerálására, olyan esetekben is, amelyeknél egy átlagos rágcsáló biztos pusztulásra van ítélve. A kísérleti élőlény - az emlősök közt egyedi módon - képes szerveinek, farkának és végtagjainak „újragyártására”. A tesztek során arra is fény derült, hogy ha egy normális egérbe juttatunk a csodaegér szervezetéből sejteket, az is képessé válik szerveinek újranövesztésére. A felfedezés hosszútávon előrevetítheti annak lehetőségét, hogy végtagjaikat vesztett emberek saját új szervekkel és tagokkal éljenek tovább. A felfedezés részletei jövő héten teszik közzé egy, a Cambridge Egyetem által szervezett konferencián. Ellen Heber-Katz, a wisari orvosi intézet kutatója szerint az „újranövő” egér tulajdonságainak kontrollját egy tucatnyi génnel oldották meg a laborban. A kutatónő továbbra is vizsgálja a módosított géneket, de úgy véli, az emberek génkészleteivel számos hasonlóság mutatható fel. „Azt vettük észre, hogy az eltávolított részek sorra nőttek vissza. Kivételt egyedül az agy képezett.” - összegzi tapasztalatait Heber-Katz. A kísérleti egér magzati májsejtjeiből vett minta normális egerekbe történő befecskendezését követően, a beoltott egér is képes volt újranöveszteni szerveit, ráadásul fél évvel a beoltást követően is. Heber-Katz akkor fedezte fel az egerek „testépítő” tulajdonságát, amikor megfigyelte, hogy a fülükön átlyukasztott élőlények (ezzel jelölik őket a laborban), a jelzők eltávolítását követően hegedés nélkül forradtak be. A kutatónő szerint a meggyorsult sejtosztódással magyarázható a kísérletben részt vevő egerek testépítő képessége. Ezzel azonban gyorsabban élnek és pusztulnak el a sejtjeik, s ennek következményei hosszú távon ma még ismeretlenek. A boldog nők 5 titka Fanyar és bölcs, persze nem sokra megyünk vele, ha igaz is... 1. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, akivel megoszthatod a felelősségeket és a háztartási munkát, és hogy legyen egy jól fizető állása. 2. Fontos, hogy egy boldog férfit találj, aki imád táncolni, utazgatni és mindig megnevettet. 3. Fontos, hogy egy romantikus férfit találj, akire érzelmileg támaszkodhatsz, anélkül, hogy ő ezt kihasználná és ráadásul nem hazudik. 4. Fontos, hogy egy olyan férfit találj, aki tökéletes szerető és imád veled hancúrozni. 5. Fontos, de nagyon fontos, hogy ez a 4 férfi ne ismerje egymást. Add tovább ezt azoknak az okos nőknek, akiknek egy mosolyra van szükségük, és azoknak a férfiaknak, akikről úgy gondolod, hogy képesek elviselni a valóságot. ^^)^^^^^J^7j^Szeptember 23,2005
