Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-03-18 / 12. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER I' & 11/12/2003 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. I AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 NEW BRUNSWICK, NJ 08903 r J Amerikaiak Táncsics börtönében Az 1848-as forradalom egyik legfontosabb színtere, Táncsics Mihály budavári börtöne ma tulajdonképpen még elzártabb épület, mint annak idején volt. Az amerikai nagykövetség néhány munkatársán kívül senki sem juthat be, még március 15-én sem, hogy megnézhesse például azt a helyiséget, ahol Táncsicsot fogva tartották. Korábban egyébként e házban raboskodott Kossuth Lajos, 1862-ben pedig sajtóvétségért rövid ideig Jókai Mór. Manapság csupán az amerikai nemzeti ünnepen, július 4-én mehetnek be külsősök, de csak a meghívottak szigorúan ellenőrzött, szűk köre. Ekkor kerti partit tartanak az épület udvarán. Egyébként csak a követség védelmére rendelt 4-5 tengerészgyalogos lakik a történelmi falak között. Felvetődik a kérdés, valóban szükséges-e ilyen kihasználtság mellett ezt a magyar szempontból fontos épületet az amerikaiaknak megtartaniuk. A magyarok többször kezdeményezték az épület visszacserélését, melyet az USA a háború után kapott meg kárpótlásul. Utoljára 2001- ben folytak erről tárgyalások, s akkor már addig jutottak a felek, hogy kijelölték az épületért felajánlott két csereingatlant, a Szabadság tér 10. és 11. számú házat. A szeptember 11-i terrortámadás után azonban az egyeztetések erről megszakadtak. Az amerikai nagykövetség szerint jelenleg nincsenek tárgyalások a Táncsics utca 9-ről. A Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal álláspontja szerint a dunai panorámával és kellemes kerttel rendelkező ingatlan rendkívül alkalmas volna a március 15-i nemzeti ünnepségek egyik helyszínének. Sőt, a jeles napon kívül, a hétköznapokon is „a ’48-as eszmeiség személyekhez köthető emlékhelyeként”, múzeumként való hasznosítása lenne indokolt. A Táncsics utca 9. számú ház nemcsak 1848 miatt lehet fontos. Számos történész úgy véli, hogy annak a helyén állt a magyar királyság Árpád- vagy Anjou-kori királyi központja. (NSz) USA kártérítés a magyar holokauszt-túlélőknek Huszonöt és félmillió dolláros kártérítést fizet azoknak a magyar holokauszt-túlélőknek az Egyesült Államok, akiknek az elkobzott javait amerikai csapatok foglalták le és hordták szét a második világháború lezárását követően. A peren kívüli megállapodásban az Egyesült Államok először ismerte el a felelősségét zsidó vagyon eltüntétésében, jelentette a Miami Herald. A második világháború végén Ausztriában lefoglalt, a zsidó javakat Németországba szállító aranyvonaton talált tárgyak nagy részét az amerikai állam árverezte el a háború után. A bevétel egy részéből menekültprogramokat támogattak, ám a kormányzat kísérletet sem tett a javak tulajdonosainak kárpótlására. Az Egyesült Államok semmilyen felelősséget nem ismert el az aranyvonattal kapcsolatban. A kormányzat álláspontja a kongresszus feltáró vizsgálata után vált tarthatatlanná, amikor is az amerikai törvényhozók is elismerték, hogy az amerikai hadsereg katonái fosztogatták az elrabolt zsidó javakat. A pénteken kötött formális megállapodás értelmében az Egyesült Államok kormánya huszonötmillió dollárt különít el a magyar származású zsidók jóléti alapjai számára. Az összegből alapvetően a holokauszt-túlélők egészségügyi ellátását finanszíroznák. A fennmaradó félmillió dollárból a magyarországi holokausztot feldolgozó dokumentációs központot hoznának létre. Egyéni kártérítéseket az Egyesült Államok nem vállal. Az amerikai kormány nem vállalta a nyilvános bocsánatkérést sem. A peren kívüli egyezséget még egy körzeti bíróságnak is hitelesítenie kell. Sam Dubbin, a károsultakat képviselő ügyvéd szerint az egyezség elvi jelentőségű. “A legtöbb ember számára azért volt fontos az egyezség, hogy múltbeli sérelmeik dokumentálásra kerülhessenek. Ugyanakkor a pénzbeli kártérítés is jelentős, sok idős magyar holokauszt-túlélő részesülhet áldásaiból”, nyilatkozta a Miami Héráidnak. Sátrat bontanak a gazdák Amit pénteken visszautasított a Magosz, azt vasárnap kis módosítással elfogadta Vasárnap létrejött az agrár-megállapodás. Engedtek a tüntetők - és a kormány is adott újabb kedvezményeket, de pluszpénzt nem. Az aláírás meglehetősen váratlanul ért mindenkit. Németh Imre agrárminiszter pénteken még azt jelentette be, hogy továbbra is várják a demonstrálok képviselőit a megegyezésre, ők azonban határozottan leszögezték: csak a miniszterelnökkel tárgyalnak. Gyurcsány Ferenc ugyanilyen határozottsággal közölte: nem tárgyal. Ekkor az Országos Gazdademonstrációs Bizottság bejelentette: „Minden lehetséges eszköz bevetésre kerül vasárnap, ha nem születik meg a megállapodás a kormány és a demonstráló gazdák között.” A gazdák szombaton válságstábot állítottak fel. Az ország 12 helyszínén egész pályás útlezárásokat tartottak. Szombat este 8 órakor mintegy 200 erőgép vonult a Felvonulási térről a Budapest környéki utakra. A helyzet fenyegetőnek tűnt. Aztán vasárnap délben mégis aláírták a csak néhány pontjában megváltoztatott szövegű agrármegállapodást. Az egyezség az agráriumra fordítható ez évi költségvetési pénzeken felül pluszforrásra nem, de új agrártámogatási jogcímek meghirdetésére tartalmaz kötelezettséget. Mi történhetett az éjszaka? Meg nem erősített információk szerint a gazdák nem voltak már egységesek. Több csoportjuk is úgy érezte: a demonstráció elveszítette c?"vmai jellegét, és politikai hatásai már kimutathatók. így Jakab Istvánék tulajdonképpen már csak a látszatot őrizték. Végeredményben aztán mindenki „arcvesztés nélkül” távozhatott: a megállapodással a gazdák nyertek, mert a tárgyalások pénteki felfüggesztése után veszélybe került volna az a kéthetes egyeztetés, aminek révén más fontos kérdésekben sikerült megegyezni. Nem veszített a kormány sem, mert az egyezséget végül az idei költségvetés keretei között kötötték meg. Az aláírt megállapodást Gyurcsány Ferenc is ellátta kézjegyével. Németh Imre agrárminiszter és Jakab István, a Magosz elnöke a megállapodás legutóbb létrejött pontjait ismertetve elmondta: az állatjóléti támogatás kerete tízmilliárd forint lesz, amiből hatmilliárd a sertés-, négymilliárd a baromfiágazat számára jár. A sertések esetében a kormány a korábbi, állatonkénti 1600 forintos támogatási ajánlatát 1800-ra emelte. Ezt 2006. január 15. és február 15. között fizetik ki, ahogy ezt korábban az FVM is ajánlotta. Eddig nem szereplő eleme az egyezségnek, hogy a 2003-as fagy- és aszálykárokra igénybe vett mintegy 50 milliárd forint hitel visszafizetésére rendelkezésre álló időt öt évvel meghosszabbítják. Agrárszakértők szerint a megállapodásban „aktivizált” pénz fele a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) rendelkezésre álló források egy részének átcsoportosításából, másik fele pedig a szaktárca saját keretéből származik. A Felvonulási téren a demonstráló gazdák azonnal hozzákezdtek a 20-25 traktorból álló hazatérő konvojok összeállításához. A megállapodásban szerepel az is, hogy nem szerveznek újra demonstrációt, csak akkor, ha valamelyik fél megszegi ä kötelezettségét. Megállapodást írt alá vasárnap a Parlamentben a Párbeszéd a vidékért programról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tudomány, a civil és mezőgazdasági szervezetek, önkormányzati szövetségek képviselőivel, Glatz Ferenc akadémikus, a párbeszéd kezdeményezője az aláírást megelőzően azt mondta: a program a politika, a tudomány és a civil társadalom összefogását jelenti a vidék jövőjéért. A kormányfő úgy fogalmazott: a kezdeményezés lehetőséget ad arra, hogy végre szakítani lehessen a vidék ügyeinek átpolitizáltságával. Glatz közölte: társadalmi konszenzuson alapuló dokumentumot kívánnak előkészíteni, amely hosz szú távon befolyásolná a mindenkori kormányok vidékpolitikáját. Májusra készülhetne el a Charta a magyar vidékért és faluért dokumentum tervezete. Nyilatkozatok a gazdademonstráció eredményével kapcsolatban: Jakab István, a Magosz elnöke: „Történelmet írtunk összefogásunkkal, ilyen méretű agrárdemonstráció még nem volt a magyar történelemben. A Felvonulási tér a gazdák terévé vált.” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök: „Jó érzéssel veszem tudomásul a megállapodást, és azt elfogadom. Az abban foglaltak végrehajtása érdekében a megállapodást a következő kormányülés elé terjesztem. Az egyezséget a parlament által elfogadott idei költségvetés keretei között kötöttük meg.” (NSz) Az EU harminc évvel maradt le az USA mögött? Az Egyesült Államok gazdaságának 70-es évekbeli versenyképességi szintjén áll ma az Európai Unió. Ezt a megdöbbentő megállapítást tartalmazza az a tanulmány, ámelyet az üzleti világ érdekeit az EU mellett képviselő Eurochambres mutatott be Brüsszelben. Az unió 64 százalékos foglalkoztatottsági arányánál például Amerika 1978- ban tartott, míg a kutatás-fejlesztés ráfordításai az 1979-es amerikai szinttel egyenlők. Csak valamicskét biztatóbb, hogy a 18 ezer 881 eurós, egy főre jutó európai GDP az 1985-ös USA- beli adatnak, míg az egy foglalkoztatottra jutó az 1989-esnek felel meg. A jelentés - amelyet először a Financial Times szellőztetett meg - azt is megállapítja: az EU 2056-ra (!) érné be az Egyesült Államok egy foglalkoztatottra eső termelékenységi rátáit, feltéve, hogy a termelékenység európai növekedése évi fél százalékkal rendre lekörözné az amerikait. A valóság egyelőre mást mutat: 1994 óta minden évben az Egyesült Államok „győzött” - ebben is. Az Eurochambres az EU-csúcs elé ’ időzítette jelentésének nyilvánosságra hozatalát. Az Európai Tanács ezúttal ugyanis az úgynevezett lisszaboni versenyképességi stratégia féléves áttekintését tárgyalja majd. - A gazdaság nélkül Európának nincs jövője: a túlélés kérdése ez - figyelmeztet Christoph Leitl, az üzleti érdekeket képviselő szervezet elnöke. Vezető európai értelmiségiek ugyanakkor úgy vélik: Európa már így is túlságosan „elüzletiesedett”. - Minél inkább bővül, annál inkább meggyengül politikai entitásként - véli Costa-Gavras, a világhírű görög-francia filmrendező, aki a belga Le Soir-nak nyilatkozott. A Magyarországon is jól ismert művek - Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, Eltűntnek nyilvánítva, Ámen - alkotója attól tart: Európa hatalmas „szuperpiaccá” válik, amely „hamarosan Szíriáig, s miért is ne, akár Oroszországig terjed.” Felhívás utazóknak: Influenzajárvány Magyarországon Közepes mértékű influenzajárvány van az országban - jelentette be az országos tiszti főorvos. Bujdosó László sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a múlt héthez képest megduplázódott az orvoshoz fordulók száma, a megbetegedésért főleg az influenza “A” vírus a felelős. A betegség nyugatról keletre terjed. A nyugati országrészben valószínűleg jövő héten tetőzik a járványhullám.
