Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-03-04 / 10. szám
Megkezdődtek az előkészületek a pápaválasztásra? Megműtötték csütörtökön II. János Pál pápát. Az egyházfő péntekre jobban leU, és már nem volt szüksége lélegeztetésre sem. Az olasz média ugyanakkor azt rebesgeti, hogy a szentszéken már megkezdődtek az előkészületek egy esetleges pápaválasztó bíborosi konklávéra. A római Gemelli klinika orvosai azért döntöttek a gégemetszés mellett, hogy segítsenek az egyházfő légzési problémáin. A beavatkozás harminc percig tartott. Az egyházfő előzőleg beleegyezését adta a műtéthez, sőt állítólag még viccelt is az orvosokkal a műtőben: “Kicsinyke beavatkozás talán, de nem mindegy kinek a szemszögéből” - mondta. A Vatikán várhatóan déltájban ad ki hivatalos tájékoztatást II. János Pál állapotáról. A katolikus egyházfőt csütörtökön szállították be ismét a római klinikára, mivel ugyanolyan tünetek, nehézlégzés, láz, jelentkeztek nála, amelyek miatt február 1-jei került kórházba. Szakértők szerint a gégemetszés viszonylag egyszerű beavatkozás, mindazonáltal csakis nagyon indokolt, azaz válságos esetben kerül rá sor. II. János Pál esetében idős kora és Parkinson-kórja nehezíti a felépülést, sőt éppen emiatt miatt bizonyos komplikációk sem zárhatók ki. A Corriere della Sera milánói lapnak nyilatkozó Giorgio Iannnetti, a La Sapienza római egyetem sebészprofesszora szerint a műtét elkerülhetetlen volt, de meghozta eredményét. Ezt a műtétet gyakran alkalmazzák mérgezésnél és fuldoklásos eseteknél, ugyanakkor nem jelenti a heveny betegségek gyógyulását, csak megkönnyítheti lefolyásukat - mondta a professzor. A gégemetszés rutinműtét, melynek során a légcsőbe egy közel egy centiméter átmérőjű, műanyag csövet vezetnek be, amely megkönnyíti a légzést, de lehetetlenné teszi a beszédet. Ugyanakkor az olyan súlyos általános kondíciókat tekintve, mint amelyek jelenleg a beteg pápa állapotát jellemezik, minden ilyen beavatkozás kockázatokkal és következményekkel járhat - közölte Iannnetti. Az elismert szakember úgy vélte, hogy a gégemetszésről hozott döntés nem jó jel a beteg állapotát tekintve. A műtét körülményei szerinte arra utalnak, hogy eléggé súlyos lehet a pápa állapota, az előrehaladott Parkinson-kór elsorvasztotta az izomzatot - így a légzésért felelős izmokat is - a páciensnek már nincs ereje a be- és kilégzésre. A súlyos állapotra utal az is, hogy a műtétet a szokásos helyi érzéstelenítés helyett altatásban végezték. A professzor szerint a légcsőbe csatlakoztatott vezeték a pápa esetében lehetetlenné teszi a beszédet, mert ehhez jelentősebb erőfeszítésre lenne szükség, amire az egyházfő már nem képes. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ha kiveszik a lélegeztetőcsövet, újra megszólalhat a pápa. Erre a műtét után 2-4 nappal kerülhet sor. A professzor úgy vélte, a műtétet a Gemelli klinika orvosai már hetekkel ezelőtt eltervezték, de azt csak találgatni lehet, miért csak most került rá sor. A La Repubblica című római lap szerint éjjel kettőig égett a villany a pápa 10. emeleti kórtermében. Az egyházfő egészségéért sokan virrasztónak a kórháznál, de a római zsidó és muzulmán közösségek is bejelentették, hogy imádkoznak érte. Egyöntetű vélemények szerint a gégemetszés szinte megjósolhatatlan következményekkel jár abban a tekintetben, hogy II. János Pál miként tudja ellátni hivatalát. Az operáció minden bizonnyal hosszabb ideig még nehezebbé teszi számára a beszédet, és valószínű az is, hogy ezúttal hosszabb kórházi kezelésre kényszerül. Alig néhány órával a műtéti beavatkozás után ismét megkezdődtek a találgatások, hogy II. János Pál meddig tudja ellátni hivatalát, s mi történik akkor, ha erre már teljes mértékben képtelen lesz. Az egyházfő az elmúlt időszakban, még legutóbbi kórházi kezelése után is azt hangoztatta, hogy tovább kívánja gyakorolni egyházfői tevékenységét, esetleges lemondása a Vatikánt is foglalkoztatja. Ezt a lehetőséget nem zárta ki a Vatikán második embere Angelo Sodano bíboros sem, aki egy legutóbbi nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy ezt a dilemmát a pápa lelkiismeretére kell bízni. A katolikus egyház vezetőjévé 1978-ban történt megválasztása óta a most 84 esztendős és a világ katolikusai körében szinte rendkívüli népszerűségnek, illetve szeretetnek örvendő II. János Pált csütörtökön nyolcadik alkalommal szállították kórházba. Imát kért a pápáért a Zsidó Világkongresszus főtitkára. Israel Singer, a Zsidó ■ Világkongresszus főtitkára hétfőn arra szólította fel egy New York-i nemzetközi zsidó-keresztény találkozó résztvevőit, hogy imádkozzanak a betegeskedő II. János Pál pápáért. A több mint 40 ortodox és ultraortodox rabbi, továbbá bíborosok és katolikus püspökök részvételével zajló találkozó második szimpóziumának kezdetén Singer, aki maga is rabbi, felszólította a zsidó és katolikus vallási elöljárókat: ki-ki a maga hagyományai szerint imádkozzék a pápa felgyógyulásáért és jó egészségéért. (MTI) Meghalt Kozák András A Kossuth- és Jászai-díjas érdemes és kiváló művész hosszan tartó súlyos betegség után csütörtökön virradóra halt meg, egy nappal 62. születésnapja után - közölte a Magyar Színházi Társaság csütörtökön. Kozák Andrást a Székesfehérvári Vörösmarty Színház, a Thália Színház, a Vidám Színpad, a Pesti Magyar Színház, a Magyar Színházi Társaság és a MASZK Országos Színészegyesület saját halottjának tekinti - olvasható a színházi társaság közleményében. Kozák András 1943. február 23-án született Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az akkori Vencsellőn. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után a szolnoki Szigligeti Színház, majd 1966-tól 1991-ig a Thália, illetve Arizona Színház művésze volt. Ezt követően 2001-ig a Nemzeti Színházban, a jelenlegi Pesti Magyar Színházban játszott, 2003-ig a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja, művészeti vezetője volt. 1971-ben és 1978-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. A színművész 1981- ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész címet kapott, majd 1993-ban Magyar Művészetértdíjban, 1996-ban Kossuth-díjban részesült. Nem kérnek a szabad szombatból az irakiak Iraki diákok százai vonultak utcára Bakubában, tiltakozva a szombatot pihenőnappá nyilvánítani kívánó miniszterelnöki indítvány ellen. “Nem vagyunk zsidók” - tiltakoztak a bakubai diákok Ijád Alávi ideiglenes iraki kormányfő egyik utolsó javaslata ellen. A választások után a posztjáról távozó kormányfő a világ nagy részéhez hasonlóan Irakban is munkaszüneti nappá nyilvánítaná a szombatot. A százával tüntető bakubai diákok egyike, a tizenhétéves Mohamed Abasz szerint “a szombat a zsidók ünnepe és mi muszlimok vagyunk és nem értünk egyet a döntéssel”. A Föld nagy részéhez hasonlóan a különböző arab nemzeteknél is pihenőnap a szombat. Az irakiak csak pénteken pihennek, a muszlim szabadnapon. A tüntetők is szeretnének több szabadidőt, de ők a csütörtökkel hosszabbítanák meg a szünetet. A tervezet szerint a közszolgálati szférában dolgozóknak hosszabbodna a munkaideje, hogy kompenzálja az új szabadnapot. (Index) MAGYARNAK LENNI ... AZ 1848-AS MAGYAR SZABADSÁGHARC 157. ÉVFORDULÓI EMLÉKÜNNEPSÉGE AZ ONTARIOI FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZNÁL 2005. március 12-én, szombaton. Délután 4 órakor a Zágonyi teremben ebéd Az ebéd utáni ünnepi műsorban magyarországi művészek márciusi találkozója az amerikai magyarsággal a * lovag SZIKI KAROLY arany érdemkeresztes színművész és DÁNIELFY ZSOLT nívódíjas színművész két részes zenés irodalmi és vidám műsora I. A magyarok istenére esküszünk... Zenés irodalmi est a ‘48-as forradalom dicső napjaiból, máig ható üzenetéből, Petőfi, Kossuth, Széchenyi, Jókai, Vörösmarty, Arany írásaiból, a forradalom dokumentumaiból, mai költők írásaiból II. Vidám kedvvel élni könnyebb... Zenés, humoros összeállítás, kabaré tréfák, kupiék, szórakoztató írások, dalok a Monarchiától napjainkig A műsor utáni szórakoztató zenét szolgáltatja: CSABA PÉTER zongorista HIRSCHPOLD JÓZSEF (DODÓ) enekes Hegedűn közreműködik HORVÁTH IMRE Szeretettel hívjuk és várjuk kedves vendégeinket közös történelmi megemlékezésünkre. Jelenlétére feltétlenül számítunk ! Asztalfoglalás szükséges. Adomány ebédért, belépőért $ 20.Ebéd: Borsos-tokány párolt zöldséggel, burgonyával, savanyúsággal. Piskótatekercs, Kávé. The Free Magyar Reformed Church of Ontario 1053 East Sixth Street #32 ONTARIO, CALIFORNIA 91764 (909) 981-9601, (909) 946-1430 Felszabadítás vagy megszállás Mit tanítanak ma az iskolában? Miközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint Magyarországnak hálásnak kell lennie a szovjeteknek, mert felszabadították 1945-ben Magyarországot, addig az iskolások szenvedést hozó megszállásról tanulnak. “Nem lehet kisstílű viták tárgya az, hogy Magyarország hálával tartozik, amiért a Szovjetunió felszabadította a fasizmus alól 60 évvel ezelőtt” - mondta Gyurcsány Ferenc múlt heti moszkvai tárgyalásakor. Magyarországon is vita folyt az elmúlt hetekben az 1945-ös események megítéléséről. Amikor több kormánypárti politikus részt vett egy Budapest felszabadulására emlékező ünnepségen, akkor Küpper András, a Fidesz-MKDSZ fővárosi frakciójának vezetője közleményben tiltakozott ez ellen: “Felhívjuk az MSZP-SZDSZ vezető politikusainak figyelmét arra, hogy bár egyesek valóban felszabadulásként élték meg a bevonulást, a szovjet megszállás alatt több mint ötvenezer nőt erőszakoltak meg Budapesten, rengeteg civil férfit agyonlőttek vagy zaklattak, kifosztották a pincébe menekülő családokat. A szovjet megszállás rémtetteit fél évszázadon keresztül titkolták, de ez nem hatalmazza fel arra a felelős politikusokat, hogy átértékeljék a múltat.” Válaszul 18 ismert baloldai közéleti személyiség nyílt levélben jelentette ki: “A nácimosdatásnak és a nyilasmentegetésnek semmi helye a közéletben.” Nézzük meg, mit tanulnak a magyar iskolások: megszállás vagy felszabadulás történt 1945-ben. Kisstilű viták helyett a mai gyerekek kategorikusan azt tanulják, hogy nem felszabadulás, hanem megszállás volt a Vörös Hadsereg bevonulása. Az általános iskolások nyolcadik osztályban tanulnak 1945-ről. A nyolcadikos történelem tankönyv a következőképpen fogalmaz: “A szovjet hadsereg nem felszabadítóként, hanem megszállóként viselkedett. Különösen az első időben napirenden volt a nők megerőszakolása, a civil lakosság kirablása, a harácsolás. Később ez megszűnt.” A tankönyv egyik alfejezete ezt a címet viseli: “Magyarországot megszállja a szovjet hadsereg”. Ugyanakkor érzékelteti a könyv azt is, hogy a nácik legyőzése pozitív tett volt: “Megkezdődött Kelet-Közép-Európa országainak a német csapatoktól való felszabadítása, egyben a szovjet csapatok általi megszállása.” A negyedikes gimnazisták többsége ezt tanulja 1945-ről: “A nyilas rémuralom után a szovjet hadsereg rémtettei következtek”. A megszállás-verziót alátámasztja, hogy a szovjetek maguk is azt tartották, hogy elfoglalták, és nem felszabadították Magyarországot. A budepsti ostromban résztvevő vörös katonák például “Budapest bevételéért” érdemrendet kaptak, épp olyan nevűt, ami az ellenséges főváros, Berlin ostromáért járt. Ugyanakkor az is hiteles, hogy sokan valóban felszabadításként élték meg a nyilas diktatúra legyőzését, elsősorban azok, akiket a nácik üldöztek: az életben maradt budapesti zsidók, illetve a kommunista és a nemzeti ellenállás aktivistái. Sokan viszont megszállásként élték meg a szovjet bevonulást. Gyurcsány Ferenc később már felszabadítás helyett megszabadítást mondott, ami a nácik bukását pozitívan értékeli ugyan, de nem nevezi felszabadításnak a szovjetek bevonulását. (Origó) Március 4,2005
