Amerikai Magyar Hírlap, 2005 (17. évfolyam, 2-50. szám)
2005-03-04 / 10. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER J 11/12/2003 M0L300 AUGUST MOLNÁR, DR. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.O. BOX 1084 f NEW BRUNSWICK, NJ 08903 1' í.v ........ ^ .‘v it,..;. - I Leckét adott Bush Putyinnak Az atomfegyverek és a rakétatechnológia terjedésének megakadályozásában egyetértett, a demokrácia kérdésben azonban már. kevésbé pozsonyi csúcstalálkozóján az orosz és az amerikai elnök. Vlagyimir Putyin és George Bush viszonya elemzők szerint hűvösebbé vált. Véget kell vetni az atomfegyverek és a rakétatechnológiák terjedésének - ebben egyetértett George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután befejezték megbeszéléseiket a pozsonyi várban. A tervezettnél hosszabb ideig - több mint két és fél órán át húzódó - tárgyaláson, mint bejelentették, általában a nemzetközi biztonság és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása voit a legfőbb téma. Külön is kiemelt téma voit a icrroi izmus elleni harc, Irak, Afganisztán, Irán, Észak-Korea és a Közel-Kelet kérdéskörei. A demokrácia kérdésében azonban már eltértek a vélemények. Míg Bush elnök Putyin szemére vetette az orosz demokratikus fejlődésben észlelt “visszaesést”, utóbbi azzal érvelt, hogy az orosz történelmi hagyományok miatt csak óvatosan kell bevezetni a demokratikus reformokat. Bush, dicsérte a csúcstalálkozó “őszinte” jellegét, és közölte “nyílt” beszélgetést folytattak a demokrácia kérdéséről. “Bizonyos dolgok közösek a demokráciákban - a törvényesség, a kisebbségek védelme, a szabad sajtó és az életképes politikai ellenzék. Alkalmam volt - építő szellemben és barátságosan - megosztani aggályaimat (Putyin elnökkel) ezen egyetemes elvek oroszországi érvényesülését illetően” - mondta. A tanácskozásoknak ez a része Putyin szerint érzékeny része volt a találkozónak, de igyekezett megnyugtatni mindenkit, kormánya elkötelezte magát a demokrácia mellett. “Minden visszatérés a totalitarianizmushoz lehetetlen lenne” - mondta, ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszországban a demokratikus reformok végrehajtásában, figyelembe kell venni az ország “bonyolult” történelmi múltját és a kommunizmus kiheverésének nehézségeit. Elismerte azonban, hogy Bush néhány észrevételét “figyelembe lehetne venni az én konkrét munkámban is”. “Kissé hűvös pozsonyi béke” címmel kommentálja a pozsonyi Pravda George Bush és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozójának fejleményeit. A baloldali lap szerint a két politikus barátságának régi fénye már megkopott, hiszen Putyin egyre szorosabbra húzza “irányított demokráciájának meneteit”, és már Bushnak sem a terrorizmus elleni háború, hanem a szabadságot célzó küzdelem a vezérjelszava. Az amerikai elnök Pozsonyban elhangzott köztéri beszédében is azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az ukrajnai és a grúziai forradalom után a szabadság övezetének kiterjesztése a cél: előbb Moldova, később Fehéroroszország lesz soron, de a szabadság eszménye végül minden értelmet és mindent lelket megérint. Előre tudni lehetett, hogy a demokrácia kérdéseinek felvetése aligha szavatolja majd a pozsonyi eszmecsere szívélyes légkörét. A kérdés csak az volt, vajon Bush négyszemközt leckézteti-e meg Putyint, vagy beavatja a nyilvánosságot is. “Végül a kevésbé diszkrét módozatot választotta” - írta a Pravda. A lap megállapítja: az orosz-amerikai kapcsolatok végül túlélték az őszinteség próbáját, hiszen az elnökök egyetértettek abban, hogy országaik között még mindig több az összekötő, mint az elválasztó erő. Megfogadták, hogy közösen járnak el a globális fenyegetettség elleni fellépésben, kezdve a terrorizmustól egészen a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáig. “Végső soron elmondható: ha a közös érdekek okán a hidegháború idején is képesek voltak az együttműködésre, akkor erre a ‘hideg béke’ idején is képeseknek kell lenniük.” (MTI) Március 8. Nemzetközi Nőnap Szeretettel köszöntjük minden kedves Hölgy olvasónkat! Február 25: A kommunizmus áldozatainak emléknapja A kommunizmus áldozatairól ötödik éve emlékeznek meg február 25-én. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjetek Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Magyarországról a II. világháború idején és az azt követő években mintegy 800 ezer hadifoglyot, civilt és politikai elítéltet vittek el a Szovjetunióba kényszermunkára vagy ahogy akkor mondták, malenkij robotra. Egyharmaduk soha sem tért vissza. Az elhurcoltaknak emléket állító kiállítás megnyitóján az államfő a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiájának nevezte ezt az időszakot, amire mindig emlékezni kell. Mádl Ferenc úgy fogalmazott, szerencsénkre ma olyan körülmények között élünk, hogy nem bűn az emlékezés, nem bűn a megrendülés. Az igazi biztonsághoz kevés a politikai és katonai szövetségi rendszerek garanciája. Ahhoz az is kell, hogy mindnyájunkban eleven legyen az erkölcsi parancs az ilyen szörnyűségek megakadályozására - hangsúlyozta az államfő. Újra magyar katonák Irakban Bagdadban 16 magyar tiszt és tiszthelyettes kezdte meg féléves munkáját a NATO iraki kiképzőközpontjában. A csoport részt vesz majd az iraki haderő kiképzési programjának elkészítésében. Az egység mostantól készenlétben áll, és Bagdadban kizárólag a szigorúan őrzött zöld zónán belül szolgálnak majd. Közben újabb öngyilkos merénylő robbantott. A merénylet következtében száztizenöt ember vesztetett életét, száznegyvennyolc pedig megsebesült Hillában. Ez volt a legvéresebb merénylet azóta, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció 2003 áprilisában megbuktatta Szaddám Húszéin iraki diktátort és rendszerét. (MTI) Traktorok a Parlament előtt Tiltakoznak a kormánynál a mezőgazdasági termelők Megérkeztek a tüntető gazdák erőgépeikkel Budapestre. Mintegy 500 erőgép van a Felvonulási téren, ahol a szervezők rendben leállították a demonstráló gazdák traktorait. A konvojok rendőri biztosítás mellett érték el a Felvonulási teret, a fővárosba tartva a gazdák traktorjaikkal több helyen torlódásokat okoztak az utakon. A szervezők mintegy hétszáz erőgépre számítanak. A gazdák az ország majd minden részéről érkeztek a fővárosba a többnapos demonstrációra; a tüntetésre készülők azért elégedetlenek, mert még nem kapták meg a különböző támogatásokat. A gazdatüntetésen 15 gazdaszervezet vesz részt hivatalosan. Mint Bagi Béla, a demonstrációt szervező bizottság elnöke elmondta, szálláshelyül csarnokokat béreltek, néhány gazdának pedig magánemberek ajánlottak tél szállást. Később traktorokkal vonultak a Kossuth térre, ahol Parlament előtt délben gazda-nagygyűlést tartottak. Több civil szervezet szolidaritási nyilatkozatot adott ki, amelyben kifejezik együttérzésüket a Budapestre érkező gazdákkal. A közlemény emlékeztet rá: a Védegylet, a Biokultúra Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett múlt hét pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy közel kétmillió ember sorsa függ a mostani gazdademonstráció sikerétől. A Budapestre traktorral érkező gazdálkodók arra akarnak rámutatni, hogy a vidéken élők, a gazdálkodók megélhetési gondjai a városlakók számára sem lehetnek közömbösek - írják. Az agrártárca időközben megszakította a tárgyalásokat a gazdákkal, a termelők ugyanis szombaton megtartják a Kossuth térre tervezett demonstrációjukat és folytatják a traktoros tüntetéseket. A tárca addig nem tárgyal, amíg szerintük a zavarkeltés a cél, és politikai játszma folyik. A gazdák viszont azt hangsúlyozzák, hogy a demonstrációval kényszerítették ki a tárgyalásokat és törvényesen tüntetnek. (MTI) * Újabb ügynöknevek az interneten Szombaton jelent meg az Angelfire nevű internetes oldalon a legújabb, 219 nevet tartalmazó ügynöklista. Az összeírás állítólag egyezik azzal, amelyet Németh Miklós volt miniszterelnök adott át 1990-ben utódjának, Antall Józsefnek. Legalábbis ezt állítja a listát Szakértő ‘90 álnéven megjelentető személy. A listán az MSZP kivételével szerepel a parlamenti pártok több egykori vagy jelenlegi képviselője, egyházi vezetők, újságírók, a kulturális élet ismert személyiségei. Az összeállításban a személyek neve mellett szerepelnek születési adataik és anyjuk neve. A lista komoly hiányossága ugyanakkor, hogy bizonyítékok egyik név mellett sem szerepelnek, illetve azt sem tünteti fel, hogy az állítólagos ügynökök a Belügyminisztérium melyik szervével működtek együtt. A Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett az újonnan nyilvánosságra került, úgynevezett “ügynöklista” hitelességének megállapítására - közölte László Boglár kormányszóvivő hétfőn újságírókkal. Hozzátette: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy az ügy megnyugtató rendezése érdekében a parlamentnek minél előbb el kellene fogadnia a levéltári iratok nyilvánosságával foglalkozó törvényjavaslatokat. A budapesti levéltár korábbi főigazgatója szerint ugyanakkor a hét végén napvilágot látott “ügynöklista” olyan, mintha a Németh Miklós leköszönő kormányfő által készíttetett és a hivatalba lépő Antall Józsefnek átadott “ügynöklista” lenne, de mégsem az; Varga László erről . hétfőn nyilätkozott az MTI-nek. Megítélése szerint a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó “ügynöklistát” is 1989 novembere körül állíthatták össze, ahogy a Németh Miklós által készíttetett listát. Az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterének több ügynöklistáról is tudomása volt 1990-ben és a '90- es évek elején; Gálszécsy András erről hétfőn nyilatkozott az MTI- nek. A volt titokminiszter azt is elmondta: beosztásából adódóan a 43 fős listától kezdve a száz fősig többféle anyag megfordult a kezében. Elmondása szerint annak idején egyik listával sem foglalkozott. “Egyrészt nem az volt a dolgom, másrészt nem éreztem egyiket sem autentikusnak” - mondta Gálszécsy, aki a világhálóra felkerült, 219 nevet tartalmazó állítólagos “ügynöklistát” sem érzi “autentikusnak”. (MTI)
