Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-01-30 / 5. szám
Aggaszt a világ Amerika-képe Interjú a Budapestre készülő MADELEINE K. ALBRIGHTTAL, * az Egyesült Államok előző külügyminiszterével Úgy tudjuk, Albright Group néven tanácsadó cége működik, s politikai és üzleti tárgyalásokat folytat majd Budapesten. Mit vár a megbeszélésektől?- Néhány éve jártam Magyarországon, s most is igen fontosnak tekintem a látogatást. Különösen az amerikai-európai kapcsolatok érdekelnek. Most, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává válik, nagyon lényegesnek tartom, hogy folytassuk a magyar barátaimmal már évekkel ezelőtt megkezdett eszmecserét - akár hivatalosan, akár informálisan. Kíváncsi vagyok rá, az EU-tagság küszöbén hogyan látják önök az Amerikával ápolt kapcsolatokat. Ezenkívül saját üzleti ügyemben is jövök. Ön volt az USA külügyminisztere, amikor három közép-európai állam, köztük Magyarország csatlakozott a NATO-hoz. Azóta sok minden történt: Irak ügyében a térségünkből számos ország - köztük hazánk - a Bush-kormány mellett sorakozott fel a transzatlanti vitában. Ön viszont a Fehér Ház politikájának szókimondó kritikusa lett. Nem csalódott-e a kialakult helyzet miatt?- Először is úgy vélem, hogy a NATO kibővítése Csehországgal, Lengyelországgal és Magyarországgal akkori politikánk egyik igazán jelentős lépése volt. Nyitva hagytuk az ajtót a további bővítés előtt is. A koszovói háború idején mindhárom állam nagy segítséget nyújtott, de földrajzi fekvése miatt az önök országa különösen hasznosnak ígérkezett a NATO számára. Ami Irakot illeti, meg tudom érteni, hogy miért is lettek az új NATO-tagországok a háború támogatóivá. Többekkel beszéltem már erről, akik azt mondták: önök nemrég még totalitárius rendszerben éltek, s így világosan látták Irak szenvedéseit és vágyait egyaránt. Ezt tehát meg tudom érteni. Inkább a következő nyugtalanít. Mi, a Clinton-kormány a NATO bővítésével és az EU bővítésének támogatásával Európa belső, mesterséges választóvonalát, a hidegháború örökségét kívántuk felszámolni. A földrész „régi” és „új” Európára való felosztása, Donald Rumsfeld védelmi miniszter kijelentései ilyenformán csak ártanak annak, amiben mindig is hittem. Sajnálom, hogy nem adtak nagyobb teret a diplomáciai erőfeszítéseknek. Egy tavalyi nyilatkozata szerint George W. Bush külpolitikája „nem jó Amerikának és nem jó a világnak”. Mi a véleménye az elnök keddi, országértékelő beszédéről?- Az idei év a választásoké az Egyesült Államokban. Bush azt tette, amit az elnökök az unió helyzetéről szólva tenni szoktak, vagyis a lehető legjobb színben igyekezett feltüntetni a politikáját. Egyes értékeléseivel nem értettem egyet. Nem a sikerekről szólókkal, hiszen szerintem is remek dolog, hogy Szaddám Husszein megbukott, Afganisztánban új alkotmányt hoztak tető alá, a líbiaiakkal pedig beszélő viszonyba kerültünk. Inkább amiatt aggódom, ahogy a világ ma látja országunkat. Sokan nem támogatják politikánkat, s elgondolkoznak azon, milyen szerepet is játszunk a glóbuszon. Látja, Bush erre már nem tért ki a felszólalásában. Azt viszont külföldi barátainknak is meg kell érteniük, hogy ennek a beszédnek a célközönsége az amerikai hallgatóság volt. A multilateralista érvekre a Fehér Ház fel szokta sorolni, hány tucat ország vesz részt a „készségesek koalíciójában”.- Mégis semmibe vették a világpolitika konzultatív rendszerét. Akárkiről beszélünk is, magyarokról vagy ecuadoriakról- azt hiszem, az elnök Salvadort említette a felszólalásban -, mind amerikai parancsnokság alatt működnek. Egyetértek azzal, hogy az USA-nak nincs szüksége engedélyre. Támogatásra azonban igen. Az amerikai erőfölény buborékja című könyvében Soros György vitába száll a Bushdoktrína két alappillérével. Az egyik szerint az USA nem tűr meg semmiféle katonai versenytársat - nemhogy globálisan, de regionálisan sem. A másik szerint fenntartja a jogot a megelőző csapásra. Ön melyiket vitatja el a Fehér Háztól?- Magam is a politika alakítója voltam Washingtonban: én is azt akarom, hogy országunké legyen a világ legjobb hadserege. Nekem az a problémám a Fehér Házzal, hogy nem igazán értik meg: nem lehet mindent katonai erővel intézni. Ami a megelőző csapást illeti, minden országot megillet az önvédelem joga. A kérdés az: mely ponton léphet fel ennek a nevében. Ha hallgatóság előtt beszélek, ezt a problémát a következő példával szoktam érzékeltetni. Ha valaki betör a házamba, és látom is a fegyvert, amit rám fog, akkor jogom van az önvédelemre. Tegyük fel viszont, hogy csak annyit tudok: kint áll valaki az ajtó előtt egy hegedűtokkal, s talán rosszban sántikál. Erre kimegyek, megölöm, majd kiderül, hogy tényleg hegedűt rejtett a tok. Azt hiszem, a megelőző csapás alkalmazásának kulcsa a pontos hírszerzés. Márpedig épp ez ma az egyik legnagyobb kérdés. A dolog másik oldala pedig az, hogy a megelőző csapás doktrínává avatásával valójában Pandora szelencéjét nyitottuk ki. Ettől kezdve más országok is azt mondhatják - mégpedig megkérdőjelezhető hírszerzési adatok alapján - hogy most ők nyúlnak ehhez az eszközhöz. Egy interjúban azt mondta az iraki megszállásról, hogy „a káosz uralkodik”. Mi lehet a helyes kivonulási stratégia?- Az iraki háború megindítása nem szükségszerűség, hanem választás kérdése volt. Most viszont „a béke megnyerése” már szükségszerűség. A kérdés az: hogyan lehetséges ez? Remélem, hogy realisztikus értékelés alapján fognak ütemezni, s kulcsszerepet kap az ENSZ is. Ezen azt értem, hogy a világszervezetnek világos mandátuma és tekintélye lesz majd az országban. Üdvözlöm, hogy most már tárgyalások folynak a visszatéréséről. Az ENSZ-nek kellene működtetnie a polgári ellátási programokat, de nem szabad, hogy túlvállalja magát. Ugyanakkor az amerikai és a koalíciós erőknek addig nem szabad elhagyniuk a terepet, amíg érzékelhetővé nem válik a biztonság. Nagyon nehéz civil társadalmat és demokratikus intézményeket úgy építeni, hogy az emberek közben félnek. " Említette Líbiát is. Feltehető, hogy ezt személyes ügynek tekinti: ENSZ-nagykövetként és miniszterként a Tripoli elleni szankciók fenntartásának híve volt. mm mxm mro Kezdd egy jó bulival az évet! Táncolj velünk a ’70-es és a ’80-as évek slágereire! Belépő: $10 Bizonyára tudja, négy magyar áldozatot is szedett az 1988-as terrorakció.- Tartottuk a kapcsolatot a Lockerbie felett felrobbantott PanAm-járatáldozataianak hozzátartozóival. Álláspontunk az volt, hogy Kadhafi líbiai vezetőnek teljesítenie kell a kötelezettségét, ki kell adnia a gyanúsítottakat, megfelelő kárpótlást kell fizetnie. Clinton elnök idején mi kezdtük meg a tárgyalásokat a líbiaiakkal, s a britekkel közösen mi találtuk ki, hogyan is lehetne a tárgyalást Hágában lebonyolítani. Örülök, hogy a Bush-kormányzat ebben előre tudott lépni, az viszont kevéssé ismert, hogy mi kezdtük meg a párbeszédet. NSZ - Szőcs László Marozsán Erika ismét válaszol Nagy siker a „Gloomy Sunday” Beverly Hillsben Ismét nagy sikerrel vetítik a Beverli Hills-i Laemmle’s Music Hall moziban (9036 Wilshire Boulvard) a Seress Rezső világslágerét alapötletként felhasználó német filmet a „Gloomy Sunday”-t, vagyis a szomorú vasárnapot. Marozsán Erika, a dráma főszereplője újra Kaliforniában tartózkodik és az elmúlt két hétvégén válaszolt a nézők kérdéseire. Január 31- én (szombaton) a fél 3-as, az 5 órás és a fél 8-as, február 1-én (vasárnap) pedig a fél 3-as és az 5 órás vetítés után megint válaszol a nézők kérdéseire a Music Hallban, és örömmel látja a magyar mozirajongókat is. A „Gloomy Sunday”-t a tervek szerint tíz hétig vetítik Beverly Hillsben és a Laemmle’s hálózat más mozijaiban is. Érdemes megnézni: vjlágszerte sikert arató, remek alkotás. FÖLDES TAMÁS ooooooooooooooooo PM ötletbörze (MN) Takarékossági telefonvonalaihoz létre a Pénzügyim nisztérium (PM) azzal a céllal, hogy felhasználja , a lakosság javaslatait a kiadáscsökkentő programhoz - közölte Máté Dániel, a PM kommunikációs főosztályvezetője. Kifejtette: a tárca új vezetése komolyan számol a használható ötletekkel, amelyeket február folyamán összegez és lehetőség szerint fel is használja a 120 milliárdos költségcsökkentő intézkedések során. SZERETNE JÓL SZÓRAKOZNI? Január 29-én csütörtök este 7 órától CINT újra a CSÁRDÁSBAN PESTI TV-vel! Tel. (323) 962-6434 ^ Új idők világa ^ Évekkel ezelőtt sújtott a baloldali rendszer Évekkel ezelőtt vártuk a szabadsági érmet Mit hoztak az évek magukkal? Mindenféle bűnözést magvukkal! Évek során mi volt a párnánkon? Évek során lett a könny és fájdalom Mikor öleljük meg egymást gyerekek? Mikor leszünk ismét békében? Minden nap várjuk A szebbet és jobbat, Mert nyugdíjas pénztárcánk Nem tölti meg a kosarat. Sírdogál egy néni Nem leli a pénzét Zsebtolvajra talált A piac szélén. Infláció ideje ez a mai nap Nehezen de átéljük ezt minden nap Integet a jövő kétkézzel és érezzük Jobb élet felé érkezünk. Add meg Uram népednek szabadságát Őslakók könyörgő kérését A megélhetés sorában, Ne szenvedjenek ily sokat országunkban Bízva bízunk És leszünk még türelmesek, Hisz évek óta Várunk a szabadságra, remegve. Óh, mikor lesz nyugalom a világon? Összetépett szívek nem ismernek Jólétet, és nem is fognak soha Míg vezetőink megértésben Nem működnek odahaza. Kaprinyák Szerénke Phoenix, Arizona _ HT Megjelent: Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) második verseskötete: “HIT, REMÉNY ÉS SZERETET“ címmel Ára: $12.95 Az “EMLÉKEZZ“ c. első kötet ára: $7.95. A két könyv ára: $15.00, postaköltséggel Megrendelhető: Kaprinyák Gyuláné 25 W.Flynn Lane Phoenix,AZ 85013 E-mail:kaprinyaks@webtv.net http://home.Iight.att.net/~kaprinyak/ TÁMOGASSA HIRDETŐINKET! HIRDESSEN A HÍRLAPBAN! January 30,2004 1075 W. Washington Blvd. Los Angeles, CA 90018 Bővebb információért hívják Fehér Líviát: (310) 441-4792
