Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-06-18 / 25. szám
JANCSÓ ZSUZSA UCLA - Los Angeles Times KÖNYVFESZTIVÁL 2004 6. A nagy felfedezők „A nagy felfedezők” című panel-beszélgetésnek Joyce Appleby, a UCLA történelem professzora volt a műsorvezetője. A partnerek: Mark Essig és Nathaniel Philbrick mellett előző napi „barátnőm”, Diana Preston is ott ült az emelvényen. Edison Alva Tamás New Jersey-i laboratóriumában, cca. 1920 MARK ESSIG Edisonról írt könyvet, az elektromosság gyakorlati felhasználásának „atyjáról”, akit nehéz választás elé állított a tudományos kutatói lelkesedés és az emberbaráti meggyőződés konfliktusa. Edison maga mellé vett egy partnert, akit Westinghouse-nak hívtak, és később legnagyobb vetélytársa, konkurenciája lett - kettőjük között folyt az egyenáram és a váltóáram harca. Közben Edisont felkérték, hogy vegyen részt egy fontos kísérletben: kíméletesebb lenne-e elektromos árammal kivégezni a halálra ítélt gonosztevőket. Edison hallani sem akart erről a témáról, mivel ellenezte a halálbüntetést. Végül mégis meggyőzték, hogy szükség van a segítségére, és hogy ezzel jót tesz, mert kevesebbet szenvednek a halálba menők. Az első kísérleteket kutyákon végezték Edison laboratóriumában, az első emberen végzett kísérlet pedig igen balul sikerült. Hogy a villamosszéket mégis bevezették, az Eoison erős támogatásának volt csak köszönhető. Az író megpróbál Edison leikébe látni, mi késztette a feltalálót arra, hogy meggyőződése ellenére ő legyen a villamosszék legfőbb proponálója, és mi oka lehetett egy gazdag, sikeres embernek, hogy a halál piszkos ügyébe keveredjen. Charles Wilkes kapitány, az 1838-as U.S. Ex. Ex. expedíció vezetője, a “Sea of Glory” című regény hőse NATHANIEL PHILBRICK legújabb könyvének címe „Sea of Glory” Egy amerikai expedícióról szól, amelynek célja az utolsó ismeretlen területek, a Pacific Northwest feltérképezése és meghódítása volt, 1838 és 41 között. A San Francisco-i öblöt akkor még a mexikóiak birtokolták. Jellegzetes amerikai „overkill” módon hat hajóval és 346 emberrel, köztük 9 tudóssal és művésszel, vágtak neki az útnak, amelyhez más nemzeteknek, mondjuk az angoloknak vagy spanyoloknak, elég lett volna két hajó és néhány tucat ember. De hát akkoriban - aligegy évtizeddel az „aranyláz” kezdete előtt - a hajózás és a felfedezés olyan verseny volt, mint napjainkban a „space race”. Csak éppen a 18. században nem a világűr, még csak nem is a vadnyugat, l iianem a végtelen tenger volt a „final frontier”. Philbrick első könyvét („In the Heart of the Sea”) a Nantucket-i bálnavadászokról és Essex nevű hajójuk tragikus elsüllyedéséről írta. A hajót egy felbőszült, megsebzett bálna juttatta a tengerfenékre. Kutatásai során az író megtudta, hogy a nantucketiek a bálnák nyomában a Csendes Óceán olyan ismeretíen vidékeire is eljutottak, ahol ember még nem járt. Megbízható térképek nélkül, vakon vágtak neki a veszélyes utazásnak. Maga a híres felfedező, Captain Cook sem merészkedett olyan messzire, mint ők. Cook - amolyan Star Trek-es szóhasználattal - azt mondta annak idején: „I, who have sailed where no man has dared to go, am about to turn back and leave the glory of that discovery to someone else...” (Én, aki olyan helyekre hajóztam el, ahol ember még nem járt soha, most vissza fogok fordulni, és ennek a felfedezésnek a dicsőségét meghagyom valaki másnak...). Nos, ez a valaki más, aki Cook kapitány eldobott kesztyűjét felvette, egy fiatal tengerésztiszt, Charles Wilkes volt. Az 1838-as felfedező út neve „U.S. Exploring Expedition”, röviden Ex. Ex. volt. Wilkes háttere inkább tudományos, műtárgyat vitt haza, amelyek nagy része ma is a Smithsonian Múzeumban látható. Megerősítette Darwin hipotézisét a korallzátonyok keletkezésének törvényszerűségéről. Az Ex. Ex. legnagyobb eredménye azonban egy új déli kontinens felfedezése volt. Ausztrália után Wilkes az „Icy Barrier”, Antarktisz felé vette az irányt, a jéghegyekkel viaskodva fából készült, törékeny hajóival. Meg is érkezett a róla „Wilkesland”nek elnevezett helyre, és mintegy 1500 mértöldnyi területet feltérképezett. Wilkes magát Antarktisz felfedezőjének tartotta, és erre meg is volt minden alapja. Legnagyobb bánatára azonban kiderült, hogy néhány nappal (!) előtte egy francia expedíció már megérkezett oda. Igaz, azok semmit sem értek el, ami hasonlítható lett volna Wilkes eredményeihez, de ő ezt nem tudhatta. És ekkor, ebben a kritikus helyzetben olyan tettre vetemedett, ami elsötétítette minden dicsőségét: meghamisította a naplóját-, és előbbre hozta érkezésének dátumát! így történt, hogy nem ünneplésre, hanem „court martial”-ra érkezett haza, mert a turpisság - amelyre egyébként semmi szüksége sem volt - persze kiderült. Hősünk úgy járt, mint manapság mondjuk Martíia Stewart, aki egy kisebb összegért mint tengerészeti, de jó érzékkel vezette legénységét. Érezte, tudta, hogy akié a San Francisco-i öböl, azé Amerikai nyugati partvidéke. Az expedíció fantasztikusan eredményes volt. Négy évig tartó, 87 az egész vagyonát és hírnevét kockára tette - és vesztett... Ez az író is hőse lelkét kutatja, hogy miben állott a nagysága és miben gyengesége. Ezután következett Diana ezer mérföldes útja során mintegy 280 csendes-óceáni szigetet, és száz mérföldnyi folyót térképezett fel, elsőkét« készített térképeket a Csendes Óceán északnyugati partvidékéről, a mai Washington és Oregon államról. Térképeit még a II. Világháború idején is használták. Az expedíció hét tudósa több mint 4000 állat- és növénymintát, 40 tonnányi Preston beszámolója könyvéről, amelyet férjével, Michaellel együtt írt: „A Pirate of Exquisite Mind - Explorer, Naturalist and Buccaneer: The Life of William Dampier”. Preston, aki az Egyesült Királyságban él, korábban a Boxer lázadásról és a Lusitania tragédiájáról is írt könyvet - ez utóbbit rövidesen megfilmesítik Hollywoodban. REAGAN-ORSZÁG (folytatás a 4. oldalról) Nancy Reagan végre kisírja magát, amikor a hét napos gyász után elérkezik a búcsú utolsó pillanata. Mellette balról Ron, jobbról Patty és Michael próbál vigasztalást nyújtani az özvegynek. és Rosalind Carter, Bill és Hillary Clinton. Ott volt Brian Mulroney, Reagan elnöksége idején Kanada miniszterelnöke, de nem volt ott a jelenlegi miniszterelnök. Feltűnően hiányzott Jacques Chirac francia elnök, pedig nem is kellett volna külön Amerikába utaznia, csak egy nappal tovább maradni a G-8 konferencia után... Vicente Fox sem ért rá eljönni, pedig állítólag Chicagóba kiruccant egy nappal előbb egy sportmérkőzést megnézni... Az angol királyi családot Károly herceg képviselte. Ott volt mind a jelenlegi angol miniszterelnök. Tony Blair, mind a Reagan idején hivatalban volt, most bárónői címmel rendelkező Margaret Thatcher, aki beszédét előre rögzítette, mert maga is egészségi- és memóriaproblémákkal küzd. Nem maradhatott el Mihail Gorbacsov, akinek Reaganhoz fűződő barátsága vezetett a hidegháború megszűnéséhez, de nem jött el Putyin elnök. Ott volt Vaclav Havel Csehországból, Szlovákia és Lengyelország is képviseltette magát, de sajnos Magyarországról nem jött magas szintű képviselő. Mádl Ferenc a kínaiak miatt, Medgyessy az EU-választások miatt nem ért rá. Pedig az ilyesmit megjegyzik és a legszeretettebb elnök iránti megbecsülés hiányának tulajdonítják majd... Néhány kiragadott mondat a washingtoni gyászbeszédekből: „Ronald Reagan inspirálta nemzetét és fnegváltoztatta a világot. Megvolt benne a vezetni tudás ritka és becses képessége - az a megfoghatatlan valami, amivel milliókat tudott arra késztetni, hogy kövessék magasröptű elképzeléseit és merjenek nagyot álmodni.” (Brian Mulroney) „Életének utolsó éveiben Ronnie elméje elborult a betegségtől. Most a sötét felhő elszállt felőle, és ő ismét önmaga, jobban mint valaha.” (Margaret Thatcher) (folytatás a 7. oldalon) FIGYELEM!!! Közeledik a NYÁRI SZÜNET! Értesítjük kedves Olvasóinkat, hogy az Amerikai Magyar Hírlap 2004-es rendes évi nyári szünete ismét július első két hetében lesz. A szerkesztőség július 2 és 16 között lesz zárva. Szünet előtti utolsó szám: július 4. Kimarad: július 9 és 16. Szünet utáni első szám: július 23. Kérjük munkatársainkat, hirdetőinket és a helyi egyházakat, hogy bármilyen anyagot a fenti dátumok figyelembevételével küldjenek a szerkesztőségbe. Irodánkban a szünet alatt is telefon ügyeletet tartunk. xxxxxxxxx TO OUR READERS: PLEASE NOTE THAT THE HÍRLAP WILL NOT BE APPEARING ON JULY 9 AND 16, 2004, BECAUSE OF THE ANNUAL SUMMER BREAK. www.BudapestTravel.us 7260 Sunsei Blvd. #206 Hollywood, CA 90046 323 876-9975 1 800 928-3273 KEDVEZMÉNYES REPÜLŐ ÁRAK - EUROPEAN RIVER CRUISES Augusztus Nyári Olympia Görög Országban Junius 12 napos Erdélyi körnt Budapestről A web oldalunkon különleges csoportos és egyéni ajánlatok találhatók June 18,2004
