Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-03-12 / 11. szám
Legenda és valóság KI VOLT SZENT PATRIK? Született Britanniában, 385 körül - meghalt Írországban, 461. március 17. Március 17-én ünnepeljük Szánt Patrik napját. Ilyenkor mindenkinek valami zöldet kell viselnie magán, különben bárki megcsipkedheti - ez lehet szalag, ruhadarab, de jellegzetesebb a négylevelű lóhere. Lévén ír ünnep, hozzá tartozik a sörivás, és szimbólumai közé tartozik a jóságos manócska, a “leprechaun”, meg a szivárvány végén lelhető zsák arany. De hányán tudják, ki is volt valójában a névadó szent? Írország már a korai középkor óta mint a „szentek szigete” ismert, mégis Patrik az egyetlen szent, aki az Egyház egyetemes kalendáriumában Írországot képviseli, és ő sem született ír. Ünnepét csak 1200 évvel halála után vették föl az egyetemes naptárba, de mivel mindig a nagyböjtre esik, az Egyház nagy részében alig gondolnak rá. Patrik nem volt tudományosan képzett ember, jóllehet apja diákonus és hivatalnok volt Britannia római fennhatóság alatt álló felében, nagyapja pedig áldozópap volt (az egyház nagy részében a papi nőtlenség akkoriban még nem volt kötelező). Hogy ennek ellenére meglehetősen jól írt latinul, az mutatja, mennyire talpraesett volt az élet dolgaiban. Patrik családja nyilván jómódú volt, hiszen ír tengeri rablók akkor fogták el és hurcolták el rabszolgaként a tizenhat éves fiút, amikor nyári szállásukon tartózkodott vidéken. Patrik később elhurcoltatását jogos büntetésnek tekintette azért, mert „elfordult Istentől, parancsait nem tartotta meg, és nem hallgatott a papokra, akik az üdvösségre intették”. Már csak azért sem átkozta elhurcolóit, mert jól tudta, hogy azok a kor durva szokásai szerint cselekedtek, és ezrek szenvedtek el hasonló sorsot. Nagy hitének kellett lennie, mert az idegen fogságban „bűneire gondolt és teljes szívből megtért”, s kérte Istent, hogy „gyakoroljon kegyelmet ifjúságával és tudatlanságával”. A szülői ház biztonságából és jólétéből kiragadva, a fogolynak birkákat kellett őriznie Írország nyugati partvidékének hegyein. Mindmáig semmi másra nem alkalmasak ezek a terméketlen hegyek, mint birkatartásra. Bár, amint Patrik elmondja, erdő borította akkoriban a hegyeket, az nem sokat védett a szél és az eső ellen, amely végigszáguldott a tájon a nyílt óceán felől. Írország éghajlata viszonylag enyhe, ezért a juhok a szabadban telelnek, úgyhogy a pásztorok esetenként fagyban és hóban kénytelenek a munkájukat végezni. A körülmények és készületlensége ellenére Patrik kitartott a megtérésben. Minden reggel napkelte előtt kelt, hogy imádkozzék. Egészsége nem látta kárát, mert anúnt mondta, „a bennem lévő Lélek fölmelegített”. Hatévi fogság után Patrik egy éjszaka álmában hangot hallott, amely azt mondta neki: „Jól teszed, hogy böjtölsz. Nemsokára visszatérsz hazádba.” Rövid idő múlva ezt mondta a hang: „Lám, a hajód készen áll!” A hang indítására Patrik elmenekült, és az ismereüen, ellenséges földön hosszú menetelés után elérte a tengert. Úgy látszik, a fogságban kapott valami kevés pénzt, amit fölkínált egy kapitánynak, ha magával viszi. Ez először elutasította őt, mert valószínűleg észrevette, hogy szökevénnyel áll szemben, végül mégis úgy döntött, hogy magával viszi a fiatalembert. Gyaníthatóan azért változtatta meg elhatározását, mert meglátta, hogy Patrik bánni tud az agarakkal, márpedig a hajó rakományának jelentős részét azok tették ki. Az utazás célja Gallia volt. Ott még egy ideig Patriknak a hajó legénységét kellett szolgálnia. Közben megszerezte megbecsülésüket, amikor hitét férfiasán megvallotta. Végül aztán visszatérhetett Britanniába szüleihez. Eleven hite most arra ösztönözte, hogy apjának és nagyapjának példáját kövesse és felkészüljön az egyházi pályára. Egy éjszaka álmában az írek hangját hallotta: „Kérünk, jöjj és élj közöttünk.” Józanul nem követte azonban vakon a hangot, hanem várt, amíg további jóváhagyást nem kapott hivatásához. Azután kérte fölvételét az egyházi rendbe, így akarta követni a hívást, amelyet ő úgy értelmezett, hogy missziós munkát kell végeznie az írek között. Először visszautasították, mert egy régi barátja visszaélt bizalmával: kibeszélte egy gyermekkorában elkövetett bűnét, amely alól Patrik már régen föloldozást nyert. Mindez jellemző viszont Patrik igazmondására és lelkiismeretességére. Az otthoni visszautasítás után Patrik Galliában folytatta tanulmányait. Elöljáróinak Britanniába küldött jelentései kedvezőek voltak. Ezért rá esett a választás, amikor Celesztin pápa tervei szerint egy püspököt kellett Írországba küldeni, hogy az addig szórványosan kezdeményezett térítést elvégezze. Kiképzése alatt Patrik különösen a Szentírásban tett szert jártasságra. A Biblia ismerete később is különleges ismertetőjele lett az ír egyháznak. Patrik írországi missziója páratlanul sikeres volt. Nemcsak a törzsfőket nyerte meg, hanem magát a népet is, amelyet a sziget legeldugottabb zugaiban is fölkeresett. Az írek részéről szokatlan készséggel találkozott. Ennek a ténynek köszönhető, hogy Írország kereszténnyé válása vértanúk nélkül ment végbe. Természetesen nem volt könnyű dolga, Patrik azonban nyugodt határozottsággal érvényre juttatta akaratát, amint ezt láthatjuk néhány ránk maradt leveléből. Bizonyára még fogsága idejéből emlékezett rá, hogy az élénk ír temperamentumnak szüksége van arra, hogy szilárd keretek közé szorítsák. A papok és a világiak életét világos rendelkezésekkel fékezte meg, és ezzel megvetette alapjait annak a szokatlanul kemény fegyelemnek, amellyel az ír egyház századokon át kitűnt, és amely képessé tette, hogy kiálljon egy rettenetes üldözést. Amint saját életében kiegészítette egymást a mély, személyes meggyőződés és a közösség megkövetelte rend, Patriknak gondja volt rá, hogy az írek kereszténnyé válása ne maradjon külsőleges. Megkövetelte, hogy a megtérés legyen példaszerűen valódi és gyökérig ható. Azokra az ezrekre gondolva, akiket megkeresztelt, nyugodtan jelenthette ki: „Isten a tanúm, hogy közülük egyet sem tévesztettem meg, de nem is volna értelme Isten vagy az Egyház kedvéért félrevezetni valakit, hiszen akkor a hitjelölteket magam ellen ingerelném, magunkat (misszionáriusokat, papokat és keresztényeket) üldözésnek tenném ki és vétkemmel ártanék az Úr nevének.” Sikere nyilván annak a körülménynek tulajdonítható, hogy bár egykor az írek foglya volt, aki egy püspök teljes hatalmával tért vissza, sohasem viselkedett győzőként. Az íreknek mindig megvolt a finom érzékük az emberi őszinteségre és a természetes hála az iránt, aki a rosszat jóval viszonozza nekik. Patrik érezte feladatának nehézségeit. Írországot gyakorlatilag nem érte el a római civilizáció. A barátságtalan éghajlatot és a magasabb fejlettségű gazdasági alakulatok hiányát ismerte fogsága idejéből. Biztosan már akkor tapasztalta, milyen nehéz az íreknek egymás mellett élniök a törzsi villongások, az irigység és az időnként előtörő erkölcsi zabolátlanságok következtében. Másrészt Patrik a kereszténység számos tanítását - különösen a gyengék, a nők és az öregek megbecsülését, valamint a szellemiek értékelését - ráépítette az ír jellem bizonyos alapvonásaira. Hogy Patrikot bízták meg Írország megtérítésével, azt jórészt annak köszönhette, hogy fogsága alatt megismerte az országot. Hatéves írországi tartózkodása után kifogástalanul beszélte az ország kelta nyelvét.írország lett az első ország az Alpoktól északra, amely saját egyházi nyelvet és irodalmat fejlesztett ki. Mindössze néhány alapfogalmat vettek át a latinból, amelyek hiányoztak az írből. Az elismerés, amelyet munkája aratott, azért is figyelem-re méltó, mert Patrik nem volt ír származású. Mind neki, mind az íreknek elismerés jár azért, hogy ennek ellenére el tudta végezni feladatát. A feléje megnyilvánuló ellenérzés időnkénti kitöréseit indulat nélkül vette tudomásul. Még amikor életére törtek, akkor sem fordult el gyűlölettel. Patriknak az a képe, amely saját írásaiból rajzolódik elénk, egyszerűbb azoknál a képeknél, amelyeket a későbbi hagyomány alakított ki róla, de világosabban viseli a történeti és személyes valóság jegyeit is. A halál színe előtt írt Confessiója a világirodalom nagy önéletrajzai közé tartozik. Ünnepéről az 5. század óta tudunk. A római naptárba 1631- ben vették föl, március 17-re. oí " Ifi Köszöntünk Országunk Március tizenötödikén Köszöntünk Magyarország! Egyszer legyen már igazság Hiszen gyötört a hazugság Sok-sok éven át Éljen hazánk felett a szabadság. Ezen a napon felhangzik a Himnusz Melyet Apánk és Anyánk énekeltek. Még a könnyek tavaszi rózsái is Erre a hangra ébredeznek Mert tudják, hogy örömnap van Az emberek szívében. Elég volt a szenvedésből! A harcok-harcát nem feledjük. De most március 15-öt ünnepiünk A zászlókat mindenki bontogatja Felhangzik a szabadság harangja Hegyen-völgyön át, s üzenetet ád. Tibor Fabian Chicago 1848-ban Ezernyolcszáz negyvennyolcban, Sötét felhők szálltak. Az elnyomott magyar népre, Nehéz idők vártak. Lobogjanak a zászlók Piros-fehér-zöld színekben Melyre büszkék vagyunk szívvel-lélekkel. Óh, Urunk-Megváltónk Árnyékunkra is fényt lehelj Hogy lehúzzuk a gyászlepelt. Március tizenötödikén Köszöntünk Országunk Egyszer legyen már igazság Hiszen gyötört a hazugság Sok-sok éven át Éljen hazánk felett a szabadság! Kaprinyák Gyuláné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona _____________________ Az idegen zsoldosok, A népet fosztogatták. Aki felszólt ellene, Azt a börtönbe zárták. Nem volt kihez fordulnia, Az elnyomott magyar nép népnek. Ekkor feltűnt Kossuth Líyos, Hogy véget vessen a szenvedésnek. Mqjd Petőfi a „Talpra magyar”-t, A nemzetnek elszavalta. És tüzes szóval buzdította, A végső harcra, didalra. A magyar honvéd bátran harcok, Hóviharban és esőben. De az ellenség győzött végül, Mert ők voltak nagy túlerőben. A kiontott honvéd vére, Az egekbe kiáltott Drága Isten védd a magyart, Acjj szabad Magyarországot! ^ ^ Kaprinyák Szerénke versei CD-n Szerénkét jól ismerik lapunk olvasói, hiszen évek óta jelennek meg versei, amelyek szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. A teljes neve Kaprinyák Gyuláné, sz. Bodnár Szerénke. Kedves költőnönk Arizonában él férjével. Évek óta álmodik arról, hogy ne csak kötetekben jelenjenek meg versei, hanem valaki úgy zenésítse meg őket, ahogy azok az ő szívében élnek. Ez most megtörtént, mégpedig kitűnő eredménnyel. A verseket Dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és a körünkben szintén közkedvelt Nagy Ibolya budapesti operett primadonna énekli őket. Az énekszámok a CD elején és végén találhatók, s közben számtalan gyönyörű verset szavalnak el az énekesnő versmondó barátai a „Hit, Remény és Szeretet” című kötetből. Különleges élmény ezeket az Isten, Haza és az Élet szeretetét sugárzó alkotásokat avatott előadók tolmácsolásában hallani. A CD ára postaköltséggel $12.Cím: Szerénke Kaprinyák, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 www.BudapestTravel.us 7260 Sunset Blvd. Suite 206 Hollywood, CA 90046 Kedvezményes repülő árak! BoI«emían RliApsody: BudAp»T~PRAIJ<iE~VÍENNA 14 NAp (u»d o«lr $1079+) Akciós ÁRAk : Európai vÁnosok 7 NAp(Ai«/hoifi $949+) Tnopikus cIímate: Mexíco~Hawaü~Cruíses (323) 876-9975 vagy (800) 928-3273 Creative Tours & Cruises Worldwide AMtKIUI Magyar Hírlap ($ March 12,2004
