Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)

2004-03-12 / 11. szám

MÁRCIUS 15. NEMZETI ÜNNEPÜNK Március előtt „ A nemzet újjáteremtésén sike­resen csak azok működhetnek, kik képzeletök elé tudják vilbntani egy boldog állam eszményét” - írja Vasvári egy március elején megjelenő tanulmányában. „A nemzet megszűnik gép lenni, mihelyt teljes öntudatra ébred, s önerejét érezni tudja.” Most fejezi be Egressy Gábor is hosszú tanulmánysorozatát „ A művészet szabadságáról”, Petőfinek a „Kard és lánc” című verse jelenik meg s az Életképek közli Arany János „Az alföld népéhez” szóló versét is. A szabadságról írnak, beszélnek és szavalnak, mintha éreznék a változások szelének gyors közeledését. A pesti ifjúság egyrésze csak nemrég, 1847 decemberében alakított egy szabadelvű társulatot. Vasvári a vezetője ennek a radikális, már ekkor köztársasági elveket hirdető csoportnak. Eleinte a Jelenkor kiadóhivatalában jönnek össze a politikai kérdések megvitatásáról. „A zsarnokság ezen összejövetel ellen is felemeli álcáját - írja Nyári Albert a magyar forrada­lom napjait ismertető könyvecs­kéjében, - de a fenyegetés, a kémek az ifjúságot önkiképzésétől vissza nem rettenték”. S amikor a kiadóhivatali helyiség túlságosan szűknek bizonyul, az össze­jöveteleket nyilvános helyen folytatják. Ez a nyilvános hely a Fillinger, vagy más néven a Pilvax. „Ez fontos lépés volt; a forradalomnak első lépése.” „Ha beléptél volna esténként ezen kávéházba, azt vélted volna, hogy parlamentbe léptél. Az ifjúságnak értelmes tagjait láttad volna ott hosszú asztalok mellett ülve, a világ napi eseményeiről eszmélkedni, a hírlapok előol­vastattak és ők környezve valának a népnek százaitól. A kávéház a szabadság templomává vált, melybe a lelkes ifjúság a szabad­ság Istenének járt áldozni.” „Ezen esti összejövetelek valának a kapocs, mely a népet az ifjúsággal szorosan összefűzé, az egyéneket egymással megis­mertetvén, népszerűséget adott a szabad elveknek.” Mit csinálnak ugyanekkor az öregek? Az ellenzéki politikusok népszerűsége a köznemesség tömegei és a polgárság között igen nagy. A vidék is mögöttük áll, különben is gondoskodnak arról, hogy a pesti ifjúság mozgolódását és követeléseit egy jelentéktelen izgága csoport műveként állítsák be. Érzik a politikusok is, hogy a párisi februári események nagy dolgoknak az elindítói. Tudják, hogy az a forradalom nem fran­cia, hanem európai ügy, s nem csupán Lajos Fülöpről, hanem közvetve ugyan, de Metternichről és zsarnok rendőrállamáról van szó. Készülnek ők is a változá­sokra, minden vágyuk azonban az, hogy lehetőleg békésen oldják meg a kérdéseket, komp­romisszummal biztosítsák a hatalom túlsúlyát a köznemesség részére. Az „Ellenzéki kör”-ben ugyan igen radikális beszédeket tartanak, amikor azonban gya­A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke, S büntetését már átszenvedte ő: De erénye is volt, és jutalmat érte Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő. . Petőfi korlatra kerülne a sor, különböző ürügyekkel mindig meghátrál­nak. Nem akarnak felfordulást, csupán az arisztokráciát szeretnék kibillenteni a hatalomból s a nép egyenjogúsítását addig vinni, amíg az a köznemesség érdekeivel össze nem ütközik. Franciaországban február­ban mozdul meg a föld. Párizs külvárosainak műhelyeiből, melyeknek életét és készülődését Heine oly kísértetiesen írta le, tíz és tízezer ember indul meg a demokrácia jelszavaival. Az olaszok kísérletei előzték meg őket, folytatása azonban egészen Bukarestig ért el. „Egyszerre leszakadt az ég a földre, jelenné lett a jövendő... a forradalom kitört Olaszország­ban!” - olvassuk Petőfi naplójá­ban. „És úgy lön. Olaszországban tölté gyermekségét, vándorolt fölfelé, egyszerre Párizsban ter­mett, mint férfi s onnan kikergette Lajos-Fülöpöt, miként Krisztus az adóvevőket Jeruzsálem temp­lomából. Oh, mikor én meghallottam, hogy Lajos-Fülöpöt elűzték s Franciaország respublica!... Egy Pesttől távol eső megyébe utaztam, s ott egy fogadóban lepte... rohanta meg e hír szívemet, fejemet, telkemet, ide­geimet. Vive la République! - kiálték föl, aztán némán, merően álltam, de égve, mint egy lángoszlop.” Rohan vissza Pestre, nehogy nélküle kezdődjék a forradalom. Az ifjúság türelmetlen. Nem bírja tétlenül nézni az eseményeket. Kapcsolatot keres a pozsonyi országgyűlési ifjúsággal. Előbb Vasvári Pál, majd Nyári Albert ír Pozsonyba a pesti fiatalok nevében. „Barátaink és polgár­társaink! A század szelleme végre győzött az abszolutisztikus elvek gyalázatos kinövésein, s áttörve az ezer ármány és jogtalansággal a népszabadság elé emelt korlá­ton, veszteglő álmából Európa ébredni kezd.” Nyári Albert fel­szólítása egyelőre még hatástalan marad, a pozsonyiak még csak nem is felelnek. Ez azonban nem kedvetleníti el a pesti fiatalságot. Az Ellenzéki kör ekkor zártkörű lakomát rendez a francia for­radalom tiszteletére. A Pilvax fiatalsága egy lépéssel tovább akar menni. A francia forradalmi lakomák mintájára nyílt téren kíván lakomát rendezni. A Marsmezőhöz hasonlóan a pesti lakoma színhelyéül a Rákos mezejét jelölik ki s az összejövetel napjául március 19-et határozzák meg. Vasárnap, hogy a nép tömegei is résztvehessenek. Megteremteni a népelem és az ifjúság egységét, ez az új jelszó. „Lelkes felszólítások tartatnak az ifjúság részéről - írja Nyári Albert. - Aláírási ívek bocsát­tatnak ki. Ezerenként tódult a nép sokasága nevének feljegyzésére.” A rendezők terve szerint Petőfi erre az alkalomra ír majd egy nemzeti dalt, az ifjúság vezetői pedig előterjesztik programjukat. Az Ellenzéki kör vezetői tudomást szerezve e tervről, elha­tározzák, hogy együtműködnek az ifjúsággal és csatlakoznak mozgalmához. így próbálják visszatartani a fiatalokat a szerintük meggondolatlan csele­kedetektől. A köznemesek pártja ugyanis retteg a radikálisoktól s a Párizsból villámgyorsan érkező hírt: a Vive la réforme jelszót egy új, félelmetesebb, a Vive la République váltotta fel s magá­ban a kormányban is jelentős szerephez jutottak a különféle szocialista pártok, aggodalommal és rettegéssel fogadja. Klauzál az ifjak rendelkezé­sére bocsátja összejövetelek céljára az Ellenzéki kör helyi­ségeit. Irinyi ugyanekkor a fia­talokkal való megbeszélés után kidolgozza a híres 12 pontból álló márciusi programot: I. Sajtószabadság. II. Felelős minisztérium Buda­pesten. III. Törvény előtti egyenlőség pol­gári és vallási tekintetben. IV. Évenkénti országgűlés Pesten. V. Nemzeti őrsereg. VI. Közös teherviselés. VII. Úrbéri viszonyok megszüntetése. VIII. Esküdtszék, képviselet alapján. IX. Nemzeti bank. X. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra. XI. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. XII. Unió Erdéllyel. Jordáky Lajos: A márciusi ifjúság Kolozsvár, 1945. MEGHÍVÓ A CSERKÉSZBARÁTOK KÖZÖSSÉGE mindenkit szeretettel vár a 2004. március 21-én, vasárnap délben kezdődő EBÉDRE ÉS TAVASZI DÉLUTÁNRA a Szent István egyházközség Láni termébe (3705 Woodlawn Ave., Los Angeles). Fellép a Kodály Kórus és a Í.&. 49.-es Cserkészcsapat. Az ebéd ára személyenként S7, műsor megajánlás S3. Petőfi Sándor: A SZABADSÁGHOZ Oh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve, Annyi éjen által, mint kisértet, Bolygott lelkünk a világban érted. Kerestünk mi égen-földön téged Egyetlenegy igaz istenséget, Te vagy örök, a többi mind bálvány, Mely leroskad, egy ideig állván. S mégis, mégis számkivetve voltál, Mint a gyilkos Kain bujdokoltál, Szent nevedet bitóra szögezték, Érkezésedet hóhérok lesték. Megszűnt végre hosszú bujdosásod, Sirba esett, ki neked sírt ásott, Bevezettünk, s uralkodás végett Elfoglaltad a királyi széket. Te vagy a mi törvényes királyunk, Trónusodnál ünnepelve állunk, Körülötted miljom s miljom fáklya, Meggyűlt szíveink lobogó lángja. Oh tekints ránk, fönséges szabadság! Vess reánk egy éltető pillantást, Hogy erőnk, mely fogy az örömláztól, Szaporodjék szemed sugarától. De, szabadság, mért halvány az orcád? Szenvedésid emléke szállt hozzád? Vagy nem tettünk még eleget érted? Koronádat a jövőtől félted? Ne félj semmit, megvédünk... csak egy szót, Csak emeld föl, csak mozdítsd meg zászlód, S lesz sereged ezer és ezernyi, Kész meghalni vagy diadalt nyerni! S ha elesnénk egy szálig mindnyájan, Feljövünk a sírbul éjféltájban, S győztes ellenségednek megint kell Küzdeni... kisértő lelkeinkkel! Pest, 1848. március CZINNER ROBI a CSÁRDÁSBAN 3T March 12,2004 AMERIKAI Hfagyar Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents