Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-03-05 / 10. szám
Orbán Viktor: „van alapja a Kádárrendszer iránti pozitív érzésnek” BUDAPEST - Orbán Viktor szerint van alapja annak, hogy idősebb és középkorú emberek pozitív érzéssel gondolnak a Kádár-rendszerre. A Fidesz elnöke, volt kormányfő erről péntek este egy rádióinterjúban beszélt. „Nem vagyok a Kádárrendszer harcos védelmezője, de (...) van iránta nagyon gyakran pozitív érzés, független attól, hogy én mit gondolok róla, de többről van szó, mint nosztalgiáról, mert van alapja ennek az érzésnek” Hozzátette, (az emberek) „azért gondolnak vissza azokra az időkre, nemcsak mint a fiatalkoruk nosztalgikusan megidézhető éveire, hanem mint egy jobb világra, mert azt mondják, hogy jobb volt az élet, jobban éltek” — mondta az ellenzéki politikus a Magyar Rádiónak adott interjúban. Orbán Viktor megítélése szerint nemcsak az idősebbek, hanem a középkorúak is osztoznak ebben az érzésben. „Ha igazából megkérdezzük őket, kiderül, hogy nem is úgy értik, hogy jobban éltek, magasabb lett volna az életszínvonal, hanem hogy biztosabban éltek, mondjuk úgy, hogy simábban, egyszerűbben, biztosabban éltek” - mondta. A volt miniszterelnök szerint a Kádár-rendszerben „voltak dolgok, amelyek nem változtak meg egyik napra a másikra, sőt négyévente sem változtak meg”. „Az ember olyan lény, akinek szüksége van, elemi szükséglete a biztonságra; ha a biztonságot nem tudjuk megadni az embereknek, nem tudnak rendesen dolgozni, nem tudnak tervezni, ez nekik is rossz, és az egész közösség is lassabban épül, lassabban gyarapodik, vagy egyáltalán nem épül és nem gyarapodik” - mondta. A volt kormányfő a riporter kérdésére válaszolva reagált Medgyessy Péter miniszterelnök egy korábbi nyilatkozatára, aki közölte: a kormányváltáskor 900 milliárd forint hiányzott az államkasszából. „Azt kívánom a szegény magyaroknak, hogy soha ne legyen rosszabb soruk, soha ne legyen rosszabb államadósságuk, mint az az állítólagos 900 milliárd forint, ami a kormányváltáskor úgymond rejtve maradt, mert ez egy olyan 900 milliárdos állítólagos államadósság volt, hogy a kormányváltás után egy hónapon belül ki lehetett osztani belőle 320 milliárd forintot béremelésre” - jelentette ki Orbán Viktor. Hozzátette, „itt valami félreértés lehet”, mivel a felsorolt tételek „mind témái voltak az Országgyűlésnek”. „Engem rendszeresen interpelláltak ezekben a kérdésekben, rendszeresen kellett válaszolnom, a mi minisztereink rendszeresen kaptak kérdéseket ezzel kapcsolatban, és mindig el is mondtunk mindent, tehát itt rejtve semmi nem maradt; ráadásul minden kormányváltáskor van egy világos átadás-átvétel” - fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint a hiányra való hivatkozások „szánalmas próbálkozások, visszafelé mutogatások, (...) az országban zajló kedveződen folyamatokért viselendő felelősség előli menekülések”. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte 2002 nyara óta az adósság több ezer milliárddal, „családonként több 100 ezer forinttal nőtt”. Rendőrségi eljárás a „Wass Albertmaraton” ügyében KOLOZSVÁR - Hivatalból eljárást indított a székelyföldi Maros megyei rendőr felügyelőség a maratoni Wass Albert-felolvasás ügyében. A hivatalos Románia háborús bűnösnek tekinti az írót, a romániai magyarság viszont koholt vádnak tartja ezt. A Krónika című magyar nyelvű erdélyi lap, valamint a Ziua című román napilap beszámolt arról: a hatóságok azt vizsgálják, hogy a Romániában 1946-ban halálra ítélt Wass Albert emlékére rendezett, 24 órás felolvasás megszegi-e a 2003-ban kibocsátott, 31-es számú kormányrendeletben előírtakat. Ez a jogszabály tiltja az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekért felelős személyek méltatását, valamint az önkényuralmi jelképek használatát. Vasile Cotoara, a Maros megyei rendőr felügyelőség parancsnoka a sajtóval közölte: ha a történtek kihágásnak minősülnek, akkor az ügyet átadják a Maros megyei vallás- és művelődésügyi igazgatóságnak, ennek feladata lesz a büntetés kiszabása. A háborús bűnösöket támogató propagandáért magánszemélyekre hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés és bizonyos jogok megvonása szabható ki. Ha jogi személyről van szó, 25-től 250 millió lejig (160 ezer forinttól egymillió 600 ezer forintig) terjedő pénzbüntetés szabható ki rá. A Nagy-Románia Párt (PRM) Maros megyei szervezetének elnöke a Krónika szerint úgy nyilatkozott: a „versmondó versenyt” a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatta, ez pedig merénylet az állambiztonság ellen. A Marosvásárhelyi Népújság kedden emlékeztetett: a felolvasók ellen feljelentést tevő emberek gyakorlatilag ugyanazok, akik nemrég Ion Antonescu marsall, Románia egykori fasiszta diktátora szobrának felállítását szorgalmazták a székelyföldi városban. A romániai magyar sajtó hétfőn részletesen beszámolt arról, hogy a hét végén maratoni felolvasónapot tartott Wass Albert műveiből az Erdélyi Magyar Ifjak és a magyarországi Egyesült Magyar Ifjúság. A felolvasás - amely egyben Guinness világrekord-kísérlet is - a világ 17 pontján egyszerre zajlott 24 órán át, mégpedig Erdélyben, Magyarországon, a Felvidéken és Kárpátalján, valamint az Egyesült Államokban. Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus felszólította „az illetékes szerveket”, hogy járjanak el a felolvasó-maraton ügyében. Csakhogy Wass Albert személyével kapcsolatosan eltérő álláspontot vall az erdélyi magyarság és a hivatalos Románia. Ez utóbbi háborús bűnösnek tekinti őt, a romániai magyarság viszont koholt vádnak tartja ezt, elutasítva a híres erdélyi író ellen a háború után politikai elfogultságból „megrendelt” halálos ítéletet. Az Erdélyi Krónika a kolozsvári rendezvényről beszámolva hírt adott arról: mivel Wass Albertet Romániában még mindig háborús bűnösként tartják számon, Vasile Soporan Kolozs megyei prefektus felszólította az „illetékes szerveket”, hogy járjanak el a Wass-maraton ügyében. A lap kérdésére, miszerint a Kolozs megyei rendőr-felügyelőség indított-e vizsgálatot az ügyben, Adrian Marian szóvivő kijelentette: nem hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni az értesülést. Marian közölte: a közrend megbontásáról - amelynek biztosítása a rendőrség feladata - nem érkezett jelentés, és nem tud olyan történésekről, amelyek esetleg érdekelték volna őket. A résztvevők viszont jelezték: néhányszor felfigyeltek egy bőrkabátos személyre, aki különböző ürügyekkel a maraton ideje alatt többször is megfordult a kolozsvári helyszínként szolgáló Protestáns Teológiai Intézetben. A Romániai Magyar Szó még a maraton előtt idézte Lazar Ladariut, a marosvásárhelyi Cuvantul Liber napilap főszerkesztőjét, a szélsőséges nézeteiről közismert költőt, aki irredenta, revizionista, neofasiszta szervezeteknek nevezte a felolvasást szervező ifjúsági egyesületeket. A cégéi származású írót 1946-ban a kolozsvári népbíróság ítélte halálra háborús bűnösként. Az írót azzal vádolták, hogy 1940-ben az Észak- Erdélybe bevonuló magyar csapatoknak parancsba adta egy ortodox pap családjának és néhány románnak a kivégzését. A vádlott nem volt jelen az ellene lefolytatott bírósági eljáráson, időközben ugyanis az Egyesült Államokba menekült, ahol - miután tisztázta magát a hamis vád alól - az amerikai hadsereg tisztjeként is szolgált. Amerikában halt meg kilencvenéves korában. (Népszabadság) Új elmélet a galaxisokról (kép: New Scientist) Hogyan és mikor születtek, alakultak ki a galaxisok, a galaxishalmazok? - a sokakat érdeklő kérdésre adott eddigi választ egy új csillagászati felfedezés megkérdőjelezi. Kutatók ugyanis olyan galaxishalmazt találtak, amely hárommilliárd évvel idősebb a vártnál, tehát a világegyetem történetének sokkal korábbi szakaszában alakult ki, mint ahogy azt eddig tudni véltük. A Chilében felállított négy méter átmérőjű teleszkóp felvételein amerikai kutatók láncba rendeződött galaxisokat találtak, a lánc legalább 300 millió fényév hosszúságú. (Saját galaxisunk, a Tejútrendszer átmérője mintegy százezer fényév). A galaxishalmazból érkező fény színképéloszlásából meghatározták a galaxisláncolat távolságát, ez 11 milliárd fényévnek adódott. Tehát már 11 milliárd évvel ezelőtt is léteztek galaxisok, galaxishalmazok. Az eddigi modell szerint viszont csak mintegy hárommilliárd évvel később, azaz nyolcmilliárd évvel ezelőtt alakulhattak ki az első galaxisok. Életkoruk mellett térbeli eloszlásuk is eltér a várttól: az egyenletes eloszlás helyett láncra fűzött gyöngyszemekként mutatta magát a 37 galaxis. Ezek a legfényesebbek a halmazban a halványabbak eloszlását egyelőre nem ismerjük. Az Univerzum keletkezését magyarázó modell szerint az ősrobbanás után a táguló világegyetem egyre hűlt, a forró részecskék helyét az atomok vették át. Később az anyag helyenként összesűrűsödött, majd ezek a magok egyre több anyagot vonzottak magukhoz, csillagok születtek, a csillagok galaxisokba tömörültek, a galaxisok óriási galaxishalmazokba rendeződtek. A modellszámítások szerint egy-egy galaxis megszületéséhez is évmilliárdokra volt szükség, nagyobb szerkezet, galaxishalmaz pedig a számítások szerint nem létezhetett még 11 milliárd évvel ezelőtt, vagyis néhány milliárd évvel az ősrobbanás után. Ugyanakkor más jelek is arra utalnak, hogy a csillagok jóval előbb megszülettek, mint ahogy eddig gondoltuk. A NASA egyik műholdja a világegyetem mikrohullámú háttérsugárzásának finom egyenetlenségeit méri, ennek a mérési adataiból arra következtettek, hogy mindössze kétszázmillió évvel az ősrobbanás után már világítottak az első csillagok. Más csoportok 8-11 milliárd éves galaxisokat figyeltek meg, méghozzá a drasztikus átalakulásokon átesett nyugodt galaxisokat. Az új felfedezésekből egyelőre eltérő következtetéseket vontak le. Ha az anyag gyorsabban csomósodott össze, mint ahogy eddig számítottuk, akkor a világegyetem láthatatlan, elektromágneses sugarakkal magáról jelet nem adó úgynevezett sötét anyagáról alkotott nézeteinken változtatnunk kell. Lehetséges persze, hogy a „baj” nem ekkora, mindössze a világegyetem őstörténetét számoló modell a hibás. Felvetették azt a lehetőséget is, hogy hatalmas fekete lyukak játszhattak szerepet az anyag gyorsabb összecsomósodásában, a galaxisok korai megszületésében. Természetesen erre sincs bizonyíték, de van már olyan számítás, amely szerint a hajdani, milliárd évesnél még fiatalabb univerzumban gázfelhők egymásba zuhanásával létrejöhettek igen nagy tömegű fekete lyukak. Egyelőre még tág a tér a merész gondolatok Számára. Jéki László March 5,2004 CZINNER ROBI a CSÁRDÁSBAN !3 AMERIKAI Af agyar Hírlap
