Amerikai Magyar Hírlap, 2004 (16. évfolyam, 5-50. szám)
2004-12-24 / 50. szám
Gyertyafényt istentisztelet JÓZSEF ATYA HIRDETTE AZ IGÉT HOLLYWOODBAN Meghatóan szép karácsonyi gyertyafényes istentiszteletet tartottak vasárnap délután a Hollywoodi Református Egyháznál nagyszámú egyháztag és vendég részvételével. Az eseménynek különös jelentőséget adott az a tény, hogy az igét Sir Rév. Rettig Hermann József, sok éven át a Szent István templom plébánosa hirdette ezen a vasárnapon. József Atyát több mint húsz éves szolgálat után az egyház vezetősége nemrégiben áthelyezte idegen nyelvterületre, de ő, aki nem magyarnak született, örök életére szívébe zárt minket magyarokat, és ezt ha akarná sem tudná eltitkolni. Erre az ünnepi alkalomra csodálatos magyaros hímzett reverendát öltött, és minden szavából sugárzott népünk szeretete. A virágokkal gazdagon feldíszített templomot színültig megtöltötték a karácsonyi áhítatra vágyó hívők, akiket először Nt. Nagy Bálint lelkipásztor köszöntött. Az ünnepi alkalom a negyedik adventi gyertya meggyújtásával kezdődött, ezt Okos Károly főgondnok végezte. Két szép hosszú ének között Nagy Bálint olvasott a Bibliából, majd a Miatyánkot mondta el együtt a gyülekezet. Nt. Vadász János, a Magyar Bibliai Gyülekezet lelkipásztora is szólt az egybegyűltekhez. Ezután következett József Atya prédikációja, melynek tárgya „az emlékek karácsonyfája” volt. Ahogy a karácsonyfára a díszítők felaggatják az almát, diót, szaloncukrot, úgy kell nekünk is képzeletbeli karácsonyfánkra felaggatni emlékeinket. Emlékeznünk kell azokra, akiket szerettünk és már nincsenek velünk. Azokra, akik háborúban estek el, és a néma halottakra, akik börtönben haltak meg vagy nyomtalanul tűntek el. Emlékeznünk kell magyarságunkra, amelyet sohasem szabad elfelejtenünk, és arra, hogy a karácsony a szeretet ünnepe. Az Apostoli Hitvallás után Nt. Nagy Bálint elmondta, hogy kik ajánlották meg a műsor utáni szeretetvacsorát, majd az adakozásra került sor, melyet a lelkipásztor megáldott. Az ünnepi műsor a „Csendes éj” közös eléneklésével kezdődött, majd öt marosvásárhelyi fiatal szívbemarkolóan szép és szomorú vokál kvintettjét hallottuk CD-ről. Ezután egy tízéves kis művész, Edward Friedlander adott elő karácsonyi dallamokat előbb zongorán, majd - szaxofonon, elegáns szép mamája asszisztálásával. Egy még kisebb emberpalánta is színre lépett, de hasztalan volt minden unszolás, nem volt hajlandó megszólalni, így a mamája mondta el a mondókáját. Patkós Ilonka két verset is szavalt, az elsőt Stubner Gyula írta, a második saját szerzeménye volt, amelyet az oregoni erdők ihlettek. Gábor József saját versét mondta el, és beszélt is a karácsonyról. Óss Enikő és Varga Tibor szavalatokkal örvendeztetett meg (Sík Sándor: Karácsonyi álom és Ady Endre: Karácsony). Mónus Olivér Granados darabot adott elő zongorán, és Hajdú Julika gyönyörűen énekelte el az „O Holy Night”-ot. Az ünnepség a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult. Emelkedett hangulatban, a karácsony szellemétől áthatva vonult ki a gyülekezet a templomból, hogy a gyülekezeti teremben részt vegyen a szeretetvendégségen s elfogyassza a finom ennivalókat. De még ennél is fontosabb az a lelki táplálék, amit ez a délután nyújtott az ünnepek előestéjén. JANCSÓ ZSUZSA »nnratr« Csongrádi Kata: Énekelj, Déryné! „Minden ember vállalkozzék a saját szerepére; én sajátomul azt vallom, hogy a múltnak képeit elmosódni nem engedem”- olvasható Vas Gerebennek, a reformkor regényes megörökítőjének önjellemzésül írt jegyzetében. Megszívlelendő feladat ez, s Vas Gereben, ha reinkarnálódna, minden bizonynyal ma is remek életképeket rajzolna a „nemzet napszámosairól”, s nem feledkezne meg azokról az évtizedekről sem, amikor ismét nem volt színháza a nemzetnek. Igaz, akkoriban elhangzott olyan vélekedés is, hogy minden színházunk nemzeti, ám valóságérzetünk ezt nem igazolta. A Budapest Kamaraszínházban bemutatott darabot Csongrádi Kata Déryné születésének 210. Évfordulójára írta, ám a színpadon látottak már az első percekben rádöbbentik a nézőt arra, hogy nem holmi nosztalgiázó múlta tekintés részese, s hogy a történelmi fertőződések vírusai minden „sikeres” gyógykezelés ellenére föléledhetnek. A történet 1838-ban zajlik, de nézője egyidejűleg a jelenben is ott érzi magát: a tét a nemzeti színjátszás léte s a nemzeti eszmék megőrzése. Bár a Pesti Magyar Színház az előző esztendőben nyílt meg, fennmaradása a német nyelvű színház leégése miatt kérdéses; Grüssenmayer intendáns jobb ügyhöz méltó buzgalommal keresi az okot, hogy átadhassa a németeknek. A történek szereplőit az a nemes célú patriotizmus készteti cselekvésre, aminek napjainkban föl-fölvillanó létérdekű megnyilvánulásaiban a baloldali elit mit sem értve, csak üres „ma-gyarkodást” lát. Valóban: kinek fájt a végre fölépített Nemzeti Színházban felújított, botrányosra sikeredett Tragédia, kit izgat az a rendezői rémuralom, amely blikkfangos technikával tesz tönkre minden klasszikus darabot, s kit zavar ma már az, ha valamelyik tévécsatorna sztárcsináló műsorában többnyi-re angolul zagyváinak a jelöltek! Dérynében és társaiban nem ilyen jövőkép élt! A színpadon a magyarul törve beszélő sztárolt, ledér életű Schodelné ellenében még Déryné győz - napjainkban már megint kérdéses, hogy hogyan tovább. A nemzeti színjátszás a kis kamaraszínházakba szorult vissza, s kiváló színészek egész sora csak szerepre tud szerződni. Ez a színpadi zenés történelmi komédia voltaképpen dramatizált korrajz a nemzeti színjátszás hőskorából. Szereplői élő alakok, a reformkor ismert, meghatározó személyiségei. Vörösmarty Mihályt Körtvélyessy Zsolt alakítja finom, visszafogott gesztusokkal; a Bánk bán megzenésítését taglaló Erkel Ferencet Cs. Németh Lajos hitelesíti; Szentpétery Zsiga szerepében Benkő Péter érzékelteti a kompromisszumokba kényszerülő lélek vergődéseit; Rusz Milán pedig Egressy Gáborként remek tánctudásával és éneklésével járul hozzá ahhoz a kirobbanó sikerhez, amit az előadás kivált. A játékba harmonikusan beillesztett, népdalokkal és Suki István-Fehér Gyula-Oláh Kálmán prímás hegedűjátékával színezett néptáncjelenetek forgatagában két elbájoló parasztlánykában is gyönyörködhetünk Szegfű Ildikó és Ambruzs Klaudia remek megformálásában. Déryné és Schodelné szerepében Csongrádi Kata duplán remekel. A zseni és a dilettáns ilyen szintű szembeállítása a kiválasztott tehetség színpadi bravúrja: itt a komikum és a tragikum minden fölvillanó eleme lélektani hitelességű. Ellenpont-ján a Bánffy György alakította intendáns, Grüssenmayer gróf áll, igazi komplikált, ^ Szerezzen örömet barátainak, ismerőseinek aj»* karácsonyra! jto A legszebb ajándék: <¥£? AJÁNDÉK ELŐFIZETÉS A HÍRLAPRA Még mindig csak $30.- egy évre! Az első számot karácsonyi üdvözlő levél kíséretében küldjük ki, az ajándékozó nevének feltüntetésével. g Megrendelhető a csekk beküldésével: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue #1, Los Angeles, CA 90004 Tel: (323) 463-6376 * Fax: (323)463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Dr. Hajduczki István BELGYÓGYÁSZ Diplomate, American Board of Internal Medicine 7060 Hollywood Blvd., Suite 406 Hollywood, CA 90028 (323) 466-9696 Fogad belgyógyászati és kardiológiai betegeket. UTAZÁSI IRODA REPÜLŐ ES HAJÓJEGYEK Gyors, szakszerű elintézése * Szervezett utazások Okiratok hitelesítése a legolcsóbb áron Hívja Évát - nem bánja meg! Cím: 2825 W. Magnolia Blvd., Burbank, CA 91505 Eva Brasch, President Phone: (323) 464-7347 INTERNATIONAL MEATS & DELI Telefon: (714) 539-6334, Fax: (714) 539-6226 Magyar hentesáru üzlet Orange Countyban! Füstölt kolbász, sonka, oldalas, abált szalonna, disznósajt, sütnivaló hurka, kolbász, felvágottak, kenőmájas, szalonna, téli és paprikás szalámi, savanyúságok, lekvárok, kompotok, fűszerek, ízesítők, tészták, vegeta, gesztenyepüré. Rendelésre virsli és töltött káposzta kapható. Saját termékek, olcsó árak! Friss töpörtyű és házi zsír! Szaloncukor! Nyitva: hétköznap 9-től 7-ig, szombaton 10-től 5-ig. Cím: 10382 Stanford Avenue, Unit F, Garden Grove, CA 92840. V_______________________________________________________j torz jellem. Korrupt, erőszakos nőcsábász, ám kényszerű meghunyászkodásában is hiteles figura. Személyi titkáraként Darvasi Richárd - Joseph - kis szerepe ellenére emlékezetes alakítást nyújtott. Mindezen túl, az előadás hangulati hatásához jelentős mértékben járult hozzá díszleteivel és korstílust felidéző lemezeivel Pilinyi Márta tervező is. A címadó dal Wolf Péter és S. Nagy István szerzeménye. Utótörténetként megemlítendő, hogy 1938. október 8-án megvalósulhatott Dérynének és színésztársainak terve, a Pesti Magyar Színházban végre színre kerülhetett a kor sikerdarabja, A peleskei nótárius, amely esemény az egykori kritikus feljegyzése szerint „oly zajos és osztatlan tetszését nyeré meg a nagyszámú közönségnek, aminővel nemzeti színházunk megnyitása óta egy eredeti színmű sem dicsekedhetik.” Az „osztatlan tetszést” itt is regisztrálhatja a kritikus, miközben távozóban eltűnődik: van még Dérynénk is a sok Schodelné között, aki elmondhatja magáról Vas Gereben szavaival, hogy „kincs vagyok magamnak, mert én is magyar vagyok.” ZÁSZLÓS LEVENTE December 24,2004
