Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-11 / 15. szám
Gondolatok az EU-népszavazásról Bár a külföldön tartózkodó, illetve élő magyar állampolgárok az Alkotmány alapján nem voksolhatnak az április 12-i európai uniós csatlakozásról kiírt ügydöntő népszavazáson, a referendum nekünk, külföldön élő magyaroknak is fontos. Személy szerint nekem is mindig lényeges volt, hogy az országgyűlési választások, illetve egyéb voksolások alkalmával is az urnákhoz járuljak. Idén először - mivel immár Los Angelesben élek a családommal - nem lesz lehetőségem erre. így ezúton is kérném honfitársaimat: akiknek megadatik a lehetőség, menjenek el szavazni! Párthovatartozástól függetlenül, ismerjék el a rendszerváltás utáni kormányok, és természetesen az emberek munkáját, erőfeszítéseit és mondjanak igent Magyarország EU- integrációjára. Magyarországon az utóbbi hetekben komoly kampány folyt az igen szavazatokért. Vezető, egymással látszólag szembenálló politikusok, valamint művészek és egyéb közéleti személyiségek tették le nyilvánosan a voksukat az integráció mellett. Dávid Ibolya, a magyar Országgyűlés alelnöke, az MDF vezetője is Los Angeles-i látogatása alkalmával ismételten kiemelte: felül kell emelkedni a belpolitikai nézetkülönbségeken és igent kell mondani a csatlakozásra. *** Kerék-Bárczy Szabolccsal, a Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzuljával öt nappal a népszavazás előtt beszélgettem. Elsőként azt akarta tisztázni, hogy valószínűleg ez az utolsó alkalom, amikor a külföldön élő magyar állampolgárok nem járulhatnak az urnákhoz. Az Országgyűlés tavaly december 17-én módosította az Alkotmányt, az a változtatás azonban csak az uniós csatlakozás után, tehát várhatóan jövő év május 1-től érvényes. Addig azonban a régi jogszabály szerint kell eljárni, vagyis a voksolás elengedhetetlen feltétele a magyar állampolgárság, a magyarországi bejelentett lakóhely, illetve, hogy az érintett a referendum időpontjában Magyarországon tartózkodjon.- Akkor ezek szerint Ön sem adhatja le voksát. Árulja el nekem, ha mégis szavazhatna, az igent vagy a nemet választaná?- Határozottan az igent. Alapvető nemzeti érdekünk a csatlakozás. Az integráció egy természetes magyar igény beteljesülése. A belépés az Európai Unióba biztonságpolitikai és szociális védőernyőt, továbbá integrált gazdasági közösséget is jelent Magyarország számára. Ugyanakkor hangsúlyozom, a csatlakozásra váró tíz ország is történelmi, gazdasági és kulturális szempontból egyaránt jelentős mértékben tudja majd gazdagítani az EU-t.- Vannak esetleg információi arról, hogy az Amerikában élő magyarok hogyan viszonyulnak az európai integrációhoz?- Bár nem volt konkrét közvélemény-kutatás a Kárpátmedencén túl, én úgy látom, a támogatók tábora mindenképpen népesebb, mint az ellenzőké. Természetesen sok-sok kérdés fogalmazódik meg, de például a Los Angeles környéki magyarok is természetesnek veszik, hogy Magyarország Nyugat-Európa része. Tudják, hogy a magyar külkereskedelem 2/3 része az EU- val bonyolódik, továbbá belátták, hogy az életszínvonal drámai növekedésében oroszlánrésze van az uniónak. Az itteni magyarság tudja, hogy a belépés az Európai Unióba elsősorban nem a politika, hanem alapvetően a magyar társadalom sikere! VERES K. KRISZTINA az AMH munkatársa Az EU-csatlakozással nő a biztosítások száma (Origó) - A magyar háztartások kétharmada rendelkezik biztosítással, és ezzel Magyarország a közép-európai országokban a középmezőnybe tartozik. A biztosítások száma azonban az uniós csatlakozást követően nőni fog - derül ki a GfK Hungária piackutató intézet összesítéséből. A befektetéssel rendelkező háztartások 12 százalékának portfoliójában legfontosabb az életbiztosítás. Hasonló vagy ennél magasabb a mutató Németországban, Olaszországban, Angliában és Csehországban. A nyugdíjbiztosítás, mint fő befektetés 6 százalékos aránya szintén közepes Magyarországon. A csatlakozás után, az életszínvonal fejlődésével a magyar biztosítási és befektetési szokások várhatóan közelítenek a nyugat-európaihoz - áll az összegzésben. A jelenlegi EU- tagországokban a biztosítottság elterjedtsége kevésbé függ a megtakarításoktól, mint a fogyasztói bizalomtól és a vagyoni helyzettel való megelégedettségtől. A GfX felmérése felhívja a figyelmet: a magyar lakosság nagy része vágyik arra, hogy alacsony kockázat mellett fektesse be a pénzét. Ennek következtében a biztosítók kínálatában több a hibrid termék, azaz biztosítás mellett egyben befektetési lehetőség is alacsony, de szinte garantált hozammal. Euró 2007-től (MTI) - László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybank-elnök is a magyar gazdaság elsőrendű érdekének nevezte az euró mihamarabbi bevezetését. Legkorábbi lehetséges időpontként a közös valuta bevezetésére 2007-et jelölték meg. Arra a kérdésre, hogy a referendumot követően várható-e a forint jelentős erősödése Járai Zsigmond úgy nyilatkozott: szerinte az igen szavazat már beépült a jelenlegi árfolyamba, így az nem lesz jelentős hatással rá. Járai Zsigmond szerint az alacsony in áció és az államháztartási deficit leszorításának teljesítése néhány évig néhánytized százalékos növekedési áldozattal járhat, ám hozzátette, hogy hosszú távon az euró bevezetése mintegy évi egy százalékponttal gyorsítja a növekedést. Ezzel szemben László Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy az államháztartás hiányának leszorítása és az in áció mérséklése Magyarország uniós, illetve eurózónához történő csatlakozásától független, ezt mindenképpen meg kellene tenni. 500 milliárd környezetvédelemre (MTI) - A GKI felmérése szerint környezetvédelmi kiadásokra a magyarországi cégek tavaly 500 milliárd forintot költöttek, mely összeg 2005-re elérheti a 790 milliárd forintot. A 2002-2005-ig tartó periódusban a vállalatok környezetvédelmi ráfordításai összesen 2560 milliárd forintot tesznek ki. Az összeg 52 százaléka folyó kiadásokra, 26 százaléka közvetlen beruházásokra, 22 százaléka pedig környezetvédelmet érintő közvetett fejlesztésekre jut - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. 11 ezer cég megkérdezésével készült tanulmányából. A kiadások döntő részét a cégek saját forrásból fedezik, és mindössze 10 százalékot finanszíroznak hitelekből és különböző állami támogatásból - mutat rá a GKI. A felmérés szerint a cégek a tervezett ráfordításaik révén 2005-re 60-80 százalékban felelnek majd meg az európai uniós követelményeknek. A GKI tanulmánya kitér arra, hogy az önkormányzatok mintegy kétharmada nem rendelkezik környezetvédelmi programmal és koncepcióval. A megyei jogú városok 92 százaléka már készített ilyen dokumentumokat, ugyanakkor a fővárosi kerületek többsége még nem. Jelentősen nőnek az autóárak a csatlakozás után (Origó) - Várhatóan 10-15 százalékos árnövekedés következi k be az új személygépjárművek magyarországi árainál az európai uniós csatlakozás után a kötelezően bevezetendő árrés harmonizáció miatt. A Porsche Hungária Kft. ezt a várakozását arra alapozza, hogy az egységes csoportmentességi rendtartás (GVO) hatályba lépésével az ár-, illetve árrés harmonizáció Magyarországon is követelmény lesz. Ennek lényege, hogy az egyes tagországokban a helyi adóktól megtisztított gépjárműárak plusz-mínusz 5 százalékkal térhetnek el a gyártó által meghatározotthoz képest. Magyarországon az autók nettó értékei alacsonyabbak a nyugat-európai árakhoz viszonyítva, ezért a rendelkezés 10-15 százalékos áremelkedést is előidézhet - mutat rá a Volkswagen konszern márkáinak kizárólagos magyarországi importőre. A Fiat új modellje Az Office Depot a csúcsra tör Amerikában (Figyelő Net) - Megegyezett az Office Depot a francia Pinault- Printemps-Redoute SA-val, hogy csaknem egymilliárd dollár készpénzért megvásárolja a cég papírírószer részlegét, a Guilbertet. A lépéssel az Office Depot átveheti az első helyet az irodaszerek piacán. A 855 millió eurós (914 millió dolláros) üzlet nyomán, az Office Depot megduplázza európai piacát, és első alkalommal lesz lehetősége arra, hogy közvetlenül árusítsa termékeit Belgiumban és Spanyolországban. Az amerikai cég az európai terjeszkedéstől várja a fellendülést, Észak-Amerikában ugyanis három éve folyamatosan csökken a forgalma. Egyrészt a jelenleg (még) világelső Staples rabolja az Office Depot vásárlóit, másrészt a gyenge gazdasági kondíciók közepette a nagy cégek visszafogják vásárlásaikat. Tízmillió jár az olimpiai aranyért (Index) - Ötszáz nappal az athéni olimpia megnyitója előtt már Magyarországon is meg lehet vásárolni a jegyeket. A legolcsóbb 15 euróba, a legdrágább 800-ba kerül. Schmitt Pál, a MOB elnöke a magyar nagyvállalatok olimpiai szponzorációinak megszüntetésén sajnálkozott. A rendezőbizottság egyik igazgatója nem titkolta, hogy az athéniaknak komoly megpróbáltatással jár az olimpia rendezés, mert az egész városban építkezések zajlanak, ezért az amúgy is telitett belvárosi utak még zsúfoltabbak. Az olimpiai lángot egyébként az összes olyan városba elviszik, ahol eddig már rendeztek ötkarikás játékokat, és a következő játékok helyszínén, vagyis Torinóban és Pekingben is ott lesz. A húsz éve NOB-taggá választott Schmitt Pál megemlítette, hogy a múlt héten a Parlament ifjúsági és sportbizottságától kaptak meghívást, ahol sajnálatát fejezte ki, mert néhány nagy magyar nagyvállalat - MÓL, Matáv, OTP - felmondta a szerződését MOB- bal. „Nem értjük, miért van ez a tendencia, de reméljük, nem folytatódik” - összegzett. Aján Tamás elmondta, hogy a pontszerzők mellett a hetedik és nyolcadik helyezettek is kapnának jutalmat. „A pontversenyben megcélozzuk az első tizenöt hely valamelyikét” - jelentette ki. „Az olimpiai aranyéremért kilenc - vagy tízmillió forintot szándékozunk adni sportolóinknak, ugyanez legutóbb hatot ért. A csapatsportágakban persze más lesz a díjazás, ám mivel még nem dolgoztuk ki a rendszer részleteit, egyelőre nem tudok pontos összeget mondani” - magyarázta. Az olimpiai jegyeket Magyarországon már meg lehet vásárolni a Pegazus utazási irodától. Az úszóversenyekre lesz a legnehezebb kijutni, mert arra mindössze 48 belépőt kaptunk. A többi magyar sikersportág eseményein nem lehetnek ilyen gondok. Az utazási iroda előnyben részesíti azokat, akik szállással együtt rendelnek jegyet, és az egy hétre minimálisan 250 ezer forintba kerül. (Az átlagos szobaárak hetven euróról 450-re emelkedtek.) Molnár Zoltán, a MOB igazgatója végezetül az Európai Ifjúsági Olimpiai fesztiválról szólt, és megjegyezte, hogy eddig egy ország kivételével valamennyi nemzet jelezte a részvételét az augusztusi eseményen. Májusban indul az első olcsó légitársaság (Origó) - Május harmadik hetétől szállít utasokat Budapest és Köln között a Germanwings fapados légitársaság. A skandináv légitársaság, az SAS már korábban jelezte, hogy április 12-től kedvezményes árú járatot indít Ferihegy 2 és Stockholm között. A Budapest Airport jelenleg több fapados légitársasággal is tárgyal ferihegyi indulásról. A Germanwings kezdetben naponta egy járatot indít, de a jövőben tervezik a járatszám kettőre növelését. A légitársaság egy útra vonatkozó minimális árát mintegy 20 euróbán határozta meg, az átlagos árszint azonban 60 és 70 euró között változik. A gép legelső helyeire lehet olcsóbban jegyet vásárolni, ahogy a gép telítődik, úgy lesz egyre drágább a repülőjegy. Az SAS által létrehozott Snowake április 12-től hetente kétszer repül Stockholm fő repülőtere és Budapest között, a legolcsóbb jegy itt 14 ezer forintba kerül majd. A Budapest Airport jelenleg öt fapados légitársasággal folytat tárgyalásokat a budapesti indulásról, ám egyelőre nem nyilvános, hogy mely cégekről van szó - mondta Pető György szóvivő. Az olcsó légitársaságok európai utakat kínálnak. A fapadosok a hagyományos társaságoknál jóval olcsóbban szállítanak, ám ennek megfelelően a gépen minimális a kiszolgálás, és ha az utas ellátást igényel, azért fizetni kell. Az olcsó társaságok általában nem az ország legnagyobb repülőterét, hanem kisebb repülőtereket vesznek igénybe. Magyarország esetében ennek kevesebb jelentősége van, hiszen minden esetben Ferihegyre érkeznek és onnan indulnak a gépek. A Budapest Airport a Ferihegy 1-es terminálját kizárólag az új fapados légitársaságoknak tartja fenn, ám a nyári túlzsúfolt időszakokban kényszerhelyzetből a felújított 1-es terminál szolgál majd a 2-es tehermentesítésére is. April 11, 2003 AMERIKAI Itfagyar Hírlap
