Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-03-21 / 12. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) 1848. március 15: Örökségünk - Olthatatlan vágy a szabadságért- George Pataki kormányzó Proklamációja 1848-ról -Dr. Horváth Gábor nagykö­­vet-főkonzul április 14-ére hívta meg New York magyar­jait és amerikai barátaikat, 1848. március 15-e megünneplésére. A fökonzulá­tus nagytermében "telt ház" volt, a vendégek között voltak a Magyarországról érkezett "Kos­suth zarándokok." "Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy ilyen nagy számban jöttek el ma hozzánk, hogy közösen ünnepeljük meg nemzeti ünnepünket, március 15-ét, az 1848-49 évi forrada­lom és szabadságharc 155-ik év­fordulóját. őszintén remélem, hogy holnap, a New York-i Kossuth-szobor leleplezésének 75-ik évfordulója alkalmából tartandó koszorúzási ünnepsé­gen szintén ilyen nagy számban lesznek velünk" - kezdte ünnepi beszédét Dr. Horváth Gábor. "Nagy örömmel köszöntőm körünkben a Kossuth Lajos Ko­szorúja Alapítvány szervezésé­ben érkezett Kossuth-zarándok­­út résztvevőit, akik egy 75 évvel ezelőtti nemes célokat követő látogatás emlékére keresik fel azokat a helyeket, amelyek Kossuth Lajos amerikai tartóz­­'kodásának felemelő pillanatai­hoz fűződnek." A zarándokokat fogadta Ge­orge Pataki kormányzó szemé­lyes szavakkal és Proklamáció­­jában is méltatta 1848 tavaszá­nak jelentőségét. "Magyarország, a magyar nép és nyugodtan mondhatom a magyarság egésze ma, a 155 év­vel ezelőtti nagyszerű tavasz szellemiségéhez híven most ér­kezett el oda, ezen a tavaszon, hogy egyszer s mindenkorra és visszafordíthatatlanul beteljesít­se a márciusi ifjak lelkesedését és jövőbe tekintő eszméit, a for­radalom politikusainak és az el­ső felelős magyar kormány programját és céljait, valamint a szabadságharc vezéreinek és közkatonáinak, hőseinek küz­delmét és áldozatvállalását: Magyarország és a magyar nép végérvényes és teljes visszatéré­sét Európába. 14 éve, 1990 ta­vaszán a magyar nép szabadon kezdhette meg e célok és esz­mények valóra váltását." "A szabadság és függetlenség friss lendületével induló forra­dalom és fájdalmasan eltiport szabadságharc a Habsburg bi­rodalomból 155 évvel ezelőtt a demokrácia, a gazdasági fejlő­dés és a jólét birodalmába akarta vezetni hazánkat. Ifjak és érett emberek végre olyan magyar jövőt mertek nemcsak álmodni, s majd életüket is ál­dozni tudták érte, amely a ma­gyar nép önrendelkezése alap­ján a szabadság és egyenlőség eszméit tekintette ideáljának." "Pedig hány magyar lázadás és szabadságvágy megannyi kitöré­se bukott el már korábban! De ez a március, 155 évvel ezelőtt nem futamodott meg, nem al­kudott meg, nem hátrált meg a két oldalról is szorító túlerő el­őtt. S ez a bátorság és nemzeti kiállás azóta is követendő példa maradt a magyar lelkületnek, az elfojthatatlan szabadság utáni vágynak. Miként Petőfi Sándor látnokként megénekelte: ’Mert győzni fog a dicső respublika - Bár vessen ég és föld eléje gá­tat’. És így lett, a magyar sza­badságnak semmi sem tudott gátat vetni." "Olyan örökség ez, amely ott lebegett az 1956. október 23-án a szabadságért harcba szállók szeme előtt, és ott volt azoknak a gondolataiban és lelkében, akik 1990-ben végre demokráci­át, szabadságot és függetlensé­get kivívó tavaszának alakítói voltak. A szabadság és függet­lenség ügye 1848-ban, 1956-ban és ma, 2003-ban is maradékta­lanul és elválaszthatatlanul fo­nódik össze európaiságunkkal, az európai értékekhez való kö­tődésünkkel és Európához tar­tozásunkkal. 1848. március 15- ének eszménye az utána követ­kező korokban elnémíthatat­­lanul él tovább, üzenetét a dik­tatúrák sem tudták betiltani, meghamisítani, vagy elhallgatni a magyar nép előtt." "A márciusi ifjak által megfo­galmazott követelések az alap­vető polgári, demokratikus em­beri és szabadságjogok érvénye­sítését fogalmazták meg, az akkori korszellemhez mérten haladó módon." Kossuth Lajos és a felelős ma­gyar kormány törekvései a nem­zeti újjászületés, a polgári tár­sadalom megteremtése, az al­kotmányos kormányzat kidol­gozása, a kisebbségek jogainak biztosítása, a községi és megyei önkormányzatiság megvalósítá­sa, a közép és kelet-európai né­pek összetartozásának és össze­fogásának szükségességének felismerése terén, bár céljuk akkor nem diadalmaskodhatott, az utána következő magyar sorsfordulók bekövetkeztekor azonban megmutatták: minden ezekkel a törekvésekkel ellenté­tes politika csak saját kárukat szolgálja." "S van még egy, talán minden­nél meghatározóbb üzenete a márciusi eseményeknek. A nemzeti összefogás, a nemzeti egység megteremtése, annak ér­dekében, hogy a Magyarország előtt álló célokat és érdekeit egy jobb jövőért tényleg sikerrel tudjuk képviselni és elérni a vi­lágban." "Közelmúltunk és jelenünk ta­vaszai sajátos üzenettel gyöke­reznek 1848 március 15-ének eszméiben. 1990 tavasza a de­mokratikus választások előké­születeit, a szovjet birodalom­ból való kiválást, a függetlensé­get és a szabadságot hozta nekünk. 1999 tavasza, március idusa előtt néhány nappal, Ma­gyarországot a demokratikus ál­lamok erős transzatlanti szövet­ségébe, a NATO-ba vezette. Ugyanezen a tavaszon, új NA­­TO-tagként Magyarország, március 15-ének egy másik esz­ményét, a népek tirannusok alóli felszabadítását is megidéz­ve, hazánk komoly szerepet vál­lalt a milosevicsi diktatúra és népirtó politika feltartóztatásá­ban, majd az Egyesült Államok stratégiai szövetségeseként ab­ban is, hogy délkelet-európai térségben nem a balkáni, ha­nem az európai értékek és cé­lok nyerjenek teret." "Ez a mostani tavasz, 2003 ta­vasza, pedig Magyarország Eu­rópához és Európába való visszafordíthatatlan visszatéré­sének nagyszerű és el nem mu­lasztható lehetőségét tárja elénk. Április 12-én Magyaror­szágon népszavazással dönt a magyar nép arról, hogy az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozás­sal azt a 155 évvel ezelőtti, ak­kor a nagyhatalmak túlereje mi­att nem sikerülhetett európanizálódási célt végre be­teljesítse." "De nemcsak 1848 tavaszának áldozatai, hanem az előttünk ál­ló körök, az utánunk jövő gene­rációk iránti felelősség is azt követeli, hogy a magyar meg­újulás tavaszainak eszményei­hez híven - ’igennel’ szavazzunk az Európai Uniós tagságra. Ez Magyarország, a határainkon túl élő magyarok, és az összma­­gyarság érdeke is. És ez az itt, az Egyesült Államokban élők érdeke is, hiszen Magyarország erős tansatlanti elkötelezettsé­gével az Európai Unió tagja­ként tudja majd előmozdítani az amerikai-európai kapcsola­tok alakulását. Mert számunk­ra ez több Európát több Ame­rikát is jelent!" „Engedjétek meg, hogy pár gondolatot erejéig mostani tava­szunk jövőt alakító jelentőségé­nél maradjak. Megdöbbenéssel vegyes egyet nem értéssel ol­vastam egy észak-amerikai ma­gyar újságban egy cikket, amely arra buzdította itt élő honfitársa­inkat, hogy otthoni hozzátarto­zóiknak, barátaiknak irt levelek­ben az április 12-én sorra kerülő, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról tartandó népszavazáson a „nem” szava­zatra ösztönözzék a hazai vá­lasztókat, mert uniós tagságunk csak rosszat hozhat Magyaror­szágnak.” Joggal teszem fel a kérdést, hát ezért küzdöttünk 1990 előtt, és ezért dolgoztunk 1990-től mostanáig? Azért, hogy szabad és modem Magyarországban él­jünk! Szeretném, a nemes tava­szi ünnepélyen minden meggyő­ződésemmel és szakmai hozzá­értésemmel hangsúlyozni, hogy Magyarország uniós csatlakozá­sának nincsenek hátrányai, és amit az emberek egy átmeneti ideig annak is érezhetnek, az euró­pai újraegyesítés folyamatán való kívülmaradás negatívumaihoz ké­pest nem számít hátránynak.” „Magyarország egy politika­ilag és gazdaságilag erős nem­zetközi közösség tagjaként na­gyobb eséllyel rendelkezik majd arra, hogy érdekeit a világban ér­vényesíteni tudja. Résztvevője és alakítója, nem pedig szemlé­lője lesz az európai folyamatok­nak, és nem kívülállóként fogja majd elviselni hatásait. Magyar­­ország gyors európai felzárkózá­sához a csatlakozástól 2006 vé­géig 350 milliárddal fog többet kapni, mint amit befizettünk a közös kasszába. Óriási összeg ez a gazdasági, társadalmi, infrast­rukturális fejlődésünkhöz, a vi­dékfejlesztéshez és az életszín­vonal emeléséhez, amit saját erőnkből nem tudnánk előte­remteni. Az uniós csatlakozás minden országban a nyugdíjak, a fizetések növekedését hozta.” Dr. Simon László, D.C. Úi cím: 6360 Wilshire Blvd., Suite 210 Los Angeles, CA 90048 (323) 466-7286 Nyak,.derék és hátfájdalmak kezelése * Gépjárműbalesetek Munkahelyi sérülések * Sportbalesetek Office órák: Hétfő-Szerda-Péntek reggel 8-tól 'A 1-ig. Appointment, előzetes megbeszélés szükséges! Szeretettel várom régi és új betegeimet! DR. CSETŐ ILDIKÓ • • Ügyvéd - Attorney at Law ERACTICE LIMITED TO IMMIGRATION LAW • ZÖLDKÁRTYA ÉS VÍZUM ÜGYINTÉZÉS • CSALÁDEGYESÍTÉS: házasság, szülő, gyermek, testvér behozatala; • MUNKAVÍZUMOK: "H" - egyetemi végzettségűeknek, és "L" - magyar, vagy más külföldi cég vezetőinek, a most bejegyzésre kerülő vagy már működő USA (leány) vállalathoz történő áthelyezés alapján; • USA MUNKÁLTATÓ ÁLTALI "LABOR CERTIFICA­TION"; • INGYENES ZÖLDKÁRTYA LOTTÓ BEADÁS; • MENEDÉKJOG, ASYLUM a hazájukban üldözötteknek (f^ji, et­nikum, stb.); • HITELES FORDÍTÁS Dr. DOBRÁNSZKY TIBOR, D.M.D. fog- és szájbetegségek szakorvosé (323) 935-1002 Szeretettel várjuk régi és új betegeinket Esti és szombati rendelés előzetes bejelentésre 6221 Wilshire Blvd. #412 (Wilshire Medical Art Building) Los Angeles, CA 90048 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden SZTMV'“±£ wpiumeiry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 n.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. Dr. Horváth Gábor így fe­jezte be ünnepi beszédét: „Egy nemzetet akkor visz előre a dicső múltra való emlé­kezés, ha ezzel saját sikeres jö­vőjét, haladását szolgálja. Ezért tegyük, ez a mi közös felelőssé­günk, s nem is kevés. Március 15- ének megünneplése ezt kell, hogy jelentse valamennyiünknek.” 9080 SANTA MONICA BLVD., SUITE 200 LOS ANGELES, California 90069 TEL: (310) 858-1987 FAX: (310) 858-6842 .. AMERIKAI mm —aj t/arHírlap g||

Next

/
Thumbnails
Contents