Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-01-24 / 4. szám

Jancsó Zsuzsa

Teller Ede 95 éves

Teller Ede, a magyar tudomány talán legnagyobb élő alakja, 2003. január 15-én ünnepelte 95. születésnapját. Teller professzor a hidrogénbomba - a világ első termonukleáris fegyverének - feltalálásával írta be a nevét a tudomány és a történelem nagykönyvébe. Magyarországon elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítményekért adományoznak 2001 óta.

Öt éve, a kilencvenedik születésnapon e szavakkal vezette be köszöntőjét Marx György, az Eötvös Társulat elnöke:

„Teller Ede egy nagyon szerencsés nemzedék tagja. Ennek az izgalmasan szép 20. századnak az elején született. Minekutána megnyerte az Eötvös Versenyt, egyetemi hallgatóként tanúja lehetett, hogyan bontakozott ki az emberi szellem egyik legmerészebb vállalkozása, a kvantummechanika. Fiatalon, elfogulatlan alkotókedvvel vehetett részt abban, hogy a fizikát kiterjesszék a kémiára és a csillagászatra. Azután egyik főszereplőjévé vált a század történelmének, elsők között realizálva a modem fizika erejét. Most azt figyeli, miként hat a fizika a biológia kiteljesedésére.”

Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten, egy jómódú ügyvéd gyermekeként. Gyermekkorának szinte minden mozzanata legendás. Életének első három évében egyáltalán nem beszélt, majd hirtelen tökéletes mondatokban kezdett társalogni. Könyörtelen logikája már az iskolapadban megmutatkozott. Amikor a hittanórán azt hallotta, hogy kezdetben Isten teremtette az Eget és a Földet, megkérdezte: „De ki teremtette Istent?” Ahhoz pedig, hogy az Édenkertben Isten arra ítélte a kígyót, hogy hason csússzon, ezt fűzte hozzá: „És azelőtt hogyan közlekedett a kígyó?”

A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt, ugyanoda, ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódór és Polányi Mihály is diák volt. Tizennégy éves korában már túltett tanárán, Dr. Oberle Károlyon, aki egy bonyolult algebrai feladatot vezetett le a táblán. „Tanár úr, ezt egyszerűbben is meg lehet csinálni!” - szólalt meg az ifjú zseni, és meg is mutatta, hogyan. (A tanár ezt nem fogadta kitörő örömmel.)

Édesapja, Teller Miksa tudatában volt fia tehetségének. Összehozta őt a valamivel idősebb Neumann Jánossal, Szilárd Leóval és Wigner Jenővel. Edét leginkább a matematika érdekelte, de apja józan meggondolásból azt tanácsolta, legyen inkább kémikus, azzal pénzt is lehet keresni. Előbb a Műszaki Egyetemre járt, majd 1926- ban a német vegyipar fellegvárában, Karlsruhéban az I.G. Farben Industrie-nál folytatta tanulmányait. Ott is kioktatta időnként a tanárait, erős magyar akcentussal, de megtámadhatatlan logikával. Egyik fiatal professzora Herman Mark volt, aki a kvantummechanikáról beszélt hallgatóinak már 1927-ben (!), és miatta lett Teller vegyészmérnökből fizikus.

1928-ban már Münchenben van, ahol igazi „szórakozott professzor” módjára cipőjével együtt majdnem a lábát is otthagyja egy villamosról leugorva. (Talán ezért nélkülözhetetlen útitársa ma is a jellegzetes „pásztorbot”?) Lipcsében Heisenberg professzor hatása alá került, s 1930-ban, 22 évesen megszerezte tudományos fokozatát elméleti fizikából.

Teller 1931-33 között a németországi Göttingenben dolgozott, majd a terjedő antiszemitizmustól tartva Koppenhágában, Londonban élt, és hamarosan amerikai állásajánlatot is kapott. A princetoni George Washington Egyetemen George Gamow orosz tudóssal dolgozott, s közösen akadtak rá a radioaktivitás egy fajtájára, amelyet azután róluk neveztek el. Gamow javaslatára kezdett el gondolkodni azon, honnan származik a Nap és a csillagok energiája. Ez a töprengés vezette el végül Téliért a hidrogénbomba feltalálásához. Fizikus körökben az 1939-es év szenzációja volt az a felismerés, hogy atomhasadáskor energia szabadul fel. Aztán jött a háború, és Teller - ekkor már a Columbia Egyetemen - tudóstársaival együtt az atombombára koncentrált. Csak ^-háború után tért vissza a hidrogénbomba ügyéhez, amelyet számtalan kudarc után 1952 novemberében siker koronázott. A csendes-óceáni szigeten felrobbantott bomba hétszázszor olyan erős volt, mint az atombomba, amelyet Hirosimára dobtak. Téliért a kísérlet egycsapásra világhírűvé tette, a világ szemében egyfajta varázslóvá vált, aki puszta gondolkodással és akarattal a természet fölé kerekedett. És - ahogy mondani szokták - a többi már történelem...

Az utolsó fél évszázadot már Kaliforniában töltötte a köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő tudós, Palo Alto-ban, a Lawrence Livermore Sugárzási Laboratórium vezető beosztásában. Többször tartott előadást Los Angelesben, a Csárdás Étteremben is megfordult, és egyénisége maradandó benyomást tett mindazokra, akik találkoztak vele. A mai napig dolgozik, ettől marad fiatalos és szellemileg friss. Könyvei közül a Hirosima hagyatéka, Légiposta, A biztonság bizonytalansága és A fizika nagyszerű, mert egyszerű magyarul is megjelent. Teller Ede mindvégig hű maradt nemzetéhez, magyarként él ma is kaliforniai otthonában. Naprakészen ismeri a világ és Magyarország történéseit. 1991-ben látogatott először haza, 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét. 1997-ben a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben pedig elsőként kapta meg a Corvin-láncot. 2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki posztját.

Születésnapján szeretettel köszöntjük Teller professzort és jó egészséget, további sok sikert kívánunk!

4 2003- január 24 .

II. Erzsébet beüzemelte a pánikszobákat

(MN) Az al-Kaida terrorszervezet esetleges támadásától tartva II. Erzsébet a windsori kastélyban és a Buckinghampalotában üzembe helyezte a pánikszobákat - adta hírül a The Sunday Times. A brit és európai titkosszolgálatok ugyanis attól tartanak, hogy iszlám szélsőségesek terrorista kivégzőosztagok hálózatát hozták létre Európában (leginkább Londonban), ritka mérgekkel végrehajtandó gyilkosságok elkövetésére.

A szuperbiztonságos szobát, amelyet csaknem 46 cm vastag acélburok vesz körbe, arra tervezték, hogy megvédje a királyi család idősebb tagjait egy esetleges mérgesgáz, vagy bombatámadástól, illetve a terroristák merényletétől - írja a The Sunday Times. A szobák golyóállóak és tüzbiztosak, emellett ellenállnak az aknavetőknek és annak, ha egy sportrepülőgép hajtana bele az épületbe. A windsori kastély fölött található ugyanis a londoni reptér egyik légifolyosója.

A szobák egyszerű bútorozásúak - csak néhány ágy és tisztálkodási felszerelés van bennük. Ezen kívül a királyi család számára egy heti élelmiszer és melegvíz kapott helyet a pánikszobákban. Kialakításuk költsége 1,6 millió dollár volt.

A szobákat azért helyezték üzembe, mert a brit és európai titkosszolgálatok attól tartanak, hogy iszlám szélsőségesek terrorista „kivégzőosztagok” hálózatát hozták létre Európában, ritka mérgekkel végrehajtandó gyilkosságok elkövetésére. Korábban európai titkosszolgálati források aggodalmukat hangoztatták amiatt, hogy az al-Kaida szervezethez kötődő számos észak-afrikai terrorsejt szervezkedik Londonban és más európai fővárosban támadások elkövetésére. A brit fővárosban egy héttel ezelőtt felfedezett laboratórium, amelyet a halálosan mérgező ricin előállítására hoztak létre, Londonban elkövetendő gyilkosság szándékára utal.

Elhunyt a Bee Gees egyik tagja

(BBC) - Január 12-ére virradóan, hajnalban egy Miami Beach-i kórházban 53 éves korában meghalt a Bee Gees egyik alapító tagja, Maurice Gibb. Az előadót akut hasfájással szállították be a Mount Sinai Medical Centerbe, majd meg is műtötték, de a nem kívánt szövődmények hatására szívinfarktust kapott.

Maurice Gibb halálát a család szóvivője jelentette be a sajtónak, elmondva, hogy a zenész mellett végig ott voltak szerettei és ikertestvére, Robin Gibb is.

A brit származású családi trió - Barry, Maurice és Robin Gibb - 40 éves pályafutása során mindent elért, amit a popzenében el lehetett érni, sőt még többet is. Tavaly januárban a brit királynő a Brit Birodalom Tisztjei ranggal ruházta fel őket. Korszakokat átivelő pályájuk egyik csúcsa a diszkó korszakra tehető, amikor 1977-ben elkészítették a Szorríbat esti láz című film zenéjét. Maurice a Bee Gees-ben a baszszusgitár és a billentyűs hangszerek gazdája volt.

Irak belülről

A lapok és a televízió hírei sokat foglalkoznak mostanában ezzel a közép-keleti országgal. Amerika háborúval fenyegetőzik. Washington külügyi apparátusa erőfeszítéseket tesz, hogy szövetségeseket toborozzon. Anglia hűséges fegyvertárs, de nem minden nyugat-európai ország gondolkozik így. Vannak, amelyek húzódoznak a fegyveres kötelezettségtől. Érthető, mert a világszerte nyomasztó gazdasági helyzetben a kormányok félnek a csillagászati kiadásoktól, nem beszélve az emberveszteségről. Az elkerülhetetlennek mondott háborút nem érzik olyan életfontosságúnak, mint az Egyesült Államok.

Az egyéni vélemények is megoszlanak. A társadalmi érintkezésben egyre több kritikus hang hallatszik. Sokan arra hivatkoznak, hogy a háborúra csupán végső szükségben szabad gondolni. Irak diktátorát azzal vádolják, hogy titokban tömegpusztító fegyvereket gyárt és támadásra készül fel. A 12 évvel ezelőtt lezajlott Öbölháború kissé megnyirbálta Szaddam Husszein karmait, de semmiesetre sem tette harcképtelenné. A háború ellenzői arra hivatkoznak, hogy kézzelfogható bizonyítékokra van szükség a fegyveres akció megkezdéséhez. Az ENSZ Irak területén működő fegyverellenőrei a legutolsó napig nem bukkantak döntő bizonyítékokra. Igaz, ezen a téren némi változás állott be, amennyiben az elmúlt csütörtökön jelentés érkezett: a bizottság eddig megnevezetten helyen olyan rakétákat fedezett fel, amelyekből hiányzott a kémiai töltet. Az ellenőrök két bagdadi tudóst a lakásukon kerestek fel és egyikük a bizottsághoz csatlakozva távozott. Egyelőre nincs hír arról, hogy a két jelentésnek valamilyen kapcsolata is lenne. Hivatalos bagdadi helyen olyan magyarázatot adtak, hogy a rakéták régiek és sohasem volt kémiai töltetük. Különben is ezeknek a rakétáknak a létezését bevallották 12 ezer oldalas jelentésükben. Nyilvánvaló, hogy az amerikai kormánynak döntő bizonyítékai vannak tömegpusztító fegyverek gyártását illetően iraki területen.

A háborút ellenző elhamarkodott nyilatkozatokban kívül- és távolállók megfeledkeznek arról a tényről, hogy az érintett vezetők mindig messzebb látnak, mint a szigorú bírálók. Mint egykor, amikor a dombtetőn táborozó parancsnok figyelme tágabb horizontra terjedt ki, mint a völgyben sorakozó közlegényeké, úgyanúgy a mai parancsnokok is tájékozottabbak, mint a közvélemény legéberebbnek látszó rétege. Amellett a hírszerzők bizalmas jelentéseit is a főparancsnok kapja, nem az átlagpolgár. Irak feltételezett támadása is elsősorban az Egyesült Államokat vagy közeli szövetségeseit érné, tehát neki áll elsősorban jogában védelmi intézkedéseket tenni.

Mindamellett az érdeklődésben átlagszínvonalú polgárnak, a világ bármelyik részén éljen is, tulajdonképpen halvány fogalma sincs arról, hogy milyen az élet Irakban, mi történik ott és miket művel a diktátornak kikiáltott Szaddám Husszein?

Ezen a téren azonban jelentős változást lehet elérni, ha tájékozódásunkat kiterjesztjük Irak határaival körülzárt belső területeire. Mindezt megkaphatjuk honfitársunktól, aki hivatalos minőségben éveket töltött ebben az országban. Juhász Ernőt Orbán Viktor kormánya 1999-től 2001 novemberéig Magyarország bagdadi nagykövetének nevezte ki. Megelőzően ő volt országunk kairói nagykövete négy éven át, tehát a közép-keleti viszonyokat jól ismeri. A közelmúltban vele közölt interjút az egyik magyarországi hírmagazin és most ezeket a lebilincselően izgalmas információkat továbbítjuk a Hírlap olvasótáborának.

Először is azt a vádat kell tisztázni, hogy Szaddám Husszein valóban diktátor-e, más szóval az erre vonatkozó ismereteink nem az amerikai propaganda részletei-e. Juhász Ernő elmondta, hogy a bagdadi szolgálat alatt ő csupán egyszer találkozott Szaddám Husszeinnel, de két alkalommal is díszszemlén a diplomatákat oda állították az elnök mögé, hogy ezzel is védjék merénylők golyóitól. Olyan hírek is elterjedtek, hogy attól fél: amerikai gépek mélyrepülésben esetleg megkísérlik, hogy lelőjék.

Amikor a riporter a belső ellenzék felől faggatta Juhász Ernőt, azt a választ kapta, hogy a teljhatalmú vezér már évekkel ezelőtt módszeresen kiirtotta mindazokat, akik szervezkedtek ellene, vagy akikről csak feltételezni lehetett az ilyesmit. Abban az időben évente összegyűjtötte és kivégeztette ellenfeleit. Még 1997 táján történt, hogy az egyik befolyásos embere, aki mellesleg a veje is volt, testvérével, aki ugyancsak Husszein leányát vette el feleségül, összeesküvést szőtt ellene, majd a szervezkedés leleplezése után mindannyian Jordániába szöktek. Szaddám megjátszotta, hogy nem haragszik és hazacsalogatta őket. Itt azután orgyilkosokkal eltettete őket láb alól.

Arra a kérdésre: igaz-e, hogy a diktátor önmaga védelmére hasonmásokat alkalmaz, Juhász Ernő elmondta, hogy az egyik katonai felvonulás után Szaddám Husszein közelébe került és csodálkozva fedezte fel, hogy a felöltöztetett férfi nem is ő. Ezt később a pápai nuncius is megerősítette. Az elnök tartózkodási helye és mozgása hétpecsétes állami titok. Az ország legszebb pontjain hatvan elnöki rezidenciát tartanak fent és sohasem lehet tudni, hogy ő mikor hol tartózkodik.

Az ország belső helyzetére vonatkozólag az interjúból kiderül, hogy az iraki-iráni háború után Bagdadot teljesen rendbe hozták és az Öbölháború nyomait sem lehet látni. Mindenütt máshol azonban romok vannak és szegénység. Nem lehet azt mondani, hogy az emberek éheznek, mert a napi rizs-, olaj- és kenyéradagja mindenkinek megvan, ezen a szinten azonban senki sem tud felülemelkedni. A gazdagok: az elnök és családja, valamint mindazok, akik hozzájuk csatlakoztak. Olajat adnak el és ennek árából vásárolnak szükségleti cikkeket, feketén vagy félfeketén.

A lényeg azonban: Szaddám Husszein kiszámíthatatlan, veszedelmes ember. MESTER LÁSZLÓ