Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-11-21 / 45. szám

Music Director & Pianist: Victoria Kirsch -t aw: Nitrcttr & Concept: Steven Daigle Narrator Zale Kessler (yur-htP^amst: Alex Hassan Soprano: Robin De Leon Soprano: Suzan Hanson Tenor: Jonathan Mack Pass Sa’ri-» nr: Dean Elzinga HEJ, CIGÁNY! Hangverseny a UCLA-n Kálmán Imre örökszép dallamaiból Special Guest: Yvonne Kálmán Producer: Michael D. Miller Michael Miller Culver Citiben operett archívumot tart fenn, amely az ország legkomolyabb gyűjteményével büszkélkedhet. Megtalálható itt minden, ami e vidám, közkedvelt műfajjal kap­csolatos: videó és audio felvé­telek, szövegkönyvek, irodalom, kották, plakátok és még sok minden. A cég az évek során sok adattal szolgált újságoknak, rádióállomásoknak, operai és dalszínházi társulatoknak szerte a világon. Idén decemberben jelentkeznek első ízben saját ope­rett produkcióval. Két koncertet hallhat a Los Angeles és környéki közönség a UCLA Schoenberg Hall-ban. Az előadások időpontja december 13 (szombat) és decem­ber 14 (vasárnap). Minderről lapunkban megjelenő hirdetéseik­ben is olvashatnak részleteket. A rendezvények indítéka a világhírű zeneszerző, Kálmán Imre 1953- ban bekövetkezett halálának 50. évfordulója. A dél-kaliforniai közönség Kálmán-operettet legutóbb 1997-ben láthatott és hallhatott, a Los Angeles Opera „Marica grófnő” előadásán. Kálmán Imre azok közé a ritka egyéniségek közé tartozott, akiket több európai ország is magáénak vallott. Ahogy Liszt Ferencről sem mindenki tudja, hogy magyar volt, Kálmán Imre is Emmerich Kálmán néven ismert és született bécsinek gon­dolná az ember, annyira vérbeli, pezsgő bécsi operetteket kom­ponált. A nagyvilágban Johann Strauss és Lehár Ferenc (egy másik „világfi”) mellett mint az egyik legnagyobb bécsi operett­­szerzőt tartják számon. Persze az ő zenéjében azért ott vannak a bécsi valcer mellett a magyar zene, a csárdás és a cigányzene motívumai is. Alkotói életé­nek legnagyobb részét Bécsben töltötte Kálmán Imre Siófokon szüle­tett 1882. október 24 vagy 25-én. (A dátumot nem lehetett pon­tosítani, úgyhogy általában két napon át fogadta a születésnapi gratulációkat. A hat gyermek közül ő volt a harmadik Koppstein Károly gabonakereskedő-vál­lalkozó és Singer Paula - szelíd, művészlelkű asszony - házasságá­ban. Nevét a gimnáziumi évek során.változtatta Kálmánra. Fiatal éveit a Balaton folklórvilága és a siófoki színház légköre határozta meg legjelentősebben. Minden nyáron ott sündörgött a házuk közvetlen szomszédságban lévő - Karpelesz Lipót alapította - Nyári Színkör körül, melynek minden próbájára - hívatlanul ugyan, de - pontosan megjelent. Ahhoz is volt bátorsága, hogy a színpad­ra, a kulisszák mögé menjen. Lenyűgözte és megbabonázta a színház. Első tanulmányait az izraelita népiskolában végezte, Rónai Adolf volt a tanítója. Alapos képzést kapott, németül is tanult, első zongoraleckéit pedig a kitűnő siófoki művész-tanártól, Remcsák Antalnétól vette. A gimnáziumot már Budapesten, a Fasori Evan­gélikus Gimnáziumban végezte. Tizenöt évesen a Zeneakadémiára is beiratkozott, s annak a Koessler Jánosnak lett a tanítványa, akinél Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Szirmai Albert és Jacobi Viktor is tanult. Később jogot is hallgatott, a Pesti Napló zenei rovatának lett a vezetője, majd idővel dolgozott az Új Időknél is. Első színházi sikerét a Tatárjárás című darab hozta, mit 1908. február 22-én mutatták be a Vígszínházban. 144-szer játszották, s Bécsben és Prágában is bemutatták. Ter­mészetes volt hát, hogy huszonöt évesen az operett fővárosába, Bécsbe költözött. Darabját egy évvel később már New York, Moszkva, London, Róma szín­padjain is játszották, s ez volt az első magyar operett, mely Fran­ciaországban színre került. Bécsi operettszerző lett, liberettóit is osztrák szövegírók készítették, az ősbemutatók a bécsi Johann Strauss Theaterben, illetve a Theater an der Wien-ben zajlot­tak le, és csak azután kerültek Pesten is színre, ismert darabjai Az obsitos (1910), A hollandi menyecske (1921), A bajadér (1922), Marica grófő (1924), A cirkuszhercegnő (1926), A csikágói hercegnő (1928), Az ördöglovas (1934), A montmar­­trei-i ibolya (1935), Josephine császárné (1937), de valamennyi közül a Csárdáskirálynő vitte el a pálmát. 1915. november 17-én a világháború idején játszották először Bécsben, ma-gyarul egy évvel később csendült fel a Király Színházban. A két sikeres „hercegnő­operett” után magánéletében is megjelent egy gyönyörű fiatal hölgy - Vera Natasa Makin­­szka, orosz-lengyel származású énekesnő -, kit feleségül is vett. Házasságukból két lány: Lili és Yvonne, és egy fiú, Charly született, s Kálmán - ahogyan azt a családi képek is bizonyítják - boldog férj és apa volt. Az utolsó magyar Kálmán­­premier 1937-ben volt a Városi Színházban: a Josephine császárnő címszerepét az európai operaházak csillaga, Németh Mária énekelte. Ezután el kel­lett hagynia Bécset, (bár Hitler „tiszteletbeli árjává” akarta nyil­vánítani, de ő ezt nem fogadta el) s élőbb Párizsba költözött, majd Amerikában telepedett le, ahonnan csak a háború után tért vissza. Bár megfogadta, hogy soha többé nem megy Európába, ahol testvérei koncentrációs táborban haltak meg, végül családjával 1949-ben kelt át az óceánon és így gyönyörködhetett műveinek háború utáni felújítá­saiban. Zenei munkássága meg­koronázásaként 1953. április 11-én Párizsban, Joseph Paul- Bencour átnyújtotta neki a fran­cia becsületrend tiszti keresztjét. Utolsó operettjének, a fogadott hazájának tisztelgő Arizona Lady-nek premierjét már nem érte meg. A francia fővárosban halt meg 1953. október 30-án. Kívánsága szerint Bécsben temették el. Halála negyvenedik évfor­dulóján szülővárosa posztu­musz díszpolgárrá választotta, tiszteletére a Millennium park zenepavilonjában szobrot állított, egykori lakhelyén pedig múzeu­mot rendeztek be. A UCLA-n bemutatásra kerülő koncerteken a szerző mind a 18 operettjéből hallhatnak majd részleteket. A jegyek ára egységesen 38 dollár, a UCLA jegypénztárnál (310) 825-2101 vagy e-mailen www.uclalive.org címen rendelhetők. Jó szóra­kozást kívánunk! Jancsó Zsuzsa HOGY MIK VANNAK és hogy kell vigyázni... TOKIÓ - Ami elkerülhe­tetlennek tűnt, bekövetkezett. Most, hogy Ázsiában elterjedtek a digitális kamerával kombinált mobiltelefonok, megjelentek a velük kapcsolatos helytelen magatartási formák is: min­denfelé hallatnak magukról a mobilcsínytevők. Egyesek a kamerás mobiltelefonokat a nők szoknyája alá dugják az illemhe­lyeken, mások pedig nem vesznek könyveket és magazinokat, hanem egyszerűen kifényképezik belőlük az őket érdeklő részeket a maroktelefonnal. Az a gond az új technológiával az, hogy a társadalomnak ki kell alakítania a vele kapcsolatos közös viselkedési normákat is - fejtette ki az A P hírügynökség munkatársának Ito Mizuko, aki a mobiltelefon-kultúra szakértője a tokiói Keio Egyetemen. Függetlenül a technológiától, mindig akadnak olyan emberek, akik helytelenül viselkednek - tette hozzá. Míg a kamerás mobiltele­fonok csak nemrég terjedtek el tömegesen az Egyesült Álla­mokban, ezekből a szerkezetek­ből 25 millió van forgalomban Japán utcáin, amely vezet ezen a téren. Dél-Koreában több mint 3 millió kamerás maroktelefon működik. A Samsung Electron­ics megtiltotta a használatukat kutatórészlegeiben, abban a reményben, hogy így mega­kadályozhatja az ipari kémkedést. A Samsung megköveteli az alkal­mazottaitól és a látogatóitól, hogy a mobiltelefonjaikon ragasz­szák le a kamerák lencséjét. A japán képeslapkiadók szövetsége 34 ezer plakáton figyelmezette a könyvesboltokat, hogy akadályozzák meg a maga­zinok tartalmának kifényképezé­sét - amivel egyesek „beérik” a kiadványok megvásárlása helyett. A polcokon lévő magazinok anya­gának fényképezése Japánban nem számit szerzői jogsértésnek, ha csak saját célra történik. Egy egész magazin tar­talmát persze nem lehet kamerás mobiltelefonnal felvenni, még akkor sem, ha a képet személyi számítógépre viszik át. A tech­nológia azonban alkalmas egy étterem címének, egy állásaján­latnak, egy receptnek vagy egy popsztár képének a kifényképe­zésére. Egyelőre egyik ázsiai ország kormánya sem próbálko­zott a kamerás maroktelefonok szabályozásával, ugyanis ez visszavetné az eladásokat. Ázsiában növekszik az aggodalom, hogy -a mobiltelefo­nokat meg nőm engedett módon fogják használni az uszodákban és öltözőikben. A szerkentyűket már ki is tiltották a japán nyilvá­nos fürdőkből. A japán rendőrség már lefülelt olyan embereket, akik maroktelefonjukkal nők szoknya fedte részeit fényképez­ték alulról zsúfolt vonatokon és áruházakban. Az egyik bűnöst 4 200 dollárra büntették. Kínában egy tinédzsert úgy erőszakolt meg egy férfi, hogy előbb a kamerafonjával mez­telenül lefényképezte őt, majd azzal fenyegette meg, hogy ha nem enged neki, közzéteszi a fotót. Egy nőt pedig azért pereltek be, mert a telefonjának optikájával egy másik nőt fürdés közben le­fényképezett és a felvételeket a nő ismerősei között terjesztette. A japán mobiltelefonokon csengetés figyelmeztet arra, hogy fényképezés történik a készülék­kel, de ezt a hangot a kéz vagy egy ruhadarab rátételével el lehet nyomni. Ugyanakkor a kamerás maroktelefon segíthet a bajbaju­tott embereken. Jokohamában egy 18 éves bolti eladónő a tele­fonjával megörökített egy 38 éves férfit, aki molesztálta a vonaton. A nő még a vasúti kocsiból a mobilon felhívta a rendőrséget, továbbította a hatósághoz az általa készített bizonyító erejű fotókat, így a férfit a legközelebbi állomá­son le is tartóztatták. Okabe Dajszuke, aki a társadalomtudományok pro­fesszora a jokohamai egyetemen, úgy nyilatkozott az AP-nek, hogy a mobiltelefonok használatának szabályait ideálisan maguknak a használóknak kell kialakítaniuk, azokat nem szabad rájuk kény­szeríteni. A professzor szerint ez a technológia megváltoztathatja a társadalmi viselkedést, ami viszont új mobiltechnológiához vezet: ez ugyanis kétirányú utca. Híranyagszerző: ELIA RAVASZ PLAY GYPSIES! DANCE GYPSIES! A Musical Tribute to Kálmán Imre A very special musical event that is part of the worldwide 2003 commemoration of the 50th anniversary of KáImán’s death. For the first time ever, an opportunity to hear selec­tions from every operetta by this celebrated composer who contributed so greatly to our musical theatre heritage. A memorable treat for the holiday season — bring vour nareot* bring your friends, sit back, and Saturday, Dec 13, 21 Sunday, Dec 14, 2 UCLA Scho Only 2 Performances’ For Information & Tickets, conto (310) 825-2101 - o V_________________________________ '1 -a -a a «-t '-t tZTl O o OQ r-t- ^ y D D Q* y 5 2- -j- S’ § §-5* us to s, K Operetta Archives Presents AMERIKAI Ufagyarlfirlap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents