Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-06-13 / 24. szám
AMERICAN/HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER ^■^212/2003 M 0L900* august molnár, DR NEW BRUNSWICK, NJ 08903 84 l j Leértékelés után erősítenék a forintot A kormány csökkentette az idei növekedési előrejelzést BUDAPEST (NSZ) - Egy nappal a leértékelés után a pénzügyminiszter és a jegybankelnök aggodalommal beszélt a forint gyengüléséről, s intézkedéseket ígért visszaerősítésére. A kormány közben hivatalosan is csökkentette az idei növekedési prognózisát. Csütörtökön László Csaba pénzügyminiszter és Járai Zsigmond jegybankelnök is bejelentette, hogy milyen árfolyamot látna szívesen - mind a versenyképesség, mind az in áció szempontjából. A bűvös szám: 250 forint/euró. A szerdai meglepő, 2,26 százalékos leértékelést követően - az árfolyam messze járt ettől a céltól, hiszen a devizapiaci nyitást követően 268-269 körül mozgott. László Csaba a Reuters, Járai Zsigmond a Dow Jones hírügynökségnek mondta azt, hogy 250 forint/ eurós árfolyam kialakulását tartja kívánatosnak, és ezért a kormányzat a szükséges intézkedéseket megteszi. Ezt követően 262 forintra esett le az árfolyam. Nem sokkal ezután jelentette be az Európai Központi Bank (EKB) Frankfurtban, hogy 2,5 százalékról két százalékra mérsékli irányadó kamatát - a borús növekedési kilátások miatt. Duisenberg elnök jelezte, hogy nincs in ációs veszély. Ennek nyomán kitágult az euróövezet és a magyar kamatok közötti rés, amely az eddigi 4-ről 4,5 százalékpontra emelkedett. Nyilatkozatában László Csaba pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy a forintnak 250-260 körül kellene stabilizálódnia az euróval szemben néhány napon belül. A pénzügyminiszter nem kívánta kommentálni, hogy a kormány devizapiaci intervenciót vagy kamatemelést látna-e szívesen. Megjegyezte, hogy a 250-260 forint közötti euróárfolyam összhangban lenne a makrogazdasági fundamentumokkal, az in ációs célokkal, valamint a versenyképesség javításával is. Váltóállítás a magyar vasútnál Kész a reformterv - leépítésekre kényszerül a MÁV (NSZ) Évi 60 milliárd forintos többlettámogatást kér a MÁV a kormánytól. A most elfogadott reformkoncepció szerint a társaság átszervezése révén 2006-ig a dolgozói létszám húsz százalékkal csökkenne. Több mint egy évtizede halogatott döntések előtt a kormány: a MÁV vezetése által most elfogadott reformkoncepció szerint az államnak 60 milliárd forinttal kellene növelnie a vasút költségvetési juttatását az uniós csatlakozás után, az eddigi, évi százmilliárd forintos támogatáson felül. További, évi 40-50 milliárdos állami hozzájárulásra lenne szüksége a cégnek, hogy megkezdje a felkészülést a piaci versenyre: 2006-tól megnyílik a magyar vasúthálózat a konkurens társaságok előtt. Ha az évtizedet késett beruházásokra nem lesz pénz, a MÁV kiszorulhat a piacról, 2010-ig elveszítheti utasai felét. A támogatásért cserébe a vasút vezetése ígéri: nem hagyja tovább duzzadni horribilis fenntartási költségeit, amelyek csak az elmúlt öt évben az adófizetők 650 milliárd forintját emésztették fel. A spórolásnak ára van: meg kell szabadulnia az 53 ezer dolgozó húsz százalékától. Igaz, az érintett 11 ezer ember több mint fele vagy nyugdíjba menne, vagy maradna alkalmazott, ám nem a MÁV-nál, hanem egy külső szolgáltató cégnél. Az új reformkoncepció egyben a vasúttársaság felkészülési programja az uniós csatlakozásra. Rövidesen megkezdődik ugyanis a piacnyitás: 2006-ban már a fővonalak húsz százalékán, két évvel később a teljes hazai vasúthálózaton megjelennek a külföldi konkurensek. A MÁV pedig jelenlegi állapotában gyakorlatilag képtelen lesz helytállni a versenyben. Az uniós szabályok a vasutat életben tartó állami támogatási rendszer fenntartását sem teszik lehetővé a jövő év májusától. Előírják ugyanakkor, hogy az állam köteles megfizetni minden olyan szolgáltatás veszteségét, amelyre törvényileg kötelez egy céget. Vagyis a MÁV számára előírt személyszállítás vesztesége, illetve a kincstári tulajdonba kerülő vasútvonalak fenntartása a magyar költségvetést terheli a jövőben. Felavatták a Sapientia egyetem kolozsvári székházát (NSZ) Ünnepélyesen felavatták Kolozsváron a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) központi székházát. Az épületben - Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában - működik majd az EMTE rektori hivatala és kolozsvári karai, kutatóintézete és a Sapientia Alapítvány. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete Kolozsváron (kép: Rohonyi D. Iván) Az ünnepségen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke felolvasta Medgyessy Péter kormányfő Tónk Sándor EMTE-rektorhoz írt levelét. A magyar miniszterelnök - aki a Vállaj-Csanálos határátkelő megnyitása miatt nem vehetett részt személyesen az eseményen - üzenetében leszögezte: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez, szülőföldjén való boldogulásához hozzásegíti. Tónk Sándor, az EMTE megbízott rektora köszönetét mondott a magyar kormánynak és az Országgyűlésnek, a magyar egyetemi oktatóknak, az RMDSZ-nek és a magyar történelmi egyházaknak munkájukért, amely eredményeként ma már az egyetem Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karain 300 oktató irányításával 1600 magyar diák tanul. Markó Béla RMDSZ-elnök beszédében az együttműködés és a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Ezeknek köszönhetően jöhetett létre a Sapientia, magyar kormányzati, erdélyi egyházi, értelmiségi és érdek-képviseleti összefogással. Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: van hol tanulni, de nincs hol dolgozni - különösen alacsony a kereslet a magasan képzett munkaerőre. Hozzátette: a keresett szakok végzettjeinek 70-80 százaléka már külföldön dolgozik. Orbán Viktor volt kormányfő elmondta: a „magyar nemzeti kormány” az árvíz, a balkáni háború, az orosz pénzügyi válság közepette döntött úgy, hogy egy másik ország területén, Erdélyben egyetemet épít. Az EMTE a határon túli magyarokat összeköti az egyetemes magyarsággal, „mert ami a földrajzi Magyarországtól elszakadt, az a szellemi Magyarországnak mindig a része maradt”. - Ez a beruházás jó a magyarországi magyaroknak is, mert ezzel Kolozsvár visszatér a régi magyar egyetemi városok sorába - hangsúlyozta. Úgy vélte, az egyetem „a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést szolgálja”, s egyben „befektetés a közös, 15 millió magyar számára épülő magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe”. Tibori Szabó Zoltán 16 milliárdos kiadáscsökkentő program (MN) Szerdai ülésén mintegy 76 milliárdos megtakarítást jelentő intézkedéscsomagot fogadott el a kormány - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter. A takarékossági intézkedések leginkább a költségvetési szerveket érintik, amelyeknek 2,5 százalékkal kell csökkenteniük idei kiadásaikat: ily módon hozzávetőlegesen 45 milliárd forint takarítható meg. A minisztériumok és egyéb intézmények maradványértékeinek mérséklése újabb 25 milliárd körüli megtakarítást eredményez, 6 milliárdnyi költségcsökkenés pedig a lakástámogatási rendszer szigorításából adódik. László Csaba közölte azt is: a kormány - egyetértésben a jegybankkal - úgy döntött, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 2,26 százalékkal, 282,36 forintra emeli az eddigi 276,1 forintról. A kormány álláspontja szerint az intézkedésekre a magyar gazdaság versenyképességének erősítése érdekében volt szükség. Lakóházra zuhant egy kis repülőgép HOLLYWOOD - Lakóépületre zuhant egy magánrepülőgép szombaton Los Angelesben, a Fairfax-negyedben. Ketten a helyszínen meghaltak, hat embert kórházba szállítottak. A halálos áldozatok száma később négyre emelkedett. A hatüléses Beechcraft Bonanza a Santa Monica-i repülőtérről indult és röviddel a start után orral a föld felé egy háromemeletes épületre zuhant. Az emeleteket átszelve az alsó szinten állapodott meg. A pilóta, Jeffrey Siegel holttestét az egyik garázsban, egy kocsi tetején találták meg. A katasztrófa következtében a házban tűz ütött ki, több lakó kénytelen volt kiugrani az ablakon. A tűzoltókon kívül szomszédok, kertészek, a közeli Fairfax High iskola dolgozói és egy zsidó elsősegély-osztag is az áldozatok segítségére sietett. A mentést nehezítette, hogy a házat előbb alá kellett dúcolni, annyira megrongálódott. A fedél nélkül maradt lakók többsége a hollywoodi filmiparban dolgozik, másodállásban is a megélhetésért, s most mindenüket elvesztették. Mégis hálásak, hogy életben maradtak, hiszen más minden pótolható... Iraki misszió hatmilliárdért (NSZ) Hozzájárultak a házszabálytól való eltéréshez a pártok, a T. Ház így szavazhatott az Irakba küldendő magyar katonai alakulatról: igaz csekély részvétellel, de egyhangúlag elfogadta a „humanitárius segélyeket szállító konvoj” Irakba küldését. Többhetes vita után döntöttek a honatyák - ám könnyen lehet, hogy a megegyezés elhúzódása miatt igencsak megdrágul a részvételünk. Az áprilisban kalkulált két-négymilliárd forint helyett a honvédelmi tárca vezetője már hatmilliárd forintot is meghaladó költségekről beszél. Kérdés, hogy ebből átvállal-e valamennyit a nemzetközi misszió. Az Egyesült Államok áprilisban még azt jelezte, hogy gyors döntés esetén a magyar katonák bérén kívül - beosztástól függően havi 1000-1500 dollárig - állja a kontingens költségeit. Valószínű, hogy ez a megoldás már elévült. A honvédelmi tárcánál ezért a költségcsökkentő megoldásokat keresik.
