Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-02-15 / 7. szám

A pátosz természetrajza FEKETE IBOLYA A FILMSZEMLEFŐDÍJAS CHICÓRÓL Olyan ember nonkonformista magatartásával foglalkozom, aki szerint a világ nincs rendben, és emiatt neki dolga van. A balol­dalon volt erre lehetőség, ott ala­kult ki a pátosza is az ilyen cse­lekvésnek - mondja Fekete Ibo­lya, aki Chico című filmjében egy "világforradalmár" drámáját mutatja be. A mű külföldi elis­merések után elnyerte a 33. Ma­gyar Filmszemle födíját.- Bolíviai-magyar származá­sú fiatal forradalmárról szóló portréfilmnek tűnik a Chico. A dokumentumjelléget erősíti a "civil" főszereplő is. Jóllehet a történet fikció, a mű - a felhasz­nált dokumentumfelvételek el­lenére - játékfilm. Nem gondol­ja, hogy a látszat megzavarhatja a nézőket?- Vállaltuk a kockázatot a főszereplő Eduardo Rózsa Flo­­ressel. Egyébként első filmemben, a Boise Vitában ugyanez történt, csak ott a civil főszereplő nem volt olyan ismert, mint Eduardo. Őt ismerik a médiából, és egy valóságos személy mindig iz­gatja az emberek fantáziáját. Lépten-nyomon elmondom: a film története nem azonos az ő életútjával. De épp az ismertsége miatt nehezen választja szét a dokumentumot és a fikciót az, akit ez izgat.- De másként értékeljük a hi­telességet, ha dokumentarista vagy ha fikciós filmről van szó.- Más természetű hiteles­ségről beszélhetünk. Én játék­filmnél is csak abból szeretek kiindulni, amit látok, hallok. Mindkét játékfilmemnek van valóságalapja, de nem használom ezt az eredeti esetlegességében. Átgyúrom, kikalapálom a törté­netet, megírom a figurát, ahogy a Chicóét is. A filmbeli Ricardo személyes vallomását jórészt magam írtam, de persze benne vannak Eduardo és mások mon­datai is. Egy olyan mondatot például, amely a háborúról mint a leghitelesebb állapotról szól, csak az tud megfogalmazni, aki ezt a bőrén tapasztalta. Ha úgy tetszik, gátlástalanul kavarom össze a különböző anyagokat, de egy hangsúlyozott fikció jegyé­ben. Más kérdés, hogy az elbe­szélésmódban törekszem bizo­nyos spontaneitásra. Tehát leg­feljebb egyfajta stilizált doku­­mentarizmusról lehet csak be­szélni. De nem hiszem, hogy az embereket ez érdekli a film nézé­se közben.- Nem érte olyan vád, hogy a "kommunista forradalmár" mí­toszát élesztgeti?- Ez nem egy nosztalgikus film. Nincs bennem nosztalgia a Kádár-rendszer iránt, nem ked­veltük egymást, mármint a rend­szer meg én. De élénken emlék­szem, annak idején milyen hatás­sal voltak ránk, egész korosztá­lyomra a chilei forradalom dalai. Valóságos pátoszuk volt, mint ahogy a latin-amerikai baloldali­­ságnak, Che Guevarának is. Most visszatekintve, elég távol vagyok, hogy megpróbáljam ér­telmezni, miért tették, akik akkor azt csinálták. Meg azt is, miért akar valaki a nyolcvanas évek elején Magyarországon titkos ügynök lenni, vagy a Szovjetuni­óban KGB-iskolás. Annál ab­szurdabb mondatot aligha lehet mondani, mint hogy "ez nekem élethivatásom lehetett volna". Mit éltek át, mi mozgatta ezeket az embereket, mitől tartott ez az egész hetven évig? - ezt próbál­tam megérteni. Végtére az a köz­hely, hogy a huszadik század legnagyobb szellemi izgalma a Fotó: Domaniczky Tivadar baloldaliság volt, legalábbis nem vitatható.- A társadalmat szegényekre és gazdagokra felosztó forra­dalmi felfogásnak leginkább Dél-Amerikában voltak meg a valóságos alapjai a második vi­lágháború után. A fejlett orszá­gokban nem, Kelet-Közép- Európában sem. Az emigráns Chico "lagymatagnak" nevezi a filmben a kádári Magyarorszá­got, amely a nyolcvanas évek­ben már nem is titkoltan tapoga­tózott a Nyugat felé. Ahogy ha­ladt az idő, egyre korszerűtlenebbé vált ez a lati­nosán radikális antikapitalista attitűd. Filmje annak az ember­nek az elmélyülő drámája, aki mindezt a bőrén érzi.- Való igaz, az a világ, amelyben élünk, már nem írható le azokkal az ellentétpárokkal, amelyeket örököltünk. Például a balkáni háborúk egyik oka, hogy a Nyugat nem ismerte föl ideje­korán, a demokratizálódás és a nemzeti önmeghatározás milyen szorosan kapcsolódott össze eb­ben a régióban. Ez az értetlenség olaj volt a nacionalizmusok tüzé­re. Egy másik igen pikáns példa, hogy manapság a globalizmus ellen azonos hevülettel lép föl a szélsőjobb és a szélsőbal. Engem nem a latinos radikalizmus érde­kelt, noha a temperamentuma, robbanékonysága hitelesebb számomra az európai változatok­nál. A filmben olyan ember non­konformista magatartásával, ál­landó szembekerülésével foglal­kozom, aki szerint a világ nincs rendben, és emiatt neki dolga van. Ennek a pátosza és a cse­lekvési lehetősége a baloldalon alakult ki. Kérdés, hogy ma mi­lyen terepei vannak ennek a ma­gatartásnak.- A világ most sincs rendben...- Persze, hogy nincs. A köz­felfogás szerint ezekkel a figu­rákkal baj van, mert valahol mindig balhét csinálnak. De a film egyik alapmondatának tar­tom, amit a főszereplő mond: "Ha mi nem lennénk, azt is elfe­lejtenétek, hogy valaha valamit akartatok." Azt hiszem, valóban végünk lenne, ha ilyen nyugtala­nító, a világ torkának ugrani aka­ró emberek nem lennének.- Manapság is vannak régi­ók, országok, népcsoportok, amelyek védtelenek, kevés sza­0 2002.február 15. badság jut nekik, és igazságta­lanságok történnek velük. Mi­ért veszíti el akkor Chico a ta­lajt a lába alól?- Azért, mert a problémák léteznek, de nincsenek róluk ér­vényes, használható meghatáro­zások és ideológiák. Az a di­lemma, hogy milyen magatartás alakítható ki ma, ha érezzük, a világon sok minden "nincs rend­ben". Pontosan mi is az, ami "nincs rendben"? És milyen talaj­ról lehet kialakítani hozzá a vi­szonyunkat? A választ termé­szetesen nem tudom. Csak meg­próbáltam sorra venni a pillanat­nyilag kínálkozó lehetőségeket, és annyi legalább látszik, hogy sokra egyikkel sem megyünk.- Ez a leegyszerűsített világ­képű, mániákusan igazságke­reső hős szinte törvényszerűen válhatna manapság terroristává - erről szó is van a filmben -, de szilárd erkölcsi felfogása meg­akadályozza ebben. "Aki nem fog rám fegyvert, arra nem lö­vök" - vallja. Nem gondolja, hogy ezt kivételnek kell tarta­nunk?- Nem gondoltam ezt végig, de azt hiszem, a terrorizmus táp­talaja a doktrinerség és egyfajta pszichózis együtt. Az én hő­sömnek viszont egészségesek az ösztönei, "zsigerből" tudja, mit szabad, mit nem.- Tapasztalatai szerint ho­gyan fogadja a közönség ezt a filmet?- Többnyire olyanokkal talál­kozom, akinek tetszett, de azért vannak, akik kifogásolják, miért nincs kiegyensúlyozva a filmben a horvátok és a szerbek megítélé­se. De hát ez egy szubjektív látó­szög: éppen az volt a kérdés, hogy milyen ismérvek mentén áll az egyik oldalra a főszereplő. Az egyik német kritikában éppen azt dicsérték, hogy nincs visszanye­segetve semmi az úgynevezett politikai korrektség nevében.- Hogyan tudott a rossz hazai feltételek között elkészíteni egy ilyen bonyolult, öt országban forgatott filmet? . - Belegebedtünk, mert nevet­ségesen alacsony költségvetésből dolgoztunk. Csak nagy elszánt­sággal és egy olyan stábbal sike­rült megcsinálni, amely az el­szántsága mellett profi is. Jólle­het, sokáig ezt nem folytathatják olyanok, akiknek eltartandó gye­rekeik vannak. Egyszer megte­szik, hogy rááldoznak három évet egy ilyen munkára, többször nem tehetik meg.- Bár díjakat kap, a nehézsé­gek miatt nem ment el a kedve az ilyen feladatoktól?- Nem a díjakért csinálom. Engem megátalkodottá tesznek a nehézségek. Lehet, hogy meg is ijednék, ha túl jónak látnám a helyzetet. yars£nyj Gyula ( ---------------------------\ Heti naptár 2002. február 17 Vasárnap Donát 18 Hétfő Bernadette PRESIDENT’S DAY 19 Kedd Zsuzsanna 20 Szerda Aladár, Álmos 21 Csütörtök Eleonóra 22 Péntek Gerzson WASHINGTON’S Birthday 23 Szombat Alfréd V_________________________Z FREEDOM FILM FESTIVAL 2002 Bemutató a demokráciával foglalkozó filmesek alkotásaiból Bemutatásra kerülő különleges magyar filmek: PÉNTEK, FEBRUÁR 22 Laemmle's Monica Theater, 1332 Second Street, Santa Monica CHICO (2001) Rendező: Fekete Ibolya 9:30 p.m. A film elképzelt forradalmár hőse kommunista ügyekért harcol, miközben tudtán kívül mások saját történelemformáló céljaikra használják fel. Magyar/német/spanyol/horvát nyelven, angol felirattal Budapestről jelentik: a CHICO elnyerte a filmszemle fődíját! SZOMBAT, FEBRUÁR 23 Clarity Theatre - 100 North Crescent Drive, Beverly Hills Gazdag Gyula, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész és a Magyar Köztársaság hivatalos keresztjével kitüntetett rendező két klasszikus filmje. Magyar nyelven, angol felirattal THE WHISTLING COBBLESTONE A Sípoló macskakő(1971) 11:00 a.m. Nyári ifjúsági táborban egy fiatal tanár küzdelme a szocialista értékekkel, amelyeket tanítania kell. SINGING ON THE TREADMILL Bástyasétány 74 (1974) 1:30 p.m. Négy házaspár mulatságos, abszurd kalandjai egy közösen kiutalt, rossz állapotban lévő házban. A filmek rendezői jelen lesznek a vetítéseken. Belépés ingyenes ezen hirdetés felmutatásával! Ültetés érkezési sorrendben. Információért hívják: The American Cinema Foundation, (310) 286-9420 www.cinemafoundation.com TÉLI OLIMPIA: Amerikai jégkoron­­gozók gyújtották meg a lángot Salt Lake City, 2002. február 8. - Az ötkarikás fáklya 65 napos tengerentúli utat követően - melynek során 46 államot érintett, és közel 22 ezer kilométert tett meg - érkezett a stadionba, ahol ame­rikai olimpiai bajnokok vitték tovább korcsolyán és gyalogosan. Végül Picabo Street és Cammi Granato adta át Mike Eruzioné­­nak, aki az 1980-as Lake Placid-i jégkorongtoma döntőjében a győztes gólt ütötte a szovjeteknek. A legendás hokishoz a kandelá­ber tövében csatlakoztak korábbi válogatottbeli társai, és együtt lobbantották fel az olimpia lángját. A csaknem háromórás ünnep­ség záróakkordjaként Beethoven örömódájának dallamára Salt Lake City több pontján színes petárdák ezrei emelkedtek a magasba. A küldöttségek felvonulását követően az ötkarikás játékoknak otthont adó Utah állam bennszülöttjeinek műsora következett a nyitóünnepségen. Az öt indián törzs képviselői népviseletben, tánc­cal köszöntötték a közönséget, majd a lovon érkező főnökök saját nyelvükön üdvözölték a sportolókat. A történelmi visszatekintés a pioníroknak szóló zenés tiszteletadással folytatódott: a jégen meg­elevenedtek a vadnyugat jellegzetes alakjai, a cowboyok, a világ minden tájáról ekhós szekereken érkezett bevándorlók és a lelátók­ról a küzdőtérre ereszkedő, gőzmozdony vontatású vonatok. Az Oscar-díjas komponista, John Williams - többek között a Csillagok háborúja és a Schindler listája filmzenéinek szerzője - saját művét vezényelte a utah-i szimfonikusok és a mormon kórus segítségével, látványos tűzijáték kíséretében. A szónokok közül elsőként Mitt Romney, a szervezőbizottság első embere üdvözölte a versenyzőket és a közönséget, majd Jacques Rogge, a NOB vezetője lépett a mikrofonhoz: - Bajnok az, aki képes túllépni önnön korlátain, és lemond a doppingszerek használatáról - hangsúlyozta a belga sportdiplomata. Ezután George W. Bush amerikai elnök a hagyományos sza­vakkal megnyitotta a játékokat, és nyolc prominens személyiség - köztük John Glenn űrhajós, Lech Walesa korábbi lengyel elnök, Steven Spielberg filmrendező és Cathy Freeman ausztrál atléta - kí­séretében felvonták az ötkarikás zászlót. Egyed Krisztina vitte a magyar zászlót A 19. téli olimpia nyitóünnepségén Salt Lake Cityben, a Rice Eccles-stadionban telt házat jelentő 52 ezer néző zsúfolódott össze, noha a jegyárak meglehetősen borsosak voltak: a legjobb helyekért 885 dollárt fizettek az érdeklődők. Mivel a rossz időjárás miatt a pénteki síugró selejtezők elma­radtak, a színpompás ceremónia az ötkarikás játékok első hivatalos eseménye lett. A műsor a korábbi 18 seregszemle zászlainak be­mutatásával kezdődött. Ezután George W. Bush amerikai elnök, Jacques Rogge, a NOB első embere és a szervezőbizottságot vezető Mitt Romney jelenlétében felvonták a vendéglátó ország lobogóját, amelyet a szeptember 11-i terrortámadások következtében leomlott New York-i Világkereskedelmi Központ romjai között találtak. A Belső tűz elnevezésű bevezető jégrevü a nehézségeken felül­emelkedő ember hősies küzdelmét mutatta be egy 13 éves kisfiú fő­szereplésével. Ezt követte a 77 résztvevő nemzet 2531 sportolójá­nak felvonulása, a sort Görögország küldöttsége nyitotta meg. Az angol abc szerinti bemutatkozáson a magyarok a téli játékokon elő­ször résztvevő Hongkong, illetve Izland között kaptak helyet, a de­legáció élén a gyorskorcsolyázó Egyed Krisztina vitte a zászlót. A 25 olimpikonból és 5 vezetőből álló csapat sötét öltönyt, elegáns fe­kete kabátot és kalapot, valamint piros sálat viselt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents