Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-08-16 / 31. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) IZRAEL ÉS PALESZTINA A UN- KÖZGYŰLÉS VITÁIBAN Augusztus 5- én egész nap a palesztinai helyzetről tár­gyalt a United Nations Rend­kívüli Közgyű­lése. Harminc delegátus ele­mezte a főtitkár jelentését Je­­ninről, amit Martti Ahtisaari volt finn köztársasági elnök, speciális UN-szakértő "tény­megállapító" bizottságának ada­tai alapján írt. Utána egy hatá­rozati javaslatról vitatkoztak, amit Egyiptom, Szudán, Quatar és Palesztina "megfigyelő dele­gátusa" nyújtott be, azzal vádol­va Izraelt, hogy "illegális akció­kat hajt végre Kelet-Jeruzsá­­lemben és Palesztina területén." Éjfélkor került sor a szavazásra, 114 szavazta meg a javaslatot, 11 tartózkodott a szavazástól és 4 szavazott ellene: Izrael, az USA, Micronézia és a Marshall Szigetek. A határozat szerint a közgyű­lés követeli izraeli megszálló csapatok visszavonását paleszti­nai "népes központokról" arra a helyre, ahol 2000 szeptemberé­ben állomásoztak. Továbbá, humanitárius segítséget kér a palesztin népnek, segítséget a palesztin közgazdasághoz és a Palesztin Autoritás reformjá­hoz, végül demokratikus, sza­bad választásokhoz. Nézzük először a főtitkár je­lentését Jeninről. Május 7-én kérték fel a főtitkárt, hogy egy speciális bizottság derítse fel a tényeket a Jenin-i menekülttá­borról. A bizottság információ­kat kért Izraeltől és a paleszti­noktól, de Izrael nem volt haj­landó kooperálni. A bizottság nem mehetett el Jeninbe, elér­hető izraeli dokumentumok és más adatok alapján megállapí­tották, hogy 2000 szeptemberé­től 2002 május 7-ig 441 izraeli és 1,539 palesztinai halt meg. A jelentés hangsúlyozza, hogy palesztin fegyveres csoportok támadták a Nyugati Partról az "Izraeli Védelmi Pajzsot" (Ope­ration Defensive Shield) amely­nek akciója március 29-én kez­dődött Ramallahban, április 1- én folytatódott Tulkarmban és Qualquiliaban, április 2-án Bet­lehemben, április 3-án Jeninben és Nablusban. Április 3-án az izraeli katonaság elfoglalta a Nyugati Part hat legnagyobb vá­rosát, a körülöttük lévő falvakat és menekülttáborokat. Sok esetben humanitárius segítség nem érkezhetett időben. Az iz­raeli katonaság sokszor nehéz fegyvereket használt sűrűn la­kott területeken. De a bizottság azt is jelentet­te: az izraeli kormányt aggasz­totta, hogy néhány város palesz­tin terroristák bázisa volt, on­nan támadták Izraelt és polgári otthonokat aláaknáztak. A palesztinok adatait is jelzi a riport: állítólag a menekülttábo­rokban 2,800 lakhely pusztult el és 878 otthon dőlt össze. Ope­ration Defensive Shield 30 ka­tonája meghalt, ugyanakkor Iz­raelt 16-szor bombázták, leg­többször öngyilkos bombá­zókkal és így száz izraeli meghalt és sokkal több megsebesült. Ugyanakkor 497 palesztinai halt meg és 1,447 sebesült meg. Sű­rűn lakott területeken harcoltak az izraeli katonák palesztin fegyveres csoportok ellen, tan­kokkal, rakétákkal és bulldóze­rekkel. Martti Ahtisaari megjegyezte, hogy jelentésüket anélkül készí­tették el, hogy elmentek volna Jeninbe és "a két fél" nem ko­operált megfelelően. Kiemelte, hogy "az erőszak ciklusa" sú­lyosbodik és sürgős szükség van arra, hogy visszatérjenek a bé­kefolyamathoz. Jelentette, hogy a nemzetközi közösség nagyon széles körben kíván olyan megoldást, amely szerint két állam, Izrael és Pa­lesztina él egymás mellett, elis­mert és biztonságos határok közt, ahogyan ezt a Biztonsági Tanács 1397 (2002) számú ha­tározata ajánlotta. A főtitkár úgy látja, a nemzetközi közös­ség felelős azért, hogy fokozott munkával haladjanak a megol­dás felé, amelynek alapja a Biz­tonsági Tanács 242 (1967) és 338 (1973) számú határozata. Izrael delegátusa azt mondta: világos, hogy "nem volt öldöklés Jeninben", izraeli katonák har­coltak terroristák ellen, hogy feltartsák a terrorhullámot. Á palesztin megfigyelő szerint "a jelentés hiányos, de megállapít­ható, hogy izraeli katonák há­borús bűnöket követtek el." Az amerikai delegátus azt hangsú­lyozta, hogy a jelentésből kitű­nik: a jenini "öldöklés" valótlan volt. Az Európai Unió nevében Dánia delegátusa beszélt arról: a konfliktusnak nincs "katonai megoldása", az emberi szenve­dés láttán sürgős visszatérni a békefolyamatokhoz és a tárgya­lóasztalhoz. Harminc "hozzászólás" után került sor a határozati javaslat vitáira és a szavazásra. Ä rend­kívüli közgyűlés katonai táma­dások és terrorakciók befejezé­sét követeli, azonnal meg kell szüntetni a terrort, provokációt, felbujtást Izraelben és a meg­szállt palesztinai területen. John D. Negroponte, az USA delegátusa megjegyezte, hogy Palesztináról vitatkoznak, mi­közben a közgyűlés és a Bizton­sági Tanács nem veszt tudomást az Izrael elleni terrorakciókról. A főtitkár jelentése után kitű­nik, hogy hazugság volt az "öl­döklés", amiről palesztinok be­széltek. Az USA "az egyoldalú" javaslat ellen szavaz az Izrael elleni retorika miatt és sürgeti mindkét felet, hogy erőszak he­lyett térjenek vissza a tárgyaló­­asztalhoz. Aaron Jacob, az izraeli dele­gátus kifogásolta, hogy nem ítélték el a palesztin terroriz­must, amikor egyetlen nap 15 izraeli polgárt gyilkoltak meg Rishon Letzionban. A mai vita huszonnégy órával azután Jcez­­dődött, hogy tizenhárom ártat­lan izraelit megöltek és sokat megsebesítettek. A Hamas ön­gyilkos bombázói lecsaptak a békés Safed községre, felrob­bantottak egy autóbuszt, megöl­tek kilenc embert és megsebesí­tettek negyvenötöt. Nasser Ál-Kidwa, a palesztin megfigyelő azt mondta, "direkt nyomozás szükséges ahhoz, hogy megállapítsák, mi történt Jeninben." Az izraeli megszálló csapatok benyomultak a Nyugati Part városaiba és 2000 szeptem­berétől kezdve 1.710 palesztinai meghalt. A Palesztin Autoritás világosan elítélte az öngyilkos bombázást, ami ellenkezik a pa­lesztin nép érdekeivel. A határozati javaslatot 114 közt megszavazta: Franciaor­szág, Németország, Itália, Spa­nyolország és az Európai Unió többi állama. Közép-kelet-Eu­­rópából: Magyarország, Len­gyelország, Szlovénia és Szlová­kia, amelyek a "következő for­dulóban" valószínűleg beke­rülnek az Európai Unióba. Vi­szont Bulgária és Románia tar­tózkodott a szavazástól. Az Egyesült Királyság (Anglia) igennel szavazott, Ausztrália és Kanada tartózkodott. A Biztonsági Tanácsban az USA vétója miatt nyilván elve­tették volna a határozatot, de a közgyűlésen nincs "vétó." Vi­szont a közgyűlés, méginkább a rendkívüli közgyűlés határoza­tai inkább csak "ajánlások" - végrehajtás nélkül - hány hatá­rozatra emlékszik az olvasó a több mint kétezer közgyűlési határozat közül? Azt is meg kell jegyezni, hogy mint tagálla­mok, Irán, Líbia, Szíria is sza­vazhat. Irak delegátusa egysze­rűen nem jelent meg a szava­zásnál. F. J. Háborús készülő­dés Szaddam Husszein ellen Augusztus 6-án a New York Post első oldalon közölte Niles Lathem, washingtoni tudósító­juk cikkét arról, hogy az USA bázisokat szervez, amelyekről az amerikai légierő lesújthat Irakra. Ezek közül legfonto­sabb Quatar Üdéid légibázisa, ahonnan nehéz bombázók száll­hatnak fel. Felépítettek ott egy sátorvárost is, ahol 3.800 katona fér el. Ezenkívül modernizáltak Incirliket, Törökország NATO- bázisát és egy "titkos bázist" Kuwaitban. A tudósító szerint Donald Rumsfeld hadügyminiszter két tervet elvetett: egyik szerint 250.000 főnyi csapat bevetésére lenne szükség, a másik pedig "speciális csapatokat" használ­na, mint Afganisztánban. Tommy Franks tábornok, az USA Központi Parancsnoksá­gának feje egy harmadik megol­dást javasolt, 75.000 főnyi kü­lönleges csapatot, amely Szad­­damot elválasztaná csapataitól, elfoglalná Bagdadot és megaka­dályozná, hogy Irak biológiai fegyverekkel bombázza az ame­rikai katonaságot vagy Izraelt. Közben Kofi Annan UN-ins­­pektorok visszatérését javasolta, és Szaddam Husszein kétértel­mű válaszokat adott. Dick Cheney alelnök véleménye: Bush elnök nem vetette el a diplomáciai megoldást, de a Szaddam-rezsim leváltását kí­vánja. A Bush-adminisztráció tudja, hogy Szaddam Husszein négy év óta, mióta kiűzte a UN- inspektorokat, folytatta kísérle­teit, biológiai és vegyi fegyve­rekkel, sőt nukleáris fegyverek­kel is. A New York Times vezércik­ke szerint Bush még nem hatá­rozott, melyik tervet fogadja el, de célja Szaddam "leváltása." Szaddam már használt kémiai fegyvereket Irán és az iraki kur­­dok ellen és "titkos arzenáljá­val" hatalmába akarja kerítem a Perzsa Öböl olajforrásait, amik­től a Nyugat közgazdasága függ. F. J. Hagyja otthonát... ... a legjobb kezekben! Coldwell Banker! Tom Gabor garantálja, hogy meg lesz elégedve! Költözik? Vegye igénybe költöztető szolgálatunkat! TOM GABOR Coldwell Banker Ingatlan Ügynökség 12930 Ventura Blvd., #202 Studio City, CA 91604 (310) 274-9677 (818) 528-2230 TGABOR@coIdwellbanker.com Mint Mulholland Drive-i háztulajdonos, jól ismerem és Önnek is szívesen bemutatom Beverly Hills, Hollywood Hills, Bel Air és Studio City legszebb ingatlanait. - Tom Gabor Ha az Ön ingatlana más ügynöknél van listázva, nem áll szándékunkban befolyásolni ezzel a hirdetéssel. Dr. FRIEDMAN ANDREW ÜGYVÉD Válás * Child Custody * Autóbaleset * Personal Injuries * Szerződések * Bűnügyek * Drunk Driving * Végrendelet * Probate 124 N. La Brea Ave. Los Angeles, CA 90036 (FRIEDMAN BUILDING) (323) 931-2476 * (323) 656-5847 JANCSÓ ZSUZSA KÖNYVEI megrendelhetők a Szerkesztőségben! APRÓ ÖRÖMÖK * LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN * LITTLE JOYS OF LIFE (ANGOL NYELVEN) A könyvek ára postaköltséggel: $12.- ea. A csekket Susan Jancsó névre, a Szerkesztőség címére kérjük küldeni. Travel Specials LOS ANGELES - BUDAPEST Round Trip $930.- (until 31 Aupfi $675.- (01 September -) L.O. J. TRAVEL 323 - 936-1101 (TEL) * 323 - 936-2966 (FAX) * (Travel Agent positions $10.-/hr) Inquire within FIGYELEM! Az Arany János Kultúr Kör múlt heti hirdetésében tévesen augusztus 24, vasárnap állt. "A képzelet játéka" című előadás időpontja helyesen: 2002. augusztus 24, SZOMBAT este 6 órai kezdettel. A Szerk. LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden SZEM^I SZEMÜVEG Optometry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: héttőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.in. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 AMERIKAI BHl BBB9 Mum*'HP** Hl

Next

/
Thumbnails
Contents