Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)
2001-01-12 / 2. szám
ÚJ ZSENIELMÉLET A négyféle tálentum Helytelen és pontatlan a nagy emberek rendkivüliségét az eddig használt egydimenziójú skálán, például az ehhez túlságosan „primitív” intelligenciahányadossal mérni - állítja egy új, Rendkívüliek című amerikai lélektani sikerkönyv. Szerzőjének tizenöt éve alkotott s mostanában egyre szélesebb körben emlegetett elmélete szerint a rendkívüli emberek egyáltalán nem egyformán zseniálisak, hanem legalább négy fő típus szerint azok. Ezek alapmegtestesítői - mondja Howard Gardner bostoni neurológus és pszichológus - például Mozart, Freud, Virginia Woolf és Mahatma Gandhi volnának. Manapság elterjedt vélemény szerint az intelligencia valami önállóan létező dolog, amelynek - szintén gyakran hallani - egyedülálló jelentősége van a modem társadalomban. Eszerint az intelligenciát elsősorban - bár nem kizárólag - örökletes tényezők határozzák meg, és a különleges adottság eléggé közvetlenül megjelenő dolog ahhoz, hogy a pszichológusok mérni tudják. így írja le Howard Gardner a „standard” álláspontot, amellyel szemben ő - mint ígéri - most „új álláspontot” közvetít. Olyannyira, hogy önmagát ezen irányzaton belül egy új tudomány, „az emberi rendkívüliség tudománya” megalapítójának látja, illetve láttatja. Az egy ideig a mostanában idehaza is népszerű Csíkszentmihályi Mihály chicagói pszichológus munkatársaként dolgozó Gardner, aki az emberi kiválóság témakörében már számos könyvet publikált, még azt a szentségtörő kijelentést is megengedi magának, hogy az intelligenciát nem lehet a ma általánosan elfogadott intelligenciahányadossal (IQ) kifejezni. S ha az intelligenciát nem lehet - mondja -, akkor a kiválóságot, a rendkívüliséget még kevésbé. A rendkívüli emberek ugyanis, hangsúlyozza, nem egyformák. Gardner mindazonáltal e sokféleségben mégiscsak felfedezett némi rendszert, így legalább négy zsenialaptípust feltételez (melyek persze - ismeri el - egymással is kombinálódnak). Ezek: a Mester. a Teremtő, az Önmegfigyelő, valamint a Befolyásoló. Az első típus, a Mester vagy a „fegyelmezett profi” első számú példája Gardnemél Wolfgang Amadeus Mozart volna. „A felnőttek társadalmát afféle »gyűlölöm és szeretem« viszony fűzi a rendkívüli egyéniségekhez. Egyrészt nagy becsben tartjuk őket, s hasznot húzunk munkásságukból, másrészt viszont nem mindig szívesen ismerjük el teljesítményüket, s még ha becsüljük is nagyságukat, jólesik kipellengérezni egynémely negatívnak érzett vonásukat” - írja a bostoni pszichológus. Mindezt azzal a megkötéssel, hogy Wolfgang Amadeus Mozartra, az általa Mester-típusúnak mondott rendkívüli ember megtestesítőjére mindez nem érvényes. „Mozart ugyanis csodagyerek volt, s a csodagyerekeket legalábbis kevesebb rosszindulattal szemléli az őket körülvevő közösség - a felnőttek biztosan -, mint a rendkívüli felnőtteket.” Mozart ráadásul nemcsak csodagyerek volt, Iranern felcseperedve az emberiség vitathatatlan, „abszolút zsenijeinek” egyike lett, miközben bizonyságot tett arról is, ami nagyon kevés emberrel esik meg: milyen az, amikor a különféle tényezők (örökölt képességek, kultúra, neveltetés) „hihetetlen módon egybecsengenek, hogy egyengessék valakinek az útját”. Mozarttal ellentétben ugyanis a Gardner által vizsgált másik három „típusos nagyság” (a Teremtő: Sigmund Freud, az Önmegfigyelő: Virginia Woolf, valamint a Befolyásoló: Mahatma Gandhi) nem volt csodagyerek. Mozart azonban nemcsak zseniális adottságokkal született, de apja révén már egészen apró gyermekkorában belecsöppent a korabeli zene világába, ahol a műfajok, a formák adottak voltak. így ő a pszichológus szerint voltaképpen nem tett mást, mint hogy összegezve a külső és belső adottságokat, csodálatos termékenységgel a legjobb lett kora zeneszerzői között. Szert tett az elérhető legnagyobb fokú mesterségbeli tudásra, Mester lett. Újítóvá azonban - tudjuk meg Gardnertől - nem vált, mi több, „tulajdonképpen nem is nőtt fel soha”. Mester volt viszont - elemzi a mozarti különlegesség dimenzióit Gardner - abban az értelemben is, amenynyiberi „minden Mester a gyermekség és a felnőttség valamiféle kombinációja” volna. Mint Sir Charles Stanford brit zeneszerző megjegyezte: „Ha gyerek vagy, Mozart úgy beszél veled, mint egy gyerek. Nincs muzsika, amely ennél egyszerűbb és gyerekesebb lenne. Ha férfi vagy, csodálkozva veszed észre, hogy a zene, amely gyerekesnek tűnt, teljes mértékben felnőtt és érett.” A korán zseniként megnyilvánuló Mozart 36 éves korában halt meg. Sigmund Freud viszont 40 éves koráig jóformán csak szűkebb körben vált ismertté. Ő Gardnemál a Teremtő típusa. „Freud - mondja a szerző - tudta magáról, hogy intellektuális területen rendkívül tehetséges. Korai levelei és naplói legalábbis azt mutatják, hogy számára nem az volt a kérdés, jut-e valaha valamilyen jelentős eredményre, hanem hogy melyik tudományos vagy gyakorlati tárgykörben teszi majd ezt.” Elsősorban tehát nem arra törekedett, hogy egyszerűen a legkiválóbb legyen a maga szakterületén, hanem új tudományterületet hozott létre: a pszichoanalízist. Mindezt a lehető legnagyobb tudatossággal. A tipikus Teremtő - Gardner értelmezésében - olyan közösségbe születik, amely nincs ugyan közvetlenül a szellemi élet központjában, de nincs is messze tőle, mint Freud esetében Morvaország Bécstől. Mivel új utakat keres, rendkívüli szüksége van barátokra, intellektuális partnerekre, akik hisznek benne, s akikkel megoszthatja gondolatait a hagyományos tudomány sokszor ellenséges közege ellen hadakozva. Freud - mondják - olyan komolyan vette a hadakozást, hogy előszeretettel nevezte magát tábornoknak, míg embereit hadnagyoknak, akik között egy ideig a svájci idegorvos, Carl Gustav Jung volt a „főhadnagy”. Gardner szerint egyébként az is tipikus „teremtői” vonás, hogy egyes kollégáival - például Junggal - a nézetek kialakuló különböző-sége általában a barátság végét is jelentette. „A Teremtők többnyire ritkán érik el, hogy életük és munkájuk egyaránt kiteljesedjék.” Freud a már a régi rómaiak által megfogalmazott „aut libri, aut liberi” (vagyis „vagy a könyvek, vagy a gyerekek”) választásban is Teremtő módjára cselekedett: bár volt egy lánya, a „libri” mellett döntött. Megint egészen más karakter - és sors - az önmegfigyelő archetipikus alakja. Ilyen Gardner szemében az angol írónő, Virginia Woolf, aki nem végzett Oxfordban (úgy, mint az őt nő létére is befogadó Bloomsbury értelmiségi kör férfitagjai), nem szárnyalt szakmai magasságokban (mint Mozart), nem elemezte az emberi lelket olyan mélyen, mint Freud, de mindenkinél élesebben figyelte meg és írta le belső élményeit. Ez nem lehetett könnyű feladat. Súlyos mániás depressziója mellett folyton öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták, s a szexualitása sem volt a szó hétköznapi értelmében normális. Kortársai „hermafrodita”, „biszexuális”, „semlegesnemű” és hasonló kifejezésekkel illették. Kétségtelen, fizikailag nem vonzódott a férfiakhoz, az aktust magát pedig visszataszítónak találta - talán mert fiatal korában mindkét fiú féltestvére részéről szexuális támadások érték. Amikor életében egyszer komoly szerelembe esett, Sackville West írónő volt a szerencsés választott. Mégsem tartotta magát leszbikusnak, vagy ahogyan ő maga mondta, „szapphóistának”. „Woolfnak nem is volt lényege; lényegei voltak” - idéz egy kortársat Gardner. Az írónő az identitások művésze volt. Nem tudta meghatározni a saját szerepét a világban, de őszintén, tisztán és pontosan le tudta írni szerepeit. „Milyen bizarr, hogy ilyen sok énünk van - írta egyszer naplójában. - Milyen elképesztő.” A negyedik típust Gardner a Befolyásolónak nevezi. Tipikus képviselője Mahatma Gandhi, aki nem erővel, nem is tudással, hanem magatartásával, egyszerű gesztusaival tudott hatalmas tömegeket a befolyása alatt tartani. Mindezt anélkül, hogy ez a befolyás - legalábbis ameddig fennmaradt - más emberek ellen irányuljon. Gandhi eltökélten elutasította, hogy akár ő, akár követői fegyvert fogjanak. „A konfliktusokhoz teljesen békésen, erőszakmentesen állt hozzá. Jobbnak tartotta, ha elesik a békés ellenállás harcterén, mint ha győz a fegyverek fölényével. Engedetlenségi mozgalmának létrehozásával radikálisan új politikai megoldást honosított meg” - értékel a szerző. Aki folytatás a 10. oldalon Búcsúzunk egy ifjú szívtől 2000 Fájdalomtól megtört szívvel mondunk búcsút most itt tőled, Tiborkánk. Isten szent igéje mondja: Újvilágra viszlek Téged és megmutatom a Mennyek Országát és benne a Mennyei Atyát. Aranyos Tiborkánk, nyugodj békében és az örök világosság fényeskedjen feletted. óh, Urunk-Megváltónk, kérünk, hogy adj lelki megnyugvást szüleinek, feleségének, az egyetlen Tiborka fiának és rokonainak. Tiborkánk, te mindig velünk leszel és élni fogsz szívünkben. KERESZTANYA és KERESZTAPA EZ A FALU Keresztfiam emlékére Ez a falu már nem a régi Pedig sok szépet mondott; egykoron Fiatal szívek lüktettek benne; gazdagon De az évek elmosták mégis Az ifjú lelkek ide-oda szálltak Az idősebbek nyugovóra vágytak, Mert a vidám napok elmúltak 1 És a fák levelei is lehulltak Óh, csak még egyszer dalolnák A hegyek ormán, hogy Ébredjetek fel! Ifjak, vének egyaránt, Mert vár reátok az ott-élő család És egy iljú most visszatért... Fájdalmas szívvel búcsúztatták! Negyven év, te ifjú szív, Hogyan tudtál itt hagyni? E napon a hegyek is sápadtabbak lettek A harangszó sem ékesítette hangját, Mert a napnak fényes aranya Elsápadt a tokai kopasz felett Még a Tisza folyó is búsan énekelt. Keresztanyud Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) 2000 U.S A. A szerző 57 versében gondol *| vissza hazájára: falura, temp- j£ lomra, húsvétra, karácsony est- •re, barátokra, családra - fiatalságába Amerikából. Az ihletet adó magyarországi és arizonai "idill" harmonikusan lélegzik együtt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" ver- j seskönyvből áramlik. Várjuk a folytatást! Megrendelhető szállítással: KAPRINYÁK GYULÁNÉ 7104 N. 7th Street Phoenix, AZ 85020, USA címen $7.95 USD beküldésével ■ személyi csekken, vagy nemzet- 3 közi pénzesutalványon. j Dr. Simon László, D.C. 7060 Hollywood Blvd., Suite 514 Hollywood, CA 90028 (323) 466-7286 Nyak, derék és hátfájdalmak kezelése * Gépjárműbalesetek * Munkahelyi sérülések * Sportbalesetek Figyelem! A rendelések ideje megváltozott! Új office órák: Hétfő-Szerda-Péntek reggel 8-tól 1/2 1-ig Szeretettel várom régi és új betegeimet! EBEB9 ws w Hípiap D
