Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-01-12 / 2. szám

ÚJ ZSENIELMÉLET A négyféle tálentum Helytelen és pontatlan a nagy emberek rendkivüliségét az ed­dig használt egydimenziójú skálán, például az ehhez túlsá­gosan „primitív” intelligencia­hányadossal mérni - állítja egy új, Rendkívüliek című amerikai lélektani sikerkönyv. Szerzőjének tizenöt éve al­kotott s mostanában egyre szé­lesebb körben emlegetett elmé­lete szerint a rendkívüli embe­rek egyáltalán nem egyformán zseniálisak, hanem legalább négy fő típus szerint azok. Ezek alapmegtestesítői - mondja Howard Gardner bostoni neu­rológus és pszichológus - pél­dául Mozart, Freud, Virginia Woolf és Mahatma Gandhi vol­nának. Manapság elterjedt vélemény szerint az intelligencia valami önállóan létező dolog, amely­nek - szintén gyakran hallani - egyedülálló jelentősége van a modem társadalomban. Eszerint az intelligenciát elsősorban - bár nem kizárólag - örökletes tényezők határozzák meg, és a különleges adottság eléggé közvetlenül megjelenő dolog ahhoz, hogy a pszichológusok mérni tudják. így írja le Howard Gardner a „standard” álláspon­tot, amellyel szemben ő - mint ígéri - most „új álláspontot” közvetít. Olyannyira, hogy ön­magát ezen irányzaton belül egy új tudomány, „az emberi rend­kívüliség tudománya” megala­pítójának látja, illetve láttatja. Az egy ideig a mostanában ide­haza is népszerű Csíkszent­­mihályi Mihály chicagói pszi­chológus munkatársaként dol­gozó Gardner, aki az emberi ki­válóság témakörében már szá­mos könyvet publikált, még azt a szentségtörő kijelentést is megengedi magának, hogy az intelligenciát nem lehet a ma általánosan elfogadott intelli­genciahányadossal (IQ) kifejez­ni. S ha az intelligenciát nem lehet - mondja -, akkor a kivá­lóságot, a rendkívüliséget még kevésbé. A rendkívüli emberek ugyanis, hangsúlyozza, nem egyformák. Gardner mindazo­náltal e sokféleségben mégis­csak felfedezett némi rendszert, így legalább négy zseni­alaptípust feltételez (melyek persze - ismeri el - egymással is kombinálódnak). Ezek: a Mes­ter. a Teremtő, az Önmeg­figyelő, valamint a Befolyásoló. Az első típus, a Mester vagy a „fegyelmezett profi” első számú példája Gardnemél Wolfgang Amadeus Mozart volna. „A felnőttek társadalmát afféle »gyűlölöm és szeretem« viszony fűzi a rendkívüli egyé­niségekhez. Egyrészt nagy becsben tartjuk őket, s hasznot húzunk munkásságukból, más­részt viszont nem mindig szíve­sen ismerjük el teljesítményü­ket, s még ha becsüljük is nagy­ságukat, jólesik kipellengérezni egynémely negatívnak érzett vonásukat” - írja a bostoni pszi­chológus. Mindezt azzal a meg­kötéssel, hogy Wolfgang Amadeus Mozartra, az általa Mester-típusúnak mondott rend­kívüli ember megtestesítőjére mindez nem érvényes. „Mozart ugyanis csodagyerek volt, s a csodagyerekeket legalábbis ke­vesebb rosszindulattal szemléli az őket körülvevő közösség - a felnőttek biztosan -, mint a rendkívüli felnőtteket.” Mozart ráadásul nemcsak csodagyerek volt, Iranern felcseperedve az emberiség vitathatatlan, „ab­szolút zsenijeinek” egyike lett, miközben bizonyságot tett arról is, ami nagyon kevés emberrel esik meg: milyen az, amikor a különféle tényezők (örökölt ké­pességek, kultúra, neveltetés) „hihetetlen módon egybecsen­genek, hogy egyengessék vala­kinek az útját”. Mozarttal el­lentétben ugyanis a Gardner ál­tal vizsgált másik három „típu­sos nagyság” (a Teremtő: Sigmund Freud, az Önmeg­figyelő: Virginia Woolf, vala­mint a Befolyásoló: Mahatma Gandhi) nem volt csodagyerek. Mozart azonban nemcsak zse­niális adottságokkal született, de apja révén már egészen apró gyermekkorában belecsöppent a korabeli zene világába, ahol a műfajok, a formák adottak vol­tak. így ő a pszichológus szerint voltaképpen nem tett mást, mint hogy összegezve a külső és belső adottságokat, csodálatos termékenységgel a legjobb lett kora zeneszerzői között. Szert tett az elérhető legnagyobb fokú mesterségbeli tudásra, Mester lett. Újítóvá azonban - tudjuk meg Gardnertől - nem vált, mi több, „tulajdonképpen nem is nőtt fel soha”. Mester volt vi­szont - elemzi a mozarti külön­legesség dimenzióit Gardner - abban az értelemben is, ameny­­nyiberi „minden Mester a gyer­mekség és a felnőttség valami­féle kombinációja” volna. Mint Sir Charles Stanford brit zeneszerző megjegyezte: „Ha gyerek vagy, Mozart úgy beszél veled, mint egy gyerek. Nincs muzsika, amely ennél egysze­rűbb és gyerekesebb lenne. Ha férfi vagy, csodálkozva veszed észre, hogy a zene, amely gye­rekesnek tűnt, teljes mértékben felnőtt és érett.” A korán zseniként megnyil­vánuló Mozart 36 éves korában halt meg. Sigmund Freud vi­szont 40 éves koráig jóformán csak szűkebb körben vált is­mertté. Ő Gardnemál a Teremtő típusa. „Freud - mondja a szerző - tudta magáról, hogy intellektuális területen rendkí­vül tehetséges. Korai levelei és naplói legalábbis azt mutatják, hogy számára nem az volt a kérdés, jut-e valaha valamilyen jelentős eredményre, hanem hogy melyik tudományos vagy gyakorlati tárgykörben teszi majd ezt.” Elsősorban tehát nem arra törekedett, hogy egyszerűen a legkiválóbb le­gyen a maga szakterületén, ha­nem új tudományterületet ho­zott létre: a pszichoanalízist. Mindezt a lehető legnagyobb tudatossággal. A tipikus Terem­tő - Gardner értelmezésében - olyan közösségbe születik, amely nincs ugyan közvetlenül a szellemi élet központjában, de nincs is messze tőle, mint Freud esetében Morvaország Bécstől. Mivel új utakat keres, rendkí­vüli szüksége van barátokra, intellektuális partnerekre, akik hisznek benne, s akikkel meg­oszthatja gondolatait a hagyo­mányos tudomány sokszor el­lenséges közege ellen hadakoz­va. Freud - mondják - olyan komolyan vette a hadakozást, hogy előszeretettel nevezte ma­gát tábornoknak, míg embereit hadnagyoknak, akik között egy ideig a svájci idegorvos, Carl Gustav Jung volt a „főhad­nagy”. Gardner szerint egyéb­ként az is tipikus „teremtői” vonás, hogy egyes kollégáival - például Junggal - a nézetek ki­alakuló különböző-sége általá­ban a barátság végét is jelen­tette. „A Teremtők többnyire ritkán érik el, hogy életük és munkájuk egyaránt kiteljesed­jék.” Freud a már a régi római­ak által megfogalmazott „aut libri, aut liberi” (vagyis „vagy a könyvek, vagy a gyerekek”) választásban is Teremtő módjá­ra cselekedett: bár volt egy lá­nya, a „libri” mellett döntött. Megint egészen más karakter - és sors - az önmegfigyelő archetipikus alakja. Ilyen Gard­ner szemében az angol írónő, Virginia Woolf, aki nem vég­zett Oxfordban (úgy, mint az őt nő létére is befogadó Blooms­bury értelmiségi kör férfitagjai), nem szárnyalt szakmai magas­ságokban (mint Mozart), nem elemezte az emberi lelket olyan mélyen, mint Freud, de min­denkinél élesebben figyelte meg és írta le belső élményeit. Ez nem lehetett könnyű feladat. Súlyos mániás depressziója mellett folyton öngyilkossági gondolatok foglalkoztatták, s a szexualitása sem volt a szó hét­köznapi értelmében normális. Kortársai „hermafrodita”, „bi­szexuális”, „semlegesnemű” és hasonló kifejezésekkel illették. Kétségtelen, fizikailag nem vonzódott a férfiakhoz, az ak­tust magát pedig visszataszító­nak találta - talán mert fiatal ko­rában mindkét fiú féltestvére részéről szexuális támadások érték. Amikor életében egyszer komoly szerelembe esett, Sack­­ville West írónő volt a szeren­csés választott. Mégsem tartotta magát leszbikusnak, vagy aho­gyan ő maga mondta, „szapphó­­istának”. „Woolfnak nem is volt lé­nyege; lényegei voltak” - idéz egy kortársat Gardner. Az írónő az identitások művésze volt. Nem tudta meghatározni a saját szerepét a világban, de őszintén, tisztán és pontosan le tudta írni szerepeit. „Milyen bizarr, hogy ilyen sok énünk van - írta egy­szer naplójában. - Milyen elké­pesztő.” A negyedik típust Gardner a Befolyásolónak nevezi. Tipikus képviselője Mahatma Gandhi, aki nem erővel, nem is tudással, hanem magatartásával, egysze­rű gesztusaival tudott hatalmas tömegeket a befolyása alatt tar­tani. Mindezt anélkül, hogy ez a befolyás - legalábbis ameddig fennmaradt - más emberek ellen irányuljon. Gandhi eltökélten elutasította, hogy akár ő, akár követői fegyvert fogjanak. „A konfliktusokhoz teljesen béké­sen, erőszakmentesen állt hoz­zá. Jobbnak tartotta, ha elesik a békés ellenállás harcterén, mint ha győz a fegyverek fölényével. Engedetlenségi mozgalmának létrehozásával radikálisan új politikai megoldást honosított meg” - értékel a szerző. Aki folytatás a 10. oldalon Búcsúzunk egy ifjú szívtől 2000 Fájdalomtól megtört szívvel mondunk búcsút most itt tőled, Tiborkánk. Isten szent igéje mondja: Újvilágra viszlek Téged és megmuta­tom a Mennyek Országát és benne a Mennyei Atyát. Aranyos Tiborkánk, nyugodj békében és az örök világosság fényeskedjen feletted. óh, Urunk-Megváltónk, kérünk, hogy adj lelki megnyugvást szüleinek, feleségének, az egyetlen Tiborka fiának és rokonainak. Tiborkánk, te mindig velünk leszel és élni fogsz szívünkben. KERESZTANYA és KERESZTAPA EZ A FALU Keresztfiam emlékére Ez a falu már nem a régi Pedig sok szépet mondott; egykoron Fiatal szívek lüktettek benne; gazdagon De az évek elmosták mégis Az ifjú lelkek ide-oda szálltak Az idősebbek nyugovóra vágytak, Mert a vidám napok elmúltak 1 És a fák levelei is lehulltak Óh, csak még egyszer dalolnák A hegyek ormán, hogy Ébredjetek fel! Ifjak, vének egyaránt, Mert vár reátok az ott-élő család És egy iljú most visszatért... Fájdalmas szívvel búcsúztatták! Negyven év, te ifjú szív, Hogyan tudtál itt hagyni? E napon a hegyek is sápadtabbak lettek A harangszó sem ékesítette hangját, Mert a napnak fényes aranya Elsápadt a tokai kopasz felett Még a Tisza folyó is búsan énekelt. Keresztanyud Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) 2000 U.S A. A szerző 57 versében gondol *| vissza hazájára: falura, temp- j£ lomra, húsvétra, karácsony est- •­­re, barátokra, családra - fiatal­ságába Amerikából. Az ihletet adó magyarországi és arizonai "idill" harmonikusan lélegzik együtt a szép sorokban, ami ebből az "első kötetes" ver- j seskönyvből áramlik. Várjuk a folytatást! Megrendelhető szállítással: KAPRINYÁK GYULÁNÉ 7104 N. 7th Street Phoenix, AZ 85020, USA címen $7.95 USD beküldésével ■ személyi csekken, vagy nemzet- 3 közi pénzesutalványon. j Dr. Simon László, D.C. 7060 Hollywood Blvd., Suite 514 Hollywood, CA 90028 (323) 466-7286 Nyak, derék és hátfájdalmak kezelése * Gépjárműbalesetek * Munkahelyi sérülések * Sportbalesetek Figyelem! A rendelések ideje megváltozott! Új office órák: Hétfő-Szerda-Péntek reggel 8-tól 1/2 1-ig Szeretettel várom régi és új betegeimet! EBEB9 ws w Hípiap D

Next

/
Thumbnails
Contents