Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-08-10 / 30. szám

Jancsó Zsuzsa Hazai képeslapok 2001 3. Thermal Hotel, Budapest Margitsziget (Folytatás az elmúlt hétről) "Száll a madár ágról-ágra / Száll a vendég kádról-kádra..." Ezek a fürdők és kezelések rendkívül érdekesek és kel­lemesek voltak. Ilyesmivel eddig még sohasem kényeztettük magunkat, azt hittük, 'hogy ez csak a színészeknek és sporto­lóknak szükséges, akiknek mindig formában kell maradni. Gyulát különösen nehéz volt rábeszélni, hogy jelentkezzen az első masszázsra, de a következőkben már ő Figyelmeztetett engem, hogy el ne mulasszuk az appointmentet. A folyosó végén ragyogóan tiszta váróteremben fehér fürdőköpenyes férfiak és nők várakoztak a kényelmes fotelek­ben. A naponta friss köpenyeket természetesen a hotel szolgáltatja, és csak első nap érzi kissé furcsán magát bennük az újdonsült fürdővendég. A férfiak és nők kezelése külön helyiségekben történik. Egy-egy adott pillanatban öt-hat masszőr és más terapeuta is várja a vendégeket, akik heti "bérlettel", előre beütemezett programmal jönnek. Van, aki komolyabb kezelést igényel, iszapfürdőt, súlyfürdőt, stb. Vendég és alkalmazott hamar egymásra találnak, az első alkalom után rendszerint ugyanahhoz kérik magukat a vendégek, valószínűleg mind elsőrendű munkát végeznek. Mi is hamar beleszoktunk a rendszerbe, Gyula egy Béluská­­hoz, én meg egy Évához jártam hagyományos masszírozásra, Mónikához és Zsuzsihoz a vízsugárral történő masszázsra, és Lujzika készítette a frissítő hatású szénsavas pezsgőfürdőt min­den második nap a részünkre. A hét végére már mindegyikük családi életét jól ismertük, és ők is tudták rólunk, hogy a második kisunokánkat várjuk. Azt sem mulasztották el meg­jegyezni, hogy "ahhoz képest" feltűnően jól tartjuk magunkat... Egyébként hihetetlenül jól éreztük magunkat a Thermalban az első perctől fogva, semmi jetlag, a kezelések a fizikai és szellemi fáradtságra egyaránt áldásos, lazító hatással voltak. Engem persze leginkább az uszoda érdekelt, amely - mint mondták az első napon - reggel hétkor nyit. Addig is besétál­tam, csak úgy ruhástul, fejemre nejlonsapkát húzva, mert azt ki­kötötték, hogy kötelező (mint utóbb kiderült, a lábára kell húz­nia annak, aki cipőstül megy be...). Másnap reggel pontban hét órakor a medencében voltam, alig két-három koránkelő társasá­gában, és legalább egy órát úsztam. Ki voltam már éhezve az úszásra, az utazást megelőző hetekben annyira el voltunk foglal­va, hogy már el is felejtettem, milyen érzés a víz simogató hűvöse az ember bőrén. Itt ugyan hűvösről szó sem volt, a medence bejáratánál elhelyezett nagy vízhőmérő hol 30, hol 32-34 Celsius fokot mutatott, vagyis kellemesen meleget. De az úszás csodála­tos volt, és utána, mintha kicseréltek volna, olyan friss és üde lettem. És éhes is, úgyhogy igazán jól esett a bőséges és válasz­tékos, finom reggeli. | Miután megvittem a hírét, hogy milyen jó a víz, délután férj— i uram is velem jött. Harmadnapra már teljesen rendszeres me­netrendet alakítottunk ki. Reggel héttől nyolcig úszás, nyolctól kilencig masszázs és kádfürdők, azután reggeli szép komótosan, mindent végigkóstolva, és a napilapok böngészése. Ottlétünk alatt délelőttre soha nem is csináltunk más programot, így igazán pihentető nyaralást élvezhettünk. Árvay Máriával először a szálloda halijában találkoztam, ide­genvezetőnek tűnt, aki 4-5 fős külföldi csoportnak mutogatta az intézmény nevezetességeit. Felfigyeltem magas, elegáns alakjára, energikus mozgására, élénk tekintetére. Látszott rajta, hogy ő "valaki". Később viszontláttam a fürdő fogadópultja mögött, az építőmunkásokkal beszélgetve, vendégeket kalauzolva, sőt: azon a reggelen, amikor megnyíltak a felújított gyógy-medencék, söp­rűvel a kezében tisztogatta-szépítgette a csempével borított pad­lót. Mindenütt ott volt, ahol valami történt, ahol szükség volt rá. Ha a gyógyfürdőt luxushajóhoz hasonlítjuk, hát biztosan ő volt ott a kapitány... Ki lehet ez az asszony, aki vezető egyéniségnek tűnik, mégsem átall söprűt ragadni, ha a fürdő érdeke úgy kívánja? A vízből kilépve megszólítottam, és feltettem neki az éppen aktuális kérdést: hány fokosak tulajdonképpen a medencék? Az uszodában 30 Celsius fokot mutatott a hőmérő, de volt olyan nap, amikor 34-ig is felment. A gyógy-medencék még melegebb­nek tűntek. Bemutatkoztam, és elmondtam, hogy újságíró vagyok. Nem tévedtem: kiderült, hogy Mária a SPA Director, és szívesen vála­szol a kérdéseimre. A víz hőmérsékletével kapcsolatban megtud­tam tőle, hogy a termálvíz 69-72 fokosán jön a földből, és hűteni (!) kell, hogy fürdésre alkalmas legyen. Az uszodához csatlako­zik a férfiak és nők számára különválasztott szauna és aroma­­terápia, az újonnan megnyílt részben vannak a súlyfürdők és egyéb ülőfürdők. Másnapra interjút beszéltünk meg, amelyre azonban nem Mária jött el, így róla nem is készült kép. Másnap reggel Laczkó-Bérdy Ildikó gazdasági igazgató vitt körbe a szállodában, különös tekintettel a kilencedik emeleten épülő luxus-lakosztályokra, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a Duna mindkét partjára és magára a zöldelő Szigetre. Ekkor már kissé esősre fordult az idő, úgyhogy a panoráma kép (amelyet előző számunkban közöltünk) nem adja vissza a látvány teljes pompáját, de talán segít valami fogalmat alkotni róla. (FOLYTATJUK) □ Raoul Wallenbergre emlékeztek (MTI) Raoul Wallenbergre emlékezett pénteken a nevét viselő egyesület a második vi­lágháborúban rejtélyesen eltűnt svéd diplomata szobránál Buda­pesten, a Szilágyi Erzsébet fa­sorban. Wallenberg budapesti svéd diplomataként magyaror­szági zsidók ezreinek életét mentette meg a második világ­háborúban. Az ünnepségen - a diplomata születésének 89. év­fordulója alkalmából - a meg­emlékezés virágait helyezte el a Raoul Wallenberg Egyesület, a svéd, az amerikai és az orosz nagykövetség, a fővárosi önkor­mányzat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, vala­mint tisztelgő magánszemélyek.- A magyar történelem vész­korszakára emlékezünk ma. Azokra a felejthetetlenül ke­gyetlen, embertelen napokra, amelyeken sok százezer honfitár­sunkat gettóba zárták, munka­­szolgálatra sorozták, marhava­gonokban vagy gyalog megsemmisítő táborokba küld­ték. Magyarok a magyarokat - mondta Kollát Pál, a XIII. kerü­leti önkormányzat képviselője, a Munkáspárt alelnöke. Bognár László MIÉP-alelnök a Ferenc­városi Torna Club eladásával kapcsolatban tett nyilatkozatára utalva Kollát rámutatott: a mai magyar demokráciában sajnos vannak vészjósló jelek. „Már nemcsak néhány idős, talán beteg ember zsidózik, hanem van olyan politikai, parlamenti párt is, amely ezt felvállalja.” Hozzátette: szerintük minden humanista be­állítottságú ember jóérzését sér­tette a MIÉP alelnökének nyilat­kozata. Huff Endre Béla elmondta: egyesületük - amely a svéd dip­lomata emlékének ápolását és te­vékenységének szellemében a ki­rekesztés és rasszizmus H'eni fellépést tekinti feladatának - úgy látja, hogy Raoul Wallen­berg életének és tevékenységé­nek kutatása kezd háttérbe szo­rulni. Mivel véleményük szerint még mindig igen sok kérdés ma­radt feltáratlanul, a Raoul Wal­lenberg Alapítvánnyal közösen kezdeményezik a kutatások né­hány új irányának megindítását. ************** Nem fenékig tejfel 3. Hollywood és közvetlen környéke a színhelye nevezetes gyil­kosságoknak is. Bár San Diego-megye határai a filmfővárostól délre esnek, mégis a Rancho Santa Fében elkövetett tömeges öngyilkosság joggal kelthetett érdeklődést az egész világon. Itt állott az a magános villa, ahol 1997. március 26-án harmincki­lenc, már jelentősen oszlásnak indult hullát találtak. Mindegyik lila lepellel letakarva. A dátum fontos, mert kevéssel korábban a Hale-Bopp-nak nevezett üstökös volt földközelben. Mint ki­derült, a magános házban szinte szerzetesi körülmények között élt egy csoport ember, mindannyian bizarr vallásos kultusz tag­jai. Valaki bemagyarázta nekik, hogy az üstökös csóvájában egy földönkívüli eredetű űrhajó várakozik, (!) hogy őket az Örök Hazába szállítsa. Vagyis ez lett volna a Mennyország Kapuja és ezt a nevet büszkén tartotta magáénak a csoport. Mérget vettek be és letakarták magukat valami rituális lepellel. Egyikük sem élt a felfedezéskor és így senki sem tudta megmagyarázni: miért kellett meghalniuk, hogy egy fizikai valóságban létező űrhajó el­szállíthassa őket? Nem gondoltak rá, hogy lélek-utasokat nem lehet szállítani? Az egész elképzelés és a kultusz bizarr alap­­gondolata mindenesetre igen jellemző az itt keringő hisztérikus elképzelésekre. Freddie Prinze fiatal komikus volt (ez mindenképpen jobban illett rá, mint a "színész" elnevezés), aki a Chico and the Man tv-sorozatban játszott. Zsenge kornak nevezhető huszonkét éves volt, amikor pisztolyával önkezével vetett véget az életének. A tragikus eset mindenkit megrázott, mert úgy látszott, Prinze "hispanic" létére beférkőzött a széles tömegek szívébe. Art Lirikletter neve ismerős volt országszerte, ő szedte ösz­­sze az "aranyszájú" gyermekeket, akiket azután televíziós prog­ramjában vitt a nyilvánosság elé. Linkletter, megöregedve ugyan, de ma is él. Leánya harminckét évvel ezelőtt kiugrott egy hollywoodi toronyház hatodik emeletének egyik ablakából. Mondogatták abban az időben, hogy az LSD nevű szintetikus kábítószer rabja volt. Ezen a ponton azután elmosódik a határ a gyilkosság-öngyil­kosság és véletlen szerencsétlenség között. Vajon Marilyn Monroe, az egykor olyan tündöklő sztár, kiemelkedő pozícióban lévő politikusok barátja 1962-ben gyilkosság áldozata lett-e, ön­­gyilkosságot követett-e el, vagy véletlen szerencsétlenség áldoza­ta lett? Szervezetében mindenesetre legalább ötven Nembutal­­tabletta méreg volt. Itt azután átsiklunk a filmfőváros különc, hisztérikus és minden­hez kellő anyagi jóléttel rendelkező népségének sors-alakulásába. A természetes vagy mesterséges, gyilkos kémiai szerek itt azután szedik áldozataikat. John Belushi fiatal színész karrierje kezdetén volt, amikor 1982-ben az egyik neves szálloda bungalójában holtan találták. A boncolás megállapította tiltott kábítószer túladago­lását. A Sunset Boulevardon lévő Chateau Marmont Hotel kü­lönben is nevezetes hely. Mindenekelőtt átlagon felül jópénzű­nek kell lennie valakinek ahhoz, hogy itt lakosztályt bérelhessen. Elizabeth Taylor 1965-ben ide hozta Montgomery Clift színészt véres autóbaleset után. Natalie Wood itt találkozott először James Dean-nel. Paul Newman itt ismerte meg későbbi feleségét, Joanne Woodward-ot. Valakit érdekelne a korábbi szállóvendégek név­sora: Greata Garbo, Jean Harlow, Boris Karloff, Marilyn Mon­roe, a Beatles énekcsoport tagjai közül többen. Ez azután vér­beli és nyugodtan hírhedtnek mondható színhely. Lenny Bruce híres komikus és konferanszié szerette az ő ko­rában túlzásnak hitt viselkedést. Amikor előadott, nem volt vá­logatós a szavakban, mindig a legtrágárabb nyelvezetet használ­ta. (Fűzzük hozzá, hogy neki lett igaza?) Többször letar­tóztatták, amin ő csak nevetett. Lakásának fürdőszobájában a túladagolt kábítószer azután véget vetett a kalandos életnek 1966-ban. Hollywood szívében van a The Viper Room nevű hírhedt mulató, amelyet korában más sztár-próbálkozások után 1993- ban az ugyancsak ifjú River Phoenix tett nevezetessé. Amikor azon a nevezetes éjszakán a Nikko Hoteltől ideért, hányási ro­hamok vettek erőt rajta, majd a nightclub előtt összeesett. Mire a Cedars-Sinai kórházba vitték, halott volt. Egyik hajnalban Hollywood kevésbé ismert mellékutcáján a járdán eszméletlenül találták MacKenzie Phillips fiatal színész­nőt. Őt sikerrel visszahozták az életbe, majd későbbi elvonó kú­rákon a jelek szerint meggyógyították. Ó talán az egyetlen a ritka kivételek közül. Manapság az ugyancsak fiatal és igen tehetséges Robert Downey Jr. nevű, filmeken és televízióban szereplő színész hívta fel ismételten magára a figyelmet újsághírekkel és a televízióban első helyen közölt bejelentésekkel. Downey ismételten rendőr­kézre került, ebben nyilvánvalóan pechje volt. De lehet, hogy sorsának ilyen alakulása végül is életmentő lesz. A bíró általá­ban elnézően és javító célzattal kezelte az ügyeit. Vannak azután szomorú események, amelyek távol vannak az úgynevezett határesetektől. Marvin Gaye fiatal színész volt, jel­legzetesen léha és könnyelmű. Apja, aki korábban pünkösdista lelkész volt, a többször jogos fenyítés mellett egyszer túl lépett a határon: szóváltás után agyonlőtte a fiát. Ne felejtsük azután, hogy Hollywood szomszédságában volt az ugyancsak világhírre szert tett Hillside Strangler otthona. Nem is beszélve azután az O.J. Simpson kettős gyilkosság párat­lan és felháborító kimenetelű esetéről. A szomorú szemle után azonban mégis levonhatunk némi ta­nulságot: ki-ki a maga felfogása, értelmezése szerint. j Hfagyar Ifirlap H l

Next

/
Thumbnails
Contents