Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)
2001-02-02 / 5. szám
A Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsának Közleménye A 2000. év a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) életében egy olyan fordulópontot jelentett, amely talán sokakban kétséget támaszt a szervezet jövőjével kapcsolatban. Sajnos, korunk nagy vívmánya az Internet, és ezen belül az e-mail-ezés még tovább nehezítette a helyzetet, mert sok téves, néha szándékosan elferdített hír látott napvilágot. Ezért, mivel nagyon sok érdeklődő nem lát tisztán, megpróbálunk hű képet adni arról, hol is tart ma az MVSZ, és azon belül az Amerikai Országos Tanács. Rövid történelem 1928. március 25-én a New York-i Kossuth-szobor felavatására több száz magyarországi zarándok érkezett Amerikába. Látva az ottani magyarok áldozatos hazafiságát, elhatározták, hogy megalakítják a szétszóródottakat összegyűjtő Magyarok Világszövetségét. Ez az elgondolás akkor nem valósult meg, de a kormány támogatásával létrejött a Magyarok Világkongresszusa Állandó Szervezeti Irodája. Ez már 1929-ben megszervezte az első Világkongresszust. A Világszövetség formális megalakítására csak a második Világkongresszus alkalmával, 1938-ban került sor. Perényi Zsigmond elnök mellett József királyi herceg, Teleki Pál, Esterházy Móric és mások bábáskodtak az MVSZ megalapításánál. Sok amerikai magyar egyesület mellett ott voltak az európai magyar szervezetek, sőt a Kairói Magyar Egyesület is. Összesen 25 országból 670 küldött jött össze. A II. Világháború alatt az MVSZ egyesületeinek egymással való kapcsolata megszűnt, de 1945 után Nagy Ferenc, későbbi miniszterelnök, vezetésével a Szövetség újra megalakult, és olyan nagynevű elnökségi tagjai voltak, mint Kodály Zoltán és Illyés Gyula. Ez a helyzet csak egy pár évig tartott, de később a Kádár-rendszer újra felelevenítette az MVSZ-t részint az emigráció megnyerése, részint pedig annak a fellazítása céljából. Bodnár József kisgazda politikus, majd később Randé Jenő elnöksége alatt kiadták a Magyar Hírek című "hazacsalogató" képes folyóiratot. Az emigráció azonban határozottan elzárkózott az akkori Világszövetségtől. A Magyarok Világszövetségének újjáalakulása A rendszerváltás után 1991- ben újra kormányzati támogatással kezdtek hozzá, hogy új életet leheljenek a Világszövetségbe. Ez 1992. augusztus 20- ra érett be, amikor Antall József javaslatára Csoóri Sándor költőt választották meg elnöknek. Sajnos, már az újraalakulásnál olyan szervezési hibák történtek, amelyek később súlyos következményeket vontak maguk után: 1. A szétszóródott magyarság felkarolása helyett az egész 15 milliós nemzetet kívánták egyetlen szervezetbe összehozni, három régióra és országonkénti tanácsokra bontva. Ez olyan helyeken, mint Anglia vagy Svédország jól működött, mert ott volt már egy eredményes magyar csúcsszervezet. Másutt azonban, mint pl. az Egyesült Államokban, ahol a volt magyar csúcsszerv köztudomásúlag szétszakadt, állandó súrlódások forrásává vált, azért is, mert egyesek politikai vitákat kavartak a Tanácson belül. 2. Félve az erős főtitkártól, mint Komlós Attila vagy Kincses Előd, az elnökre ruháztak minden feladatot. Csoóri Sándor, maga is érezve szervezői képességeinek limitáltságát, sajnos olyan tanácsadókkal vette magát körül, mint Timkó Iván vagy Kiss Mária, akik képtelenek voltak megnyerni a tagok támogatását. Ennek az lett a következménye, hogy gyors egymásutánban négy főtitkár vált meg a Szövetségtől. Nem kívánjuk tovább boncolgatni a problémákat, hiszen a cél az, hogy ismét létrejöjjön az MVSZ egysége. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 2000. májusi budapesti küldöttgyűlés Patrubány Miklóst választotta meg elnöknek, aminek következtében 12 elnökségi tag "felfüggesztette" tevékenységét. Ezt az "önfelfüggesztést" később a decemberi küldöttgyűlés törvényellenesnek nyilvánította, és ezen a küldöttgyűlésen megindult az erjedés folyamata. Csak az MVSZ tagságán és vezetőségén múlik, hogy ez a folyamat folytatódjék. Sajnos, a Magyar Országgyűlés a következő két év költségvetéséből törölte az MVSZ támogatását. Ez rossz is, meg jó is. Rossz, mert komoly működési zavarokat okoz az MVSZ életében, jó pedig azért, mert végre anyagilag is függetleníti a Szövetség önmagát. Az MVSZ nyitott kell legyen, és nyitott kell maradjon minden magyar számára. Á 2000-es év problémái előbb-utóbb a történelem süllyesztőjébe kell kerüljenek. Az Amerikai Tanács helyzete A júniusi küldöttgyűlés amerikai delegációjának megválasztása során szabálytalánságok történtek, aminek következtében a Tanács Hilberth Tamás elnök és Beke Imre társelnök MVSZ- tagságát több évre felfüggesztette. Erről Patrubány Miklós elnök a következőket jelentette az Amerikai Tanács tagjaihoz intézett nyílt levelében: "Az MVSZ Elnökségének határozott rendelkezése alapján az Egyesült Államokban, három magas rangú MVSZ felügyelő jelenlétében, az Amerikai Országos Tanács 2000. május 6-án megismételte a küldöttválasztást... Ezt a küldöttséget május 25-én az MVSZ küldöttgyűlése igazolta. Az ekkor megválasztott listán Dr. Hilberth Tamás a 46—ik helyen végzett, és így sem küldött, sem pótküldött státust 2015 - a CIA előrejelzése Pénzben is, válságokban is gazdag lesz a világ Ha tudni akarjuk, mi lesz velünk tizenöt év múlva, jobb, ha tenyéijóshoz fordulunk. Ha viszont arra vagyunk kíváncsiak, mi történik a világban 2015 tájékán, célszerűbb szakértők segítségét kérni. Ezt tette a CIA is, amely az így kapott jóslatot még az amerikai elnöknek is elküldte. Izgalmas jövő vár ránk, de nem feltétlenül szívderítő. Ted Koppel az ABC TV „Nightline” című műsorában két napon át részletesen foglalkozott ezzel a jelentéssel. A világ tele van bizonytalansággal, ám néhány dolgot - sajnos vagy szerencsére - már most tudni lehet. íme egy bizonyosság: most 6,1 milliárd ember él a Földön, de tizenöt év múlva jóval többen, 7,2 milliárdan leszünk. A növekedés 95 százaléka a fejlődő országokban várható, elsősorban a nagyvárosokban. Ahol a politikai rendszer törékeny, a lakossággyarapodás a városiasodással együtt instabilitáshoz vezet. S ez még nem minden. A fejlett államokban az emberek egyre tovább élnek, de a születések száma csökken, a lakosság tehát elöregedik. Az egészségügyi és a nyugdíjrendszerre mindez hatalmas terheket ró. A másik véglet Afrika, ahol néhány országban - a magas születési arány ellenére - az AIDS teijedése a lakosság csökkenéséhez vezet. Bár a világon mind többen élünk, az élelmiszer-termelés egyelőre bírja az iramot. Ez persze nem jelenti azt, hogy a szegénység, a politikai instabilitás és az igazságtalan elosztás miatt nem lesz élűnség; a fekete-afrikai országokban 2015-re húsz százalékkal emelkedik a súlyosan alultápláltak száma. Az édesvízhiány addigra már a Föld lakosságának közel a felét érinti, több mint hárommilliárd embert. A kevés ivóvíz komoly kihívás elé állítja a kormányokat a Közel-1 Keleten, Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában - írja előrejelzésében a CIA egyik kutatóközpontja, a Nemzeti Hírszerző Tanács. A Globális Tendenciák 2015- re című dokumentum, amelyet szakértők sokasága állított össze, minden téren gyors változásokat ígér. Ami például a tudományokat illeti, az információs technológia elterjedése és a biotechnológia fejlődése az egész világra kihat. Ám az információs technológia - amelyet máris a legfontosabb átalakulásnak tartanak a XVIII. századi ipari forradalom óta - nemcsak a Jókat” segíti. A terroristák, a fegyver- és kábítószer-kereskedők ugyanúgy kihasználják a gyors információáramlást, és az informatizált világban még hatékonyabban űzik illegális tevékenységüket. Jó hír: a világgazdaság viszszatér a hatvanas-hetvenes évek erőteljes növekedéséhez. A leggyorsabban a „feltörekvő piaE AMERIKAI tfagyar Hírlap nem nyert el. Dr. Hilberth Tamás eredetileg elfogadta az MVSZ Elnökségének döntését, utólag azonban szembefordult vele. Az MVSZ Elnökségének e fontos döntésével való szembeszegülésével elkerülhetetlenné tette a számonkérést... Az MVSZ Elnöksége nem ismerhet el jogszerűen egyetlen olyan testületi eseményt sem, amelyet... tudta és beleegyezése nélkül hívtak össze. Ekkép a Dr. Hilberth Tamás által összehívott közgyűlést sem." Mi lehet a megoldás? Azok, akik hittek abban, hogy a Világszövetség eszméje fontos értéke a nyugati magyarságnak és a világ össz-magyarságának, most komoly dilemma előtt állnak: segítsük-e megmenteni a Szövetséget, vagy a nehézségek elől megfutamodva hagyjuk ott? Akik a megmentés mellett döntenek, most el kell hogy érjék, hogy egy új, friss vezetőség kezébe tegyék a szervezet irányítását. Erre a márciusi amerikai közgyűlés ad lehetőséget. Mi, akik ebben a küzdelemben sajnos kudarcokat is megértünk, szíwel-lélekkel támogatni fogjuk az erre vállalkozókat. Jöjjenek az amerikai magyarok minél nagyobb számban a közgyűlésre, amely március 24-25-én lesz megtartva a Lindeni Klubban (New Yersey). Most az össz-magyarság érdekeit lehet csak szem előtt tartani. Kennedy elnökkel mi is elmondhatjuk: Nem az a kérdés, hogy mit kapunk a hazától, hanem az, hogy mi mit adhatunk neki! Menczel József, Texas Micheller Attila, New Jersey Papp László, Connecticut Túri Ferenc, California. cok” - főként Kína és India - fejlődnek majd, de számos fejletlenebb ország is jó eredményeket ér el. A sok nyertes mellett persze ott lesznek a vesztesek is, és az információs forradalom csak láthatóbbá teszi a szegénységet. A harmadik évezred gazdaságának dinamizmusát a szakemberek több tényezővel magyarázzák. A növekvő - ma kétmilliárdnyi - középosztály mind többre vágyik, teijed a demokrácia, szabadon áramlik az információ, tehát egyre nagyobb az igény a magasabb életszínvonalra. Az információs technológia mind szélesebb körű alkalmazása ugyancsak jótékony hatású, növeli a hatékonyságot és a nyereséget, főként az Egyesült Államokban. (Az új technológiák kihasználásához megfelelő háttérre is szükség van: magas iskolai végzettségre, fejlett infrastruktúrára, újfajta szabályozásra.) A gazdasági növekedést segíti még a gyorsan terjeszkedő magánszektor a feltörekvő piacokon, valamint a liberalizáció és a privatizáció Európában és Japánban. Aki viszont lemarad, egyre súlyosabb gazdasági stagnálással, politikai instabilitással és kulturális elidegenedéssel kénytelen szembenézni. A globális fellendülésből kimaradó országokban és térségekben előretörnek a politikai, ideológiai és vallási szélsőségek, s velük az erőszak. Ez arra kényszeríti az Egyesült Államokat és más fejlett országokat, hogy „régi típusú” kihívásokkal nézzenek szembe, miközben - saját házuk táján - igyekeznek alkalmazkodni az „új típusú” technológiák következményeihez. A következő másfél évtizedben az államok továbbra is fontos szereplők lesznek a világszínpadon, de a kormányok mindinkább elveszítik az ellenőrzést az információk, a technológiák, a bevándorlók, a betegségek, a fegyverek és a pénzügyi műveletek szabad áramlása felett. A nem állami szereplők (a vállalatoktól a nem kormányzati szervezetekig) egyre fontosabb szerepet játszanak országos és nemzetközi szinten. A fejlett országok közötti háború kockázata csekély marad, ami korántsem jelenti azt, hogy a Föld válságmentes övezetté válik. Éppen ellenkezőleg: a kisebb, belső felkelésektől egészen az államok közötti, regionális háborúkig minden szerepel majd az „étlapon”. A konfliktusveszély megnő Ázsiában (Kína és Tajvan vagy India és Pakisztán között), valamint a Közel- Keleten. A válságok ráadásul mind véresebbekké válnak a tömegpusztító fegyverek elérhetősége és az egyre modernebb rakétakilövő rendszerek elteijedése miatt. A világ vezető hatalmának szerepét változatlanul az Egyesült Államok tölti be; az USA gazdasági, technológiai, katonai és diplomáciai befolyásával egyetlen ország vagy nemzetközi szervezet sem vetekedhet. Az amerikai gazdasági döntéseknek (még ha belső használatra szólnak is, mint például a kamatlábak változtatása) jelentős a globális hatásuk, hiszen 2015-re a világpiac is egybefüggött), szorosabban összekapcsolódó lesz. Néhány - szövetséges és ellenlábas - állam olykor megelégeli az „amerikai hegemóniát”. Noha ez nem vezet tartós, széles támogatottságú Amerika-ellenes koalíciókhoz, bizonyos kérdésekben kialakulhatnak taktikai szövetségek, és egyes országok nagyobb szerepet követelhetnek nemzetközi politikai vagy gazdasági intézményekben. A világszínpadon az Egyesült Államok fő vetélytársai lehetnek: az országok közül Kína, India, Oroszország, Mexikó és Brazília, a regionális intézmények közül az Európai Unió, ezenkívül több, növekvő befolyású multinacionális cég és nonprofit szervezet. Ennyit a többé-kevésbé biztos fejleményekről. Bár a szakértők azt még meg tudják mondani, mire lehet számítani az elkövetkező tíz-tizenöt évben egyes területeken vagy egyes országokban, azt csak a legvakmerőbbek próbálják megjósolni, hogy mindennek mi lesz a végeredménye. Az igazi kérdés ugyanis az, miként hatnak egymásra a különféle történések, és mi következik akkor, ha váratlan események „zavatják meg” a dolgok menetét. A világtörténelmet előre megírni: reménytelen vállalkozás. A CIA mindenesetre nem akart felkészületlennek látszani, ezért - több tucat kormányzati és nem kormányzati szakértő segítségét kérve - négyféle forgatókönyvet dolgozott ki a következő másfél évtizedre. Az első kettőben a globalizáció kedvező, illetve kedvezőtlen hatásait elemezte, a (folytatás a 10. oldalon) 2001. február 2.
