Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-11-09 / 43. szám

Hitújítás, jogfosztottság, templomépítés A Deák-téri templom története MAGYAR KÖZPONT omo AKRONBAN oaso 2625 COPLEY RD., AKRON, OHIO 44321 Telefon: Napközben 1-330-666-9777 - este 1-330-666-4600 Egészséges, idős magyar honfitársaink számára: Magánszobák, lakóegységek családi házak, bebútorozva, vagy saját bútoraival; élelmezéssel, vagy anélkül. Mindenki számára megengedhető méltányos árak! Rövid, tartós, vagy végleges betegség esetén soron kívüli elhelyezés a központ területén lévő LÓRÁNTFFY OTTHONBAN **** A LÓRÁNTFFY OTTHON elfogad WELFARE-t és MEDICARE-t is! SZOLGÁLTATÁSOK: • Római katolikus és refor- • Kis autóbusz szolgálat: mátus egyházi szolgálat, bevásárlás, bank, stb. 24 órán keresztül. # Magyar könyvtár, magyar • Református templom és újságok, ökumenikus kápolna a # Xöbb mint ezer ma központ területen. fi,m vide^kazettán • Magyarul beszélő személy- , Magyar rádióprograin. zetf * , • Zenei események, kirán-• Ma»'ar orvosok dulások, társasjátékok. • Gyógytorna • Fodrász cs borbély Az alábbi cfmen és telefonszámokon érdeklődhet: Lorantffy Care Center Telefon: 330-666-2631 2631 Copley Rd. 330-666-2611 Akron, Ohio 44321 330-666-1313 Fax: 1- 330-666-2637 ISTEN FEGYVEREI Az 1517-ben megindult hit­újítás Magyarországon, így Bu­dán és Pesten is hamar vissz­hangra lelt. Később azonban sem a török hódítás, sem a Habsburg­­hatalom nem kedvezett a protes­tantizmusnak. 1703-ban I. Lipót császár és király törvénybe ik­tatta, hogy a két település terüle­tén sem evangélikusok, sem re­formátusok nem szerezhetnek polgárjogot. Jóllehet sokan, elsősorban kereskedők, mégis beköltöztek a XVIII. Század fo­lyamán, templomépítésre sokáig nem is gondolhattak. Majd egy évszázadnak kellett eltelnie, hogy a helyzet megvál­tozzon. 1781-ben, II. József tü­relmi rendelete után már nyilvá­nos istentiszteleteket is lehetett tartani. Kezdetben egy átalakított lakás adott helyet az evangélikus gyülekezetnek a Kalap és a Lipót utca találkozásánál álló házban. A „Pléhkalaphoz” címzett épület terme azonban szűk is volt, rút is volt, ráadásul orgona híján csak a Belvárosi Plébániától kölcsönka­pott ütött-kopott harmóniumon kísérhették az éneket. A méltat­lan helyzet miatt Molnár János lelkész és hívei ismételten kértek telket templom és iskola számára a Helytartótanácstól. Lett volna alkalmas hely is, az Invalidus­ház (ma Városháza) sarkán, ám a város hosszasan vitatta tulaj­donjogát. Végül 1792-ben, Co­burg herceg közbelépésére Pest tanácsurai azzal a feltétellel en­gedélyezték a földdarab ingyenes átadását, hogy azon a lutheránu­sok rövid időn belül templomot építenek. Telek immáron volt, Krausz János felvidéki építőmester sze­mélyében hamarosan akadt ter­vező is, de hiányzott a legfonto­sabb: a pénz. Ennek előterem­tését, a gyűjtés megszervezését két főrangú hölgy, Beleznay Miklósné Podmaniczky Anna és gróf Teleki József özvegye vál­lalták magukra. Működésük tel­jes sikerrel járt. A korban meglehetősen szokatlan módon Esztergom katolikus érsekét is adakozásra bírták: a hercegprí­más tízezer téglával járult hozzá az evangélikus istenháza meg­építéséhez. 1799. október 31-én került sor az alapkő elhelyezésére. A tervező azonban nem érhette meg ezt, csaknem egy évvel korábban elhunyt. Hátrahagyott rajzai ha­gyományos, nagy tornyos épü­letet ábrázoltak, a korban meg­szokott díszítésekkel és elrende­zéssel. Krausz helyét némi huzavona után az üzletet fenntartó özve­gyének építésvezetője, Pollack Mihály foglalta el. Az Itáliából hazatért ifjú első dolga volt, hogy átdolgozza a meglehetősen fantáziátlan terveket. Talán And­rea Palladio híres vicenzai bazi­likája ihlette meg, amikor egyszerűségében is méltóságtel­jes templom képét vetette papír­ra. A tervek véglegesítése után felgyorsult az építkezés, de csak­hamar előre nem látott nehézsé­gek támadtak. A franciákkal ví­vott háború miatt hatalmasra nö­vekedett az infláció, az építőanyagok ára is az égbe szö­kött. Hogy valamiképpen mégis folytatódjon a munka, Pollack számos egyszerűsítésre kénysze­rült. Csökkentette a falak vastag­ságát, mivel azonban így teherbí­rásuk is kisebb lett, fájó szívvel volt kénytelen az eredeti kőboltozatot fával pótolni. A méltóságteljes torony helyére jó­val kisebb szerkezet került. Vé­gül a fedél sem kaphatta meg ra­gyogó rézborítását, ezt szegényes palatetővel pótolták. Különös esemény is hátráltatta a munká­latokat: 1809 és 1811 között a katonaság költözött be a falak közé, szabászatot és egyenruha­raktárt rendeztek be. Pollack lelkesedését a nehéz­ségek sem törték meg. A katonák távoztával sikerült felállítani az oltárt, befejezni az orgonát, s 1811. június 2-án Lyci Kristóf szuperintendens felszentelhette az első pesti evangélikus temp­lomot. Jelezve a lutheránusok sok nemzethez tartozását, pün­kösd vasárnapján magyar és né­met, pünkösdhétfőn szlovák nyelven tartottak istentisztelete­ket. Az avatás napján más jellegű szertartásra is sor került. A belső teret díszítő szobrász, Dunaiszky Lőrinc esküdött örök hűséget menyasszonyának. A templom hírnevet és elis­mertséget hozott alkotóinak. Dunaiszky hamarosan több fel­kérést kapott katolikus templomi kegytárgyakra, így ő készíthette el a krisztinavárosi plébánia mellékoltárait is. Az igazi nyer­tes azonban Pollack volt. Az ál­tala meghonosított stílus vallás­különbség nélkül országszerte követőkre talált. Pesten a Bazili­ka elődje, a Hentzi által 1849- ben szétlőtt lipótvárosi katolikus templom mintha csak a kisöccse lett volna a Deák téri evangéli­kusnak. Az óbudai zsinagóga egyszerűsége és szépsége, vagy épp a Kálvin téri református templom szószékének vonalve­zetése is ebben az alkotásban ta­lálja meg előképét. A népszerűség ellenére azon­ban hamarosan bajok támadtak Pollack Mihály épületével. Az már a felavatás napján kiderült, hogy ha tele van a templom, alig lehet hallani a lelkész hangját. Sok próbálkozás után, amelyek inkább rontottak a helyzeten, a híres, hangtannal foglalkozó fizi­kus, Fridrich Chladni szakvéle­ményét kérték, amely igazolta, hogy a rossz akusztika a kény­szerű takarékosságnak, a kőbol­tozat és rézfedél hiányának köszönhető. Ezt a szószék átala­kításával úgy-ahogy megjavítot­ták, ám a falak repedezése hosz­­szú évekre gondokat okozott. Szerencsére 1838-ban, a nagy árvíz idején a környezeténél ma­gasabban álló épületet nem érték el a hullámok, így nemcsak meg­menekült, hanem átmeneti szál­lást adhatott számos hajléktalan­ná vált polgárnak is. A lelkész sem nemzetiségre, sem vallásra nem tekintett, amikor befogadta a rászorulókat: ezt bizonyítja a pesti zsidók által a vész elmúltá­val adományozott serleg és pecsétgyűrű is. Fordulat állt be a templom életében az 1850-es években. A tervezőnél jóval konzervatívabb ízlésű hívek régóta sürgették, hogy legalább a homlokzatot alakítsák át díszesebbre. Erre Pollack életében nem került sor, egy évvel halála után, 1856-ban Hild József rajzai alapján kezdődött a munka. Az 1875-ben végzett mun­kálatok eredménye alaposan át­tervezett templom lett. Mennye­zetét Benkó Károly építész ja­vaslatára dongaboltozatról síkra változtatták, végre a hátul ülők is jól hallhatták a lelkész szavait, ami általános megelégedettséget keltett. Annál nagyobb ellenál­lást váltott ki a torony végleges lebontása. A pesti hívek szerint torony nélkül nem is templom a templom: gyűjtésbe kezdtek hát megtartásáért. Végül a konvent elé került a kérdés, amelyet el­döntött, hogy a takarékosság mi­att vékonyra épített falak épp a torony súlya miatt repedeztek évtizedekig. A közvéleményt mégsem sikerült teljesen meg­győzni, még a XX. század elején is sok cikk foglalkozott a Deák téri templom teljes átépítésével. Hámori Péter Elet-halál harcban küzd Isten serege, nem győzhet felette Ördögnek ereje. Isten felfegyverzi az Ő katonáit, legyőzni a Sátánt, ki csak embert ámít Derekunkra kötjük az igazság szkját, melyre ráakasztjuk új élet páncélját. Békességet viszünk, bármerre jár lábunk, ezzel a fegyverrel új hazát találunk. Hitünk erős pajzsa Sátán nyilát oltja nem marad meg rajtunk bűnösségnek foltja. Igének kardjával támadjuk az ellent, mert Isten igéje szent győzelmet jelent. Amerika megtanulta a leckét Londoni stratégák értékelése a háború kilátásairól A befolyásos londoni Nemzetközi Stratégiai Intézet (IISS) vezető munkatársai biztosra veszik, hogy a második hidegháború­nak is nevezett terrorizmusellenes kampány hosszú évekre meghatá­rozza a nemzetközi kapcsolatokat, miközben már a következő hó­napokban „rutinszerűvé” válik. John Chipman , az IISS igazgatója nagyra értékeli, hogy az Egyesült Államok nem válaszolt azonnal, hanem széles körben folytatott konzultációt, és koalíciót hozott létre a terrorizmus elleni globális fellépés érdekében. Chipman biztosra veszi, hogy Wa­shington a jövőben még sokkal kevesebb affinitást mutat majd a nemzetközi szerződések iránt és még inkább a saját nemzetbizton­sági érdekeit helyezi előtérbe. A jövőben legitim oka lesz a fellépés­re a terrorizmussal kapcsolatba hozható országokkal szemben. Szándékai ellenére azonban új rendszer kiépítésénél kell bábáskod­nia Afganisztánban, és pénzügyi-diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie a Közel-Keleten. Be kell avatkoznia annak az ötven-hatvan országnak a belpolitikájába, ahol az al-Kaida-sejtek tevékenyked­nek. Chipman nem tartja valószínűnek, hogy a koalíció Afganisztá­non kívül más országok ellen is kiterjeszti hadjáratát. A brit állás­pont az, hogy a szeptember 11-i merényletek nem szolgáltatnak alapot Szaddám Húszéin hatalmának megdöntésére. A Nemzetközi Stratégiai Intézethez nemrégiben csatlakozott Gary Samore , az amerikai nemzetbiztonsági tanács volt munkatársa imponálónak nevezte az első napok légitámadásainak mérlegét. (folytatás a 10. oldalon) ■■ AMERIKAI B Hfagyar Hírlap ggHBI Üdvösség sisakja védi meg fejünket, így ünnepelhetjük végső győzelmünket. DÖMÖTÖR TIBOR Akron, Ohio

Next

/
Thumbnails
Contents