Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)
2001-08-14 / 32. szám
FERCSEY JÁNOS (New York)___________________________________ Portré egy ősz szakállú gerilláról Caracas főterén áll Simon Bolivar, Délamerika szabadsághősének szobra. Emlékünnepélyén Venezuela elnöke egy ősz szakállú embert ölelgetett, "Bolivár utódját." Az elnök Hugo Chavez, egy volt ejtőernyős katona, aki évtizedes prosperitás után tönkretette Venezuelát, vendége pedig Fidel Castro volt, a tirano-zsarnok - a kubai nép sírásója. A kubai tiranosaurus hetvenötödik születésnapja volt. Fidel Castrot a New York Times egyik riportere fedezte fel, 1958-ban a Sierra Maestra erdőiben meghúzódó gerillákról írt riportot és lelkendezve újságolta, hogy van köztük "egy új Simon Bolivar, a neve Fidel Castro." Ez a név előzőleg feltűnt columbiai újságokban, mert résztvett a lázadásban-rombolásban, amit "bogotazonak" neveztek el. Azután fordult néhány társával szülőhazája, Kuba felé. 1959- ben a Sierra Maestra hegyláncáról lezúdultak a gerillák és átvették a hatalmat. Fidel Castro azt mondta: A mi forradalmunk olyan zöld, mint a pálmalevelek. - De nemsokára kiderült, hogy a szakállas gerilla vörös. Ezreket börtönbe vetettek és sokat kivégeztek, kommunista rémuralom kezdődött. Sok kubai szülő az USA-ba küldte gyermekét, mert a Peter Pan Akció keretében Amerika befogadta a menekült gyermekeket. Emlékeztem arra, hogy 1956 után a United Nations-ben a kubai delegátus, Nunez Portuondo gyakran felszólalt a magyar szabadságharcosok érdekében. 1959-ben pedig megdöbbentem, lám, a hidegháború alatt Moszkva keze kinyúlt a karibi tengerig. Az Inter- Amerikai Sajtó Szövetségben a doyen Guillermo Martinez Marquez volt, egy menekült kubai újságíró, aki atyai barátom lett. Elmondta, hogy Fidel Castro egy kubai földbirtokos fia, Havannában joghallgató volt, de a jognál jobban érdekelte a marxizmusleninizmus és lázadást szított, amiért elítélték volna, de megmentette a professzora, aki később a menekült kubaiak egyik vezetője lett. Don Guillermo évről évre elmondta a nemzetközi sajtószövetségben, hogy tízezrek sínylődnek börtönökben. Fidel kiépített egy trópusi Gulág-ot és ezreket lőnek agyon a kivégzőfal a Paredon előtt. Vallásos, kubai patrióták utolsó percükben felkiáltottak: "Éljen Krisztus király!" Abban az időben Buenos Airesben éltem és egy nemzetközi sajtóiroda délamerikai tudósítója voltam. 1961 tavaszán fel kellett mennem New Yorkba, a sajtóirodához és közben két napra megálltam Miamiban, hogy ússzak a tengerben. 1961. április 17-e volt, az a nap, amikor kubai patrióták inváziós brigádja partra szállt Playa Gironon. Az inváziót még az Eisenhower- Nixon adminisztráció idején tervezte a CIA, azután Ken-- A 75 éves Fidel Castro -nedy lett az elnök. Castro delegátusa a UN-ben denunciálta a tervet, amiről Stevenson, az amerikai delegátus nem tudott; felháborodottan felhívta az elnököt, aki leállította az akciót, akkor, amikor a brigád már partra szállt és várta a megígért amerikai légi támogatást. A brigád 114 tagja meghalt és 1189 fogságba esett. Azon a napon meginterjúvoltam Varela volt kubai miniszterelnököt, aki azt mondta: "Kennedy elárult bennünket." Ha akkor sikerül az invázió, nem lett volna missile-krízis, - akkor állt a világ legközelebb egy nukleáris háborúhoz -, nem lettek volna gerillaháborúk Közép- és Délamerikában, nem lenne ma Lourdes-ben egy szovjet tipusú nukleáris reaktor, amely egy új Csernobillé válhat. Fidel Castro elnevezte Playa Giron-t a "Disznók Öblének." Az invázió napján Castro rendőrei dinamitot raktak a börtönök rabjainak ágya alá, azzal, hogy felrobbantják őket, ha az invázió sikerrel jár. Don Guillermo beszélt nekem egy rabról, aki a börtönben kis papírdarabkára verseket írt. A Cabanába vitték, egy erődbe és később a Fenyő-szigetre, ahol koporsó-cellákban sínylődnek a rabok. Éhségsztrájk alatt a rab lábai megbénultak. Az Amnesty International akkor egy tolószéket küldött a börtönbe. Ez a rab, Armando Valladares volt, egy költő, akit végül Mitterrand francia elnök közbenjárására kiszabadítottak. Armando Ronald Reagan adminisztrációjában az Emberi Jogok Nagykövete volt. Előzőleg Genfben denunciálta Fidel Castro jogsértéseit - és engem kért meg, hogy vezessem be a Palais de Nations-ba. Armando ma a menekült kubai patrióták egyik vezetője. Don Guillermo, Armando és Mario Rivadulla - egy menekült kubai újságíró, aki tíz évig élt Castro börtönében - elmondták, hogy Fidel sohasem vett részt harcokban, mindössze távcsöves puskával lőtt le katonákat és civileket. Rendkívül hiú, ha valakiben riválist látott, eltette láb alól. Mint Camilo Cienfuegost, egy gerilla "commandantet", akinek a repülője lezuhant; aztán Bolíviában halálba küldte "Ché" Guevarát. Koppenhágában, egy nemzetközi konferencián ismertem meg Juanitát, Fidel Castro testvérhúgát. Elítélte a terrort és amikor Fidel megfenyegette, Mexikóba szökött és ott leleplezte fivérét. De pár nap múlva átmenekült Miamiba, mert megtudta, hogy Fidel el akarja raboltatni. Juanita Miamiban szociális nővérként dolgozott, később egy gyógyszertárt adminisztrált. Juanita elmondta, hogy családjuk 3iránban élt egy földbirtokon, apjukat nem érdekelte a politika, anyjuk pedig vallásos asszony volt, gyermekeit a jezsuiták iskolájában neveltette. Három fiuk volt és négy lányuk. Fidel két húga Miamiban van férjnél, egy harmadik Mexikóban él. Ramon átvette a birtok vezetését, Raul marxista lett, Fidelnek pedig Havanna egyetemén nem sok sikere volt, nem választották meg diákvezérnek, de 1951-ben az Ortodox Párt jelöltje volt - de nem voltak akkor választások. Ezt a pártot egy kubai demagóg alapította, Eduardo Chivas, aki egy rádióprogram közben látványos módon öngyilkos lett. "Fidel opportunista"- mondta Juanita - "így lett marxista, Moszkva pedig felhasználta szubverzióra. Kuba szovjet bázis, ahonnan irányítják a szubverziót Közép)- és Délamerikában. Moszkva évi egymillió dolláros szubvencióval segítette Kubát, és ezért Fidel vérrel fizetett; expediciós hadserege Angolában és Etiópiában harcolt anti-marxista négerek ellen. Sokezer kubai néger halt meg Afrikában s mivel parancsnokuk, Arnaldo Ochoa tábo nők népszerű lett, Fidel kivégeztette. A New York Times most a Council on Foreign Relations társelnöke cikkét közölte, "Cuba on the Morning After" címmel. Meg kell jegyezni, hogy ez a Council az egyik legbaloldalibb intézmény az USA-ban. Fidel kilenc amerikai elnököt túlélt a hatalomban, jelzi a cikkíró. Negyvenkét éve van hatalmon, utána "első az egyenlők közt" öccse, Raul, a hadsereg főparancsnoka következhet, de ő is azt mondja: "az USA-nak normalizálni kellene a kapcsolatot Kubával, még Fidel életében." Fidel hetvenöt éves, de apja nyolcvannyolc évig élt, anyja még tovább., A Council cikkírója sötét színekkel festi le a szovjetek alól kiszabadult Kelet-európai országokat, ahol "a kommunizmus után a gazdaság összeomlott.". Azzal is fenyegetőzik, hogy egy "post- Castro átmenet" alatt Kuba bűnszövetkezetek menedéke lehet. "Havanna már kinyújtotta kezét egy esetleges kibékülésért" - jelzi a Council vezetője - "felnőtt egy generáció, Mr. Castro széleskörű nevelésügyi és egészségügyi védelme alatt, egy képzett középosztály képes prosperálást teremteni." De egyetlen szót nem szólt a börtönökről, a kivégzésekről, a kubai nép nyomoráról, a tizenhároméves prostituáltakról, akik pár dollár reményében ólálkodnak a turistahotelek és az apartheid-dollárboltok előtt, ahová kubai nem teheti be a lábát. A jelenlegi USA politikája Kubával kapcsolatban arra irányul, hogy megbuktassák a Castro-rezsimet, de ez kudarcba fullad, "nem vesz tudomást mind amerikai, mind kubai nemzeti érdekekről post-Castro." "Ideje, hogy változás legyen itt, az ottani változás előtt" - írja a Council társelnöke. Biztosra vehetjük, hogy George W. Bush egyik legfontosabb feladatának tartja a kubai nép felszabadítását. Reméljük, hogy "Cuba Libre" nemsokára nemcsak ábránd lesz, hanem valóság, akár még a Tirano életében, akár utána. FJ. Az Országimázs Központ az augusztus 20-i budapesti tűzijátékról (MTI) - Több mint húszezer darab, összesen 25 tonnányi pirotechnikai eszközt használnak fel az augusztus 20-i, budapesti tűzijáték során - közölte az Országimázs Központ vezetője. Tóth István Zoltán elmondta: az este kilenc órakor kezdődő, félórás programot a Margit híd és az Erzsébet híd közötti Dunaszakaszról bonyolítják le. Megjegyezte, hogy a tűzijáték során megjelenítik például a négy évszakot. Meglepetésnek szánják a Lánchíd közepére elhelyezett szerkezetet, amely a Szent Koronát ábrázolja. Tóth István Zoltán elmondta: az augusztus 20-i események összesen 686 millió forintot tesznek ki általános forgalmi adó nélkül, és ebből 247 millió forintot fordítanak a budapesti tűzijátékra. JANCSO ZSUZSA KÖNYVEI megrendelhetők a Szerkesztőségben! APRÓ ÖRÖMÖK * LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN * LITTLE JOYS OF LIFE (ANGOL NYELVEN) A könyvek ára postaköltséggel: $12.-ea. A csekket Susan Jancso névre, a Szerkesztőség címére kérjük küldeni: AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue, Ste. #1 Los Angeles, CA 90004 MAGYAR UTAZÁSI IRODA A legjobb árakat garantáljuk! BUDAPEST - VIENNA - FRANKFURT Los Angeles *1 “ $760.- $690.- $660.Portland + tax Lufthansa, KLM, Swissair, Malév, Delta, stb. Budapest - Los Angeles: 6 hónapos 1 éves $570.-+ u, Az árak változnak minden légitársaságnál HAWAII, MEXICO, TAHITI, CRUISE Kocsi bérlés, Hotel, Limo service Tel: (310) 300-4000, Fax: (310) 300-4004 Az Önök rendelkezésére állunk! 9401 Wilshire Blvd. # 840, Beverly Hills, CA 90212 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat OptOmetry. szemüveg KONTAKTLENCSE ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. ->8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 2001. augusztus 24. AMERIKAI Hfagyar Hírlap a ^Travel Servtom, Inc.
