Amerikai Magyar Hírlap, 1998 (10. évfolyam, 22. szám)

1998-06-05 / 22. szám

VOL. 10. ÉVF. - No. 22. SZÁM - 1998. június 5. Ára: 1 dollár CSETŐ: Emigrációs jogi hírek * ELŐD László: Operettekről * KAPRINYÁK Sz.: Festőművész * FERCSEY : Hogyan győzött a jobb * A kínai lány * A filmsztár, aki apáca lett * JANCSÓ Zs.: Heart­break Hotel * C. KENNETH: Sinatra szerelmei... LÁSZLÓ Balázs budapesti választási levele MESTER: A szentjánosbogár potroha President Clinton Signs Ratification Papers Erdélyi Teaest * Az RMDSZ köszönő levele * Amerikás magyarok a Parlamentben Illés: nem lesz magyar gát a Dunán! (NSZ) Továbbra is a hágai Nemzetközi Bíróság döntését tartjuk mérvadónak. A Fidesz nem akar sem Nagymarosnál, sem Dunakilitinél duzzasztót építeni - mondta Illés Zoltán, a Fidesz alelnöke. A fideszes politikus szerint a nemzetközi testület egyértelmű­en kimondta, hogy mivel a szlo­vák fél lemondott a csúcsra já­ratásról, nincs szükség sem a nagymarosi gátra, sem bármi­lyen más dunai gátra. A duna­­kiliti tározó befejezésére és fel­töltésére sincs szükség. A há­gai bíróság megállapította, hogy a Duna mindenkori átlagos víz­hozamának ötven százaléka az egyik, ill. a másik felet illeti meg. A szlovák fél természete­sen az őt megillető ötven száza­lékkal úgy gazdálkodik, ahogy neki tetszik. Pontosabban, ha energiatermelésre használja a vizet, a nemzetközi környezet­­védelmi egyezményeknek meg­felelően kell tennie. - Mi azt gondoljuk, hogy a szlovák féllel egyetlen értelmes dologról kell tárgyalni, arról, hogy mikor és milyen formában adják át a minket megillető vízhozamot - mondta az alelnök. Nemcsók János, a dunai ügyekkel megbízott kormány­­biztos által február végén Po­zsonyban aláírt megállapodás­tervezet további sorsáról Illés Zoltán azt mondta: a Fidesz már az aláírás pillanatában is ellenezte ezt a dokumentumot, és ez ma sincs másként. Véleménye szerint a 332 mil­lió forintért meghirdetett hatás­­vizsgálatok elkészítésére sincs szükség. Ezt. a pénzt egyéb környezetvédelmi feladatokra kell elkölteni. A MIÉP harca az önálló képviselő-csoportért (MH) A hazai parlamentariz­mus eddigi történetében most fordult elő első alkalommal, hogy a T. Házba listán bekerült pá’' nem éri el a házszabály ál­tal előírt 15 főt, s vélhetőleg nem tud frakciót alakítani. Képviselőcsoport hiányában a bizottsági helyek elosztásakor, ill. az interpellációs lehetősé­gekben komoly hátrányt szen­vedhet a párt, ha a jelenlegi rendelkezések maradnak ér*­­vényben. A MIÉP a helyzet megváltoztatása érdekében az Alkotmánybírósághoz fordul. Az MSZP és a Fidesz nem lát lehetőséget a házszabály meg­változtatására, az FKGP még nem alakította ki álláspontját. LÁSZLÓ BALÁZS (Budapest) A jobboldal győzött a hazai választáson A "varsói gyors" május 24-én befutott Budapestre - a magyar választók felmondtak a Horn Gyula vezette posztkommunista kormánynak. így a tavalyi lengyelországi, litvániai és romániai választások után immár Magyarországon is parlamenti többségbe kerültek a konzervatív-polgári pártok, és a jobbközép irányzat került fölénybe az egykori Szovjetunió csatlós birodalma térségének túlnyomó részén.' Ide számíthatjuk természetesen Lengyelországot, Csehországot, Szlovéniát, Horvátoszágot, Bulgáriát, Romániát és a balti államokat. A magyar jobboldal vezető ereje, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt lett, 36 éves vezére, Orbán Viktor várhatja a kormányalakítási megbízást már június első hetében. A választások első fordulójában, május 10-én a Horn-kormány már megrendítő erejű csapást kapott a választóktól. A pártokra leadott listás szavazatok terén a FIDESZ tartotta a lépést a ver­hetetlennek hitt posztkommunista Magyar Szocialista Párttal: utóbbi kerekítve 32, előbbi 28 százalékot kapott. Ennek megfelelően az egyéni választókerületekben az MSZP jelöltjei többnyire az élen álltak, de szorosan a nyomukban volt a Fidesz vagy a Kisgazdapárt jelöltje. Ha viszont az összes szavazatot össze­­adiuk, a kormánypártokra csak 44.5, ellenfeleikre viszont 55,5 százalék jutott. A második forduló aztán meghozta e többség győzelmét: a fásult választók felismerték, hogy a posztkommunis­ta kormány legyőzése mégis lehetséges, a második fordulóban nagyobb számban járultak az urnákhoz, mint az elsőben, és szavazataikkal megpecsételték a Horn kormány sorsát. Végre megvalósult a jobboldali pártok oly sokáig hiába várt összefogása is: a FIDESZ és a Kisgazdapárt gyengébben álló jelöltjei vissza­léptek egymás javára, a jobboldali szavazók pedig mindenütt az egyetlen, versenyben maradt jobboldali jelöltre szavaztak. A választás végeredménye: FIDESZ - Magyar Polgári Párt 148 mandátum; Magyar Szocialista Párt 134; Független Kisgazdapárt 48; Szabad Demokraták Szövetsége 24; Magyar Demokrata Fórum 17; Magyar Igazság és Élet Pártja 14; független képviselő 1 mandátum; összesen 386 mandátum. A győzelemben döntő jelentősége volt a FIDESZ és az MDF szövetségének, e pártok a széthullott Kereszténydemokrata Néppárt maradványaival kiegészülve a 176 egyéni körzet több mint a felében közös jelöttel indultak. Nyilvánvaló, hogy ha listáikat is egyesítették volna, még nagyobb arányú győzelmet aratnak. A győztes jobboldal másik pólusa az FKGP volt, amely felülmúlta eddigi eredményeit és Torgyán József vezetésével 13 százalékot megközelítő szavazatot kapott. Az MDF-ből hat éve kivált, Csurka István vezette radikális jobboldali MIÉP most először átlépte a szavazatok 5 százalékát és ezzel bekerült az Országgyűlésbe. A baloldali szélsőséget képviselő Munkáspárt a parlament falain kívül maradt 4,4 százalékkal. Az egyetlen sikeres pártonkívüli képviselő Kupa Mihály, az első szabadon választott kormány volt pénzügyminisztere. A választások legnagyobb vesztese az SZDSZ, amely korábbi szavazói kétharmadát elvesztette. Hívei így büntették azért, hogy a kommunista rendszer egykor legharsányabb ellenzékéből 1994- ben átállt a posztkommunista MSZP mellé, sőt kormánykoalí­cióra is lépett vele, holott az MSZP egyedül is többségben volt a parlamentben. A csalódott SZDSZ szavazók most a Fidesz mellé álltak, amely a nemzeti-konzervatív irányzat gyűjtő erejeként magához vonzotta az első Antall-kormány olyan pártjainak sza­vazóit is, mint az MDF és a KDNP. Horn Gyula pártja országos összesítésben közel megőrizte 1994-cs 32 százalékos eredményét, de hadállásai szerte az országban meggyengültek: egyéni mandá­tumai harmadát Budapest szegényebb munkáskerületeiben szerezte, a többit főleg a munkanélküliségtől sújtott, a kom­munizmus esztelen iparosításától eltorzított, s most válságban vergődő északi iparvidékeken. Az alföldi és a dunántúli megyék­ben alig nyertek el egyéni mandátumot, volt sok megye, ahol hírmondójuk sem maradt. A fellendülőben lévő megyék népe nem kért többet a szocialistákból, a régi elvtársak uralmából, amit a nép nagy része a példátlanul elburjánzott korrupcióval és a bűnözés gátlástalan tombolásával azonosított. Csattanós vá­laszt adtak Hornnak, aki azt hirdette önelégült kampányában, hogy az ő kormányának nincs alternatívája. Á következő koalíciós kormány megalakítása tehát a FI­­DESZ-re és az FKGP-ra vár, amelyek vetélytársként küzdöttek (folytatás a 2. oldalon) ENYHÜLT A FESZÜLTSÉG INDIA ÉS PAKISZTÁN KÖZÖTT Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az atomfegyverrel való vetélkedés India és Pakisztán között milyen súlyos helyzetet te­remtett. William Cohen amerikai védelmi miniszter a CBS televí­zió-állomás Face the Nation című adásában kijelentette, hogy a ve­szedelmet aláhúzza az a tény, hogy a két ázsiai ország között "sovi­niszta mellveregetés" folyik és az esetleg bekövetkező eseményeket nem lehet hűvös racionalista fejjel megítélni. John McCain arizonai szenátor ehhez hozzátette, hogy a kubai rakétaválság óta nem fe­nyegetett ilyen komoly feszültség. India és Pakisztán között az alap­vető valláskülönbség külön figyelemre méltó tény. Az a veszély, hogy a pakisztániak a nézeteltérést igyekeznek abba az irányba te­relni, hogy ezzel a mohamedán fundamentalizmust terjesszék. Egy héttel ezelőtt Pakisztán kormánya atomriadót rendelt el, mert attól félt, hogy Új-Delhiből rakétatámadást fognak indítani a pakisztáni nukleáris létesítmények ellen. A feltevést alátámasztot­ta Abdul Qadeer Khan, az ország első számú nukleáris szakértője. Vasárnap ezt a "red alert" minősítést kapott készültséget feloldot­ták ugyan, de a feszültség fennmarad. A veszedelem változatlanul fennáll, elsősorban azért, mert két ország között esetleg kitörő atomháborút őiem lehet lokalizálni és az így előálló helyzet az egész világot érinti. India és Fakisztán között az ellenségeskedések egész sorozata zajlott le a múltban. Daniel Patrick Moynihan szenátor igazat adott Cohen védelmi mi­niszternek, hogy az elmúlt héten a világ ugyanolyan közel állott az atomháborúhoz, mint 1962-ben a kubai rakétaválság idején. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában részt vevő öt állam külügymi­niszterei ezen a héten Géniben találkoznak, hogy ezt a hirtelen előállott fenyegető helyzetet megtárgyalják. Az amerikai küldött­séget Madeleine Albright külügyminiszter vezeti. Rajta kívül jelen lesz Anglia, Franciaország, az Orosz Köztársaság és Kína külügy­minisztere. Egyidejűleg India és Pakisztán ősellenségek közös elhatározás­sal olyan lépéseket tettek, amelyekkel megkísérlik feloldani a fe­szültséget és a hirtelen támadt atomfenyegetést. Indiában kijelen­tették, hogy az elterjedt hírek ellenére nem terveznek új kísérleti robbantásokat. Az indiai miniszterelnök azt mondta, hogy szigo­rúan tartják magukat az önként vállalt megszigorításhoz. Pakisz­tán részéről is elhangzott az ígéret, hogy hosszú ideig nem tervez­nek semmiféle atomkisérletet. A Biztonsági Tanács olyan határozatot készít elő, amely eddig még meg nem nevezett lépéseket helyezne kilátásba az érdekelt két ország ellen. Japán képviselője határozott ENSZ-lépéseket követelt India és Pakisztán ellen. Svédország és Costa Rica támo­gatták a javaslatot. MOSZKVÁBAN Szergej Kirijenko miniszterelnök kijelentette, hogy jelenleg az ország túl van ugyan a fennállása óta elszenvedett legsúlyosabb pénzügyi válságon, az ellenzék azonban ezen a téren új támadásra készül az alig egy hónapos új kormány ellen. Ami­kor a moszkvai televízió riportere megkérdezte Kirijenkot, hogy a köztársaság túl van-e a legsúlyosabb helyzeten, Kirijenko így vála­szolt: "Azt hiszem, igen." Washingtonban Clinton elnök kézjegyé­vel látta el azt a tervet, hogy nemzetközi külön-segély címén jelen­tősebb összeget juttassanak az oroszoknak abból a célból, hogy döcögő gazdaságukat simább útra tereljék. Amerika jóváhagyása szükséges, hogy a kérdéses összeget a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap folyósíthassa. AFGANISZTÁN északi tartománya ez év februárjában szen­vedett el súlyos földrengést. Pár nappal ezelőtt ugyanezt a terüle­tet ugyancsak nagyerejű földlökések érték. A legfrissebb jelentés adatai szerint a katasztrófának három ezer újabb áldozata van. Az ENSZ egyik megbízottja, Alfredo Witschi-Cestari a helyszínen vizsgálta meg a helyzetet és nyilatkozatában beszámolt arról, hogy az érintett hegyvidéken több települést is a földdel tett egyenlővé a 7.1 erősségű talajmozgás. A mentőosztagok és az első segélyszál­lítmányok a helyszínre érkeztek. PALESZTINA azt javasolta, hogy az arab államok tartsanak csúcsértekezletet, amelyen megtárgyalnák a kátyúba ragadt közép­keleti békefolyamat helyzetét és lehetőségeit. Jasszer Arafat, Ha­­fez-al-Asszad szíriai elnök és Abdullah, Szaúd-Arábia koronaher­cege támogatják a javaslatot. FRANCIAORSZÁG nem helyesli, hogy Izrael külön béke­egyezményt kössön Libanonnal. Ugyanakkor a köztársasági elnök kijelentette, hogy Jeruzsálemnek figyelembe kell vennie Szíria kö­vetelését a Golán-fennsík visszaadására. Sz.L. fs-II 24 HOURS A DAY * NO FEES * NO MINIMUMS * BILLING ON YOUR REGULAR TELEPHONE BILL! 03,1 Hungary _ ^ ^ / Cl / 1-Dial 1-888-950-9501 2. Wait for a dial tone (10—15 sec.) I NO NEED TO SIGN UP! only Ád • jß 3. While you hear the dial tone, dial as usual - 011 + country code + the number 08/13/1998 HUN174 HUNGARIAN ALUMNI ASSOCIATION P.O.BOX 174 NEW BRUNSWICK NJ 08903 AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER June 5, 1998

Next

/
Thumbnails
Contents