Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-09-15 / 34. szám

AMERIKAI Magyarország a 46. ________helyen (MH) Az USA és a távol-keleti országok állnak azon versenyké­pességi lista élén, amelyet most tett közzé a svájci illetőségű Lau­sanne International Institute for Management Development és a genfi székhelyű World Econo­mic Forum. Az intézet munka­társai az általános adatokon kí­vül (GDP-növekedés, inflációs ráta) még 130 kérdést tettek fel világszerte az általuk kiválasztott vezetőknek. A listát az USA, Szingapúr és Hongkong vezeti. Magyaror­szág a 46. helyen van, a térség országai közül Csehország (38) és Lengyelország (45) előzi meg. Költözni akar a moszkvai Malév-iroda (NSZ) A Malév moszkvai kép­viseletének munkatársai végre beléphettek idegenek által nyolc napppal előbb elfoglalt, szétvert irodájukba. Az első hevenyé­szett leltár szerint az egyik pán­célszekrényből hiányzott 33 ezer dollár, és a bútor egy része is sérült. A széfekben őrzött kész­pénz másik része megvan, az üres repülőjegykötegek, illetve a számítástechnikai berendezések látszólag épek. Az újabb támadások megelőzé­sére a Malév napi 100 dolláros költséget vállalva megbízta a rendőrséget a helyiség őrzésével. A körzeti megbízott szerint a he­lyiség immár ismét a Malévé, a légitársaság munkatársait sem­milyen veszély nem fenyegeti. Derűlátását a magyarok nem osztják, és szeretnék, ha más helyre költözhetnének. Ausztria: elnapolták Gerö László perét (MN) Meghatározatlan időre elnapolták az egykori magyar Ál­lamvédelmi Hatóság (ÁVH) ja­vára elkövetett kémkedéssel, il­letve titkosszolgálati tevékeny­séggel vádolt Gerő László perét, miután a 72 esztendős vádlott kezdődő szélhűdésére hivatko­zott. Gerőt azzal vádolják, hogy kö­ze volt az akkori magyarországi rendszert bíráló Ábrányi Aurél 1% 1-ben Ausztriában történt el­rablásához és Magyarországra juttatásához. Ábrányi 1961 ok­tóber 12-én tűnt el bécsi lakásá­ról. Elkábították, és szőnyegbe csavarba Magyarországra hur­colták, ahol 13 évi börtönre ítél­ték. Tizenegy év letöltése után a magyar kormány kiutasította Ábrányit - ismét Ausztriába, ahol azonban sohasem bukkant fel - jelentette az MTI az APA osztrák hírügynökségre hivat­kozva. Egyben marad a koalíció (MH) Az MSZP és az SZDSZ egyben akarja tartani a koalíciót a kormányzás zavartalansága és az ország érdekében, a koalíciós vitát lezártnak tekintjük - jelentette ki Horn Gyula a koalíciós egyeztetőtanács keddi ülése után. Horn elmondta: figyelembe kell venni a kormányzati működés 14 hónapos tapásztalatait, és ezért egy újabb egyeztetési szakasz kezdődik. A koalíciós pártok két munkacsoportot hoznak létre: az egyik rögzíti az együttműködés normáit, a másik megvizsgálja a koalíciós megállapodás első és második részét, amelyek a működési szabályokkal, az intézményes biztosítékokkal és a kormányzati struktúrával foglalkoznak. A vizs­gálat nyomán esetleg módosítják a szerződés bizonyos pontjait. A megbeszéléseken a miniszterelnök jogállásával kapcsolatos kérdé­seket is tisztázzák - mondta Horn Gyula. Hozzátette: egyik párt sem tett ultimátumot, a javaslatok egyike sem szentírás, de mind­egyik lehet tárgyalási alap. Pető Iván, az SZDSZ elnöke közölte: az SZDSZ-delegáció azzal a felhatalmazással érkezett a tárgyalásra, hogy az ország érdekében mindenképpen igyekszik fenntartani a koalíciót. Meg­jegyezte, hogy pártja vasárnap benyújtott hatpontos javaslatát is megtárgyalják. Ebben a szabaddemokraták egyebek mellett azt kérték, hogy a kormány létszáma ne növekedjék, s a miniszterelnök a koalíciós megállapodásban foglaltaknak megfelelően gyakoroljon önkorlátozást. Az MSZP-elnökség kompromisszumra voksolt (NSZ) Az MSZP elnöksége rendkívüli megbeszélést tartott a koalíciós egyeztető tanács ülése előtt. A tanácskozáson - amelyet az elnökség tíz tagja kezdeményezett - arra kérték Horn Gyulát, hogy mindenképpen próbáljon kompromisszumra jutni a koalíciós vitában. Az ülésre Horn Gyula feszült hangulatban érkezett, az újságírók jelenlétét is rosszallóan nyugtázta. A megbeszélést követően Vitányi Iván, a választmány elnöke elmondta: felfújt dolognak tartja, hogy azon vesszenek össze, hány minisztere és államtitkára legyen a kormánynak. Arra a kérdésre, hogy Horn Gyula pártelnök és miniszterelnök a koalíciós vitából kikerülhet-e jelentős presztízsveszteség nélkül, hangoztatta, ha egy vita nem arról folyik, amiről igazán kellene, az mindenki számára presztízsveszteség. A Reuter Horn "meghátrálásáról" (MN) Horn Gyula miniszterelnök letett arról a tervéről, hogy Nagysándort, a baloldali szakszervezeti vezetőt miniszterelnök-he­lyettesként és gazdasági miniszterként beveszi kormányába, és ez­zel elhárította a koalíción belüli szakadás veszélyét - állapította meg kommentárjában a Reuter. A brit hírügynökség budapesti tudósítója hozzáfűzte, hogy a szocialista párt és liberális koalíciós partnere, az SZDSZ között a gazdaságpolitikai irányvonalat ilietően fennálló nézeteltéréseket nem rendezték, csak a szőnyeg alá söpörték. Idézte Bauer Tamást, aki súlyos politikai vereségnek nevezte a miniszterelnök meghátrá­lását. A Reuter szerint Horn meghátrálása gyengítette pozícióját a szocialisták novemberi kongresszusa előtt, amelyen összetűzésre lehet számítani a párt Nagy köré tömörülő balszárnya és a Bokros­féle szigorú elképzelések között. Tiltakozó akciók Szlovákiában (NSZ) A szlovákiai magyar pedagógus szövetség előző hétvégi ülésén megfogalmazott ajánlását követve hétfőn, szeptember 4-én számos magyar tannyelvű iskolában tiltakozó akciókkal kezdődött a tanév. Reggel csak a szülők jöttek el az évnyitóra, este az iskolák előtt néma tüntetést tartottak, kedden pedig gyermekeiket nem engedték el az órákra. A tiltakozás célja annak kivívása, hogy az oktatói intézmények élére ne kinevezéssel kerüljenek az igazgatók, hanem a korábbi demokratikus gyakorlatnak megfelelően választással. Galántán hétfő este a magyar gimnázium előtt több százan tüntettek könyvvel és égő gyertyával, követelve a tavasszal leváltott Pék László igazgató visszahelyezését, illetve az új vezető, Maria Simekova kinevezésé­nek visszavonását. Simekova elkötelezett híve a kétnyelvű oktatás bevezetésének, amelyet a szülők az ország valamennyi magyar tany­(Folytatás a 2. oldalon) VOL. 7. ÉVF. - No. 34. SZÁM - 1995. szeptember 15. Ára: 1 dollár CSETŐ: Magyarországi mozaikok - 1995 FRIEDMAN: Nem hallgatták meg... Interjú a 75 éves BESSENYEI FERENCCEL JANCSÓ: New York-i jegyzetek MESTER: Zene a függöny mögül Szemelvény a CARIBI ÚJSÁG-bóI TEMPLOMSZENTELÉS Resedában SZERB ENKLAVE BOSZNIÁBAN? Úgy hiszem, hogy az olvasók többsége egyetért abban, hogy a magyarok érdeklődésében az első helyet a szülőhaza határaitól csu­pán néhány kilométerre most már négy év óta zajló véres fegyveres konfliktus tölti be. Vonatkozik ez minden magyarra, függetlenül at­tól, hogy a világ melyik pontján él. Amint egy hete megírtuk, a NATO-gépeknek a szerbek puhítá­­sára bevetésre induló hullámai folytatódnak. Mindez végre egyezik mindegyikünk véleményével, miután emberileg nem látunk igazsá­gosabb és helyesebb megoldást. Érthetetlen azonban, hogy minden tarthatatlansága ellenére Amerikában most is nyilvánosságot kap az agresszor szerb lázadók érdeke és véleménye. A Los Angeles-i tele­víziós állomások például szombaton nagy nyilvánosságot adtak az itt élő szerb nemzetiségűek nagygyűlésének, amelyen elítélték a NA­TO megtorló támadásait és nyíltan a lázadók mellé álltak. A csodá­latosnál is több, hogy független televíziós társaságok politikailag várhatóan tárgyilagosan gondolkozó vezetői ilyen álláspontot foglal­nak el és nem látják, hogy a legújabb idők legcivilizálatlanabb, bar­bár akciójának a szolgálatába állanak és a szerb nacionalisták, Nagy-Szerbia álmodozóinak propagandáját támogatják. Különös, de itt semmiféle nagygyűlés nem volt, amikor terrorista szerb bandák tíz nappal ezelőtt belőttek Szarajevó közepébe, a mozgalmas vásártérre és 38 polgári személyt megöltek. Nyolcvanat megsebesítettek. Nem volt nagygyűlés, nem volt tiltakozás, holott minden kétségen felül ez volt a jogtalan, embertelen agresszió, amit minden jóérzésű embernek komplikált magyarázkodások nélkül is el kell ítélnie. Jugoszlávia négy évvel ezelőtt szétesett. A horvátok, szlovének kijelentették a Trianon által természetellenesen össze­­kényszerített közösségből való kiválásukat és bejelentették saját köztársaságuk megalakítását. Ugyanezt tették a bosnyákok is. Csu­pán a szerbek nem tudták - nem voltak hajlandók - figyelembe ven­ni szabaddá vált népek döntését, egyszerűen azért, mert a kommu­nista (és azt megelőző) évtizedek alatt tudatos célratöréssel beszi­várogtak a társországok területére, hogy így vegyék birtokba azt a földet, amelyhez nincs semmi joguk. Mi, magyarok nagyon is jól is­merjük ezeket a módszereket. Tulajdonképpen hálásak vagyunk a Sorsnak, hogy ország-világ előtt ilyen módon is bizonyítja a trianoni alapgondolat tarthatatlanságát. A szerb lázadók megvetették a lábukat és nem hajlandók kivo­nulni a birtokba vett földről. Ehelyett a legembertelenebb módsze­rekkel szüntelen rajtaütéseket hajtanak végre egykori gyanútlan be­fogadóikon. A módszereket ismerjük: nemzetiségi tisztogatás, deportálás, tömegkivégzés-tömegsír, nemi erőszakok. Ártatlan vá­roslakók szüntelen tizedelése. Ha azután elfogyott a világ türelme és azt teszi, amit már régen tennie kellett volna s a jogos büntetés fájdalmassá kezd válni, egyszerre gyilkost kiabálnak. A televízióban is bemutatják a szegény szerbeket, akik szenvednek a NATO-táma­­dások miatt. Ja, ezek a NATO-bombák is felrobbannak, amint a szarajevói piactérre belőtt repcszgránát is felrobbant. Felhős idő­ben, az éjszakai sötétben természetesen nem minden lövedék találja meg az igazi célpontot. A "tárgyilagos" amerikai televízió megszólal­tatja a boszniai szerbeket is: "a támadások mindegyike csak erősít minket, még ellenállóbbak leszünk". Pedig a megoldás egyszerű: ab­ba kell hagyni a jogtalan, békebontó támadásokat. Le kell ülni és megállapodni a békés egymás mellet élés részleteiben. Amerika - és mögötte a NATO; az ENSZ - nem akar mást. Csak ennyit. Mi tör­ténne, ha ezt tudomásul veszik és nem kell Los Angeles-i nagygyű­léseket rendezni? Ilidzában, amit a szerb lázadók tartanak megszállva, az egyik NATO-bomba kórházra esett. Sajnálatos, de megtörtént. Szarajevó­ban a gránát - nem véletlenül - esett a piactérre. Harmincnyolc em­ber halt meg, az ilidzai kórházban tíz. Most vessük össze, mint a futballmeccseken a gólokat? A konfliktus árnyoldalainak ismertetésével egyidejűleg el kell is­merni, hogy örvendetes esemény is történt: a Géniben amerikai bá­báskodással pénteken megkezdődött béketárgyalásokon megegyez­tek a Bosznia határain belül létesülő szerb köztársaság létesítéséről. A részletek még megoldásra várnak és a terület határmegvonása lesz a fogós kérdés. Amerikai oldalról is hangsúlyozzák, hogy ez még nem jelenti a terület függetlenségét, önkormányzatát. Lehet külön alkotmánya, mind Deleware amerikai államnak, de ezzel be kell illeszkednie a közösségbe, a bosnyák közösségbe. Nem álmod­hatnak arról, hogy a határon kívüli Szerb Köztársaság (a volt Jugo­szlávia maradványa) részévé válnak. Ez az első bátortalan lépés, amely fegyverek nélkül zajlott le. Nagyjából mutatja az utat, amerre menni kell. Szarajevó körül a fegyveres szorítást meg kell szüntetni és áttenni a súlypontot a genfi tárgyalóasztalra. Nyugtalanító Jelcin viselkedése és a folyamatos orosz tiltakozás a szerbek védelmében. Vajon hogyan képzeli el a jövőt az orosz köztársasági elnök? SZ.L. 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER September 15, 1995

Next

/
Thumbnails
Contents