Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-09-15 / 34. szám

AMERIKAI

Magyarország a 46. ________helyen

(MH) Az USA és a távol-keleti országok állnak azon versenyképességi lista élén, amelyet most tett közzé a svájci illetőségű Lausanne International Institute for Management Development és a genfi székhelyű World Economic Forum. Az intézet munkatársai az általános adatokon kívül (GDP-növekedés, inflációs ráta) még 130 kérdést tettek fel világszerte az általuk kiválasztott vezetőknek.

A listát az USA, Szingapúr és Hongkong vezeti. Magyarország a 46. helyen van, a térség országai közül Csehország (38) és Lengyelország (45) előzi meg.

Költözni akar a moszkvai Malév-iroda

(NSZ) A Malév moszkvai képviseletének munkatársai végre beléphettek idegenek által nyolc napppal előbb elfoglalt, szétvert irodájukba. Az első hevenyészett leltár szerint az egyik páncélszekrényből hiányzott 33 ezer dollár, és a bútor egy része is sérült. A széfekben őrzött készpénz másik része megvan, az üres repülőjegykötegek, illetve a számítástechnikai berendezések látszólag épek.

Az újabb támadások megelőzésére a Malév napi 100 dolláros költséget vállalva megbízta a rendőrséget a helyiség őrzésével. A körzeti megbízott szerint a helyiség immár ismét a Malévé, a légitársaság munkatársait semmilyen veszély nem fenyegeti. Derűlátását a magyarok nem osztják, és szeretnék, ha más helyre költözhetnének.

Ausztria: elnapolták Gerö László perét

(MN) Meghatározatlan időre elnapolták az egykori magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVH) javára elkövetett kémkedéssel, illetve titkosszolgálati tevékenységgel vádolt Gerő László perét, miután a 72 esztendős vádlott kezdődő szélhűdésére hivatkozott.

Gerőt azzal vádolják, hogy köze volt az akkori magyarországi rendszert bíráló Ábrányi Aurél 1% 1-ben Ausztriában történt elrablásához és Magyarországra juttatásához. Ábrányi 1961 október 12-én tűnt el bécsi lakásáról. Elkábították, és szőnyegbe csavarba Magyarországra hurcolták, ahol 13 évi börtönre ítélték. Tizenegy év letöltése után a magyar kormány kiutasította Ábrányit - ismét Ausztriába, ahol azonban sohasem bukkant fel - jelentette az MTI az APA osztrák hírügynökségre hivatkozva.

Egyben marad a koalíció

(MH) Az MSZP és az SZDSZ egyben akarja tartani a koalíciót a kormányzás zavartalansága és az ország érdekében, a koalíciós vitát lezártnak tekintjük - jelentette ki Horn Gyula a koalíciós egyeztetőtanács keddi ülése után. Horn elmondta: figyelembe kell venni a kormányzati működés 14 hónapos tapásztalatait, és ezért egy újabb egyeztetési szakasz kezdődik. A koalíciós pártok két munkacsoportot hoznak létre: az egyik rögzíti az együttműködés normáit, a másik megvizsgálja a koalíciós megállapodás első és második részét, amelyek a működési szabályokkal, az intézményes biztosítékokkal és a kormányzati struktúrával foglalkoznak. A vizsgálat nyomán esetleg módosítják a szerződés bizonyos pontjait. A megbeszéléseken a miniszterelnök jogállásával kapcsolatos kérdéseket is tisztázzák - mondta Horn Gyula. Hozzátette: egyik párt sem tett ultimátumot, a javaslatok egyike sem szentírás, de mindegyik lehet tárgyalási alap.

Pető Iván, az SZDSZ elnöke közölte: az SZDSZ-delegáció azzal a felhatalmazással érkezett a tárgyalásra, hogy az ország érdekében mindenképpen igyekszik fenntartani a koalíciót. Megjegyezte, hogy pártja vasárnap benyújtott hatpontos javaslatát is megtárgyalják. Ebben a szabaddemokraták egyebek mellett azt kérték, hogy a kormány létszáma ne növekedjék, s a miniszterelnök a koalíciós megállapodásban foglaltaknak megfelelően gyakoroljon önkorlátozást.

Az MSZP-elnökség kompromisszumra voksolt

(NSZ) Az MSZP elnöksége rendkívüli megbeszélést tartott a koalíciós egyeztető tanács ülése előtt. A tanácskozáson - amelyet az elnökség tíz tagja kezdeményezett - arra kérték Horn Gyulát, hogy mindenképpen próbáljon kompromisszumra jutni a koalíciós vitában. Az ülésre Horn Gyula feszült hangulatban érkezett, az újságírók jelenlétét is rosszallóan nyugtázta.

A megbeszélést követően Vitányi Iván, a választmány elnöke elmondta: felfújt dolognak tartja, hogy azon vesszenek össze, hány minisztere és államtitkára legyen a kormánynak. Arra a kérdésre, hogy Horn Gyula pártelnök és miniszterelnök a koalíciós vitából kikerülhet-e jelentős presztízsveszteség nélkül, hangoztatta, ha egy vita nem arról folyik, amiről igazán kellene, az mindenki számára presztízsveszteség.

A Reuter Horn "meghátrálásáról"

(MN) Horn Gyula miniszterelnök letett arról a tervéről, hogy Nagysándort, a baloldali szakszervezeti vezetőt miniszterelnök-helyettesként és gazdasági miniszterként beveszi kormányába, és ezzel elhárította a koalíción belüli szakadás veszélyét - állapította meg kommentárjában a Reuter.

A brit hírügynökség budapesti tudósítója hozzáfűzte, hogy a szocialista párt és liberális koalíciós partnere, az SZDSZ között a gazdaságpolitikai irányvonalat ilietően fennálló nézeteltéréseket nem rendezték, csak a szőnyeg alá söpörték. Idézte Bauer Tamást, aki súlyos politikai vereségnek nevezte a miniszterelnök meghátrálását. A Reuter szerint Horn meghátrálása gyengítette pozícióját a szocialisták novemberi kongresszusa előtt, amelyen összetűzésre lehet számítani a párt Nagy köré tömörülő balszárnya és a Bokrosféle szigorú elképzelések között.

Tiltakozó akciók Szlovákiában

(NSZ) A szlovákiai magyar pedagógus szövetség előző hétvégi ülésén megfogalmazott ajánlását követve hétfőn, szeptember 4-én számos magyar tannyelvű iskolában tiltakozó akciókkal kezdődött a tanév. Reggel csak a szülők jöttek el az évnyitóra, este az iskolák előtt néma tüntetést tartottak, kedden pedig gyermekeiket nem engedték el az órákra.

A tiltakozás célja annak kivívása, hogy az oktatói intézmények élére ne kinevezéssel kerüljenek az igazgatók, hanem a korábbi demokratikus gyakorlatnak megfelelően választással. Galántán hétfő este a magyar gimnázium előtt több százan tüntettek könyvvel és égő gyertyával, követelve a tavasszal leváltott Pék László igazgató visszahelyezését, illetve az új vezető, Maria Simekova kinevezésének visszavonását. Simekova elkötelezett híve a kétnyelvű oktatás bevezetésének, amelyet a szülők az ország valamennyi magyar tany(Folytatás a 2. oldalon)

VOL. 7. ÉVF. - No. 34. SZÁM - 1995. szeptember 15.

Ára: 1 dollár

CSETŐ: Magyarországi mozaikok - 1995 FRIEDMAN: Nem hallgatták meg... Interjú a 75 éves BESSENYEI FERENCCEL JANCSÓ: New York-i jegyzetek MESTER: Zene a függöny mögül Szemelvény a CARIBI ÚJSÁG-bóI TEMPLOMSZENTELÉS Resedában

SZERB ENKLAVE BOSZNIÁBAN?

Úgy hiszem, hogy az olvasók többsége egyetért abban, hogy a magyarok érdeklődésében az első helyet a szülőhaza határaitól csupán néhány kilométerre most már négy év óta zajló véres fegyveres konfliktus tölti be. Vonatkozik ez minden magyarra, függetlenül attól, hogy a világ melyik pontján él.

Amint egy hete megírtuk, a NATO-gépeknek a szerbek puhítására bevetésre induló hullámai folytatódnak. Mindez végre egyezik mindegyikünk véleményével, miután emberileg nem látunk igazságosabb és helyesebb megoldást. Érthetetlen azonban, hogy minden tarthatatlansága ellenére Amerikában most is nyilvánosságot kap az agresszor szerb lázadók érdeke és véleménye. A Los Angeles-i televíziós állomások például szombaton nagy nyilvánosságot adtak az itt élő szerb nemzetiségűek nagygyűlésének, amelyen elítélték a NATO megtorló támadásait és nyíltan a lázadók mellé álltak. A csodálatosnál is több, hogy független televíziós társaságok politikailag várhatóan tárgyilagosan gondolkozó vezetői ilyen álláspontot foglalnak el és nem látják, hogy a legújabb idők legcivilizálatlanabb, barbár akciójának a szolgálatába állanak és a szerb nacionalisták, Nagy-Szerbia álmodozóinak propagandáját támogatják.

Különös, de itt semmiféle nagygyűlés nem volt, amikor terrorista szerb bandák tíz nappal ezelőtt belőttek Szarajevó közepébe, a mozgalmas vásártérre és 38 polgári személyt megöltek. Nyolcvanat megsebesítettek. Nem volt nagygyűlés, nem volt tiltakozás, holott minden kétségen felül ez volt a jogtalan, embertelen agresszió, amit minden jóérzésű embernek komplikált magyarázkodások nélkül is el kell ítélnie. Jugoszlávia négy évvel ezelőtt szétesett. A horvátok, szlovének kijelentették a Trianon által természetellenesen összekényszerített közösségből való kiválásukat és bejelentették saját köztársaságuk megalakítását. Ugyanezt tették a bosnyákok is. Csupán a szerbek nem tudták - nem voltak hajlandók - figyelembe venni szabaddá vált népek döntését, egyszerűen azért, mert a kommunista (és azt megelőző) évtizedek alatt tudatos célratöréssel beszivárogtak a társországok területére, hogy így vegyék birtokba azt a földet, amelyhez nincs semmi joguk. Mi, magyarok nagyon is jól ismerjük ezeket a módszereket. Tulajdonképpen hálásak vagyunk a Sorsnak, hogy ország-világ előtt ilyen módon is bizonyítja a trianoni alapgondolat tarthatatlanságát.

A szerb lázadók megvetették a lábukat és nem hajlandók kivonulni a birtokba vett földről. Ehelyett a legembertelenebb módszerekkel szüntelen rajtaütéseket hajtanak végre egykori gyanútlan befogadóikon. A módszereket ismerjük: nemzetiségi tisztogatás, deportálás, tömegkivégzés-tömegsír, nemi erőszakok. Ártatlan városlakók szüntelen tizedelése. Ha azután elfogyott a világ türelme és azt teszi, amit már régen tennie kellett volna s a jogos büntetés fájdalmassá kezd válni, egyszerre gyilkost kiabálnak. A televízióban is bemutatják a szegény szerbeket, akik szenvednek a NATO-támadások miatt. Ja, ezek a NATO-bombák is felrobbannak, amint a szarajevói piactérre belőtt repcszgránát is felrobbant. Felhős időben, az éjszakai sötétben természetesen nem minden lövedék találja meg az igazi célpontot. A "tárgyilagos" amerikai televízió megszólaltatja a boszniai szerbeket is: "a támadások mindegyike csak erősít minket, még ellenállóbbak leszünk". Pedig a megoldás egyszerű: abba kell hagyni a jogtalan, békebontó támadásokat. Le kell ülni és megállapodni a békés egymás mellet élés részleteiben. Amerika - és mögötte a NATO; az ENSZ - nem akar mást. Csak ennyit. Mi történne, ha ezt tudomásul veszik és nem kell Los Angeles-i nagygyűléseket rendezni?

Ilidzában, amit a szerb lázadók tartanak megszállva, az egyik NATO-bomba kórházra esett. Sajnálatos, de megtörtént. Szarajevóban a gránát - nem véletlenül - esett a piactérre. Harmincnyolc ember halt meg, az ilidzai kórházban tíz. Most vessük össze, mint a futballmeccseken a gólokat?

A konfliktus árnyoldalainak ismertetésével egyidejűleg el kell ismerni, hogy örvendetes esemény is történt: a Géniben amerikai bábáskodással pénteken megkezdődött béketárgyalásokon megegyeztek a Bosznia határain belül létesülő szerb köztársaság létesítéséről. A részletek még megoldásra várnak és a terület határmegvonása lesz a fogós kérdés. Amerikai oldalról is hangsúlyozzák, hogy ez még nem jelenti a terület függetlenségét, önkormányzatát. Lehet külön alkotmánya, mind Deleware amerikai államnak, de ezzel be kell illeszkednie a közösségbe, a bosnyák közösségbe. Nem álmodhatnak arról, hogy a határon kívüli Szerb Köztársaság (a volt Jugoszlávia maradványa) részévé válnak. Ez az első bátortalan lépés, amely fegyverek nélkül zajlott le. Nagyjából mutatja az utat, amerre menni kell. Szarajevó körül a fegyveres szorítást meg kell szüntetni és áttenni a súlypontot a genfi tárgyalóasztalra.

Nyugtalanító Jelcin viselkedése és a folyamatos orosz tiltakozás a szerbek védelmében. Vajon hogyan képzeli el a jövőt az orosz köztársasági elnök? SZ.L.

08/13/93

AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901

AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER

September 15, 1995