Amerikai Magyar Hírlap, 1995 (7. évfolyam, 1-43. szám)

1995-03-10 / 10. szám

08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 AMERIKAI VOL. 7. ÉVF. - No. 10. SZÁM - március 10. Ára: 1 dollár ELŐD L. az Ontariói Gyermekszínházról FERCSEY: Mexikó és a többiek JANCSÓ: Római vakáció (befejező rész) KENNETH C.: A szenátor és a szerelem MESTER: Nesze semmi, fogd meg jól SAÁRI Éva: Fél évszázad távolából Bemutatjuk RICHARD LISZTET NEMZETI ÜNNEPÜNK^ MÁRCIUS 15 Ünnepi események az 1848-as szabadságharcot megindító pes­ti forradalom 147. évfordulóján Március 12. vasárnap: Március 15—i megemlékezések a magyar egyházaknál az isten­­tisztelet keretében Koszorúzás a Kossuth szobor­nál (Exposition Park) Utána március 15-i megemléke­zés, ingyenes büfé a résztvevők számára a Magyar Házban Du. 2 óra: Magyar Requiem - Neszlényi-hangverseny a Szt. István templomban Du. 5 óra: Koncert a UCLA-n Walter Jurmann műveiből (Lásd külön hirdetéseinket!) Pazarolt a vagyonügynökség (MN) Miközben a privatizálan­dó állami vagyon folyamatosan zsugorodott, az Állami Vagyon­ügynökség működési költségei egyre nőttek - az 1991-es 240 mil­lió forintról 1994-re 1,8 milliárdra emelkedtek - hangzott el az Álla­mi Számvevőszék sajtótájékozta­tóján. A dolgozók jövedelme sz alatt az idő alatt közel kétszeresé­re, havi 78 200 forintról 148 200 forintra nőtt. A magasabb beosz­tású dolgozók kinevezése pályá­zati kiírás nélkül történt. Az esz­közgazdálkodást is pazarlás jelle­mezte, különösen a személygép­kocsikat és komputereket illető­en. Az ÁSZ véleménye szerint a pri­vatizációs tranzakciókban szük­séges lenne a végső döntés előtt egy független ellenőrzési pontot beépíteni a folyamatba. Újfajta bűnök - új elnevezések "Slamming" a neve annak az újabban gyakorivá vált agresszív üzleti módszernek, amelyet a te­lefon-társaságok használnak egy­más klienseinek elcsábítására. A Sonic nevű, atlantai székhelyű cé­get már több államban, így Kali­forniában is, perelik ez ügyben. Eddig is folyt a háború az AT8t T és a Pacific Bell között - a legtöbb háztartásba havonta hozott a pos­ta pénzes levelet, 25-50 dollárt, ha valaki átpártol a másik telefon­céghez, mint amelyikhez éppen tartozik. De legalább megkér­dezték, akar-e változtatni. A So­nic azonban a vevők ezreit meg­kérdezésük nélkül tette át saját listájára, és azok csak akkor vet­ték észre a turpisságot, amikor megkapták a számlát - ami két­szer akkora volt, mint az eddigi. A "telefon-kalózokat" most fele­lősségre vonják, és kötelezik őket, hogy a becsapott klienseknek kártérítést fizessenek. Magyar érdekek Mohiban (MN) A Fidesz országos választmányának határozata alapján a Fidesz-frakció a héten országgyűlési javaslatot nyújt be a mohi erőművel kapcsolatban. Eszerint az Országgyűlés felszólítaná a kormányt, hogy fogalmazza meg hivatalos álláspontját e kérdéssel kapcsolatban, és képviselje a magyar érdekeket minden nemzetközi fórumon. Mint ismeretes, a másfél évtizede kitelepített szlovák faluban, Mochovcében (Mohi) épülő atomerőmű körül komoly csatározások folynak. Szlovákia az erőmű biztonságának növelése érdekében hitelért fordult az. EBRD-hez (Európai Újjáépítési és fejlesztési bank), viszont Ausztria a hitel megadása esetén az EBRD-ből való kilépéssel fenyeget. A hitel egyik feltétele volt, hogy február végéig Szlovákia tartson közmeghallgatást az erőmű építésével kapcsolat­ban, nemcsak otthon, hanem a környező országokban is. Ennek a célja nem közvéleménykulatás volt, hanem a bank arról akart meg­győződni, hogy minden felmerülő kérdésre van válasz. A zöldek azért is tiltakoznak a mohi erőmű építése ellen, mert azt remélik: "ha Kclct-Közép-Európa elutasítja az atomenergiát, az világszerte nagy csapás lenne az atomiparnak". MDF-állásfoglalás az alapszerződésekről (NSZ) Az MDF országos választmánya állásfoglalást adott ki a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcso­latban. A testület -egyebek mellett -felelőtlennek tartja a kormány "mosolydiplomáciáját" Románia és Szlovákia iránt; szerinte a tör­ténelmi megbékélés nem alapszerződésektől, hanem szívós diplo­máciai aprómunkától várható. Am eddig sem Romániában, sem Szlovákiában nem tapasztalható semmiféle lényegi előrelépés a magyar népcsoport jogainak biztosításában. Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy a határon túli magyarságot érintő bármilyen nemzet­közi szerződés megkötéséhez a mindenkori kormányzatnak meg kell szereznie mind a parlamenti pártok, mind a határon túli magyar népcsoportok legitim szervezeteinek támogatását. Éneikül ilyen szerződést nem lehet aláírni - szögezi le az állásfoglalás. Lakásbérlők az ingatlanadó ellen (MH) A Lakásbérlők Egyesülete szerint a lakásbérlők döntő többsége a lakását a műszaki állapot és a lakottság figyelembevéte­lével, mérsékelt áron vásárolta meg. A felújítási alap teljes hiányát tekintve igazán nem mondható, hogy a bérlők olcsón jutottak laká­sukhoz, mint azt Bokros Lajos pénzügyminiszter-jelölt rádiónyilat­kozatában állította. A lakásbérlők bérleti joga vagyonértékű, alkotmányosan védendő alapjog még akkor is, ha ehhez az elmúlt rendszerben jutottak hozzá, és az ezúton szerzett lakástulajdon semmiben nem különbözik a más módon megszerzett lakástulajdo­noktól. Az. egyesület nem ért egyet azzal, hogy azokat, akik az elmúlt időben az. átlagosnál kedvezőbb feltételekkel jutottak laká­sukhoz, bármiféle különadóval kell sújtani. Százmilliárdos kárpótlási "kiigazítás" (NSZ) Az. előzetes becslések szerint akár százezer új kárpótlási kérelmet is beadhatnak majd, ha a parlament az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően "kiigazítja" a kárpótlási törvényt. Az élet elvesztésével összefüggő, a kedvezményezettek körének kiterjesz­tését célzó jogszabálymódosítás 60-100 ezer családot is érinthet. A most érvényes kárpótlási törvény ilyen esetben 1 millió forint kész­pénz kifizetését teszi lehetővé, viszont elvileg60-100 milliárd forint­ra is szükség lehet. A kárpótlással összefüggő becslések meglehetősen pontatla­nok, mondta a Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese. Utalt a tavaly tavaszi pólkárpótlást megelőző találgatásra (amikor egy hónapig újból be lehetett adni az. igényeket). Akkor a hivatal csak néhány tízezerre becsülte a jelentkezők számát, míg a beérkezett igények száma a hatszázezret is meghaladta. A bőség zavara (HVG) Magyarországon a legegyszerűbb, 17 ezer forintos pa­rabolaantennával s a hozzá tartozó ún. beltéri egységgel mind a négy Astra műhold adása fogható. Egy-cgy Aslrára 16 tévéműsor­­csatorna fér, közülük pillanatnyilag 24-hez lehet ilyen felszereléssel (Folytatás a 2. oldalon) IRAK ÚJABB HÁBORÚS KÉSZÜLŐDÉSÉT LEPLEZTÉK LE Úgy látszik, a négy évvel ezelőtti Öböl Háború akkori elintézet­­lensége tovább gyűrűzik. Valóban igaz, hogy kutyából nem lesz sza­lonna, így Szaddám Husszeinből sem lesz békegalamb, olajággal a csőrében. Az a vezető, aki diktátori hatalommal rendelkezik, vagy legalább a rendelkezésére álló háttérnek mindig megvan a potenci­álja, hogy az illető vezető parancsuralmat fejlesszen ki, ezt a lehető­séget sohasem fogja elszalasztani, hanem újra és újra megkísérli folytatni a korábbi tervet. Madeleine K. Albright, az Egyesült Álla­mok delegátusa az ENSZ-ben az elmúlt napokban kapcsolatba lé­pett a Biztonsági Tanács tagjaival és amikor lehetett, személyesen, egy amerikai biztonsági tiszt társaságában tárgyalt velük, más eset­ben azonban meg kellett elégedni telefonon át leadott információk­kal. A terítékre került új információk szerint Irak évek óta titokban folytatja katonai arzenáljának fejlesztését, elsősorban biológiai fegy­verek gyártásához szükséges épületek emelésével, ugyanakkor raké­tafegyverek gyártásának előkészítésével is. Szaddám Husszein jól tudja, hogy válságos esetben csupán önmagára számíthat és katonai terveket csak fegyverek bevetésére építhet, amelyeket az ország ha­tárain belül állítanak elő, nem függ idegen országok kegyétől vagy egyéb érdekeitől és a hosszú szállítási útvonal sem jelent veszedel­met vagy kockázatot. Albright delegátus informálta a Biztonsági Tanács érdekelt tag­jait, hogy Irak folytatólagos háborús készülődés színhelye és hogy mindaz, amit hírszerzők jelentései és a műholdak által készített fényképfelvételek bizonyítanak, súlyos veszedelmet jelent elsősor­ban Irak közvetlen szomszédaira, de alapjában a világbékére is. Kü­lönös tekintettel arra, hogy biológiai fegyver bevetése érzékenyen érintené nemcsak a megtámadott országokat, hanem azokat is, aho­vá a kórokozókat az. időjárás elsodorhatja. A rakéták gyártása pedig örökösen a nukleáris rakétafejck használatával fenyeget. Mindez messze túlterjed azon az övezeten, amelybe Irak és közvetlen szom­szédai tartoznak. A hírszerzők jelentései és a rendelkezésre álló fényképek bizo­nyítják elsősorban, hogy Bagdad a kuvaiti megszállás idején elrabolt fegyvereket igyekszik beépíteni saját védelmébe. Ezek között első­sorban rakéták és páncélos járművek szerepelnek. Az egyik fény­­képfelvétel bizonysága szerint Szaddám Husszein újraépíttette az országnak azt a legnagyobb vegyifegyvereket előállító üzemét, ame­lyet az Öböl Háború idején elpusztítottak. Irak milliárdokat költött ilyen célokra és ameddig az olaj eladásából pénzhez tud jutni, a tervet folytatni is fogja. Különösen abban az esetben, ha nemzetközi fegyverellenőrző bizottságoknak nem sikerül mindezt a helyszínen ellenőrizni. Szakértők véleménye szerint, ha mindez háborítatlanul halad tovább, Irak egy éven belül újra tudja kezdeni a rakétaépítési programot, két éven belül pedig kémiai fegyverek gyártását. Mindennek az adott külön időszerűséget, hogy Franciaország és az Orosz Köztársaság, a háttérben Kína "csendestárs" támogatásá­val, olyan javaslatot kíván a Biztonsági Tanács elé terjeszteni, amely szerint megszüntetnék a Bagdad ellen az ENSZ által elrendelt szankciókat. Rövidesen a Biztonsági Tanácsban szavazásra kerülhet sor ebben a kérdésben. Minden tagnak szüksége van tehát a helyes ! tájékozódásra. Tudni kell, hogy az Öböl Háború előtt Franciaor­szág volt Irak közeli barátja és hűséges támogatója. Oroszország hagyományosan Irak-barát (még a szovjet időkből) és szállította azokat a rakétákat, amelyeket az irakiak Izraelre lőttek ki. Vég­eredményben tehát ezekben a kapcsolatokban kevés volt a változás a Szovjetunió szétesése óta. Az akciót Moszkva vezeti és nem is titkolják, hogy az egyelőre pro­pagandaháború főszervezője és szószólója maga Borisz Jelcin. Az oroszokat változatlanul irritálja a volt közép- és kelet-európai szov­jet csatlósállamok beszervezése a NATO-ba. Nyilvánvalóan ez az oka, hogy a folyamatot nyugat felől is lelassították és végeredmény­ben ez bújik meg a huzavona mögött, amely több állam, így Ma­gyarország bekapcsolását is lassítja. Mindebben szerepe van az egy­kori szovjet paranoiának, amit ugyancsak örökölni kellett. Ennek még jelen esetben is érződik a hatása, amikor Moszkva hivatalosan feladta az imperialista terveket, de szeretne ragaszkodni hozzá, hogy határai mentén valójában semleges államok sorakozzanak, amelyek nem tartoznak sem ide, sem oda. Washington a jelek szerint lelassította a Horvát Köztársaságban jelenleg tartózkodó ENSZ-megfigyelők és békefenntartók kivonásá­nak folyamatát. Mindez olyan vonatkozásban lett nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei eddig nem egyeztek meg a kivonási tervezet részleteiben és az anyagi költségek biztosí­tásában. Tudjman, a Horvát Köztársaság elnöke közölte, hogy már­cius 31—i lejáratán túl nem hosszabbítja meg az ENSZ-alakulatok jelenlétének mandátumát. Az elnök arra hivatkozik, hogy mindez megakadályozza a szerbek által megszállt horvát területek felett az ellenőrzés átvételét. - SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Thumbnails
Contents