Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-04-22 / 16. szám
AMERIKAI °8/13/93 mu USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL WEEKLY NEWSPAPER Rövid hírek Magyarországról Belga küldöttség Budapesten Boross Péter miniszterelnök hivatalában fogadta a belga szenátus elnökét és irodájának küldöttségét. Frank Svaién megerősítette Belgium készségét az EU-hoz történő teljes jogú magyar csatlakozás feltételeinek előmozdításáért. A belga küldöttséget fogadta Szabad György, az Országgyűlés elnöke is. Nem szavazhatnak a külföldön tartózkodók Nem vehetnek részt az országgyűlési képviselő választáson a szavazás idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok, mivel a nagykövetségeken nem állítanak fel szavazófülkéket. Erről az Országos Választási Iroda vezetője adott tájékoztatást, aki szerint - számos ország gyakorlatához hasonlóan - nálunk is indokolt volna megteremteni ennek a lehetőségét. Különleges szívműtét Debrecenben Magyarországon eddig egyedülálló szívműtétet hajtottak végre Debrecenben. Az operáció lényege, hogy a beteg hátizomzatából kivett izomdarabbal burkolják be a szívét. Az izom működését egy ritmusszabályozóhoz hasonló szerkezet biztosítja, amely ingerli az új izomdarabot. A szívsebészeti centrum igazgatója a műtét kapcsán elmondta: a beavatkozás azokon a betegeken segíthet, akiknek szívizom-működése valamilyen betegség miatt meggyengült, de nem alkalmasak a szervátültetésre. Elindult a magyar hajóvonta Kedden elindult a bulgáriai Vidinből a Mahartnak az a hajóvontája, amely foszfátot szállít Romániából Linzbe. A BTA bolgár hírügynökség szerint a szállítmány megkapta az ENSZ szankcióbizottságának az engedélyét, amellyel a Vác és az Egerszeg vontatók egymással összekapcsolva áthaladhatnak a szerbiai dunaszakaszon. Megemlékezések Holocaust emléknapot tartottak a vidéki zsidóság deportálásának 50. évfordulóján Tatabányán. Holocaust gyászünnepséget tartottak a budapesti Radnóti Miklós színházban is, ahol több mint száz színész olvasta fel hatezer áldozat nevét a Holocaust 600 ezer magyar és összesen 6 millió zsidó áldozatának tiszteletére. Nyíregyházán az ötven évvel ezelőtt elpusztított csaknem 25 ezer szabolcsi zsidó áldozatra emlékeztek. Tévedésből lelőttek két amerikai helikoptert Csütörtök reggel két amerikai F-15 vadászgép Irak "no-fly" zónája fölött lelőtt két ugyancsak amerikai helikoptert. Az UH-60 Blackhawk helikopterek külföldi katonatiszteket és kurdokat szállítottak; a halottak között 15 amerikai van. A vadászgépek az Öbölháború befejezése óta a kurdok biztonságát az irakiakkal szemben biztosító berepülési tilalmat érvényesítették, amikor az irakinak hitt helikopterekre lőttek. Alig lehet elképzelni megrázóbb, értelmetlenebb halált, mint a "friendly fire", a baráti fegyverből tévedésből leadott lövés általi. Clinton elnök "mélységes szomorúságának" adott kifejezést a hír hallatán, és megígérte, hogy a dolog végére jár. Hogyan történhetett? A látás jó volt, és a hadsereg tucatnyi biztonsági intézkedést követ hasonló balesetek megelőzésére. Már a tervezett út előtti napon összehangolják az akciókat, és ha mégis ismeretlen repülővel találkoznak, szabad szemmel és négy különböző rádiós módszerrel győződhetnek meg arról, hogy valóban ellenséggel van-e dolguk. Az eset annál is meglepőbb, mivel a térségben hosszú idő óta nyugalom volt - utoljára 1992 decemberében lőtt le amerikai gép egy szovjet típusú MÍG vadászt. Holocaust koncert a Vatikánban II. János Pál pápa nemcsak filmekről, túlélők leírásaiból ismeri a Holocaustot. A második világháború alatt fiatal gyári munkásként - akkor még Karol Wojtylának hívták - szemtanúja volt a zsidóüldözésnek Lengyelországban. Talán ez adta az indítékot, hogy ez évben ünnepi koncerttel emlékezzen meg az évfordulóról, amelyre Scalfaro olasz elnök mellett díszvendégként Elio Toaff római főrabbit is meghívta. A londoni Royal Philharmonic zenekart Gilbert Levine vezényelte. Richard Dreyfuss színész olvasta fel a Kaddish-t, Leonard Bernstein zenéjére, olyan szívhezszólóan, hogy a pápa is meghatódott. Ezután Howard Nevison kántor szólaltatta meg a 92. zsoltárt Schubert zenéjére. A pápa régóta fáradozik a két vallás kapcsolatainak javításán. Imádkozott már Auschwitzban (1979) és a római zsinagógát is meglátogatta (1980); ez az első eset, hogy a Vatikánban ünnepélyesen fogadott zsidó vendégeket - a főrabbin kívül mintegy 100 holocausttúlélőt. Közülük hatan gyújtottak egy-egy gyertyát a Szent Péter Bazilika melletti 7500 személyes fogadóteremben felállított menórán. Hat gyertyát - a Holocaustban elpusztult hat millió zsidó minden milliójáért egyet. A menórának különleges jelentősége van Rómában, mert Flavianus katonái Jeruzsálem lerombolása után, Krisztus után 70-ben ide hozták annak eredetijét, amely Titus diadalívén is szerepel."Ennek a teremnek nincsenek szűk határai" - mondta a pápa. "Itt most velünk van minden áldozat emléke; mi sem felejtjük élőkét." A jelenlévők úgy érezték: a pápa bizonyságát adta, hogy lehet békében egymás mellett élni. Elbúcsúzott a parlament BUDAPEST - Az Országgyűlés utolsó, huszonegyedik ülésszakán az elnöklő Szabad György elsőként Göncz Árpád köztársasági elnöknek, majd Boross Péter miniszterelnöknek adta meg a szót. Az államfő hangsúlyozta: történelmi jelentőségű, úttörő munkát végeztek, sikerült megalapozniuk az új, demokratikus Magyarország politikai és gazdasági intézmény- és jogrendszerét. A négy év nem volt elég arra, hogy a demokrácia íratlan szabályai kialakuljanak, a több mint 400 törvény azonban ékesen bizonyítja: a parlament sikerrel járta végig az út első szakaszát. Göncz Árpád emlékeztetett arra is, hogy mindezek ellenére az Országgyűlésnek "hazánk szívét nem sikerült teljesen megnyernie". Az ország csodát várt, mégpedig tüstént, a sors pedig adós maradt a csodával. Az államfő szólt arról is, milyen törvényeket hiányol. Ezek java része az alkotmányba foglalt emberi jogokkal kapcsolatos. Említette a kisebbségi jogok, az adatvédelmi biztos megválasztásának elmaradását, az etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének intézményes rendezését, a faji megkülönböztetés kiküszöbölésével kapcsolatos jogalkotási teendőket. Mielőbb meg kell alkotni a közszolgálati tájékoztatás, a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, valamint a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvényeket. Megengedhetetlennek tartotta, hogy a közszolgálati rádió és televízió társadalmi ellenőrzésének hiánya miatt szakadatlan és mérgező bel(Folytatás a 2. oldalon) VOL. 6. ÉVF. - No. 16. SZÁM - 1994. április 22. Ára: 1 dollár FERCSEY: Oroszország 1997-ben FRIEDMAN: A "3-Strikes" törvény JANCSÓ ZS. az emlékezet-hamisítókról MESTER: Akit nem égettek el a máglyán SZABÓ László bélyegrovata A KÉPES EURÓPA társkereső szolgálata A SZERBEK A VILÁG ELLEN Egy ideig meg lehetett érteni, hogy a szerb fegyveres alakulatok - a Kis-Jugoszlávia égisze alatt - elkeseredetten küzdöttek, hogy a régi államszövetségnek legalább egy részét átmentsék a jövőre. Az első világháború után Jugoszlávia megalakulása a szerbek számára korábban elérhetetlennek tűnt álom megvalósulása volt. A föderáció azonban csak keret lett: színpad, ahol elsősorban a szerb érdekek diktáltak. A korábbi monarchia, kommunizmus, majd később a renegátnak kikiáltott titoizmus mind ezt a célt szolgálták. Szívesen felvettek bármilyen köntöst, ameddig Nagy-Szerbia álmát szolgálhatták. Amikor a Szovjetunió széthullásával és a kommunizmus nemzetközi befolyásának megszűnésével együtt a szükségszerű változásokra sor került Közép-Kelet-Európában és a Balkánon, szétfoszlani látszott Nagy-Szerbia álma is. A látszatot Kis-Jugoszlávia fedőnév alatt próbálták fenntartani és a kezdeményezéshez való ragaszkodást átmenteni a jövőbe. Horvátország, Szlovénia önállósulása, Bosznia-Hercegovina függetlenülési szándéka mindezt keresztül húzni látszottak. Bosznia területén keresztény szerbek és muzulmán bosnyákok területileg szétválaszthatatlan keveredésben vannak, így azután Nagy-Szerbia fanatikus hívei, minden belső közvéleménykutatás és külső tanácsok meghallgatása nélkül, egyoldalúan elhatározták, hogy ha kell, véres háború útján is ragaszkodnak fennhatóságukhoz. Ezen a jelek szerint a világ felháborodása, az ENSZ és a NATO beavatkozása sem tudott változtatni. Hiába minden ultimátum, kikényszerített fegyverszünet, a szerbek elszántan mennek tovább a maguk útján. Ennek az önfejű kitartásnak újabb tragikus eseményeit tapasztalhattuk az elmúlt héten. Korábban látszólag engedelmeskedni látszottak az ENSZ és a NATO felhívásának és látszólag visszavonultak. Két hétig nem támadtak. Közben átcsoportosították erőiket és központi támadást határoztak el Gorazde beékelt mohamedán terület ellen. A folyóparti város külső kerületeiben kulcspozíciókat foglaltak el és feltétel nélküli megadásra szólították fel a védekező csoportokat. Ennek ellenében személyi biztonságot ajánlottak fel a katonáknak és polgári személyeknek. Nagy-Szerbia forradalmi harcosai azonban vad eltökéltséggel ideáljukért küzdenek és a cél érdekében megállapodásokat és kötelezettségeket már a múltban is felrúgak. Nagylelkű Ígéreteiket tehát senki sem tudja komolyan venni... Közben az ősi területeket védő fegyveresek és polgári személyek részére folytatólagos szenvedés jár osztályrészül. Növekszik a hősi halottak száma, egyre több a sebesült. Amikor a gorazdei ENSZrmegfigyelők soraiból sebesült és halálos áldozat is volt, Bosznia nem tehetett mást, mint újabb NATO-légitámadást kért az előnyomuló szerb erők ellen. Szombaton jelentették, hogy a Gorazde védelmében részt vevő egyik angol vadászbombázó, miközben támadást intézett szerb harckocsik ellen, találatot kapott. Ez volt az első NATO-repülőgép, amelyet a szerbek lelőttek. Ezzel a szerbek nyíltan is ujjat húztak a világszervezettel és mindazzal, amit az ENSZ képvisel: a világ népeinek együttes akaratával. Ledobtak minden álarcot és a legelszántabb makacssággal vetették bele magukat szétfoszlóban lévő álmuk életben tartására. A bélyeget többé nem lehet levakarni róluk. Minden háborúnak, minden fegyveres összetűzésnek azonban egyszer vége van. A küzdő karok elfáradnak, a lélek elfásul és a harctereken a béke csendje veszi át az uralmat. A véres követelőzések végül is a tárgyalóasztalokon oldódnak fel. Vajon el lehet-e képzelni, hogy ezzel a priusszal a szerbeknek módjukban lesz követelőzni? Á rossz szájíz sokáig megmarad. Mint rebbenni sem merő megfélemlített madarak, a szerbek ölelésében, egyelőre némán, ott vannak délvidéki, vajdasági véreink, akiknek ugyancsak jogaik vannak. Ha majd egyszer sor kerül az ő ügyük rendezésére is, a szerbek mostani kegyetlen viselkedése esetleg az ő védelmükben is érveket, jópontokat vet majd a latba. Jelentős tüzérségi támogatás után, a szerb csapatok a hét végén megkezdték a benyomulást Gorazde belvárosába. Miután alacsony felhők takarták el a kilátást, a NATO-gépek nem tudták végrehajtani tervezett támadásaikat. Gorazdét korábban az ENSZ "biztonsági körzetnek" nyilvánította. Pánik tört ki a lakosság körében, amikor az első szerb harckocsi feltűnt az utcákon, miközben láthatatlan orvlövészek olyan polgári személyekre vadásztak, akik nem tudtak idejében védelmet, búvóhelyet találni. Az elmúlt három hétben ebben a körzetben a halálos áldozatok száma elérte a kétszázat. Ezek mindegyike a szerbek lelkiismeretét terheli. Szarajevóban az ENSZ katonai szóvivője kijelentette, hogy Gorazde védhetetlen és a szerbeknek bármelyik pillanatban módjukban van teljes létszámmal bevonulni a városba. A jognak, az igazságnak: a vitás ügyek békés elintézésének egyszer ismét meg kellett hátrálnia a brutális erőszak előtt. SZ.L.
