Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-02-25 / 8. szám

"Angol nevem mögött izzóan magyar szív dobog" A Magyar Nemzet interjúja Claire Kenneth-tel Claire Kenneth könyveit sok nyelvre lefordítva olvassák szer­te a világon, Budapesten pedig az utóbbi években ismét fegeteges sikert aratott A Magyar Nemzet riportere a közelmúItbanNew York-i otthonában kereste fel a világhírű írónőt,az Amerikai Magyar Hírlap főmunkatársát Az örök fiatalságot, jókedvet és kellemes hangulatot árasztó író­nő férjével, Bárdossy Pál egykori testőrszázadossal immár 37 éve él az Egyesült Államokban. Mint ismeretes, amikor 36 év után elő­ször látogatott haza Budapestre, súlyos baleset érte, combnyaktö­rést szenvedett és utána hosszabb ideig még orvosi kezelésre szo­rult. Ma már jól van, és szorgalmasan dolgozik, ugyanúgy, mint régen. Erről győződött meg e sorok írója is, akit New Yorkban a tőle meg­szokott kedvességgel fogadott, és beszámolt mindennapjairól, munkájáról.- Hogyan telnek a napjai?- Köszönöm az érdeklődését, hála Istennek, jól érzem magam, visszatért a munkakedvem, na és a hangulatom, ami feltétele a munkának, különösen egy írónál. Mindennap úszom, amit egyéb­ként évek óta megszoktam, de most különösen fontos a baleset után. Az eddigi hagyományaim­hoz hasonlóan minden reggel hat órakor már fenn vagyok, és kez­dem a munkámat, írok.- Most például milyen munkán dolgozik?- Budapestről az egyik könyvki­adótól kaptam egy nagyon ko­moly felkérést: írjam meg életem regényét, amelyben egész pálya­futásom, híres emberekkel való találkozásaim, kapcsolataim ben­ne foglaltatnának.-Ön erre hogyan reagált? Elfo­gadta a megbízást?- Természetesen örültem neki, hiszen ez lenne már a 19. köny­vem, de még "gyötrődöm" a felké­résen, mert sok neves személyi­ségről, magánjellegű kapcsolat­ról kellene írnom, elkerülhetetle­nül. Időpontot még nem tudok mondani, mindenesetre a téma érdekes.- Önnek az eddigi könyvei best­sellernek számítottak több or­szágban. Hány példányban jelen­tek meg?- Eddigi 18 könyvem 9 nyelven látott napvilágot 5 millió példány­ban. Minden könyvem általában 250 ezres példányszámban jelent meg. Szeretném hangsúlyozni: bár angol nevem van, és munkás­ságomért a brit királynő is kitün­tetett, regényeimből kitűnik, hogy Claire Kenneth angol neve mö­gött izzóan magyar szív dobog. Nem győzöm elégszer elmonda­ni, hogy bár közel negyven éve itt élek Amerikában, mindig is volt honvágyam.- Hogyan emlékszik vissza első regényének megjelenésére?- Fantasztikus élmény és bol­dogság volt számomra, amikor 1946 novemberében Budapesten a Grill Károly-cég kiadásában az Éjszaka Kairóban című könyvem napvilágot látott. Az akkori Reg­geli Újság a következőket írta: "Claire Kenneth-láz Pesten!"- Könyveiben nagyon sok híres ember, író, művész és politikus szerepel. Közülük többel szemé­lyes jóbarátságban is volt?-Természetesen. Nem szeret­ném most az egyes emberekkel a különféle történeteket elemezni, csupán felsorolok néhány neves I személyiséget, akivel jó kapcso­latban voltam. íme: Arthur Mil­ler, Marilyn Monroe, Zilahy La­jos, Ford amerikai elnök, Tony Curtis, Margaret, az angol király­nő húga, Greta Garbo, Habsburg Ottó. Éppen ez utóbbi volt az, aki dicsérte portugálul megjelent egyik könyvemet. Nem szeret­ném kihagyni Karády Katalint sem, akihez nagyon jó barátság fűzött. Ugyancsak baráti köröm illusztris tagja volt az otthoni Ma­gyar Nemzet napilap alapítója, Pethő Sándor is, akit kitűnő tollú újságíróként tartottak számon.- Ön nemcsak regényeket ír, ha­nem cikkeket, novellákat is publi­kál. Jól tudom?- Pontosan. Eddig több mint 600 novellám és cikkem jelent meg, az amerikai és kanadai ma­gyar nyelvű lapokban.- Ön és könyvei Magyarorszá­gon rendkívül népszerűek, ezért az olvasók tábora kíváncsian vár­ja újabb regényét. Bizakodhat­nak?- Időt nem tudok mondani, hi­szen sok minden mással is kell foglalkoznom, de majd igyek­szem.- Milyen elfoglaltsága van még az írói tevékenységen kívül?- A New York-i Fészek Klub alelnöke is vagyok; ezenkívül nagymama - unokáimmal is sok időt töltök.- A fia is irodalommal foglalko­zik?- Nem, ő teljesen más pályát vá­lasztott, tanszékvezető egyetemi tanár itt Amerikában. Karczag László Irodámat áthelyeztem: Consolidated Tax Sérv. Dr. Oszlányi Miklós Adóügyek, Notary Uj cím: 234 S. Electric Ave. Monterey Park, CA 91754 Tel: (213) 661-5392 (818) 570-9740 0 1994. február 25. SPORTHÍREK Jégtánc: A közönség által leg­jobban kedvelt angol Tor­­vill/Dean páros csak harmadik helyet ért el hétfőn este az Olimpiai Amfiteátrumban. A bírák az első és második helye­zést orosz versenyzőknek adták: az aranyérmet Ókszana Grits­­csuk és Jevgenyij Platov, az ezüstöt Maja Uszova és Alek­­szandr Zsulin nyerte el. A pó-j diumon a hangulat fagyosabb volt, mint odakint a norvég tél, és egy Ingmar Bergman filmben több a mosoly, mint amit ott lát­ni lehetett. Á közönség virágok­kal halmozta el az angol párost, akik az 1984-es téli olimpián 6.0-os perfekt pontszámmal lettek el­sők Ravel Bolerójának zenéjére, és nemtetszését fejezte ki a bí­rókkal szemben, akik úgy talál­ták, a mostani program nem volt elég eredeti. Áz amerikai Pun­­salan/Swallow páros bukott és 15.—ik helyen végzett. Gyorskorcsolya: Az amerikai Bonnie Blair 1500 méteren ne­gyedik lett - csupán 0.03 másod­perc hiányzott a bronzéremhez, amely a hatodik érme lett volna. Az aranyat a 27 éves, osztrák színekben versenyző, de buda­pesti születésű Hunyadi Emese nyerte 2:02:19-el. A szerdán kezdődő egyéni mű­korcsolya versenyben 27 indulö­­közül Tonya Harding nyolcadik, Nancy Kerrigan huszonhatodik versenyzőként indul. Az indulás sorrendjét sorsolással döntik el. Itt senki nem azért izgul, hogy első legyen, ugyanis a bírák a magas pontszámokat későbbre tartogatják, amikor már van összehasonlítási alapjuk. Magyar eredmények: Harmadik helyen végzett a Honvéd-KIM együttese Torinó­ban a női tőrözők BEK soroza­tában. A Barcelonában rendezett fér­fi párbajtőr Világ Kupa-viada­lon Kovács Iván a harmadik he­lyet szerezte meg. Ökölvívás: Debrecenben be­fejeződött a Bocskai István ver­seny. A viadalon magyar válo­gatottak is indultak, közülük Kovács István (54 kg) világbaj­nok magabiztosan nyert, Laka­tos Pál 51 kg-ban viszont kika­pott Farkas Györgytől. Első lett az olimpiai bronzérmes Béres Zoltán (91 kg) és a kick-box vi­lágbajnok Szabó Árpád (71 kg). LOS ANGELES I MAGYAR HÁZ 1975 W. Washington Blvd. LOS ANGELES, CA 90018 Tel: (213) 737-8973 Nyitva: Minden pénteken és szombaton vacsora 6 órától, zene 84ól * A március 15—i ünnepélyt március 20-án tartjuk. Koszorúzás után finom ebéddel várjuk az egybegyűlteket. Főz: Gál Gizi Zongoránál: Bodrogi Gyula Jöjjön! Iratkozzon fel tagjaink névsorába! KÖZÉRDEKfy-^^ NAGY SÁNDOR Mikor lesz konvertibilis a magyar forint? avagy versenyképesség a világpiacon Kezdjük azzal, hogy mi is a konvertibilitás? A kifejezés a latin convertus, később az olasz converter szóból származik, jelentése: átváltható, átalakítható. Sokan számszerű átváltási aránnyal kötik össze a konvertibilitás lehetőségét. Ez téves. Sok tényező, és persze bizonyos folyamatok határozzák meg egy nemzet, egy ország fizetőeszközeinek súlyát, értékét a világpiacon. Mi is a pénz? A pénz önmagában semmit sem ér, ha nincs mögöt­te fedezet, vagy valamilyen ellenérték. Egy adott ország nemzeti valutájának értékét, vásárlóerejét belföldi és nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, banki folyamatok határozzák meg. Elsősorban attól függ a konvertibilitás, hogy mit produkál egy ország ipara, mező­­gazdasága. Szerepet játszik még a szolgáltatóipar és az idegenfor­galom. Ä lényeg az, hogy ezek az árucikkek, termékek és szolgálta­tások eladhatók-e a világpiacon, és ha igen, milyen árszínvonalon. A minőség és a mennyiség egyaránt fontos. A kereskedelemben az exporttevékenységen van a hangsúly. (A jelentős import már a vá­sárlóerőt jelzi, illetve azt, hogy egy ország mennyire önellátó.) Magyarország esetében elég kevés az olyan termék, ami eladható a világpiacon; egy-két kivételtől eltekintve közepes, vagy alacsony árszínvonalon. Még mindig vezet a mezőgazdaság, illetve feldolgo­zó-ipar (élelmiszerek, borok, stb.). A magyar ipar sajnos elég gyenge, nem nagy jelentőséggel bír a világpiacon. Á nehézipar és a bányászat válságban van, több - korábban jelentős - vaskohót és bányát bezártak, sok kohász és bányász maradt állás nélkül. Az Ikarusz-buszok lemaradtak a versenyben; a RÁBA-futóműveket még el lehet adni Európában, néhány ázsiai országban. Némi sze­repet játszik még a műanyaggyártás, bizonyos termékek vásárlóra találnak Nyugat-Európában és Észak-Afrikában. Említést érdemel még a gyógyszergyártás: a magyar gyógyszerek megtalálhatók négy földrészen. Ez az exportvolumen jelentősnek még akkor sem mondható, ha csak a Magyarországhoz hasonló, vagy (területre, la­kosságra) még kisebb országokéival hasonlítjuk össze, mint pl. Ausztria, Svájc, Hollandia, Belgium. Tudniillik, ezek a kis orszá­gok produkálnak olyan termékeket és szolgáltatásokat, amelyek könnyebben eladhatók, és jobban megálllják a helyüket a világpia­con, mint a magyarországiak. Ezért konvertibilis az osztrák schil­ling, a svájci frank, a holland gulden, stb. A szolgáltatóipar Magyarországon nem elég magas színvonalú, viszont bizonyos szállodák elérik az európai, illetve a világszínvo­nalat. Az idegenforgalom közepes az európai országokat figyelem­be véve, bár növekvő tendenciát mutat. Nyilvánvaló, hogy a vonz­erőnk nem éri el Franciaországét, Angliáét, vagy Olaszországét, de azért nagyobb, mint Románia, Szlovákia, vagy Lengyelország vonz­ereje. A Kupa-féle pénzügyi kormányzat tett lépéseket a folyamat meggyorsítása érdekében (többszöri forint leértékelés 1-3,5 száza­lékos lépésekben; a nagyobb lépések pánikhoz vezettek volna), de az inflációval (évi 30-35 százalék), sajnos nem tudta felvenni a ver­senyt. Még akkor sem, ha mesterségesen magasan tartották (33-37 százalék) a forint kamatlábat és szorgalmasan fizették vissza a vi­lágbanki hiteleket. Az adósságállomány még mindig meghaladja a 18 milliárdot. Ez a további hitelek érdekében Tontos, mert nem mindegy, hogy a magyar pénzügyi vezetés mekkora adósságállo­mányt képes finanszírozni. Az Antall-kormány hivatalba lépése után, ’92-93-ra konvertibilis lett volna a forint. Ez a becslés nem bizonyult pontosnak, talán túl optimista volt. A csúszás, illetve késés okaihoz lehet még sorolni a vártnál jobban elhúzódó privatizációt is, mivel hosszabb időt vesz igénybe az állami tulajdon lebontása, az új tulajdonosi réteg kiala­kulása. Veszélyes folyamat még, ami hosszú időre megakadályozhatja a forint konvertibilitását, - Magyarország egyfajta gazdasági gyar­mattá tétele elsősorban Németország, Japán, Olaszország és a USA által. E szerint a század végére, a jövő század elejére Ma­gyarország hasonló szerepet játszana a világgazdaságban, mint Tai­wan, Hong-Kong, vagy Szingapúr, csak éppen Európa közepén. Mivel az ország kiárusítása még mindig folyamatban van, arra na­gyon kell vigyázniuk a magyar gazdasági vezetőknek (különös te­kintettel az egyre szaporodó vegyesvállalatokra, kft-kre, stb.), hogy a gyárak, üzemek többségi tulajdona magyar kézben maradjon. Ez viszont nagyon nehéz számottevő tulajdonosi réteg nélkül. Ezek után a pesszimista sorok után hadd jöjjön egy optimista gondolat: közeledik a világkiállítás. A ’96-os EXPO nagy lehető­ség Magyarország számára: a kiugrás lehetősége. Veszélyeket rejt magában és a megrendezés nagyon sokba kerül, de ha jól sikerül és pozitív mérleggel zárul (ami hosszabb távon derül ki), akkor Magyarország előtt új távlatok nyílnak meg, gyümölcsöző eredmé­nyekre lehet számítani. És talán a világkiállításra a magyar forint is konvertibilis lesz. Bízzunk benne, és támogassuk a magunk módján! Nagy Sándor pénzügyi és közgadasági szakértő Debrecenben szüle­tett. Hosszabb ideig a Kereskedelmi- és Hitelbank devizaosztályán kezelte a külföldi átutalásokat. Többször járt Angliában, Franciaor­szágban és Németországban; 1992 óta él Kaliforniában. MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORA minden szombaton délután 4 órakor a KTYM rádióállomáson, az 1460-as AM hullámhosszon Műsorvezetők: CZÖVEK ISTVÁN és CSAPÓ TAMÁS LILLEHAMMER ’94 AMERIKAI Itfagyar Hírlap

Next

/
Thumbnails
Contents