Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-02-25 / 8. szám

VOL. 6. ÉVF. - No. 8. SZÁM - 1994.február 25. ÁRA: 1 dollár Bankcsőd Venezuelában CARACAS - Csődbe ment Ve­nezuela legnagyobb bankja, a Banco Latino. A banknak több fióküzlete, magasabb kamatai és jobb összeköttetései voltak, mint bármely más venezuelai pénzin­tézetnek. A bank 1 millió kliense közé tar­tozott a hadsereg és az elektro­mos- és olajvállalatok nyugdíj­alapja (1,2 billió dollár) valamint a kormány bank-biztosítója. 493 épületet, számos farmot és több­száz kisvállalkozást is felvásárol­tak. Tavaly ősszel még háromna­pos ingyen repülőútra vitték legnagyobb befektetőiket párizsi fiókjuk megnyitása alkalmából. Egy hónappal ezelőtt azonban tönkrementek. A Banco Latino összeomlása nemcsak a befektetőkre, de az egész ország pénzügyi, gazdasági és politikai életére végzetes kö­vetkezményekkel járhat. A bank "kiváltása" mintegy 5 billió dollár­ba kerülne. A vártnál kisebb a deficit BUDAPEST - A központi költ­ségvetés 199,7 milliárd forintos deficittel zárta az 1993-as eszten­dőt. A bevételek 939,6 milliárd forintot tettek ki, míg a kiadások elérték az 1139,3 milliárdot. A deficit végül is alatta maradt a pótköltségvetésben előirányzott 213,3 milliárd forintnak. A hiányt teljes egészében belföldi értékpa­pír-kibocsátásból finanszírozta a költségvetés. Szerb visszavonulás Boszniában Az amerikai lapok lelkesen tudósítanak arról, hogy feloszlóban van a Szarajevót körülzáró ostromgyűrű. Csütörtök óta a szerb had­erő nagyméretű kivonulását figyelték meg a várost körülvevő hegyi tüzelőállásokból. Természetesen Amerika örül, hogy a NATO-Jégi­­csapás fenyegetését nem kell beváltania; európai szemmel nézve viszont úgy tűnik, hogy Clinton elnöknek már sokkal előbb kellett volna erélyesen fellépnie - sok vérontást megakadályozhatott volna, sőt, a konfliktus kezdetekor még csírájában is elfojtható lett volna a háború. A szerbek csak addig folytatják a háborúsdit, amíg nem kell megtorlástól tartaniuk. A NATO ultimátuma mellett a döntő fordulatot az orosz diplo­máciai akció hozta. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető Vitalij Csurkin orosz küldöttel való megbeszélése után jelentette be, hogy teljesíti a NATO feltételeit. Csurkin Borisz Jelcin üzenetét vitte a szerbeknek; ígéretet tett arra, hogy orosz katonákat küld békefenn­tartó szolgálatra, amennyiben a szerbek haladéktalanul visszavonják csapataikat Szarajevó környékéről, és átadják az ENSZr-erőknek ne­héz fegyverzetüket. Légicsapás idején ne használják a magyar légteret BUDAPEST - A Reuter hírügynökség jelenti, hogy Magyaror­szág - amely jelenleg engedélyezi, hogy a NATO felderítő gépei légiterét használják - a boszniai szerbek esetleges bombázásának idejére meg kívánja vonni ezt a privilégiumot. Boross Péter a bécsben akkreditált, Kelet-Közép-Európával fog­lalkozó külföldi újságírókkal való találkozás során fejtette ki a magyar álláspontot ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kapcsola­tai déli szomszédjával eleve kizárják, hogy Budapest bármilyen sze­repet vállaljon egy esetleges külföldi intervencióban Boszniában. Az AWACS repülőgépek azonban változatlanul folytathatják felderítő tevékenységüket, feltéve, hogy nincs napirenden katonai akció. A Szerbiában élő magyar etnikum fokozott óvatosságra készteti Budapestet. Ugyanez a dilemma nyomja rá bélyegét a Kis-Jugoszlá­via elleni gazdasági szankciókkal kapcsolatos álláspontjára. A szank­ciók betartása eddig másfél milliárd dollárjába került az országnak; ennek ellenére mindaddig betartják a szankciókat, amíg a nemzetközi közösség fel nem oldja azokat. Legfrissebb értesülések szerint péntekre összehívták a Parlament külügyi és honvédelmi bizottságát. Kovács László, a külügyi bizottság MSZP-s elnöke szerint ez lehetővé teszi, hogy összpárti egyeztetés után utasítsák el a NATO esetleges kérését a magyar légtér haszná­latára. Csóti György, az MDF-es alelnök szerint Magyarország addig nem vehet részt közvetlenül a délszláv válság megoldásában, amíg a Nyugattól nem kap biztonsági garanciákat. Mindketten üdvözölték Boross korábbi nyilatkozatát, amely kizárta a magyar részvételt. Áron alul adták el a DIMAG-ot Sem a jelenlegi, sem a volt veze­tők nem vállalják a felelősséget a DIMAG ügyében. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az Állami Vagyonügynök­ség mulasztást követett el a priva­tizáció során, s erről Szabó Ta­más privatizációs miniszter értesítést küldött az országos ren­dőrfőkapitánynak. A 11 milliárd forintot érő gyárat 530 millióért adták el. Csépi Lajos, az ÁVÜ akkori igazgatója így nyilatkozott: - A DIMAG vagyonvesztése már a privatizáció előtt bekövet­kezett. Nyilvánvaló volt, hogy a cég csődhelyzetben van. Az el­adásra azért került sor, hogy meg­próbálják megtartani több ezer dolgozó munkahelyét. Csődeljárás a Lupis Brókerház ellen BUDAPEST - A Lupis Brókerház közölte összes hitelezőivel, hogy a Fővárosi Bírósághoz 1994. február 9-én benyújtott kérelmében a csődeljárás megindítását kérte. Február 21,-ére tárgyalást hirdet­tek meg, amelyen az adós kérni fogja a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. Összesen 25 hitelezőnek tartozik a Lupis Brókerház Rt. - közölte Lovas Péter, a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. igazga­tója. A cég tanácsadóként működik közre a Lupis ellen folyó csődel­járásban. A 15 kisebb hitelező összesen 1.1 millió forintnyi követelését a február 21.-i tárgyaláson azonnal kifizetik. A fennma­radó tíz hitelező (többnyire állami intézmények - a Belügyminisztéri­um, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Államvasutak, az Országos Közoktatási Intézet, az Állami Operaház, stb.) a Lupis Rt. ingatlanainak értékesítése révén elégíthető ki. A honvédség, a belügy és a vasút "átmenetileg szabad" forrásainak befektetésével megbízott tisztségviselők minden valószínűség szerint törvényesen jártak el, amikor a Lupishoz fordultak. A fizetésképte­lenségért egyedül az az értékpapír-kereskedő felelős, akit eddig a szakma egyik legsikeresebb és legtisztességesebb képviselőjének tar­tottak. Tőzsdei hírek szerint a Lupis József többségi tulajdonában lévő rt. már több mint egy éve küzdött likviditási gondokkal. BÉKE SZARAJEVÓBAN? Egy héttel a szerbeknek küldött ultimátum után Clinton elnök szükségesnek látta, hogy újabb figyelmeztetést indítson útnak. A jelek és az ezekről szóló jelentések, hogy a szerb erők mennyire vették komolyan a felszólítást, bizonyos vonatkozásban ellentmon­dóak. Kétségtelen, hogy a szerb parancsnokság ezúttal úgy látszik, komolyan ítélte meg a helyzetet és korábbi cinizmusukkal ellentét­ben most valóban tesznek is valamit. De éppen az nehezen kiderít­hető, hogy mit. Szarajevó körzetét sűrű felhők takarják, éppen ezért a megfigyelő műholdaknak nehézségeik vannak a kiürítés el­­őhaladásának megítélését illetően. Egyes jelentések szerint bizo­nyos tüzelőállások felszámolása tervszerűen, vagy legalább is lát­szólag tervszerűen folyik, vannak azokban bátortalanító hírek. Ha ez nem is jellemző a műveletek átlagos végrehajtására, szórványo­san azonban a félrevezetés kísérletével kell szembenézni. Tudósítá­sok szerint a szerbek beszolgáltattak olyan légelhárító ágyút is, ami hosszú ideje nem lehetett alkalmazásban, már csak rozsdás állapo­ta miatt is. Ostobaság lenne természetesen a szerbek részéről, ha ilyen átlátszó kísérlettel szeretnék megtéveszteni az ENSZ-megfi­­gyelőket. Mindenki által érthető, hogy az ellenőrzés az adott körülmények között nehéz és még nehezebb a helyzetnek a valósághoz hű fel­mérése. A jelentések arról adnak hírt, hogy alig néhány órával az ultimátum lejárta előtt még mindig közel száz nehéz tüzérségi fel­szerelés maradt a szerbek kezében. A boszniai mohamedánok meg különben is azzal vádolják az ENSZ^t, hogy lehetőséget ad ellenfe­leiknek állásaik átcsoportosítására. Az ultimátum felszólítása ugyanis úgy hangzik, hogy vagy vissza kell vonni a lövegeket a meg­határozott körzeten túlra, vagy pedig be kell szolgáltatni azokat az ENSZ ellenőrzőinek. Valószínűleg mindez közbejátszott abban, hogy Clinton elnök szükségesnek látta az újabb figyelmeztetést az utolsó pillanatban útnak indítani. Ezzel elejét akarta venni annak az esetleges későb­bi kifogásnak, hogy a helyzet nem volt eléggé világos, bizonyos részletek nem voltak eléggé tisztázottak. Hangja komoly volt és ez el kívánta oszlatni a látszatát is annak, hogy üres ijesztgetésről lenne szó. Korábban csatlakozott ehhez az új helyzethez Borisz Jelcin orosz elnök is, aki felszólította a szer­­beket, hogy engedelmeskedjenek a felszólításnak, mert ezúttal a helyzet komoly. Valószínű, hogy Jelcin figyelmeztetése jelentős szerepet játszott a szerb álláspont megváltozásában. Az elnöki szavak arra figyelmeztettek, hogy ami most történik, jelentős pillanat a Balkán és az egész világ számára. Hozzátette azt is, hogy cselekedni kell, miután ezúttal Amerika érdekei forognak kockán. "Ez a század megtanít minket arra" - mondta Bili Clin­ton -, "hogy Amerika nem engedheti meg magának az európai konfliktusok semmibevevését." "Amerikai és európai harcigépek készen állnak, hogy határozott és súlyos árat fizettessenek meg azokkal, akik nem hajlandók ele­get tenni a felszólításnak." "Azt akarom, hogy mindannyian egységesen álljunk fegyveres erőink mögött, ha a légitámadásokat meg kell indítanunk, egysége­sen abban az elhatározásunkban, hogy elvégezzük azt a részt, ami ennek a veszedelmes konfliktusnak a felszámolásában ránk esik." Sokakban korábban az a téves kép alakulhatott ki, hogy Bili Clin­ton minden körülmények között vonakodik az erő alkalmazásától és hajlik a pacifista megoldások felé. Emlékeztetni kell azonban, hogy már az 1992-es elnökválasztási kampány során Clinton kemé­nyen bírálta Bush elnököt, amiért a boszniai konfliktusban nem foglalt határozott állást a szerbekkel szemben. Tisztában kell lenni a tényekkel. Egészen elmúlt év augusztusáig a NATO vonakodott a fegyveres megtorlásnak még a felvetésétől is. A fordulat most jött, amikor januárban az amerikai elnök Brüsszelben részt vett az atlanti szövetség csúcsértekezletén. Az elhatározást tovább erősí­tette a szarajevói piac ellen végrehajtott gyáva és brutális szerb mozsárágyú-támadás, amelynek 68 halálos áldozata volt. Az elnök tisztában van vele, hogy minden óvatosság és biztosítás ellenére az amerikai pilóták veszedelembe indulnak és veszteség­gel számolni kell. A világ azonban győződjék meg róla - és ha a szerbek részéről nincs belátás, rövidesen ők is meggyőződhetnek majd róla, - hogy az amerikai repülők a legkorszerűbb harci felsze­reléssel indulnak csatába, amint ez az Öböl-háborúban is bebizo­nyosodott. A Pentagon felkérésére a CIA már korábban elkészítet­te a várható balkáni hadszíntér háromdimenziós makettjét, amelyben minden apró részlet a valóságnak megfelelően szerepel és ami jó eszköznek bizonyult az amerikai pilóták kiképzéséhez is. Jelentések szólnak róla, hogy körülbelül 800 főnyi orosz fegyveres is érkezett Boszniába, azzal a céllal, hogy jelenlétükkel pszicholó­giailag is meggyőzzék a szerbeket: az Orosz Köztársaság ebben az esetben és a helyzetnek ebben a fázisában az ENSZ-t támogatja. Az oroszok a kéksapkásokkal tökéletesen együttműködve fognak tevékenykedni. SZ.L. AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA FERCSEY: Orwell Boszniában INTERJÚ: A MALÉV-Delta közös járatról JANCSÓ ZS.: Solitaire - utolsó rész CLAIRE KENNETH a Magyar Nemzetben NAGY S.: Mikor lesz konvertibilis a forint? SZEGEDI: Új ösvényen AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Thumbnails
Contents