Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-02-25 / 8. szám
VOL. 6. ÉVF. - No. 8. SZÁM - 1994.február 25. ÁRA: 1 dollár Bankcsőd Venezuelában CARACAS - Csődbe ment Venezuela legnagyobb bankja, a Banco Latino. A banknak több fióküzlete, magasabb kamatai és jobb összeköttetései voltak, mint bármely más venezuelai pénzintézetnek. A bank 1 millió kliense közé tartozott a hadsereg és az elektromos- és olajvállalatok nyugdíjalapja (1,2 billió dollár) valamint a kormány bank-biztosítója. 493 épületet, számos farmot és többszáz kisvállalkozást is felvásároltak. Tavaly ősszel még háromnapos ingyen repülőútra vitték legnagyobb befektetőiket párizsi fiókjuk megnyitása alkalmából. Egy hónappal ezelőtt azonban tönkrementek. A Banco Latino összeomlása nemcsak a befektetőkre, de az egész ország pénzügyi, gazdasági és politikai életére végzetes következményekkel járhat. A bank "kiváltása" mintegy 5 billió dollárba kerülne. A vártnál kisebb a deficit BUDAPEST - A központi költségvetés 199,7 milliárd forintos deficittel zárta az 1993-as esztendőt. A bevételek 939,6 milliárd forintot tettek ki, míg a kiadások elérték az 1139,3 milliárdot. A deficit végül is alatta maradt a pótköltségvetésben előirányzott 213,3 milliárd forintnak. A hiányt teljes egészében belföldi értékpapír-kibocsátásból finanszírozta a költségvetés. Szerb visszavonulás Boszniában Az amerikai lapok lelkesen tudósítanak arról, hogy feloszlóban van a Szarajevót körülzáró ostromgyűrű. Csütörtök óta a szerb haderő nagyméretű kivonulását figyelték meg a várost körülvevő hegyi tüzelőállásokból. Természetesen Amerika örül, hogy a NATO-Jégicsapás fenyegetését nem kell beváltania; európai szemmel nézve viszont úgy tűnik, hogy Clinton elnöknek már sokkal előbb kellett volna erélyesen fellépnie - sok vérontást megakadályozhatott volna, sőt, a konfliktus kezdetekor még csírájában is elfojtható lett volna a háború. A szerbek csak addig folytatják a háborúsdit, amíg nem kell megtorlástól tartaniuk. A NATO ultimátuma mellett a döntő fordulatot az orosz diplomáciai akció hozta. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető Vitalij Csurkin orosz küldöttel való megbeszélése után jelentette be, hogy teljesíti a NATO feltételeit. Csurkin Borisz Jelcin üzenetét vitte a szerbeknek; ígéretet tett arra, hogy orosz katonákat küld békefenntartó szolgálatra, amennyiben a szerbek haladéktalanul visszavonják csapataikat Szarajevó környékéről, és átadják az ENSZr-erőknek nehéz fegyverzetüket. Légicsapás idején ne használják a magyar légteret BUDAPEST - A Reuter hírügynökség jelenti, hogy Magyarország - amely jelenleg engedélyezi, hogy a NATO felderítő gépei légiterét használják - a boszniai szerbek esetleges bombázásának idejére meg kívánja vonni ezt a privilégiumot. Boross Péter a bécsben akkreditált, Kelet-Közép-Európával foglalkozó külföldi újságírókkal való találkozás során fejtette ki a magyar álláspontot ez ügyben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország kapcsolatai déli szomszédjával eleve kizárják, hogy Budapest bármilyen szerepet vállaljon egy esetleges külföldi intervencióban Boszniában. Az AWACS repülőgépek azonban változatlanul folytathatják felderítő tevékenységüket, feltéve, hogy nincs napirenden katonai akció. A Szerbiában élő magyar etnikum fokozott óvatosságra készteti Budapestet. Ugyanez a dilemma nyomja rá bélyegét a Kis-Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókkal kapcsolatos álláspontjára. A szankciók betartása eddig másfél milliárd dollárjába került az országnak; ennek ellenére mindaddig betartják a szankciókat, amíg a nemzetközi közösség fel nem oldja azokat. Legfrissebb értesülések szerint péntekre összehívták a Parlament külügyi és honvédelmi bizottságát. Kovács László, a külügyi bizottság MSZP-s elnöke szerint ez lehetővé teszi, hogy összpárti egyeztetés után utasítsák el a NATO esetleges kérését a magyar légtér használatára. Csóti György, az MDF-es alelnök szerint Magyarország addig nem vehet részt közvetlenül a délszláv válság megoldásában, amíg a Nyugattól nem kap biztonsági garanciákat. Mindketten üdvözölték Boross korábbi nyilatkozatát, amely kizárta a magyar részvételt. Áron alul adták el a DIMAG-ot Sem a jelenlegi, sem a volt vezetők nem vállalják a felelősséget a DIMAG ügyében. Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy az Állami Vagyonügynökség mulasztást követett el a privatizáció során, s erről Szabó Tamás privatizációs miniszter értesítést küldött az országos rendőrfőkapitánynak. A 11 milliárd forintot érő gyárat 530 millióért adták el. Csépi Lajos, az ÁVÜ akkori igazgatója így nyilatkozott: - A DIMAG vagyonvesztése már a privatizáció előtt bekövetkezett. Nyilvánvaló volt, hogy a cég csődhelyzetben van. Az eladásra azért került sor, hogy megpróbálják megtartani több ezer dolgozó munkahelyét. Csődeljárás a Lupis Brókerház ellen BUDAPEST - A Lupis Brókerház közölte összes hitelezőivel, hogy a Fővárosi Bírósághoz 1994. február 9-én benyújtott kérelmében a csődeljárás megindítását kérte. Február 21,-ére tárgyalást hirdettek meg, amelyen az adós kérni fogja a hitelezők egyetértését a fizetési haladékhoz. Összesen 25 hitelezőnek tartozik a Lupis Brókerház Rt. - közölte Lovas Péter, a Vektor Pénzügyi és Befektetési Tanácsadó Rt. igazgatója. A cég tanácsadóként működik közre a Lupis ellen folyó csődeljárásban. A 15 kisebb hitelező összesen 1.1 millió forintnyi követelését a február 21.-i tárgyaláson azonnal kifizetik. A fennmaradó tíz hitelező (többnyire állami intézmények - a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Államvasutak, az Országos Közoktatási Intézet, az Állami Operaház, stb.) a Lupis Rt. ingatlanainak értékesítése révén elégíthető ki. A honvédség, a belügy és a vasút "átmenetileg szabad" forrásainak befektetésével megbízott tisztségviselők minden valószínűség szerint törvényesen jártak el, amikor a Lupishoz fordultak. A fizetésképtelenségért egyedül az az értékpapír-kereskedő felelős, akit eddig a szakma egyik legsikeresebb és legtisztességesebb képviselőjének tartottak. Tőzsdei hírek szerint a Lupis József többségi tulajdonában lévő rt. már több mint egy éve küzdött likviditási gondokkal. BÉKE SZARAJEVÓBAN? Egy héttel a szerbeknek küldött ultimátum után Clinton elnök szükségesnek látta, hogy újabb figyelmeztetést indítson útnak. A jelek és az ezekről szóló jelentések, hogy a szerb erők mennyire vették komolyan a felszólítást, bizonyos vonatkozásban ellentmondóak. Kétségtelen, hogy a szerb parancsnokság ezúttal úgy látszik, komolyan ítélte meg a helyzetet és korábbi cinizmusukkal ellentétben most valóban tesznek is valamit. De éppen az nehezen kideríthető, hogy mit. Szarajevó körzetét sűrű felhők takarják, éppen ezért a megfigyelő műholdaknak nehézségeik vannak a kiürítés előhaladásának megítélését illetően. Egyes jelentések szerint bizonyos tüzelőállások felszámolása tervszerűen, vagy legalább is látszólag tervszerűen folyik, vannak azokban bátortalanító hírek. Ha ez nem is jellemző a műveletek átlagos végrehajtására, szórványosan azonban a félrevezetés kísérletével kell szembenézni. Tudósítások szerint a szerbek beszolgáltattak olyan légelhárító ágyút is, ami hosszú ideje nem lehetett alkalmazásban, már csak rozsdás állapota miatt is. Ostobaság lenne természetesen a szerbek részéről, ha ilyen átlátszó kísérlettel szeretnék megtéveszteni az ENSZ-megfigyelőket. Mindenki által érthető, hogy az ellenőrzés az adott körülmények között nehéz és még nehezebb a helyzetnek a valósághoz hű felmérése. A jelentések arról adnak hírt, hogy alig néhány órával az ultimátum lejárta előtt még mindig közel száz nehéz tüzérségi felszerelés maradt a szerbek kezében. A boszniai mohamedánok meg különben is azzal vádolják az ENSZ^t, hogy lehetőséget ad ellenfeleiknek állásaik átcsoportosítására. Az ultimátum felszólítása ugyanis úgy hangzik, hogy vagy vissza kell vonni a lövegeket a meghatározott körzeten túlra, vagy pedig be kell szolgáltatni azokat az ENSZ ellenőrzőinek. Valószínűleg mindez közbejátszott abban, hogy Clinton elnök szükségesnek látta az újabb figyelmeztetést az utolsó pillanatban útnak indítani. Ezzel elejét akarta venni annak az esetleges későbbi kifogásnak, hogy a helyzet nem volt eléggé világos, bizonyos részletek nem voltak eléggé tisztázottak. Hangja komoly volt és ez el kívánta oszlatni a látszatát is annak, hogy üres ijesztgetésről lenne szó. Korábban csatlakozott ehhez az új helyzethez Borisz Jelcin orosz elnök is, aki felszólította a szerbeket, hogy engedelmeskedjenek a felszólításnak, mert ezúttal a helyzet komoly. Valószínű, hogy Jelcin figyelmeztetése jelentős szerepet játszott a szerb álláspont megváltozásában. Az elnöki szavak arra figyelmeztettek, hogy ami most történik, jelentős pillanat a Balkán és az egész világ számára. Hozzátette azt is, hogy cselekedni kell, miután ezúttal Amerika érdekei forognak kockán. "Ez a század megtanít minket arra" - mondta Bili Clinton -, "hogy Amerika nem engedheti meg magának az európai konfliktusok semmibevevését." "Amerikai és európai harcigépek készen állnak, hogy határozott és súlyos árat fizettessenek meg azokkal, akik nem hajlandók eleget tenni a felszólításnak." "Azt akarom, hogy mindannyian egységesen álljunk fegyveres erőink mögött, ha a légitámadásokat meg kell indítanunk, egységesen abban az elhatározásunkban, hogy elvégezzük azt a részt, ami ennek a veszedelmes konfliktusnak a felszámolásában ránk esik." Sokakban korábban az a téves kép alakulhatott ki, hogy Bili Clinton minden körülmények között vonakodik az erő alkalmazásától és hajlik a pacifista megoldások felé. Emlékeztetni kell azonban, hogy már az 1992-es elnökválasztási kampány során Clinton keményen bírálta Bush elnököt, amiért a boszniai konfliktusban nem foglalt határozott állást a szerbekkel szemben. Tisztában kell lenni a tényekkel. Egészen elmúlt év augusztusáig a NATO vonakodott a fegyveres megtorlásnak még a felvetésétől is. A fordulat most jött, amikor januárban az amerikai elnök Brüsszelben részt vett az atlanti szövetség csúcsértekezletén. Az elhatározást tovább erősítette a szarajevói piac ellen végrehajtott gyáva és brutális szerb mozsárágyú-támadás, amelynek 68 halálos áldozata volt. Az elnök tisztában van vele, hogy minden óvatosság és biztosítás ellenére az amerikai pilóták veszedelembe indulnak és veszteséggel számolni kell. A világ azonban győződjék meg róla - és ha a szerbek részéről nincs belátás, rövidesen ők is meggyőződhetnek majd róla, - hogy az amerikai repülők a legkorszerűbb harci felszereléssel indulnak csatába, amint ez az Öböl-háborúban is bebizonyosodott. A Pentagon felkérésére a CIA már korábban elkészítette a várható balkáni hadszíntér háromdimenziós makettjét, amelyben minden apró részlet a valóságnak megfelelően szerepel és ami jó eszköznek bizonyult az amerikai pilóták kiképzéséhez is. Jelentések szólnak róla, hogy körülbelül 800 főnyi orosz fegyveres is érkezett Boszniába, azzal a céllal, hogy jelenlétükkel pszichológiailag is meggyőzzék a szerbeket: az Orosz Köztársaság ebben az esetben és a helyzetnek ebben a fázisában az ENSZ-t támogatja. Az oroszok a kéksapkásokkal tökéletesen együttműködve fognak tevékenykedni. SZ.L. AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA FERCSEY: Orwell Boszniában INTERJÚ: A MALÉV-Delta közös járatról JANCSÓ ZS.: Solitaire - utolsó rész CLAIRE KENNETH a Magyar Nemzetben NAGY S.: Mikor lesz konvertibilis a forint? SZEGEDI: Új ösvényen AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER
