Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-02-11 / 6. szám
AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER VOL. 6. ÉVF. - No. 6. SZÁM - 1994. február 11. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: A bohóc és a galambok JANCSÓZS.: Februári tarka-barka CLAIRE KENNETH: A milliomosnő férje eltűnt SAMAY: Rokoni kapcsolatok SZEGEDI: Amerika figyelme Szarajevón Marad a Szabad _______Európa_______ A Szabad Európa Rádió és a szlovák kormány között 11 órás tárgyalás után megyezés jött létre arról, hogy a Szabad Európa továbbra is sugározhatja adásait a szlovák állami tulajdonban lévő középhullámú adók felhasználásával. Leégett a barcelonai Operaház.______ A 146 éves Gran Teatro del Liceu, a város kulturális életének egyik központja, január 31-én a délelőtti órákban gyulladt ki, és szinte percek alatt a lángok martaléka lett, olyannyira, hogy a tető is beomlott. Hogy mi okozta a színfalak mögött kitört tüzet, azt egyelőre nem sikerült kideríteni. Jordi Pujol katalán kormányfő kijelentette, hogy a színház újjáépítését azonnal megkezdik. Egyébként is ez évre tervezték a Liceu renoválását, a mintegy 28 millió dolláros költségvetést a parlament már meg is szavazta. Meghalt Cziffra _______György_______ Cziffra György, a világhírű zongoraművész hetvenkét éves korában elhúnyt a Franciaországi Senlisben. Kora gyermekségétől feltűnt Budapesten csodálatos tehetségével, már ötéves korában elismerték a kritikusok. Az ötvenes években disszidálási kísérlete miatt bebörtönözték, munkatáborba került és szabadulása után sem koncertezhetett. 1956-ban Franciaországba távozott, ahol rövidesen a koncerttermek ünnepelt sztárja lett, a Becsületrenddel is kitüntették. Gyászolja a művészvilág, és sok barátja, tisztelője itt Amerikában is. Zsivkov ülni fog Todor Zsivkov 7 éves börtönbüntetését a szófiai Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta. A most életbelépett határozat az 1992 augusztusi bírósági döntést erősíti meg, miszerint az egykori bolgár államfő és pártfőtitkár visszaélt hivatali helyzetével és jogtalan előnyökre tett szert, amivel az államnak 21 millió leva kárt okozott. A 82 éves Zsivkovnak 72 órán belül meg kellett volna kezdenie büntetését, de egészségi állapotára való hivatkozással egyelőre még szabadlábon van. A forint értéke A forint az elmúlt öt évben csaknem 50%-ot vesztett értékéből a dollárhoz és a márkához képest. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a legnagyobb leértékelések 1989-ben és 91-ben voltak, de jelentősen módosították az árfolyamot tavaly szeptemberben is. Eközben a feketeárfolyamok alig változtak, hiszen a dohárért már 5 évvel ezelőtt is 100 forintot kellett fizetni a nem hivatalos váltóknál. "Ki kell alakítani a keleti közösséget” Vlagyimir Zsirinovszkij útban Kis-Jugoszláviába, néhány órát Magyarországon töltött. A Ferihegyi repülőtéren a sajtónak adott nyilatkozatában egyebek között a magyar-orosz kapcsolatokról is kifejtette sajátos nézeteit. Véleménye szerint "a magyaroknak most nagyon rosszul mennek a dolgaik". A magyar ipái- termékeivel kapcsolatban így nyilatkozott: "A maguk Ikaruszai nem kellenek senkinek. Telifüstölik a levegőt. Már mi sem nagyon tartunk rájuk igényt. Nyugatnak sem kell a magyar árú." A NATO-tagságról így vélekedett: "Lehetséges, hogy felveszik önöket a NATO-ba. Lépjenek csak be, ha jónak látják, bennünket ez nem izgat. Majd a magyar katonák fogják a német és az angol tisztek csizmáját pucolni... Komolyra fordítva a szót, a legjobb lenne, ha Magyarország és egész Kelet-Európa semleges maradna, és nem csatlakozna semmilyen katonai tömbhöz". A pártvezér szerint Magyarország számára csak Oroszország jelenthet potenciális piacot. "Mi vevők lehetnénk, persze nem úgy, mint régen, mert megválogatnánk, miért fizetünk." Zsirinovszkij a megoldást abban látná, ha felhasználva az egykori KGST és VSZ kapcsolatrendszert, kialakítanánk a keleti közösséget. - Ha létrehozzuk a magunk Maastrichtját, a magunk Strasbourgját, akkor felvehetjük a versenyt a Nyugattal. Akkor majd önök, magyarok is erősek és szabadok lesznek, nem úgy, mint most, amikor a régi kapcsolataik semmivé lettek, a Nyugat pedig nemigen akarja kinyitni önöknek az ajtót. Nem szabad eldobni azt, ami jó volt. Az új helyzetben modernizálni kell a kapcsolatokat - hangoztatta. Május 8-án lesz a választás Göncz Árpád köztársasági elnök május nyolcadikára, vasárnapra tűzte ki az 1994-es országgyűlési választások első fordulójának időpontját. Döntésének szempontjait indokolva kijelentettte: a fő követelmény az, hogy a választás a lehető leghamarabb lebonyolódjék, mielőbb lehetővé téve az új, stabil kormány megalakítását. Az elnök szerint nehéz volt eldönteni, vasárnap vagy szombaton mennének el többen szavazni. A közvéleménykutatás során a falu népe sokkal inkább voksolt a vasárnap mellett, míg a városi értelmiség inkább a szombatot támogatta. Leszögezte: bármilyen dátum mellett döntött volna, a választási részvételi arány nem tért volna el lényegesen. Fel kell tételezni az állampolgárok érettségét, azt, hogy tudják, kire és miért adják szavazatukat. "A választónak azt ajánlom, ne csak a maga szeretett pártjának gyűlésére menjen el, hanem szembesítse egymással a programokat, összehasonlítva a saját gondjaival. A katolikus püspöki kar így nyilatkozott a választásokkal kapcsolatban: "Keresztény lelküsmereti kötelességünk, hgoy mindannyian részt vegyünk a választásokon. A szavazásra való felkészülés időszakában nem hagyatkozhatunk a politikai szervezetek nagyvonalú ígérgetéseire. Meg kell vizsgálnunk, hogy milyen elveket hangoztattak és milyen magatartást tanúsítottak az elmúlt négy évben egyházunkkal kapcsolatban. A Szentatya szerint a vallásszabadság ugyan csak egy a szabadságjogok között, mégis a tapasztalat szerint ezen mérhető le a többi hitelessége." A vártnál nehezebb az átmenet Magyarországon A piacgazdasági átalakulás a sikerek ellenére is a vártnál nehezebb Magyarországon. A térségbe áramlott külföldi tőkének több mint a felét Magyarország vonzotta, kereskedelmi forgalmának háromnegyedét a fejlett ipari államokkal bonyolítja le, és a magánszektor adja a bruttó hazai termék felét. A privatizáció azonban lassú, a lakosság nagy részének életszínvonala csökkent, s a polgárok egynegyede a szegénységi szint alatt él. Az egy főre jutó adósság itt a legmagasabb Európában, és kevés a valószínűsége annak, hogy a munkanélküliség 12-13% alá csökkenjen. A fenti megállapításokat az Egyesült Államok Külügyminisztériumának nemrég közzétett jelentése tartalmazza, amely a világ országainak emberjogi helyzetét elemzi. Az emberi és polgári szabadságjogokat a jelentés szerint a magyar alkotmány garantálja, s a gyakorlatban "általában tiszteletben is tartják őket." Az írott sajtó sokat fejlődött, különféle nézeteket tükröz, és a függetlenség magas fokát érte el, viszont a parlament nem tudott törvényt alkotni az elektronikus média szabályozására, s ezért a sajtónak ezt a részét az állami rádió és TV uralja, amelyek igen érzékenyek a növekvő kormányzati nyomásra. AMERIKA FIGYELME SZARAJEVÓN A városban, amely éppen tíz esztendeje ilyenkor fellobogózva, túláradó szeretettel várta a világ távoli országaiból a téli olimpiai játékokra oda sereglőket, az évek óta folyó háború legbrutálisabb, véres támadása játszódott le. A bekövetkezett események szerint félremagyarázott tüzelési csendben a város lakói kimerészkedtek, hogy az egyik téren felállított piacon beszerezzék a legszükségesebbet, amit az ostromlott Szarajevóban még kapni lehet. Egyszerre félelmetes süvítés hallatszott, majd robbanás, füst, por, kétségbeesett jajveszékelés azok részéről, akik életben maradtak. Mint később megállapították, 120 milliméteres aknavető-gránát csapódott be a békésen vásárló tömeg kellős közepébe. Az egyetlen robbanás 66 embert ölt meg és körülbelül 200-at megsebesített. Az a félelmetes, hogy tulajdonképpen nem is tudják, hogy kik haltak meg, mert a robbanás ereje ízekre szedte az embereket; voltak, akiket darabokban szállítottak a hullaházba. A minden erkölcsi alapot nélkülöző háború, az elszabadult ösztönökre támaszkodó esztelen tombolás megnyilvánulása volt az aljas, gyáva támadás, hiszen nem fegyverforgatók ellen irányult, hanem családjaikról gondoskodni kívánó ártatlan emberek ellen, akik távolról sem folytattak harci tevékenységet. Ilyen támadást csupán teljesen elvadult emberek tudnak kiagyalni és végrehajtani, akikkel szemben minden emberies megfontolás indokolatlan. Az ENSZ kéksipkásai, akiknek a békét kellene fenntartaniuk (ha lenne rá lehetőségük), megvizsgálták a becsapódott lövedék pályájának irányát, de a gránát eredetéről nem tudtak határozott véleményt nyilvánítani. A boszniai kormány egyik képviselője olyan nyilatkozatot tett, hogy a lövést az egyik szerbek által megszállva tartott állásból adták le. A szerb vezetők természetesen erélyesen tiltakoznak és azt állítják, hogy a kormány egységei lőttek be Szarajevó közepébe, hogy ezzel a kegyetlen tettel a NATO-t rávegyék a korábban tervezett légi megtorlás megindítására. A távoli Washingtonban Clinton amerikai elnök természetesen nem mondhatott mást, mint elítélte a gyáva tettet, amely újabb mérhetetlen fájdalmat és pusztulást mért Szarajevó lakosságára. Az elnök utasította a Pentagont, hogy küldjenek repülőgépeket Szarajevóba az esetleg menekülni kívánók elszállítására. Az elnök megismételte a korábban vállalt elkötelezettséget, hogy az ENSZ- szel teljes egyetértésben, a NATO szervezetén belül az amerikai repülők megtorló támadást indítsanak az egyre kegyetlenebbé, önkényesen támadó szerbek ellen. A helyzettel jól tájékozottak állítják, hogy ez most valószínűleg be is következik, amint pontosan megállapítják, hogy honnan és kik adták le a lövést. Clinton elnök ugyanakkor az amerikai egységek részére fokozott készenlétet rendelt el, egyben kötelezettséget vállalt, hogy ennek a támadásnak a bűnöseit haladéktalanul ki fogják nyomozni, miután a minősíthetetlen lépés ezúttal az egész emberiség ellen irányult, hiszen ártatlan polgári személyek pusztultak el. Az ilyesmi az ösztönök teljes elszabadulása és éppen ezért nem lehet megtorlás nélkül hagyni. A megtorló légitámadások elindításához azonban a Biztonsági Tanács határozata szükséges. Boutros Boutros-Ghali ENSZ-főtitkár szerint a szárazföldi egységeket azonnal meg kell erősíteni, hogy a légitámadások megindulása után az ellenfél várható akcióira készen álljanak. Washingtonban Bob Dole, a szenátus kisebbségi vezetője kijelentette, hogy az esemény rendkívül tragikus, de egyáltalán nem volt meglepetés azok után, ahogy a nemzetközi közösség akaratgyenge és elvtelen módon két év óta képtelen volt bármilyen rendet is teremteni a boszniai agresszióban. Frank McCloskey demokrata képviselő, a képviselőház fegyveres erő bizottságának tagja határozott fordulópontnak minősítette az eseményeket a boszniai háború kiterjedésében. Ugyanakkor felszólította az elnököt, hogy álljon a szerb tüzérségi állások bombázásának haladéktalan megkezdése mellé. "Hány embernek kell még meghalnia, megbénulnia, hánynak kell elvesztenie otthonát ahhoz, hogy Bili Clinton és a Nyugat mozduljon végre és tegye meg a helyes lépéseket?" A Pentagonból olyan vélemény érkezett, hogy semmiképpen sem küldhetnek szárazföldi csapatokat mindaddig, míg azt mindegyik harcban álló fél egyöntetűen nem kéri. (?) Azonnal felmerül a kérdés, hogy ez vajon nemcsak könnyű kibúvó-e a felelősség alól? William J. Perry, az Egyesült Államok új védelmi minisztere, aki ezekben a napokban Európában tartózkodik és Münchenben védelmi megbeszéléseket tart, azt a véleményt hangoztatta, hogy Amerika nem küldhet Boszniába csapatokat a nép (az ottani) akarata ellenére. Egyidejűleg Szarajevóban a merénylet egyik túlélője ezt a kijelen(Folytatás a 2. oldalon) AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW 8RUNSWICK NJ 08901 USA
