Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-12-16 / 48. szám

Karády nevét először gyermek­koromban hallottam. Férfitársa­ság borozgatott, már nem emlék­szem, milyen alkalomból. Meg­tűrtek maguk között engem is, noha még a lábam nem ért le a székről a földre. Ott kuporogtam egy extra híg fröccsel a markom­ban és hallgattam, hogyan énekel­nek. Egyikük figyelmeztetően felemelte a kezét: i- Hát erre emlékeztek? - kér­dezte és elkezdte dúdolni: "Hiába menekülsz, hiába futsz, Sorsod elől futni úgyse tudsz."- Karády! - csillantak fel a sze­mek, egymás szavába vágva kezd­tek dalfoszlányokat dúdolgatni, régvolt filmekről beszélni. - Mi­csoda nő volt, istenem! Aztán elhangzott a szokásos szöveg, amely szinte refrénként kísérte a nevét:- Tudjátok, hogy az angoloknak kémkedett, a zongora lábában rejtegette a rádióadót. Egyetemista koromban volt al­kalmam először hallani őt magát, a dalait, a hangját. Persze lemez­ről. Akkorra már a dalok szöve­gei meglehetősen gügyének tűn­tek, nem is lehetett másként, ifjú titánként éppen a "műfajilag tisz­ta abszurdra" esküdtem. De a hangja, az a mély, búgó hang meg­borzongatott. Volt benne valami varázslatos, valami örök, ősrégi ígéret... Megértettem, hogy mi­ért parázslóit fel a férfiak tekinte­te azon a gyerekkori estén. Korának szex szimbóluma volt. Egyformán imádta a külvárosi mozik közönsége és az úgyneve­zett "úri társaság". így írt róla a korabeli kritika: "Elragadtatva gyönyörködünk Karády Katalin szépségében. Ő az igazi film­sztár, akinek minden mozdulata, minden szemvetése leköti a né­zőt, akár modern ruhában kígyóz­­tatja pompás alakját, akár krino­­lint visel, s a szoros derékból bon­takoznak ki vállának és nyakának csodálatos formái." A szimbólum negyvenhármas cipőt viselt. Magas volt, nagyda­rab és szögletes. Kemény, mint egy "Vas Manci". Egészen addig, amíg meg nem szólalt, amíg el nem indult. Akkor hirtelen légi­essé vált, izgatóvá, erotikussá. Egyszerre zaklatott fel és ígért örök védelmet a minden férfiban ott vacogó magánnyal szemben. Kanczler Katalin néven látta meg a napvilágot, sokgyerekes külvárosi családban, lepusztult, lumpenkörnyezetben. Hogy ez a környezet milyen lehetett, arra csak egyetlen adat: születésének éve ismeretlen. így szerepel a hi­vatalos papírokban is. Nem azért, mert a művésznő megpró­bálta eltitkolni, ami néha megesik sztárokkal, hanem azért, mert senki sem tudta. Három- vagy négyéves lehetett, amikor megke­resztelték és beírták az anya­könyvbe, senki sem emlékezett már a családból, mikor is szüle­tett. A csontos, vöröshajú, tulajdon- i képpen csúnya kislány már egé­szen korán rendkívüli vonzerőt gyakorolt a férfiakra. Hamar megtanulta kamatoztatni ezt az adottságát. Ott, abban a környe­zetben, szépreményű utcasarki karriernek nézett elébe. Tehet­sége, egyénisége, na és persze a szerencse hozzásegítették ahhoz, hogy kiemelkedjék ebből a kör­nyezetből. Idősödő urak kitar­tottja volt, amikor megismerke­dett a nálánál sokkal idősebb Vargha Dezső adótiszttel. Sike­rült annyira befonnia a tempera­mentumos öreglegényt (mint egy copfot, ahogy manapság monda­nák), hogy az megkérte a kezét. A házasság persze botrányos ku­darccal végződött, de belépőt je­lentett egy másik világba. Az öreg adótiszt művészetpártoló ember volt, otthonát írók, újságí­rók, költők - még ha harmadran­­gúak is - látogatták. Karády te­hetségét először Egyed Zoltán hírlapíró fedezte fel, ő bíztatta, hogy jelentkezzen felvételre Aczél Ilona színiiskolájába. Há­rom évig folytatott színiiskolai ta­nulmányokat. Amikor végzett, már ismert, népszerű, sokat fog­lalkoztatott énekesnő volt. Az­után következett a diadalmenet. Két év alatt tüneményes pályát fu­tott be, egy egész nemzedék bál­ványává vált, nemcsak otthon, ha­nem Ausztriában, Németország­ban, a skandináv országokban és Olaszországban is. A kezdeti évek azért nem múl­tak el nyomtalanul. Makacs volt, zabolátlan, öntörvényű. Magán­élete a lehető legzűrösebb, a sze­relemben nemcsak a férfiakat, hanem a nőket is kedvelte. Ugyanakkor rendkívül érzékeny maradt az egyszerű emberek, az elesettek sorsa iránt. A zsidóül­dözések idején nyilvánosan kiállt a zsidók mellett. Ez sem tette az életét egyszerűbbé. Nem szerette sem a jobb-, sem a baloldal. A jobboldaliak dekadenciáját, zsi­dóbarátságát, a baloldaliak bot­rányos életmódját és "magyarko­dását" vetették a szemére. De ezek is, azok is beültek a moziba, amikor a filmjei mentek, megvet­ték a lemezeit. Minden bizonnyal egyikük-másikuk álmodott is né­ha róla. De mi a helyzet a kémkedéssel? Hogyan szövődött neve köré ez a legenda? A legendák mögött mindig felfedezhető valamennyi valóságmag. Nem rejtegetett rá­dióadót a zongora lábában, angol kém sem volt, de valóban beleke­veredett a titkosszolgálatok kö­zötti csatározásokba. Éveken át szeretője, barátnője, végül szerelme és egyetlen igazi bizalmasa volt Újszászy István ve­zérőrnagynak. Ujszászi azokban az években a magyar katonai hír­szerzés és kémelhárítás főnöke volt. Kapcsolatukat a nyilvános­ság előtt is vállalták, egymásról mint menyasszony és vőlegény beszéltek. Elég furcsa mátkapár volt, az kétségtelen. Egyfelől a dzsentri származású kálvinista, szigorú önfegyelméről híres egy­kori katonadiplomata, másfelől a vallásosnak alig nevezhető, lum­penkörnyezetből jövő, botrányos életű filmszinésznő. Két végtele­nül magányos, végtelenül kiáb­rándult ember - akik mindketten felfutottak pályájuk csúcsára - egymásba kapaszkodott. Az élet produkál néha ilyen dol­gokat. Abban a macska-egér játékban, amelyet a kulisszák mögött folyta­tott különbéke tárgyalások jelen­tettek, Újszászynak nagyon fon­tos szerep jutott. Neki kellett "biztosítania" ezeket a tárgyaláso­kat, megteremtenie a megfelelő kapcsolatokat, egyszóval meg­szerveznie az egészet. Tevékeny­ségébe bevonta menyasszonyát is (mondjuk mi is így). A művésznő pasaréti villája nem egy mondén összejövetelnek álcázott titkos ta­lálkozó színhelye volt. Az infor­mációszerzés szempontjából is fontosak voltak ezek az estélyek. Sokan megfordultak azokban a szalonokban, igazi angol kémek, csetnik megbízottak, a német Ab­wehr ezredesei, Titó küldöttei, semleges katonai attasék, egy al­kalommal még Veesenmayer bi­rodalmi főmegbízott is. A közvélemény természetesen minderről semmit sem tudott, tudhatott, mégis legenda szüle­tett. Ebben szerepet játszott le­tartóztatása s minden bizonnyal a Machita című film is, amelyet azokban a napokban mutattak be. A kémtörténetben Karády éne­kesnőt alakít, aki szépségét fel­használva fontos információkat szerez meg. Hiteles lehetett ebben a szerep­ben... Ez volt az utolsó filmje, amely­ben magyarul szólal meg. A né­metek bevonulása után a Gestapo letartóztatta. Még játszották a mozikban a filmjeit (Németor­szágban is), még dúdolgatták da­­, Iáit a frontra menetelő katonák, miközben a Svábhegyen kiverték a fogát, kitépték a haját. A deka­densnek és erkölcstelennek el­könyvelt színésznő, a "mocsárvi­rág", ahogy egy újságíró nevezte, nem tört meg. Kanczler Katalin fogoly nem írt alá semmit, nem tett terhelő val­lomást Újszászy vezérőrnagyra. Másokra sem. Megtagadott bár­miféle vallomást. És megtagadta a vallomástételt később, a "második fordulóban", a szovjet GPU nyomozótisztjei el­őtt is. A szerelmesek, nevezzük őket így, többé nem találkoztak. Sor­suk különbözőképpen alakult. Újszászy vezérőrnagyot a Vörös Hadsereg katonái szabadították ki a Gestapo fogságából, de a Vö­rös Hadsereg kémelhárítása azonnal le is tartóztatta. A nürn­bergi perben tanúként szerepelt, vallomását írásban tette meg. Aztán eltűnt valahol Szibériá­ban... Karádynak sikerült kijutnia Nyugatra. Túl: a harmadik X-en, mindent újra kellett kezdenie. A legyőzött országból érkezett, po­litikailag is gyanús, nem túl fiatal színésznőnek nem lehetett könnyű dolga Amerikában. Mégis, sikerült ismét karriert csi­nálnia. Korábbi népszerűségé­nek csúcsát persze már nem érte el, de sikeres színésznőként több amerikai filmben is szerepelt. És tovább énekelte dalait. Ez­úttal angolul, ahogy az egy vala­mirevaló angol kémtől illett is. AMERIKAI Itfagyar Ifirlap NE VÁRJA MEG amíg a szomszédja kiolvassa a HÍRLAPOT! Ha tudni akarja, mi történik Budapesten és Los Angelesben, ha figyelemmel akarja kísérni az Új- és az Óhaza politikai, kulturális, egyházi és gazdasági eseményeit, ha magyarul nem beszélő családtagjaival, barátaival is meg szeretné ismertetni kultúránkat rendelje meg az Amerikai MAGYAR HÍRLAPOT! Előfizetés 1 évre $25.-, félévre $14.­­Kanadába $40.-, Magyarországra $50.­­Külföldre légipostával 1 évre $110.­­Hirdessen a Hírlapban és pártolja hirdetőinket! Ha előfizetése lejárt, kérjük újítsa meg. Barátainak karácsonyra a legszebb ajándék az Amerikai MAGYAR HÍRLAP az igényes olvasók lapja, amely hatodik éve szolgálja Kalifornia magyar közösségét Címünk: 535 N. Rossmore Avenue #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (213) 463-1436 (213) 463-6376 Fax: (213)463-6186 Dr. ARIE ROBERT SCHWARTZ Szülész/Nőgyógyász Időszakos vizsgálatok * Műtétek * Meddőség * Családtervezés CEDARS SINAI MEDICAL TOWERS, 8635 West 3rd Street, Suite 285-W, Los Angeles, CA 90048 Telefon: (310)652-5067 Problémáit magyarul beszélheti meg a doktorral. Dr. HAJDUCZKY ISTVÁN belgyógyász (volt balatonfüredi szívkórházi főorvos) átvette Dr. Spitzer Marianne rendelőjét. Fogad felnőtt belgyógyászati és cardiologiai betegeket Cím: 7080 Hollywood Blvd., Suite 1001 Hollywood, CA 90028 Tel.: (213) 466-9696 GNTARIOI SZILVESZTER | ík \z Ontarioi Független Magyar Református Egyház^ ÓÉV BÚCSÚZTATÓ ÉS ÚJÉVKÖSZÖNTŐ £ vidám, zenés, műsoros Ä SZILVESZTERI MULATSÁGA vacsorával g 1994. December 31-én, szombaton este 8 órától. A műsor közreműködői: CZINNER ROBERT, zongorista, énekes KÁLMÁNHELYI KÁROLY virtuóz szájharmonika és tangóharmónika művész, énekes KAKASH ZOLTÁN, dobos enü: sült kacsacomb, sült kolbász, sertés szelet körettel, süte mény, kávé; éjfélkor virsli mustárral, tormával Garantált jó hangulat, tánc, kitűnő zene. Ne mulassza el, töltse velünk ezt a vidám estét! Éjfélkor sorsolás, főnyeremény: egy sült malac. Adomány vacsoráért, belépőért $20.­­Rendkívüli érdeklődés, asztalfoglalás szükséges. Hirdessen a Magyar Rádióban! Adás vasárnap de. 9:30-kor a KTYM, 1460 AM adón. Hívják Czövek Istvánt a (818) 791-0852, Csapó Tamást a (818) 895-5090-es számon. Keresztes Dénes (Erdélyi Figyelő) KARÁDY Rádióadó a zongorában ItHE FREE MAGYAR REFORMED CHURCH OF ONTARIO^ ! 1053 East Sixth Street, Ontario, California < (909) 981-9601, (909) 946-1430, (909) 946-3713 <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents