Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-12-09 / 47. szám

08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 AMERIKAI VOL. 6. ÉVF. - No. 47. SZÁM - 1994. december 9. Ára: 1 dollár FERCSEY: Ötven év FRIEDMAN: A gyermekek és a törvény FÖLDES T.: Szomszédom, az Oscar-díjas JANCSÓ Zsuzsa: Kutya világ MESTER L.: Ünnepi kovász SULYKOS I.: Útinapló - befejező rész Karácsony szülötte: DÉRYNÉ Utórezgés vagy előjáték? Gyors egymásutánban két föld­rengés rázta meg Los Angeles környékét hétfőn este. Az első, este 7:36-kor, 3.5-ös erősségű volt (legtöbben észre sem vet­ték); a második, alig tíz perccel később, sokkal erőteljesebb, 4.5- ös. A tv híradók bemondóinak legfőbb gondja az volt, hogy va­jon a januári Northridge-i föld­rengés utórezgései ezek, vagy egy még nagyobb földmozgás elő­futárai. A CalTech intézet sza­kértője, Kate Hutton, akinek az arca már olyan ismerős a tv né­zők előtt, mintha családtag len­ne, rezignáltan ismételte, hogy ezt nem lehet tudni, de minden "menetrend szerint" történik, és jövőre már sokkal kevesebb 3-as fölötti erősségű utórezgésre szá­míthatunk. A drog jogosítványba kerülhet Kaliforniában újabb szigorú tör­vény lépett életbe az elmúlt héten. A "three strikes“ és a nemi erősza­kot elkövetők ellen már első eset­ben alkalmazott büntetés után most a kábítószerek élvezőin a sor: akit rajtakapnak, hat hónap­ra elveszíti az autóvezetői jogosít­ványát. Természetesen a polgárok ez el­len is tiltakoznak, mint minden megszorítás ellen. Az érv: "meg­különböztetés" - mert aki nem ve­zet, az így büntetlen marad. California a 19-edik állam, amely elfogadta ezt a szigorú szö­vetségi törvényt. Ha nem teszi, elveszíthette volna az állami úté­pítési segély 5 százalékát, azaz 54 millió dollárt. Kigyulladt és elsüly­­lyedt az Achille Lauro NAIROBI, Kenya - A hánya­tott történetű olasz óceánjáró lángok között fejezte be pálya­futását az Indiai óceánon, Szo­mália partjainál. A hajó tulaj­donosa, a genovai Starlauro cég szerint a tűz az utastérben tört ki, de pontos oka nem ismert. A mentésben résztvevő görög hajó kapitánya viszont azt állítja, hogy a lángok a gépházból in­dultak ki. A 23 ezer tonnás ha­jó három napig égett, majd el­süllyedt, hiába próbálták bevon­tatni a legközelebbi kikötőbe. Az Achille Lauro utoljára ak­kor tett szert világhírre, amikor 1985-ben a palesztin terroristák egy tolókocsihoz kötött nyomo­rék utast fedélzetéről a tengerbe hajítottak. Az esetről film is ké­szült, az azóta elhunyt Búrt Lancaster játszotta az áldozatot. Korábban 1971-ben és 1981-ben fűződtek a nevéhez halálesetek. A hajón 581 utas és 404 főnyi személyzet tartózkodott; a jelen­tések szerint mindenkit sikerült kimenteni, csak két idősebb utas nem élte túl a viszontagságokat. Kisiklott a gyorsvonat Szajolnál Súlyos vasúti szerencsétlenség hírét kaptuk Magyarországról. A szajoli vasútállomáson kisiklott a gyorsvonat és olyan erővel ütközött a környező házaknak, hogy azokat szinte eltüntette a föld színéről. Az állomásépület is megrongálódott és rádőlt a felborult szerelvé­nyekre. Az első hírek szerint 29 halottja és 56 sebesültje van a szerencsétlenségnek, de attól tartanak, hogy több is lesz, mert a rendkívüli hideg miatt az éjszakára a kocsikban rekedt sebesültek meg is fagyhattak (mínusz 10-15 fokos hidegek vannak ezekben a napokban). Az áldozatok között számos diák is volt Debrecenből és Nyíregyházáról. Egyelőre még nem tudják, mi okozta a szerencsétlenséget - való­színűleg több tényező összejátszásáról van szó. A magyar kormány fél millió forintos gyorssegélyt utalt ki a megrongálódott házak lakó­inak. Horn Gyula miniszterelnök és Göncz Árpád köztársasági elnök is a helyszínre sietett, hogy felmérje a helyzetet és megtegye a szük­séges intézkedéseket. EBEE konferencia Budapesten Vasárnap mintegy 60 repülőgép szállt le a Ferihegyi Repülőtér­re, fedélzetén az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet hétfőn kezdődő konferenciájára érkező küldöttekkel. A találkozó célja az európai biztonság égető kérdéseinek megtárgyalása. A konferencia teljesen feje tetejére áhította a magyar főváros amúgy sem túl sima közlekedését. Utak, hidak le vannak zárva - utoljára talán csak a taxis blokád idején volt ilyen nehéz eljutni Bu­dapest egyik pontjáról a másikra. Az önkormányzat két napos isko­lai szünetet rendelt el. A hírek szerint elsőnek Borisz Jelcin érkezett Budapestre. Az orosz miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a NATO helyett inkább Oroszország befolyását kellene erősíteni a keleteurópai térségben. Megérkezett Boutros Boutros Ghali ENSZ-főtitkár, valamint War­ren Christopher államtitkár is, Clinton amerikai elnököt pedig hét­főre várták. Clinton elnök meg is érkezett, de mindössze néhány órát töltött Magyarországon. A találkozót fontosnak tartotta "a leendő Boszni­ák megelőzésére", amint azonban az összes küldött aláírta a megál­lapodást, kíséretéhez fordulva csak annyit mondott: "Let’s go ho­me!" Még az éjszakát sem töltötte Budapesten - erről az amerikai küldöttség egy tagja így nyilatkozott a New York Times-nak: "Meg­spóroltuk az adófizetőknek a szállodaköltséget." Clinton azért igyekezett annyira haza Washingtonba, hogy le ne késsé a leköszönő demokraták karácsonyi partiját. Áremelés a postai díjszabásban WASHINGTON - Az elsőosztályú levélbélyeg ára az eddigi 29 centről 32 centre emelkedik január elsejétől, amennyiben a Postai­gazgatóság jóváhagyja a Postal Rate Commission javaslatát. Ebben aligha kételkedhetünk. A javaslatot várhatóan csak a nagyközönség részéről éri majd kifogás, hiszen a posta alig várja a többletbevételt. Utoljára 1991-ben volt áremelés, 25-ről 29 centre. A Bizottság nem mindenben fogadta el a Postaszolgálat által előterjesztett javaslatot. A képeslapok díjszabását 21 cent helyett 20 centben állapította meg, és a 23 centes különbözeti bélyeg sem emel­kedik 25 centre nagyméretű üdvözlőlapok és fotók esetében. A Priority Mail jelenlegi $2.90-es ára a javasolt 3.20 helyett 3 dollár lesz. Az Express Mail 9.95-ről 10.75-re emelkedik. Rossz hír viszont az újságok kiadói és olvasói számára: a bizottság nem fogadta el a posta által javasolt egyforma, 10.3 százalékos áreme­lést. A másod-és harmadosztályú postai küldemények, így a napi-és hetilapok postázásának árában ennél jóval magasabb, 14 százalékos emelkedés várható. Polgármesterek: Nagyobb önállóság és nagyobb felelősség Szegvári Péter, az Államigazgatási Főiskola tanára az MSZP polgármester-választási kampányának keretében elemezte az új ön­­kormányzatok működési feltételeit. A törvények módosulásával az alpolgármesterek helyzete tisztázódik - fejtette ki - hiszen hatáskö­rükről a főpolgármester intézkedik majd. Megválasztásukra ugyan­csak az önkormányzat első embere tehet majd javaslatot a képviselő-testületnek. Szegvári hangsúlyozta, hogy a tanácsnokok korábban is létező intézményét eddig az önkormányzatok nem használták ki, pedig így azok a képviselők is feladatot kaphatnának, akik nem töltenek be bizottsági elnöki vagy alpolgármesteri posztokat. INGA-BEREPÜLÉSEK HELYETT INGA-DIPLOMÁCIA Az ENSZ békéltető akciója a boszniai háborús övezetben drá­mai fordulóponthoz érkezett. Mint megírtuk, az adott helyzetet az érdekelt felek mind másképpen ítélték meg. Az volt a hiba, hogy a közös akarat és vezetés, egységes védelem nélkül az úgynevezett szövetség szétesett. Túlságosan sok volt az érdekelt fél és mindenki másképpen képzelte el a megoldást. Amikor a szerbek agressziója miatt a katonai helyzet kezdett veszedelmes lenni és amerikai légi beavatkozást sürgettek, Clinton elnök megígérte az erélyes rajtaüté­seket, amelyek sohasem következtek be. Úgy látszott, hogy az elnök vagy nem gondolta komolyan, amit mondott, vagy megváltoztatta a véleményét. A NATO-ban egyesült szövetségesek, az ENSZ, a Biz­tonsági Tanács, a helyszínre küldött "békéltetők" parancsnokai mind különvéleményen voltak. Azt is megírtuk, hogy a megtorlásra indult NATO-gépek akciójának egyértelmű elszabotálására is sor került. A vezetés köreiben állandó veszekedés volt, miközben a szerbek előhaladtak és egyben megmutatták a világnak, hogyan kell az ENSZ intézkedéseinek fittyet hányni. A világszervezet egyszer ismét tehetetlennek bizonyult. Sajnos, a marakodás lejáratta a NATO te­kintélyét is. A dolog annyira fejlődött, hogy a kialakult súlyos válság után elkezdték emlegetni az ENSZ megszűnését és a NATO-köte­­lékek megbontását. És mindez egy kis fanatikus csoport következe­tes szabálysértésének a hatására. Elmúlt kedden a szerbek úgynevezett ultimátumot kaptak. (Kénytelenek voltunk az ultimátumot is komolytalannak tekinteni az utóbbi időszak eseményeinek hatására.) Az ÉNSZ állítólag értesí­tette a harcoló feleket, hogy amennyiben nem tartják magukat a korábbi békeszüneti megállapodáshoz, kénytelenek lesznek a "kék­sapkásokat" a területről kivonni. Ez azután különösen operett-jelle­get adott az egésznek, hiszen a harcolók közül legalább is a szer­­beknek az a céljuk, hogy az ENSZ-csapatok feladják az egész pró­bálkozást és hazamenjenek. Elköltötték egy csomó pénzt, kockáz­tattak életeket és mindezt semmiért. A következő napon az ENSZ főtitkára, Boutros Boutros-Ghali érkezett a helyszínre. Szarajevó békére áhítozó polgárai az általános ENSZ-kudarc miatt kifütyülték. Amit a főtitkár tett, az csupán az ultimátum megismétlése és élő szóba ültetése volt. ő is elmondta, hogy amennyiben a szerbek és a boszniai mohamedán vezetők nem hajlandók a fegyverszünetről tár­gyalni, nem lesz ok arra, hogy az ENSZr-békéltetők ott maradjanak. Távozásakor azonban kiderült, hogy ez is csupán ijesztgetés volt, bár annyiban jelentős, hogy ez volt az első eset, amikor Boutros- Ghali visszavonulással fenyegetőzött. Ennek a döntésnek különben is a Biztonsági Tanács részéről kell jönnie, ott pedig nyoma sincs annak, hogy ebben a kérdésben egyetértenének a főtitkárral és visszavonást terveznének. Még azok a NATO-szövetségesek is, akik különvéleményüket hangoztatják, a BT-ben elutasítanak minden visszavonulási tervet. Általános vélemény, hogy ilyen esetben a há­ború még véresebbre válna, a megoldás reményének csökkenése mellett. Itt említjük meg, hogy a Londonba érkezett Bob Dole republi­kánus szenátor John Major miniszterelnökkel tárgyalt, majd kijelen­tette, hogy határozott légi megtorlásokra van szükség. Ezzel ponto­san azt emlegette, amit az angol vezetők legkevésbé kívántak hallani. Két napos európai útja az ENSZ és a NATO ottani köreit is felkavarta, valószínűleg minden pozitív eredmény nélkül. Csütörtökön azért mégis eljutottak odáig, hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO kijelentették: a problémákat megoldották és most már nem harcolnak egymás ellen. A szövetség egységét megőrizték. Válságról szó sincs, már csak azért sem, mert ők azt állítják, hogy nincs válság. A hirtelen egynevezőre való jutás mögött az amerikai kormánynak az a megváltozott politikája húzódik meg, hogy nem hisz többé a légierő bevetésének sikerében. A NATO és az ENSZ azzal jutalmazza meg a szerbek agresszióját, hogy megszünteti a lé­gitámadásokat, amelyek eddig is csupán demonstráló berepülések voltak minden igazi tartalom nélkül. Abban reménykednek a jelek szerint, hogy mindez meggyőzi a szerbeket: érdemes elfogadniuk a fegyverszüneti megállapodásokat. Győzelem még sohasem kénysze­rűéit katonákat a visszavonulásra. Egyidejűleg Washington taktikát változtatott a boszniai békélte­tő erőfeszítések terén, amennyiben áttér a Közép-Keleten évekkel ezelőtt már kipróbált inga-diplomácia alkalmazására és máris beve­tette Charles E. Redman képzett amerikai diplomatát, aki a hétvé­gén Szarajevóban tárgyalt. Áz eredeti cél maradt: a feleket a tár­gyalóasztalhoz kényszeríteni. Ha már a visszavonulásnál tartunk, Washington azt is bejelentet­te, hogy meggyorsítják Haitiből az amerikai csapatok hazaszállítá­sát. Az eredeti 20 ezer fegyveresből hétvégére mindössze 6 ezer marad a szigetországban. Ez jó jel is lehet, amennyiben az új haiti­kormány helyzetének megerősödéséről tájékoztatja a világot. SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Thumbnails
Contents