Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-10-28 / 41. szám

GOLDFARB-HALMOS & CO. Új és használt kocsik, teherautók, motorkerékpárok és csónakok Jöjjön velem Dealer Auctionra! * A világ min­den részébe vállaljuk kocsik küldését. 1040 N. La Brea Ave., Los Angeles, Calif. 90038 Tel. (213) 467-3999 Pager (310) 588-8372 kQlöklcqcj mmá porok mmiói mqt váuuntmft HÍVJÁK ÉVÁT: 010786*1207 MEGHÍVÓ A 8. sz. Juliánusz Barát és 49. sz. Árpádházi Boldog Erzsébet cserkészcsapatok szeretettel meghívják HAGYOMÁNYOS CSERKÉSZ VACSORÁJUKRA 1994. november 5-én, szombaton este 6 órára a Szt. István r.k. egyházközség Láni termébe (3705 Woodlawn Ave., Los Angeles) A vacsora ára személyenként $10.­­nyugdíjasoknak és diákoknak $6.­Vacsora rendelés november 1-ig az alábbi számokon: Csipke: (714) 871-0525 Gréger: (310) 375-1690 Máté: (805) 495-9650 A CSERKÉSZ BÁL 1995. január 21-én lesz! DR. SZABÓ GÁBOR ÜGYVÉD Szerződések * Végrendeletek * Autóbaleset * Personal Injury * Bűnügyek * Real Estate * Válás * Workman’s Compensation * Immigration LAW OFFICES OF GABOR SZABÓ 9107 Wilshire Blvd., Suite 500 Beverly Hills, CA 90210 Telefon: (310) 858-3842 * Fax: (310) 858-6861 English Spanish LAW OFFICES OF *ürean. Hungarian E. ANDREW MATYAS PERSONAL INJURY NO RECOVERY NO FEE AUTO ACCIDENTS MOTORCYCLE ACCIDENTS ACCIDENTAL DEATH 24 ÓRÁS SZOLGÁLAT (213) 854-1113 SLIP & FALI ACCIDENTS BOAT ACCIDENTS BUS ACCIDENTS MAGYARUL IS BESZÉLÜNK DÍJTALAN KONZULTÁCIÓ E. ANDREW MATYAS Ügyvéd - Attorney at Law 250 S. La Cienega Blvd. Beverly Hills, CA 90211 AJki erre a hirdetésre hivatkozik, 25% engedményt kap! Suiykos iiona: Amerika egy magyar feleség szemével (Lapok egy szabálytalan útinaplóból) 1. rész A megoldás: utazzunk együtt Sokan talán azt mondanák: szok­vány story. Fele­ségként kikerülni az Egyesült Álla­mokba: tipikus 4 eset. De a mi történetünk mégsem tizenkettő egy tucat. Legalábbis mi így érezzük: kapcsolatunkat a sors legszerencsésebb adományának tartjuk. Férjemmel, Alannel 1991 nya­rán ismerkedtünk meg egy kö­zös amerikai barátnőnk házá­ban. őt pont ekkor vitte keresz­tül az útja New Yorkon, nekem pedig ez volt az utolsó napom Amerikában - Magyarországra való visszatérésem előtt. Ő egy nem sokkal azelőtt kimondott válás nehezen gyógyuló sebeit utazással gyógyítgatta, én egy féléves, inkább tanulságos, mint sikeres nyelvfejlesztő amerikai túristáskodásnak értem a végé­re. Ekkor fogadtam el barátnőm meghívását: töltsék egy-két na­pot náluk, mielőtt átszelném az óceánt. Alan és én - akkor per­sze még egymástól teljesen füg­getlenül - tudtuk, hogy egy feje­zet végétért, de azt nem sejtet­tük, hogy egy újabb már el is kezdődött. A véletlen hozta ta­lálkozást fél éves levelezés kö­vette, majd egy újabb személyes találkozás - immár Budapesten. Talán nem volt vesztegetni való időnk, a lánykérés néhány nap múlva megtörtént, s kitűztük az esküvőt megismerkedésünk egy éves évfordulójára. Alannek azi­­dáig nem sok köze volt Magyar­­országhoz és a magyarokhoz, ki­véve talán azt, hogy szívesen hallgatta Kodály zenéjét. (Az esküvői szertartáson is ez szólt.) Az egybekelést követően néhány hónapos kényszerű különlét után végre ismét megérkeztem az Egyesült Államokba - immár mint boldog feleség. Megkezdődött a tervezés: ho­gyan illesszük össze az ő eddigi életformáját, munkáját a családi élettel. Egy környezetvédelmi mérnök, ugye, akkor dolgozik, amikor utazik, és az is előfordul, hogy hetekig távol van az ottho­nától. A megoldás ezek után ké­zenfekvőnek bizonyult: amikor csak tehetjük, én is vele megyek. (Nem egyszer az is előfordult, hogy néhány órás repülőút he­lyett a többnapos autóutat vá­lasztotta, és az utazással töltött időt szabadságából vonta le.) így lettem én utazó feleség, így cse­réltem fel budapesti televíziós munkámat - legalábbis egy időre - e szokatlan háziasszonyosko­­dással. De mielőtt útiélményeim folya­mát elindítanám, beszámolok arról a szűkebb környezetről, ahová megérkeztem. Buffalo. Az amerikaiak azt tartják, hogy az egyik leghidegebb város. Az Erie-tó partján terül el - egy kö­­hajításnyira a kanadai határtól. A város neve a magyar fülnek szokatlanul, vagy inkább humo­rosan hangzik. És ezen az sem segít, ha az u-t amerikaiasan a­­nak ejtjük. Az "u" egyébként árulkodó hang. Egy ismerősöm, aki német származású, mesélte a következő történetet. Szüleit vit­te át Kanadába, hogy megmu­tassa nekik a Niagara-vízesést. A szülők - nem számítván a ki­rándulásra - nem kértek kana­dai vízumot, ezért kénytelenek voltak "átcsúszni" a határon. A "visszacsúszás" előtt ismerősöm kioktatta őket: ha a vámos meg­állítja őket, mondják, hogy csak Buffalóból jöttek át. A vámos először a sofőrt kérdezte. Igen, ő buffalói. És az utasok, szintén onnan valók? Mire őkérces né­metséggel - és az u-t persze u­­nak ejtve - megadták a választ: Ja, ja Buffalóból. A lakosság nagy többsége egyébként büszke városa nevére, mondván ez az egyetlen ameri­kai nagyváros, amit egy állatról neveztek el, és ez az állat ráadá­sul őshonos. Vannak azonban, akik úgy érzik, hogy nem igazán hízelgő ez a név, ezért nemrégi­ben megindítottak egy aláírás­­gyűjtést a névátalakításra, de nem találtak elegendő támoga­tót, így a kezdeményezés ham­vába holt. A város nevének egyik, a helytörténészek által legvalószínűbbnek ítélt magya­rázatában a nagytestű őshonos csak mellék-, és nem főszerepet tölt be. Az ideérkező francia te­lepeseket megihlette a Niagara folyó és a vízesés szépsége, a helyet Beau Fleuve-nek azaz Gyönyörű folyónak nevezték el. Az angol fülnek ez úgy hang­zott, mint az állat neve: buffalo, így kapta nevét a város - a ha­sonló hangzás miatt - a sűrű barna szőrzetű, soha nem házi­asított amerikai bivalyról. Jellegzetes, támadásra készülő alakja a város szimbóluma lett. Érdekes módon a buffalóiak futballcsapatát, a Buffalo Bills—t épp arról az illetőről nevezték el, aki rekordot ért el a buffalók megölésében. Az itt élők egyön­tetűen és feltétel nélkül imádják csapatukat. Játékuk az egész vá­rost képest megmozgatni - vagy éppen megbénítani. Nekem ez utóbbiról van személyes élmé­nyem. A tavalyi Super Bowl napján érkeztünk vissza Buffaló­­ba egyik kaliforniai útunkról. (Másszóval: a felhőtlen nyárból a csikorgó hidegbe.) A Buffalo Bills kikapott a dallasi Cow­­boyoktól, és ezért az egész vá­ros, benne az összes taxi-sofőr gyászolt. Késő este volt, és két órán keresztül nem akadt egyet­len taxi sem a repülőtéren. Vé­gül kénytelenek voltunk autót bérelni, hogy a fárasztó repülőút és a hosszú várakozás után vég­re hazakerüljünk. A berendezkedés első hónap­jai után időt szakíthattam, hogy felkutassam buffalói honfitársai­mat. Felütöttem a telefonköny­vet, amiben egyetlen "Hungari­an" kezdetű nevet találtam, a Magyar-Amerikai Klubot. (Egyébként volt még egy Ma­gyar Presbiteránius templom és 14 "Magyar" vezetéknév - vala­mennyi amerikai keresztnévvel.) A klub, mint sok non-profit in­tézmény, napjaink kórjával, "fenntartási nehézségekkel" küz­dött. Két éve történt, hogy haj­szál híján el nem adták a házat. Megtartásával egy olyan hagyo­mány él tovább, melyet még a 20-as években az első magyar kivándorlók alapoztak meg. Ne­kik egy darab Magyarország volt ez a ház. Szimbóluma annak a földnek, ahonnan eljöttek, de ahová az anyanyelv, az otthon maradt rokonság, és megannyi emlék révén igazán tartoztak. Az óhazához fűződő érzelmi kö­teléknek általában az a sorsa, hogy lazulni kezd, és gyakran teljesen megszakad. Az utódok asszimilációja természetes folya­mattá válik, és legjobb esetben a magyar nyelv és kultúra ismere­te egzotikus adalék lesz. Köztudott dolog, hogy a ki­sebbségi kultúrát Amerikában nemcsak megtűrik, hanem pár­tolják is. Ez a nagyvonalú gon­dolat öltött testet - a szó szoros értelmében -, amikor 1992 nya­rán a Buffalói Művészeti Bizott­ság megrendelésére az itteni magyarok támogatásával a város egyik parkjában felavatták Pető­fi mellszobrát, amelyet Koszo­rús-Varsa Gabriella mintázott meg. Ez a szobor második Pető­­fi-szobra Buffalónak. Az elsőt ugyanis, amit 1925-ben lepleztek le, ismeretlen tettesek 1989-ben ellopták. Hogy kinek állott ér­dekében egy magyar költő em­lékművének eltávolítása, senki Sem tudja. Néhányan azt tart­ják, hogy egyszerűen a drága bronz megszerzése indította a tolvajt a szégyenletes akcióra, ám az igazi indítékot bizonyos­sággal valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Következik.• Paineswille: egy fáj­dalmas emlék, Cleveland: egy csöpp Európa EUROPEAN STYLE BAKERY 17056 Devonshire Street Northridge, CA 91325 (818) 368-6876 Mákos, diós beigli * pozsonyi kifli * dobos torta * krémes * túrós táska * nagyszerű magyar kenyér * fonott kalács Szeretettel és bő áruválasztékkal várjuk magyar vendégeinket! Aki behozza ezt a hirdetést, 10 % kedvezményt kap!! (Holidays not included) ■■■ AMERIKAI HHHH Q ífagyar Hírlap ./

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents