Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-10-28 / 41. szám

AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW 8RUNSWICK NJ 08901 USA VOL. 6. ÉVF. - No. 41. SZÁM - 1994. október 28. _______________________Ára: 1 dollár_________________________ FÖLDES Tamás: Hollywoodi históriák JANCSÓ Zsuzsa: Szűkülő világ MESTER László: Új barbarizmus? SAS Joe: Riport a saját temetésemről SULYKOS Ilona: Szabálytalan útinapló Megemlékezések az 1956-os forradalomról EGY ÓRÁVAL VISSZA 1994. október 30-án, vasárnapra virradó éjszaka 2 órakor PALESZTIN TERRORISTA felrobbantott egy zsúfolt autó­buszt Tel Aviv belvárosában. A merényletnek legalább 21 halálos áldozata van. A tettes valószínű­leg a 27 éves Saleh Abdel Rahim al-Souwi, a radikális Hamas-cso­­port tagja, aki előzőleg videofel­vételen elmondta, hogy rövidesen mártírhalált fog halni izraeliek el­leni támadás során. Az "öngyil­kos attakban" a merénylő is életét vesztette. Válaszul Izrael meghatározat­lan időre lezárta a West Bank és a Gázai Övezet térségét. ATHÉN városára hatalmas eső­zés zúdult, amely komoly károkat, forgalmi akadályokat és áramszü­neteket okozott. A görög fővá­rosban szinte megállt az élet. Rengetegen töltöttek hosszú órá­kat az áramszünet miatt elakadt liftekben vagy az utakon várakozó gépkocsikban. A természeti csa­pásnak 9 halálos áldozata is volt, főként Athén északi külvárosai­ban lévő pincelakásokban, ame­lyeket elöntött a víz. MEGVAN A SZÁZEZER ALÁÍRÁS Expo-ügyben - írja a Népszabadság. A világkiállítás­ról szóló népszavazást támogató 115 ezer aláírást tartalmazó ívet átadták Gál Zoltánnak, az Or­szággyűlés elnökének. Gál Zoltán elmondta, hogy a szükséges eljárást elindította. Ha az Országos Választási Bizottság legaláb 100 ezer hiteles aláírást igazol vissza, akkor az Ország­­gyűlés köteles kijelölni a népsza­vazás időpontját. A törvény sze­rint ez legkorábban az önkor­mányzati választások után 60 nappal, tehát 1995 február 11-et követően írható ki. Az Országgyűlés elnöke hang­súlyozta, hogy a népszavazás kép­telen helyzetet teremthet, hiszen a törvényhozás várhatóan két hé­ten belül dönt a világkiállítás le­mondásával kapcsolatos kor­mány-előterjesztésről, és az eset­leges népszavazás időpontjában elfogadott költségvetése lesz az országnak. A házelnök arra a kérdésre, hogy ha a népszavazás az expo mellett foglal állást, mi­lyen lépésekre lenne szükség, kö­zölte: ebben az esetben a kor­mánynak pótköltségvetést kelle­ne benyújtania. Elfogadták a pótköltségvetést (MH) Az Országgyűlés 203 szavazattal 23 ellenében, egy tartóz­kodás mellett elfogadta az 1994. évi pótköltségvetésről szóló törvényt. A kormány ellenében csupán egyetlen módosító javaslatot nem foga­dott el a parlament. Ezen indítvány szerint a bor fogyasztási adóját ne emeljék 15 százalékra, hanem maradjon 11 százalék. Az ellenzéki képviselők indítványait általában elvetették, míg a koalíciós képvise­lőkét általában elfogadták a honatyák. A törvény kihirdetésétől kezdve megszűnik a személyi jövedelem­­adó rendszerében az államkötvényekre igénybe vehető befektetési adókedvezmény. A takarékbetétek és értékpapírok forrásadója megszűnik. Átlagosan 15 százalékkal nő az élvezeti cikkeket és az üzemanyagokat terhelő fogyasztási adó. Az 1600 köbcentiméternél nagyobb hengerűrtartalmú, nem katalizátoros személygépkocsik fo­gyasztási adóját 22 százalékra emelik. Az általános forgalmi adó­rendszerbeli változások csak január elsejétől lépnek hatályba. Az ÁFA kedvezményes 10 százalékos kulcsa 12 százalékra nő, és a telefonszolgáltatás a normális, 25 százalékos kulcs alá kerül. GDP-növekedést jósolnak Kelet- Európaban (NSZ) Az Európa Bank londoni székházában bemutatták a "Je­lentés az átalakulásról" című tanulmányt, amely elsősorban a pénz­ügyi szektort, a jogi szabályozást és az adózást vizsgálja, hiszen ezek a piacgazdaság infrastruktúrájának alappillérei. Hasonlóan lényeges a külföldi tőkebefektetés szempontjából a megfelelő környezet megteremtése. A tanulmány az egyes országok átalakulásának fokát a privatizáció, a szerkezetváltás, az árliberalizá­ció előrehaladásának számaival méri. A jelentés megállapítja, hogy a régió legtöbb országa liberalizálta a külkereskedelmet, s privatizálta a kisebb üzleteket. Sokkal keve­sebb eredményt értek el a bankreform és a nagy állami vállalatok privatizációja terén, ami nem is csoda, hiszen időigényes vállalkozás­ról van szó. Az EBRD kiadványa megerősíti, hogy Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és a balti államok érték el a legnagyobb előrehaladást. A jelentés szerint az 1993-as előrejelzések túl pesszimistának bizonyultak Kelet-Európa, és túl optimistának a FÁK (a volt Szovjet­unió) szempontjából. A prognózisok 1994-95-re Kelet-Európábán és a balti államokban a GDP (hazai termelés) jelentős emelkedésére, a volt Szovjetunióban azonban a termelés további csökkenésére számí­tanak. Tárgyalások a főpolgármesterről (MN) Egyre kisebb az esély, hogy az ellenzéki pártok közös főpolgármesterjelöltet állítsanak, miután a legutóbbi tárgyalásokon sem sikerült megegyezni a jelölt személyében. A hírek szerint nem szűkítették az aspiránsok körét, valamennyi párt jelöltje "állva ma­radt". A pártoknak egyetlen dologban sikerült megegyezniük, hogy a sajtónak azt nyilatkozzák: közeledtek az álláspontok. Az egyezteté­sek nem szakadtak meg, a következő forduló időpontját azonban még nem tűzték ki. Esőzés, árvíz, gázrobbanás Texasban HOUSTON, TEXAS - Houstontól keletre a hatalmas esőzések­től felduzzadt San Jacinto folyó sodrában összeroppant egy csőveze­ték, amelyen egész Amerika üzemanyag-szükségletének egyhatoda folyik keresztül. A robbanás következtében egy másik, diesel- és fűtőolajat szállító vezeték is megsérült. A kigyulladt benzin és olaj 30 méteres lángoszlopot lövellt a levegőbe, hajókat, folyóparti házakat, és egy vasúti hidat is felégetett. Az egész folyó lángokba borult. A szerencsétlenségnek mintegy 70 sebesültje van, akik égési sebekkel és füst-belélegzéssel kerültek kórházba. A kiömlött többezer gallon olaj súlyos környezeti károsodást okozhat, amely tetézi a múlt heti árvízkárokat. A veszteséget azonban nemcsak Texas állam, hanem az egész ország meg fogja érezni. Az üzemanyag árak már a baleset napján emelkedni kezdtek, és hosszú távon további emelkedésre lehet számítani - pedig már a robbanás előtt is 6 centes áremelést terveztek a december elsején életbe lépő új minőségi rendelkezések miatt. Ha két héten belül nem sikerül kijavítani a vezetékeket, az északi államokban üzemanyag-hiánnyal is számolni kell. FELÜLETI BÉKE - EZ IS VALAMI Ebben a mi acsarkodó világunkban a gyűlölködés és halálos fe­nyegetés hőmérője jelentősen zuhant a Szovjetunió összeomlásával, bizonyítva, hogy a megedzett antibolsevistáknak igazuk volt, amikor Moszkvát nevezték el a bajok főforrásának. Évtizedeken át innen szervezték a renitens mozgalmakat, a felkeléseket és lázadásokat, a gerilla-hadviselést a világ számos pontján, így az európai és ázsiai főcélpontokon kívül Afrikában, valamint Közép)- és Dél-Ameriká­­ban is. Mióta Gorbacsov hathatós közreműködésével kiengedték a levegőt a világkommunizmus hólyagjából, senki sem hall többé az El Salvador-i és nicaraguai gerillákról, a chilei vörös szervezkedé­sekről, az angolai és etiópiai összeesküvőkről. Bizonyos fokig meg­nyugodott a világ és bőrfelületének ideges rángatózásai is jelentő­sen csökkentek. Néhány lappangó góc azonban megmaradt. Arafatékat, a pa­lesztin felszabadító mozgalmistákat, az észak-koreai kommunista revansistákat, az új—diktátori allűrökkel magát billegető Szaddám Husszeinéket titokban valaki tüzelte a háttérből, pumpálta beléjük az okvetetlenkedés adrenalin-adagjait. Amint a szent könyvek jóelő­­re megírták, az évezred végére valóban leplezetlenül került összeüt­közésbe a Jó és a Gonosz. Aki egyik vagy másik csoportba besoro­lódott, szinte semmit sem tud tenni ez ellen, megy az árral az ilyen vagy olyan végzete felé. Mint a halállal küzdő rángatózásai, a gonoszság, a rosszakarat itt-ott még néhány utolsó erőfeszítést tesz: Eszak-Korea jelentkezett az új nukleáris fenyegetéssel, az iraki diktátor ismét felvonult a világ békeerői ellen. Aki azonban gondosan figyelemmel kíséri a világ­­események krónikáját, a legutóbbi hetekben a megértés és béke szellemének globális előretörését láthatják. Izrael békét kötött a pa­lesztinokkal és Jordániával. Észak-Korea megegyezésre jutott az Egyesült Államokkal, amely az ottani kommunista maradványok atomszervezkedése egyedüli elszánt ellenségeként jelentkezett. Még az észak-írországi vallásos gyűlölködés hullámai is megcsitultak és a robbantások füstfelhőjének felszállása után a béke szellői kezdtek lengedezni. Lehet, hogy átmenetileg, de a volt Jugoszlávia területén a szerb zsarnokoskodás is veszteni látszott lendületéből. A Haiti kö­rül gyülekező sötét háborús fellegek eloszlottak. Úgy tűnik, mintha valami felső varázsintésre mindenhová a megértés szelleme kezdene beférkőzni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy egyidejűleg a sö­tétség erői is működnek, ha mással nem, legalább szkeptikus hangu­latrontással jelentkeznek. Egy pillanatig sem kétséges, hogy nekünk melyik oldalra kell áll­nunk. Miután szülőhazánkhoz a Bosznia köré sűrűsödött dél-európai háborús konfliktus áll a legközelebb, vegyük elsőnek szemügyre az ott lezajló legfrissebb eseményeket. A boszniai kormánycsapatok hajlandók visszavonulni arról a területről, amelyet az ENSZ megbí­zottai demilitarizált zónaként jelöltek ki, amennyiben a békefenn­tartók vállalják annak az útvonalnak a biztosítását, amely fontos utánpótlási vonal és emiatt gyakori célpontja a boszniai szerbek tá­madásainak. A szerbek állítólag ígéretet tettek, hogy megszüntetik a blokádot, amellyel elzárták az ENSZ üzemanyag-konvoj útját. Emi­att a gépkocsik hajtóanyag-tartaléka veszedelmes szintre csökkent. Amikor két évvel ezelőtt a boszniai horvátok és muzulmánok a volt Jugoszláviától az elszakadás mellett szavaztak, a szerbek azonnal vad vérengzésbe kezdtek. Ennek a mészárlásnak 1992 óta 200 ezer halálos áldozata van. A visszahúzó erők az izraeli körzetben az elmúlt héten nekiva­dult támadásba lendültek, amikor Tel Avivban felrobbantottak egy tömött autóbuszt, amelyen 20 ember vesztette életét, 46 pedig sú­lyosan megsebesült. A merényletért a Hamas szervezet vállalta a felelősséget. Rabin izraeli miniszterelnök a palesztinok elszeparálá­­sát sürgette, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. A jeruzsálemi parlament úgy szavazott, hogy meghatározatlan ideig el­zárják a Gáza-övezetet és a folyó nyugati partvidékét Izraeltől. Tel Avivban 5 ezren tüntettek Rabin miniszterelnök béketervezete el­len. A Nobel-békedijban Jasszer Arafat is részesült ugyan, de a PLO-vezér nem egyezett az Izrael és Jordánia között kötött békével és ezért az aláírási ceremónia bojkottját rendelte el. Nem minden amerikai polgár ért egyet a Clinton-kormány Észak-Koreával kötött megállapodásával. Szerintük ezzel Amerika érdekeit alárendelte az észak-koreai kommunistáknak. Az igazsá­got, mint általában, természetesen itt is nehéz kibogozni. A kommu­nisták valóban beleegyeztek a nukleáris ellenőrzésbe és tettek is ígéretet, hogy beszüntetik atomfegyverek gyártását, de vajon lehet-e tartós békét alapozni az ilyen kommunista ígéretre? Az eddigi nyílt északi fegyverkezéssel szemben született ugyan megállapodás, de ezzel együtt a bizalmatlanság is megmaradt. Belfastban John Major brit miniszterelnök az IRA-val kezdődő tárgyalások előestéjén bizakodásnak adott hangot, az észak-írorszá­gi protestánsok pedig itt is bizalmatlanul néznek a jövő felé. Mint a világ számos helyén, látszólag a béke erői győztek ugyan, de a jelek szerint mindez felszíni jelenség. Az enyhülés tartósságát a jövő hivatott bebizonyítani. SZ.L. AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Thumbnails
Contents