Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-10-21 / 40. szám
AMERIKAI 08/13/93 AM HUN. FOUNDATION oOO SOMERSET STREET NEW 8RUNSW« NJ 08901 USA VOL 6. ÉVF. - No. 40. SZÁM - 1994. október 21. ______________Ára: 1 dollár___________________________ ELŐD L. interjúja Matuska Mártonnal (emlékezés a délvidéki magyar áldozatokra) JANCSÓ Zs.: Dózsa mennybemenetele KENNETH C.: Ki volt Edith Piaf? Bemutatjuk a magyar NOBEL-díjasokat (Földes László és Petrovay Szabolcs írásai) NOBEL-díjat kapott két amerikai magyar Oláh György nyerte a kémiai Nobel-díjat. Oláh Los Angelesben él, és a Dél-Kaliforniai egyetem professzora. A hatvanhét éves tudós Budapesten nevelkedett és tanult, 1958-ban hagyta el Magyarországot. Megosztva nyerte az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat az amerikai állampolgárságú John C. Harsányi az alkalmazott játékelmélet terén elért eredményeiért. A Berkeley-4 University of California nyugalmazott közgazdász professzora 1920-ban született Budapesten, és a második világháború után távozott Magyarországról. Kanadába vízum nélkül (MH) Kanada kormánya november 1-től a magyar államplgárokkal szemben megszünteti a vízumkényszert - jelentette be Sergio Marchi állampolgársági és bevándorlásügyi miniszter, aki Kuncze Gábor belügyminiszterrel folytatott hivatalos tárgyalásokat Budapesten. Az intézkedés válasz a magyar kormány korábbi lépésére, hiszen a kanadai állampolgároknak már ma sincs szükségük beutazási engedélyre. Marchi elmondta, hogy az országaink közötti üzleti kapcsolatok fejlődését, illetve a turizmus fellendülését remélik a vízumkényszer feloldásától. Évente átlagosan 9500 magyar állampolgár fordult beutazási engedélyért Kanada budapesti diplomáciai képviseletéhez. A két ország illetékes szervei 1993 szeptemberében szándéknyilatkozatot bocsátottak ki arról, hogy a menekültügy, illetve a migráció terén a korábbinál szorosabb együttműködést alakítanak ki. Ennek első jele, hogy Kanada a hazánkban tartózkodó háborús menekültek közül 35 fő számára letelepedési engedélyt biztosít. A többségében bosnyákokból álló csoport múlt hétfőn utazott el Budapestről. EXPO-ÜGYBEN gyűjtenek aláírásokat Budapesten. A népszavazás kiírásához szükséges százezer aláírás talán hamarosan összegyűlik, de maga a népszavazás még akkor is a jövő zenéje. Jogi szakértők szerint ugyanis egy 1989-es törvény értelmében a világkiállítás megrendezéséről, mint költségvetéssel kapcsolatos kérdésről, nem lehet népszavazást rendezni. Szegvári Péter alkotmányjogász szerint az expo a törvény hatálya alá esik, mert javarészt beruházásból valósulna meg; Halmai Gábor viszont úgy véli, hogy ilyen logika alapján szinte egyetlen kérdésről sem lehetne népszavazást rendezni. Nem kizárt, hogy ha a százezer aláírás összegyűlik, a kérdés az Alkotmánybíróság elé kerül. Hamisítják a herendi _____porcelánt_____ Már a herendi porcelánt is HAMISÍTJÁK! Négy Budapest belterületén illetve a Várban lévő üzletben olyan herendinek nevezett porcelánokat árulnak, amelyek nem az ottani műhelyből kerültek ki. Az ügynek nemzetközi vonzatai is vannak. Az Egyesült Államokban is egyre több helyen bukkannak hamisított herendi porcelánokra. Kovács József, a Herendi Porcelángyár igazgatója elmondta: a nagyüzemi módon készült hamis porcelánok kapcsolatba hozhatók a Herendi Porcelángyárral. Ugyanis kivétel nélkül olyan úgynevezett "fehér porcelánból" készültek, amelyet a herendi gyárban állítanak elő, kereskedelmi forgalomba azonban már legalább négy éve nem került ilyen anyag. Valószínűsíthető, hogy a hamisítók ismerik a porcelángyár viszonyait, működését. Nemrégiben ismeretlen tettesek kirabolták a gyár egyik raktárát, ahol éppen ilyen fehér porcelánt tároltak. Megerősíti a gyanút az is, hogy a porcelánok festése során a hamisítók csaknem tökéletesen utánozták a gyár védjegyét. Csakhogy a cikkszámok nem egyeznek az eredetivel, s a festők azonosító kódjele sem. Elfogták a teheráni betörés gyanúsítottjait. (NSZ) A Magyar Köztársaság teheráni nagykövetségének értesülése szerint Nagy József kereskedelmi tanácsos bérelt lakásának kertészét és annak rokonát gyanúsítják az iráni hatóságok a szeptemberi támadással. Mint ismeretes, a betörés során Nagy Józsefné életét vesztette, míg a magyar diplomata súlyos, életveszélyes sérülésekkel került kórházba, állapota jelenleg is válságos. A Reuter és az AFP hírügynökségek is jelentették, hogy az iráni hatóságok őrizetbe vették a gyanúsítottakat. A letartóztatottak számát, személyét és nemzetiségét illetően azonban ellentétes információk láttak napvilágot. Rendőrségi források szerint az elkövetéssel hat afgán férfit, valamint a Nagyék házával szomszédos épület iráni házmesterét gyanúsítják. A hírügynökségi közlés szerint a diplomata felesége felismerte a házmestert, és ezért ölték meg. Horn Gyula fogadta az RMDSZ küldöttséget (MH) Horn Gyula miniszterelnök fogadta az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának küldöttségét. A több mint egyórás tárgyalás után a miniszterelnök elmondta: az RMDSZ képviselői szóltak arról, hogy kezdetben bizonyos előítélettel viselkedtek az új kormánnyal szemben. Amikor azonban megismerték a hiteles álláspontot, ezek a fenntartások, félelmek megszűntek. A tanácskozáson szó volt az erdélyi magyarság támogatásáról, a két ország közti alapszerződésről és a romániai oktatási törvénytervezetről. Kovács László külügyminiszter érzékeltette, hogy az RMDSZ szenátorai tartanak attól: az új magyar kormány hangsúlyozott megegyezési szándéka a szomszédos országokkal hátrányos helyzetbe hozhatja a határon túl élő magyarokat. A külügyminiszter hangsúlyozta: amit a magyar kormány tesz, az az ott élő magyar kisebbség számára is előnyös. EBEE konferencia Budapesten (MH) A szervezet megújítását tűzte zászlajára az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEE) Budpesten megnyílt felülvizsgálati konferenciája. A december 2-ig tartó tanácskozás célja, hogy új utakat találjanak a működés hatékonyságának javítására; előkészítik a tagországok állam- és kormányfőinek december 5-6-ára tervezett csúcstalálkozóját is. A delegációk többsége abban egyetért, hogy az EBEE tevékenysége nem felel meg napjaink követelményeinek. Kovács László külügyminiszter megnyitójában kiemelte, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején létrehozott, s a kétpólusú világra tervezett biztonsági szervezetnek ma már összeurópai érdeket kell szolgálnia. Az 53 tagországot tömörítő EBEE megújításának hogyanjáról eltérnek a vélemények. Magyarország a változás kulcsát leginkább egy jól működő válságmegelőző, válságkezelő, illetve a konfliktusok lezárása utáni rehabilitációs mechanizmus kidolgozásában és a más nemzetközi biztonsági szervezetekkel való hatékonyabb együttműködésben látja. Kovács László szerint a már meglevő EBEE-intézmények jobb kihasználásával növelhető a szervezet ereje, fölösleges újakat létrehozni. Oroszország szívesen látna egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonló döntéshozó testületet az EBEE-n belül, ám ezzel az Egyesült Államok nem ért egyet. Sam Brown amerikai küldöttségvezető elismerte ugyan, hogy szükség van új válságkezelő (Folytatás a 2. oldalon) KÉT GYŐZELEM ABÉKE JAVÁRA Az Egyesült Államok, hajóhídján a Clinton-kormánnyal, két győzelmet könyvelhetett el ezekben a napokban. Mindkét győzelem a béke alternatíváját vitte sikerre a fegyveres harccal szemben. Az egyik Haiti szigetország megszállása volt, amely egy előzetes diplomáciai tanácskozás köpenyébe burkolózva, valljuk meg, zseniálisan kerülte ki a tüzérséggel és légibombázással alátámasztott és az emberi életeket illetően kockázatos erőszakos partraszállást, úgy, hogy az amerikai fegyveres erők mégis csak az előzetes terveknek megfelelően kerültek a sziget kulcspontjaira és hátulról a helyszínre hatolva érték el céljukat. A másik győzelmet a merész kalandra készülő Irak ellen bámulatos gyorsan felvonultatott fenyegető amerikai fegyveres erő érte el, anélkül, hogy egyetlen puskát elsütöttek volna, egyetlen polgári lakos életét kockáztatták volna. Pontosan azt a célt érték el vele, amit Clinton elnök és katonai parancsnokai elképzeltek. Az amerikai katonákat nem a vérszomj és nem is a függőben maradt végső revans bombák robbanásával alátámasztott kalandvágya vitte a Közép-Keletre, hanem a harci cél puszta elérése - ha lehet, harc nélkül. Mindkét "haditény" megérdemelné a kellő elismerést. Bizonyára most is vannak, akik ebben az elnök szerepét kézzel-lábbal szeretnék csökkenteni, holott Carter volt elnököt Bili Clinton hívta be "szolgálattételre" és a csapatok gyors elindítását is ő rendelte el a Perzsa Öbölbe. Hogy ez a vezérkari főnök nyomós javaslatára történt, az már teljesen mellékes, hiszen a döntést neki kellett meghoznia. Ha egyik vagy másik utasítása valamilyen kudarcot eredményezett volna, el lehetnénk készülve rá, hogy ma már a világ mind a négy égtája zengene a bíráló, gúnyolódó megjegyzésektől. Nos, most hol marad az elismerés? A republikánusok hangadói is jobban tennék, ha ezúttal kissé félreszorítanák a pártoskodást. A puccsista Raoul Cédras kezdetben váltig fogadkozott, hogy nem hagyja el a szigetet. Ezt Carterék is elfogadták. Sokan csodálkozhattak, amikor egyszerre híre jött, hogy a három éves diktátor mégis távozik. Nem szabad azonban elfeledkezni az úgynevezett pénz-diplomáciáról, ami általában hatásosnak szokott bizonyulni. Azok, akik szeretik a hatalmat a kezükbe kaparintani, általában nem közömbösek a pénzzel szemben sem. Mint utólag kiderült, Amerika hajlandó volt kis pénzmaggal megolajozni Cédras távozásának útját. Ebben kétségkívül van valami. Gondoljunk az esetleges emberéletekre, amiket még jelentéktelen összeütközés is megkövetelt volna. A cél a fontos, ráadásul a békés cél, ahogy fentebb szó volt erről. Az ilyenféle megvesztegetés tehát nem ütközik erkölcsi normákkal. Az embernek a hátán fut végig a hideg a gondolatra, hogy esetleg ilyen módon annakidején meg lehetett volna vásárolni Hitlert is, mielőtt az egész halvaszületett vállalkozásba belekezdett volna. Úgy látszik, azokban a klasszikus időkben a diplomácia még nem mert ilyen ajánlatokat tenni. Az is lehet, hogy esetleg tett, csak éppen a megnevezett összeg nem volt kellően hatásos. Szó, ami szó: Cédras távozott. Kiderült, hogy garanciát kapott családtagjaival együtt az Egyesült Államokba való áttelepülésre. Washingtonban úgy gondolkozhattak, hogy jobb egy lemondott diktátor Miamiban, mint egy fegyvercsörtető Port-au-Prince-ben. Bizonyos összeget is átutaltak nekik három ottani ház fejében. Azonkívül az Egyesült Államok hajlandó volt feloldani azt a 79 millió dollár csekélyke összeget, amelyek a puccsot támogató 600 tiszt személyes számláin vannak Amerikában és amit Washington hajlandó ! volt most tálcán átnyújtani "It’s only money" - halljuk a kedvelt ame| rikai szólamot. i Miután az ügyletnek ez a fele lezajlott, Aristide lemondatott volt elnök is felszállhatott a repülőgépre, ami Haitiba vitte. A szigetország polgárai egyszerre örömmámorban kezdtek lu' bickolni és többé egyetlen dehonesztáló szó sem hangzott el a hazatérő államfőről. Ez az esemény szombaton meg is történt. Az amerikai légierők gépe minden baj nélkül szállt le és helyszíni jelentések szerint a tömeg egyenesen őrjöngött a kéjtől, hogy egykori főnökét ismét otthon tudhatja. A halottaiból imigyen feltámadt elnök azonnal beszédet is mondott kellően barátságosra hangolt híveihez, igaz, hogy golyóálló üvegfal mögül. William J. Perry amerikai védelmi miniszter Kuvaitban sajtóértekezletet tartott, amelyen kijelentette, hogy amerikai adatok szerint is az iraki fegyveres erők visszatérőben vannak a kuvaiti határról, közvetlen támadás tehát nem valószínű. Egyelőre nincs azonban hír a kulcsszerepet betöltő elit Köztársasági Hadosztály tartózkodási helyéről, holott az ő haladéktalan távozásuk elsőrendű követelmény. .Perry kijelentette, hogy amennyiben ez az elit csapattest nem megy vissza északra, ráadásul jelentősen a 32-es szélességi körön túlra, az Egyesült Államok azonnal katonai lépéseket fog tenni Irakkal szem-Folytatás a 2. oldalon AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER
