Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1994-10-07 / 38. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Szomália kísértete a haiti ingovány fölött A fenti címet a londoni Economist két cikke fölé nyomták; az egyik "A Szomáliái kísértet", a másik "A haiti ingovány". A Szomáliái kudarc eredményeképpen "a banditák régi rossz napjai" tértek vissza, az ENSZ "békefenntartói" kétségbeesetten visszavonultak és Szomáliában "a harcok és az éhezés borzasztó ciklusa" kezdődött újra. Haitiben "a valamit támogató manőver" során "Mr. Clinton emberei már bokáig gázolnak a sárban, ami ingovánnyá változhat". Az első napokban tíz haiti férfi meghalt és egy amerikai megsebesült, a csőcselék kirabolja az üzleteket, főleg az élelmiszer-raktárakat. Lehetséges, hogy az Egyesült Államokat tovább sodorják haiti politikába. A parlament, amelyben kilenc képviselő és négy szenátor amerikai katonai fedezet mellett jelent meg, amnesztiáról tárgyal - de mi lesz, ha Cedras és diktátor társai nem mondanak le október 15-ig? És ha "a temperamentumos Áristide" visszatér, hogyan lesz autoritása a kormányzáshoz? Ha életben marad, az már nagy szó - emlékezve régebbi haiti elnökök sorsára. (Egy amerikai napilap riportja szerint "olyan sokan lőnek majd Aristidera, hogy nehéz lesz megállapítani, ki ölte meg.") A külföldi kritikák közül érdemes átgondolni a Die Welt tudósítójának, Fritz Wirthnek analízisét: hogyan változnak gazemberek csodálatos módon partnerekké? A cikk alcíme szerint "Cedras megtanulta, hogy érdemes Clinton ellenségévé válni". Emlékeztet arra, hogy Cedras "a nyugati hemiszféra legnagyobb terroristája volt" - de napokkal később Amerika szavahihető partnere lett. Azzal vádolták, hogy uralma alatt háromezer embert megöltek, de végül egy népszerűtlen invázióból katonai manőver lett. "A partnerség a terrorista Cedras-szal nem más, mint paktum az ördöggel" - így ír Fritz Wirth. Az amerikai polgár és Clinton elfogadta, mert így eddig nem hullott amerikai vér. "De Cedras csak egy eset a sorozatból, aminek tanulsága, hogy érdemes Clinton ellenségének lenni." Nézzük a "sorozatot". Szomáliában Clinton vérdíjat tűzött ki Aidid bandavezér fejére, de miután 18 amerikai katona elesett, "Clinton befejezte a párbajt és Aidid türelmes és értékes partner lett abban, hogy az amerikaiak visszaléphettek Szomáliából", ahol ma Aidid erősebb, mint valaha. Lássuk a párbajt Kim II Sunggal, Észak-Korea sztálinista diktátorával. Szaddam Husszein óta nem fenyegette a világot ilyen nukleáris veszély. De Jimmy Carter segítségével az észak-koreai diktátor tárgyalóféllé változott - s így Pyongjang elnyerte atomfegyverkezéséhez azt, amire legnagyobb szüksége volt: időt nyert. Mi történt Beijinggel? Clinton fenyegetőzött, Kínában megsértik az emberi jogokat - aztán Kína megkapta a kereskedelmi engedményeket. Még Fidel Castróval szemben is engedményeket tett Clinton az amerikai emigrációs politikában. Mindez fatálisán hat Boszniában és Ruandában. Az elnök nem bírja a kríziseket, keménysége korlátozott, a haiti junta-főnök előtt már akkor meghátrált, amikor - egy évvel ezelőtt - kétszáz rendőrt küldött Haitibe, de a parton párszáz haiti tüntetett Amerika ellen s erre visszairányították a hajókat. Nem csoda, ha Cedras és társai Clinton folytonos fenyegetőzését blöffnek tartották. Dehát vizsgáljuk meg közelebbről "Father" Aristide portréját. A liberális New York Times kiküldött tudósítója, Larry Rohter nézett körül Port-au-Princeben, s megállapította, hogy a katolikus egyházi hierarchia Aristide-ellenes. A haiti egyház tizenegy püspöke helyeselte Aristide megbuktatását és ellenezte az amerikai intervenciót, amit "botrányosnak és erkölcstelennek tartanak". Aristide 1982-ben lépett be a szaléziánus rendbe, de 1988-ban kidobták, "mert radikális, erőszakot és osztályharcot hirdetett". A Vatikán - amely diplomáciai kapcsolatban van a haiti juntával - kezdettől fogva kételkedett abban, hogy Aristide kormányozni tudja az országot. Aristide erre azzal vádolta a püspököket, 'hogy a Duvalier-k 29 évig tartó diktatúrája alatt a Ton Ton Maoucute-ot, a gyilkos politikai rendőrséget támogatták. Az amerikai tudósító olyan papokkal is beszélt, akik Áristide oldalán állnak. Egyébként Haitiben az Egyház "haladó szárnya" az úgynevezett "ti legliz", azaz "a kis templom", illetőleg "kis egyház". Ennek hívei a "felszabadítási teológiában" (liberation theology) hisznek, ezek közé tartozik "Father Aristide". A püspökök dekrétuma, amelynek értelmében kitaszították Aristide-et a szaléziánus rendből, kijelenti, hogy "Aristide destabilizálta a hívők közösségét", az úgynevezett "népszerű egyház" - popular church - vezetője Haitiben. Ligonde, Port-au- Prince érseke a katedrálisban azzal vádolta Aristide-et, hogy "szocialista bolsevizmust" akar győzelemre segíteni Haitiben. A Times tudósítója azt is megjegyzi, hogy Ligonde érsek, aki szerint "sok családapa és anya megborzong a félelemtől" Áristide visszajövetele hírére, - elnökölt a fiatal Jean-Claude Duvalier esküvőjén, aki apjától, "Papa Doc"-tól mintegy "örökölte a diktatúrát". Az egyházi vezetők azonban azt sem felejtik el, hogy Aristide elnöksége alatt felbujtatta a csőcseléket, a pápai nuncius egyik asszisztensét megkergették és levetkőztették az utcán. Nem felejtettük el a marxista szandinista papokat sem, akiknek követői ugyancsak levetkőztették és meghajszolták Bismarck püspököt, a nicaraguai Romero érsek asszisztensét és dicsőítették a gerilla-háborút azon a címen, hogy "Krisztus is gerilla volt, amikor kiverte a templomból a kalmárokat". II. János Pál pápa nyilvánosan megintette managuai látogatása során ezeket a "populáris" papokat, nem kétséges, hogy ugyanezt tenné "Father Aristide" esetében is. Akadnak persze kommentátorok, akik helyeslik Clinton haiti kalandját. Meglepően egyikük Anthony Lewis, aki cikkek sorozatában ítélte el Bush és később Clinton Boszniával kapcsolatos politikáját. Most "bámulatosan sikeresnek" minősíti azt a körülményt, hogy "több mint 19.000 amerikai katona szállt partra, egyetlen harci veszteség nélkül". Azt viszont sajnálatosnak tartja, hogy "téves parancsok" folytán amerikai katonák csak nézik, hogy a régi rezsim emberei megverik ellenfeleiket. Szerinte neo-isolacionalisták ellenzik, hogy bárhová küldjenek amerikai csapatokat. A Kongresszusban néhány republikánus azt követeli, hogy azonnal vonják vissza a csapatokat Haitiből. "Képzeljék, milyen lenne Amerika reputációja, ha ez megtörténne, hiszen emlékezünk arra, hogy ázsiai vezetők csúfolták Amerikát akkor, amikor amerikai hajók szégyenletesen visszafordultak, egy évvel ezelőtt, amikor a csőcselék tüntetett a dokkokon" - írja Lewis. A New York Times konzervatív kommentátorának, William Safire-nek más a véleménye. "Jimmy Clinton" című cikkében megfigyeli, hogy Clinton "könynyedén hány morális bukfenceket". Clinton ultimátuma semmit sem ér. Kijelentette, hogy a tárgyalás befejeződött és a nyomásnak engedve, Cedras Haitiben marad. "Pacifista elődje átrázza - és személy szerint megsérthetik - amikor például Jimmy Carter azt mondta a haiti diktátornak, hogy "szégyenli az amerikai politikát". Clinton nem irányítja többé az amerikai külpolitikát. Amikor Carter elítéli az amerikai politikát azért, mert nincsenek szankciók emberi jogok megsértői ellen, Clinton csak hallgat. Christopher pedig telefonált Carternek, hogy tárgyaljon ", azt várhatjuk, hogy Carter felajánlja döntőbíráskodását, hogy megölelje Fidel Castrót és tárgyaljon Jeruzsálem kettéválasztásáról". (Jimmy Carterről egyébként egy Post-kommentátor megírta, hogy mielőtt az Öbölháború tárgyalásra került az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a volt elnök a Tanács minden tagját felszólította, hogy ellenezzék a Bush- Baker-féle tervet; egyedül Madame Thatchernek nem írt, "hiszen kár lenne a bélyegért". Amikor az amerikai invázió elkezdődött, Dante Caputo, Argentína volt külügyminisztere, aki az ENSZ megbízottja volt Haitiben, lemondott. Kijelentette, hogy jobb eredményt ért el 1991-ben, amikor Cedras-szal megállapodtak a Governor Islandon, mint most, amikor hatvan amerikai repülő már a levegőben volt Haiti közelében. Hallgassunk meg végül egy külpolitikai szakértőt; Henry Kissingert, aki azt a politikát kifogásolja, aminek következményeképpen egy szuperhatalom katonai inváziót indított egy lényegében fegyvertelen ország ellen, a nyugati hemiszféra legszegényebb nemzete ellen. A Carter-csoport megegyezése amerikai és haiti életeket mentett, eltávolítja - bizonyos idővel később - a haiti juntát, visszatérhet a választott elnök -, de Kissinger megjegyzi: mindig kétkedve gondolt katonai intervencióra Aristide visszatérése érdekében. Amerikai életeket csak akkor szabad kockáztatni, ha a nemzet biztonságát veszélyeztetik: akkor tisztán meghatározott célokkal és a feladathoz szükséges erőkkel, írja Kissinger. Ezeknek a kritériumoknak nem felel meg az adminisztráció politikája. Legfontosabb, hogy ne kerüljenek ingoványba az amerikai csapatok. Hibának tartja az invázió időzítését is, a 82-es légiszállítású hadosztály már a levegőben volt, amikor Carterék Haitiben tárgyaltak - mi lett volna, ha túszokként elfogják őket? Ha azért indították útba őket, hogy ne várják meg a következő napot, amikor a Kongresszus ellene szavazhatott volna, akkor megdöbbentő a végrehajtó és a kongresszusi erők kapcsolata. Fájdalmas erre gondolni, amikor már elindult egy katonai manőver. Legszükségesebb külpolitikánk meghatározása és főképpen: megállapítani, milyen körülmények közt lehet bevetni Amerika erejét. Dr. GYULAI KATALIN fogszakorvos (714) 836-9466 Új cím: 1111 Town & Country Rd. #44 Orange (Main Place-nél) DR. SZABÓ GABOR ügyvéd értesíti a Amerikai Magyar Hírlap olvasóit, hogy augusztus 29-től új irodába költözik. ÚJ cím, telefon és Fax szám: LAW OFFICES OF GABOR SZABÓ 9107 WILSHIRE Blvd., Suite 500 Beverly Hills, CA 90210 Telefon: (310) 858-3842 Fax: (310) 858-6861 Personal Injury Immigration Válás Workman Compensation Szerződések Végrendelet Autóbaleset Bűnügyek Real Estate 8484 Wilshire Blvd., #235 Beverly Hills, CA 90211-3245 Tel.:(213) 653-4884 Fax:(213) 852-0845 CSAK CSÜTÖRTÖK SPECIÁL Diétás vendégszakács készít halételeket és olasz pasta különlegességeket A rendes menü is kapható Remek olasz és francia borkülönlegességek A múlt heti nagy érdeklődésre való tekintettel kérjük időben foglalja le asztalát (213) 962-6434 ENGEL TAMÁS ÜGYVÉDI IRODÁJA (818)591-7990 5000 N.Parkway Calabasas, #103 Calabasas, CA 91302 GENERAL TORT PRACTICE personal injury, autóbaleset, slip and fall,wrongful death, munkahelyi balesetek, kártérítési ügyek, rágalmazás, becsületsértés, assault & battery pruducts liability medical malpractice etc. . - AMERIKAI H Ufagyar Hírlap El m _ CSAK CSÜTÖRTÖK SPECIAL A CSÁRDÁSBAN 5820 MELROSE AVE.