Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-07-22 / 27. szám

Jancsó Zsuzsa "Lottón nyert győzelem" Végétért az 1994-es Világ Kupa, amelyet első ízben rendeztek az Egyesült Államokban. Az első mérkőzést június 17-én játszot­ták Chicagóban, a döntőt pedig éppen egy hónappal később, július 17-én a pasadenai Rose Bowl-ban. 94.194 néző előtt került sor vasárnap a döntő mérkőzésre Bra­zília és Olaszország csapata között. Az egy hónapja tartó ese­ménysorozatnak összesen 3.5 millió nézője volt, az eddigi rekord 2.5 milliót messze meghaladva. Eloszlott tehát az aggály, hogy Amerikában nincs közönsége az európai futballnak. A kupát szponzoráló óriásvállalatok - Coca Cola, McDonalds, Phillips, JVC, Fuji Film, Snickers, EDS (Electronic Data Systems) és má­sok - meglátták az ebben rejlő rendkívüli üzleti lehetőséget és költséget, fáradságot nem kímélve népszerűsítették a Világ Kupát. A Pasadenába vezető utakon, autópályákon hosszú sorokban álltak a buszok, két-három órába tellett odajutni. A vérmesebb szurkolók kiszálltak és gyalog tették meg a hátralévő utat, csatla­kozva azokhoz, akik már eleve kiiktatták programjukból a parko­lás nehézségeit. A braziloknak volt népesebb szurkológárdája, hi­szen egész Dél-Amerika nekik drukkolt: sárga-zöldbe öltözve, gyakran meztelen bőrre festett brazil színekkel, zászlókat lengetve, dobpergéssel és énekszóval, szambát táncolva vonult ki fél Mexikó és a többi spanyol anyanyelvű sportbarát. Az európaiak többnyire Itáliának drukkoltak, de létszámban nem vehették fel a versenyt az ellentáborral. Több volt ez, mint csupán két bajnokcsapat vagy két gólkirály vetélkedője - nem csak Baggio Romario ellen, az olaszok a brazi­lok ellen, hanem a jó öreg Európa állt ki az Új Világ ellen. Ki fog győzni? Róma vagy Rio, a Tiberisz vagy az Amazonas, a Vezúv vagy a Cukorsüveg? Nagy volt a tét: mindkét csapat három kupát nyert eddig, és bármelyikük nyeri el a negyediket, az világcsúcs. Az olaszok szokásos remek védekező taktikájukat alkalmazták, a brazilok többet támadtak, de a végső siker elmaradt. Sokáig úgy tűnt, hogy itt nem fog semmi eldőlni: a negyven fok fölötti meleg­ben, a tűző nap alatt a lendületes játék ellenére gól nélkül ért vé­get az első félidő, majd a második, és a hosszabbítás első és máso­dik 15 perce is. Végül büntető rúgással döntötték el, kinek a birtokába jusson a hőn áhított kupa. Ezt a módszert 1982-ben ve­zették be, de eddig még nem kellett alkalmazni. A legtöbb edző és játékos úgy tartja, körülbelül annyira igazságos, mint a rulett - a pillanatnyi szerencse dönti el, ki győz. Csapatonként öt játékos rúghatot tizenegyest. Az első lövést az olasz Franco Baresi adta le - a kapu fölé. A brazil Santos lövését Pagliuca kapus kivédte. Al­­bertini a kapu felső bal sarkába lőtte az olaszok első gólját, de a brazil Romario egyenlített: 1-1. Evani olasz, Branco brazil gólt lőtt (2 - 2), majd Taffarel brazil kapus balra vetődve kivédte Mas­­saro lövését. Dunga belőtte a harmadik brazil gólt, és ekkor az olasz Roberto Baggio, akihez a legnagyobb reményeket fűzték, de sérülése miatt nem volt teljes formában, magasan a kapu fölé rúg­ta a labdát. Ezzel győztek is a brazilok, az ötödik lövést már le sem kellett adni. Ekkor hatalmas ováció tört ki a stadionban, amely a sok sárga­zöld színtől úgy nézett ki, mint egy óriási napraforgó. "Olé, olé, olé, olé!" - hangzott minden oldalról. A brazil játékosok össze­ölelkeztek, a levegőbe ugráltak, eljárták a győzelmi szambát - ilyen örömben 1970 és Pelé óta nem volt részük! Az olaszok a földre vetették magukat és a hajukat tépték, őket csak kevesen éltették. Pedig tulajdonképpen az ő második helyezésük is rendkívüli telje­sítmény, és a ranglétra magasabb fokán végeztek, mint a svédek, akik mégis harsogó ovációban részesültek, amikor a bolgárok elől elnyerték a harmadik helyet. Hiába - a brazilok lottón nyert győ­zelme mellett az ő teljesítményük elhalványult. A Branco, Zinho, Sergio és más brazil játékosok által csókolga­tott, majd magasra emelt kupa aranyán szikrákat vetett a pasade­nai napfény (reméljük, ezt jobban fogják őrizni, mint a Jules Rí­met vándordíját, amelyet elraboltak és soha többet nem került meg). Az égre fényes nappal tűzijáték vetett színes fényeket, és felülről virágszirmok szálltak alá a közönség soraira. Látványos, emlékezetes Világ Kupa volt, én csak két dolgot hiá­nyoltam. Az egyik egy Szepesi-féle lelkes és érzékenyen reagáló közvetítés, amelynek során a lelátón nyomban meg lehetett volna tudni, mi történik, ami így sajnos csak a másnapi lapokból derült ki - annál is inkább, mivel az "újonc" amerikaiak mindig felálltak, valahányszor csak távolról is gólhelyzetre emlékeztető esemény történt. Van egy furcsa, az amerikai futballból átvett hagyomány is, olyasmi, mint a veronai Arénában a gyertyagyújtogatás a nyi­tány alatt: a stadion egyik végéből elindul egy morajlás és minden kar a levegőbe lendül, majd újra leereszkedik. Mint egy óriási hullám, úgy vonul végig a mozgás és a hang a lelátókat színükig megtöltő tömegen, néha többször is körbefut, hosszú perceken át. Ilyenkor persze ismét elveszíti az ember a mérkőzés fonalát. A másik dolog, amit hiányoltam, a magyarok jelenléte volt a Világ Kupán. Hol vannak már az angolok elleni 6:3 boldog nap­jai... Csak az vígasztalt, hogy a döntőn a játékvezető (most első ízben) magyar volt: a FIFA a harminckilenc éves Puhl Sándor egri áruház-igazgatót jelölte ki az első helyet eldöntő mérkőzés leveze­tésére. E l^agyar Ifrrlap ____________________' -I HOGY MIK VANNAK!! ÚRI DIVAT: Koldusok Helytörténeti múzeumokból előszedegethetik a divatjamúlt zománcozott táblácskákat, hogy a kéregetés és kíntornázás hatósá­gilag tilos. Zenés kéregetést kín­tornázás helyett a Váci utcában kezdtek utcai muzsikusok. Előbb ifjak polgári engedetlenségből, utóbb agg hadfinak öltözöttek megélhetésért disztonáltak. Reprivatizálják a koldus mes­terséget Magyarországon. Álla­mi kezelésből visszakerül kinyúj­tott magánkezekbe. Persze, nem múlt el nyomtalanul, hogy negy­ven évig állami privilégium volt a koldulás és fosztogatás: kontá­rok, ad hoc koldusok, fűzfakére­­getők késleltetik az egykor büsz­ke mesterség jelenkori megbe­csülését. Lássunk néhány új típust! "Az ipari fellendülés áldozata": csúcsidőben közlekedési csomó­pontoknál a kitóduló utasok lába alatt ül. Lélektanilag képzetteb­bek mellett kölyökkutya szunyó­kál. Kettős tablójuk azt sugallja: a szánalmas ebnek lesz a borrava­ló. A szabatos: hazautazna Szeged­re, ellopták a pénzét, a címedet kéri, postafordultával megadja. Sosem kerek összeget kér. Magatehetetlen poronty: jeges asztalra ültetve áruház elé. Bér­lője személyautóból vigyázza biz­tonságát és a bevételt. A kegyes: kartontáblára kézzel írt szöveggel esd keresztény kö­­nyörületességért. Az előző poli­tikai kurzushoz hasonlóan az ada­kozásból kirekeszti a más vallású­­akat. Az ellenszolgáltatás: hóna alatt újságköteggel jár asztaltól aszta­lig az eszpresszóban. A pártálla­mi idők maradványa: rikkancs­­sággal leplezett KMK. Új idők­höz igazodó új vonása: a kínált napilapok múlt haviak. Az irredenta: siettedben megál­lít és szelíden közli, hogy a Tria­nonnal elcsatolt területekről ér­kezett. A konfidens: halk szóval, bizal­masan súgna valamit; inkább pa­naszkodni szeretne valakinek, semmint kapni valamit. A tehetségtelen: a Vörösmarty téren némán eléd nyújtja csonkolt ujjú kezét. Merőben anyagsze­­rűtlen. A kolduló kollektíva: az And­­rássy út és Nagymező utca keresz­teződésénél mindegyik sarkon el­őrenyújtott lábbal, forgalmat aka­­dályozva elhelyez egy-egy előrepiszkított gyereket. A nagybani: koszos göncök he­lyett estélyi ruhát ölt. Nem pálya­udvarok előtt kéregét, hanem az Operában. Neves művészeket fölléptet gázsi nélkül. (A művé­szek bosszúból régi hakniszámai­kat adják.) A bevételt jótékony­­sági alapra koldulja. Rendszerint drágább a leves, mint a hús. A szemtelen: Nála nem kötelező az estélyi. Lehet sportosan öltöz­ködve kunyerálni. Akár farmer­ban is. Alapítványt tett, és most a te pénzedet kéri hozzá. Az érzelmi zsaroló: napilapban hirdeti, hogy beteg, árva kisálla­tok menhelyére kér támogatást. Postafiókszámot megad - nevet, garanciát nem. Tanulság: a koldulás is csak an­nak kifizetődő, akinek van forgó­tőkéje. M.G.P. Fizessen elő a Hírlapra! (818)988-7716 • Repülő és hajó utak Vasútjegyek Amerikába * Európába • Gépkocsi bérlés • Hotel, Motel Gyors és pontos ügyintézés CSÁRDÁS MAGYAR ÉTTEREM 5820 Melrose Avenue Los Angeles, CA 90004 (213) 962-6434 Finom magyar ételek és borok nagy választékban Friss kenyér és cukrászsütemény rendelésre is Nyitva minden nap ebédre és vacsorára SEGÍTSÉG! Óhazába visszatérő tanár értékéért USA-ban és Kanadában KÉSZPÉNZZEL FIZET! Küldje el az ingatlanjának, földjének, ház részének a részletes leírását és helyét, antik bútorának, ékszerének vagy szőnyegének a fényképét, adjon egy eladási irányárat. Levelét azonnal megválaszolom, vagy telefonon felvilágosítást adok. Ne várjon, most van a lehetőség, ne szalassza el! Ne fusson ki az időből! Címem: Professor Thomas TÁLTOS, 11924 Forest Hill Blvd., Suite 22., West Palm Beach, Florida 33414 1994. szeptember 25-én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a belvárosi LOS ANGELES HILTON & TOWERS HOTEL GOLDEN STATE TERMÉBEN 930 Wilshire Blvd. (Figueroa sarok) HÉCZEY IVÁN bemutatja NEKÜNK TALÁLKOZNI KELLEIT! című vidám zenés műsorát. Közreműködnek: CSER LÁSZLÓ * CSER MÁRIA * DÓRA LÍVIA * HROTKÓ CSABA * HROTKÓ EMŐKE * KABÓK LAJOS * TARJÁN GYÖRGYI * VARGA TIBOR * VÍG MIA * VÍG TOMMY Konferál: HÉCZEY IVÁN Zenei vezető: CSER LÁSZLÓ Színpadmester: SZOBOSZLAY SÁNDOR Egységes helyárak: $20 Jegyrendelés az összeg beküldésével: Héczey Iván, 700 N. Westmount Dr. #302, West Hollywood, CA 90069 Tel. (310) 652-6892 5455 Garden Grove Blvd., Suite #100 Westminster, California 92633 800 675 0559 714 850-9876 Fax 714 891 -8394 HAJOLTAK V KÖZJEGYZŐI HITELESÍTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents