Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-01 / 38. szám
AMERIKAI VOL. 5. ÉVF. - No. 38. SZÁM - 1993. október 1. ÁFtA: 1 dollár FERCSEY: Látogatás a Szoborparkban - és Kéhli-mamánál ANTALL JÓZSEF LEVELE JELCINHEZ IRHÁZI: Piramis-hisztéria Kolozsvárott Széleskörű védjegyhamisítás Magyarországon SIMON: "A magyarok nem bevándorlók" GYUSZI BÁCSI, AKIT MINDENKI SZERET Újabb támadás Mostar ellen Újabb tüzérségi támadást indítottak a horvát erők Mostar muzulmán városnegyedei ellen. A szarajevói rádió szerint legkevesebb ötszáz lövedék hullott a keleti szektorra. A szarajevói jelentés szerint a horvát ágyúzás voltaképpen bosszú a középboszniai muzulmán harci sikerekért. A muzulmán erők ebben a körzetben - Vitéznél, Növi Travniknál és Jablanicánál visszaszorították a horvátokat, s már mintegy 200 kilométeres frontvonalat nyitottak, amely lehetővé teszi a neretvai hadszínterek összekapcsolását. Három gépet lőttek le az abház felkelők Az abház szakadárok egy újabb TU-134 típusú polgári repülőgépet lőttek le csütörtök reggel Szuhumi repülőterén. A gép éppen felszállni készült a repülőtérről, fedélzetén számos gyermekkel és asszonnyal, akiket légi úton akartak kimenekíteni a városból. Halottak nincsenek, de sok a súlyos sebesült. A Szuhumit körbezáró abház erők három napon belül a harmadik polgári gépet lőtték le. , Prágába költözik a Szabad Európa Rádió? A közeljövőben Münchenből Prágába költözhet a Szabad Európa Rádió, elsősorban anyagi okokból - közölte a Kelet-Európába sugárzó, amerikai finanszírozással működő állomás igazgatója. Az orosz kommunisták bomlasztási kísérletei Oroszországban a jövő év június 12-én előrehozott elnökválasztásokat tartanak. Jelcin madátuma 1996-ig öt évre szólt, de az alkotmányreformra vonatkozó rendeletében az orosz elnök javasolja a decemberben megválasztandó új kétkamarás parlamentnek, a szövetségi gyűlésnek, hogy 1994. február 1-ig fogadják el az elnökválasztásra vonatkozó törvényt. A rendelet szerint az új parlament hivatott kidolgozni a politikai pártokra, illetve a választási kampányra vonatkozó törvényeket. Az orosz kormány tegnap ellenőrzése alá vonta a parlament működését szavatoló pénzügyi alapokat, és úgy rendelkezett, hogy a központi bank csak a pénzügyminiszter jóváhagyásával utalhat ki pénzt a képviselőtestületnek. A Viktor Csernomirgyin miniszterelnök által aláírt rendeletben intézkedéseket hoztak a rubel védelmében is: utasították a központi bankot, hogy emelje a kamatlábakat, és legalább 30 százalékban állapítsa meg a betéti kamatot. A Legfelsőbb Tanács megpróbál agitációt kifejteni a hadseregben. Ez derült ki Pavel Gracsov védelmi miniszter csütörtök délutáni nyilatkozatából. Gracsov az orosz tévének nyilatkozva közölte, hogy egyetlen katonai egységhez sem engedték be a feloszlatott parlament küldötteit. Ismeretlen fegyveresek csütörtökön megkíséreltek behatolni a FÁK fegyveres erőinek moszkvai főhadiszállására, de az őrség és a rendőrök meghiúsították a támadást - jelentette az ITARTASZSZ. A hírügynökség szerint a tűzharcban két rendőr megsebesült. Kwasniewski a lengyel baloldal kormányfőjelöltje Walesa lengyel államfő levélben közölte a Demokratikus Baloldal Szövetségével, hogy baloldali politikust kíván megbízni az új kabinet létrehozásával. A választásokon győztes tömörülés - amennyiben elvállalja a kormányalakítást - Aleksander Kwasniewskit jelöli a miniszterelnöki székbe - jelenti tudósítónk, Ritecz Miklós Varsóból.- Csak akkor megyünk bele a játékba, ha nagy valószínűséggel sikerülhet is megalakítanunk a kormányt - nyilatkozta Zbigniew Siematkowski, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) szóvivője. Rövidesen bontják a nagymarosi körtöltést A Dieter Hoffman-ügy Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága zárt ülésén tájékoztatókat hallgatott meg Dieter Hoffman, a kémkedéssel gyanúsított és előzetes letartóztatásban lévő osztrák állampolgár ügyéről. Wachster Tamás (Fidesz), a bizottság elnöke az ülés után elmondta: Füzessy Tibor, a polgári titkossszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Bócz Endre fővárosi főügyész ismertette az ügyet és a nyomozás megállapításait. Hozzáfűzte: a bűnügy szigorúan titkos minősítésére tekintettel nem közölhet információkat a tájékoztatóban elhangzottakról. (MTI) * Ákos, a spártai hős A szombathelyi Horváth Ákos harmadszor próbált szerencsét az Athén-Spárta 245,1 kilométer össztávú ultramaraton futóversenyen. A két sikertelen kísérlet után megsokszorozott erővel készült. Ezúttal siker kísérte vállalkozását, a legeredményesebb magyar versenyzőként 34 óra 50 perc alatt futotta le a távot. Teljesült hát a nagy álom, immár Horváth Ákost is spártai hőssé avatták. A nagymarosi körtöltés elbontására kiírt pályázatra öt csoport jelentkezett, de kettő együttműködése miatt csak négy pályázatot nyújtottak be - jelentette Károlyi Csaba, a Dunai Rehabilitációs Iroda vezetője. Szeptember harmincadikára ígérik az eredményhirdetést, így októberben már szerződés köthető a kivitelezőkkel. Ha minden a tervek szerint zajlik, novemberben elkezdődhet a bontás. Károlyi Csaba elmondta: a jelentkezők meglehetősen szélsőséges szerződési ajánlatokat nyújtottak be, de valamennyien vállalták az 1996. nyári befejezést. A körtöltés területén először a száraz terepet kihasználva, kialakítják a mederszelvényt, a közműalagút nagymarosi részét, a vízgyűjtő galériát és a partvonalat. Ezekre a feladatokra a jövő évi költségvetésben kétmilliárd forintot különítettek el, de mert ennyi pénz nem elég, a további költségekre hitelt vesz fel a nyertes cég. Becslések szerint a hitel kamatterhei nélkül 8,6 milliárd forintba kerül a nagymarosi rehabilitáció. Mikor lesznek a választások? A magyar köztársasági elnök alkotmányos és mindenki számára elfogadható időpontra szeretné kitűzni a választásokat - tájékoztatta az újságírókat az államfő szóvivője. Göncz Árpád találkozott az Országos Választási Bizottság (OVB) elnökével, aki ismertette az elnökkel az OVB álláspontját a jövő évi választások időpontjáról. A választások kiírásának joga Göncz Árpádot illeti, aki azonban döntése előtt konzultálni kíván a parlamenti pártok vezetőivel is. Az elnöknek a döntést legkésőbb a választások időpontja előtti kilencvenedik napon kell bejelenteni. Két lehetőség áll Göncz Árpád előtt. Az első variáció szerint a legkorábbi időpont a jelenlegi Országgyűlés mandátumának lejáratát követő nap, 1994. május 3., a jogszabályok azonban lehetővé teszik azt is, hogy az új parlament ezen a napon tartsa alakulóülését. Ebben az esetben a legkorábban április 3-án tartanák a választások második fordulóját, az első fordulóra március 2-án kerülne sor. Az első esetben 1994. február 2-án, a második esetben 1993. december 20-án kell az elnöknek bejelenteni döntését. A HARMADIK EMELET ELNÖKE Amikor elmúlt heti számunkban beszámoltunk a moszkvai eseményekről az utolsó pillanatban érkezett hírekről, még nem láttunk tisztán az ottani események alakulásában. Az első hírek különösen úgy szóltak, hogy az ország fegyveres ereje nem engedelmeskedik Jelcinnek. Szerencsére ez téves információ volt, vagy pedig valamilyen bevatkozásra - jöhetett külföldről is - a katonai parancsnokok sürgősen megváltoztatták a véleményüket és felsorakoztak a köztársaság törvényesnek minősített elnöke mögött. Jelcint akkor, egy héttel ezelőtt, valóban félreállították, legalább is így szavazott az a parlament, amelyben a képviselők még az időközben megsemmisült szovjet rendszerben kapták a megbízásukat. Nem akarjuk azt írni, hogy a "nyomtalanul" eltűnt szovjet rendszer, mert sajnos, nem múlt el nyomtalanul. Maradványai, az ásatag politikusok, megkövesedett elveikkel még mindig a helyükön vannak, legalább is a parlamentben, egy ország törvényhozó testületében, amely általában fontos hivatalnak számít. A népakarattal megválasztott elnök észrevette, hogy az úgynevezett küldöttek gyűlésének visszahúzó, fékező ereje érvényesül minden fontos lépés megtételénél és lassan odáig fajultak a dolgok, hogy nyíltan felvették a harcot a törvényes államfő ellen. Egy pillanatig sem kérdés, hogy Jelcin helyesen, sőt alkotmányosan járt el, amikor egyszerűen állj—t parancsolt, mert nincs, egyszerűen nem lehetséges olyan alkotmány, amely engedélyt ad az ország törvényes rendjének, az egységnek az aláásására. Jelcin valóban nem tehetett mást, mint feloszlatta a parlamentet - amint ellenfelei megfogalmazzák: "egyetlen tollvonással". Végeredményben ő tette le az esküt az ország rendjének megvédésére. A maguk kis önző szemszögéből nézve, a parlamentnek igaza volt, amikor ennek ellenállt. Hiszen nem volt másról szó, mint arról, hogy a képviselők, ha nem is saját halálos ítéletüket, de mindenképpen felmondólevelüket írják alá. Ha a testületet feloszlatták, az ő munkaviszonyuknak is vége. A törvényes rendelkezések szerint valószínűleg kapják ugyan a fizetésüket addig, míg az új parlament össze nem ül, ők azonban éltek a gyanúperrel, hogy nekik ebben már nem lesz részük. Bár kétségkívül hazárdjáték volt, ők mindenesetre megpróbálták, hogy leszavazzák Jelcint, aki őket oszlatta fel. Az igazság azonban az, hogy egy feloszlatott parlament már semmit sem szavazhat meg. Egyszerűen azért, mert nem létezik többé. Emberileg érthető, ha az a néhány száz hirtelenlett munkanélküli minden szalmaszálba kapaszkodni szeretne, mégis nevetséges, amit tettek, a tragikus aláfestés ellenére is. Amint az egyik orosz újság megjegyezte: komikus események színhelye Moszkva. Egyszer talán vígjátékot írnak belőle. Vagy operettet. Képzeljük el: Alekszandr Ruckoj vezetésével - aki végeremdényben az Orosz Köztársaság második embere volt, alelnök - leszavazzák Jelcint, félreállítják és egyben vád alá helyezik. Ugyanakkor Ruckoj gyorsan megválaszttatja magát elnöknek. A folyamatot azonban nem gondolják végig. Bent tárgyalnak egy egyébként impozáns épület üléstermében. Döntésüket nyilvánosságra hozzák. Ugyanakkor Jelcin, akinek elnöki tisztét népszavazás hagyta jóvá, embereivel körülvéteti az épületet. Kinn a bárány, benn a farkas. A képviselők megfogták sajátmagukat, öngólt rúgtak, esetleg saját magukat billentették fenéken. Az épületnek az általuk megszállva tartott szakaszát egyszerűen nem hagyhatják el. Kisvártatva kívülről kikapcsolják az áramot, elvágják a telefon-, telex- és fax-összeköttetéseket. Víz egyelőre folyik még a csapból, de meddig? S ha volt is valami ennivaló a parlamenti büfé hűtőszekrényeiben, háromszáz ember ezt egyhamar feléli. Nos, vajon mi lett ilyen körülmények között Alekszandr Ruckoj? Amint az egyik orosz újságíró találóan megjegyezte: a harmadik emelet elnöke. Értsd: a parlament épületének harmadik emelete. A semminél több, de nem sok. Kívülről lehetnek ugyan hívei, de számuk napról napra csökken. Az élet törvényszerűségei már így rendelkeznek. Egyre inkább eltűnik annak a lehetősége, hogy Ruckojból lesz még valami ebben a büdös életben. Ebből kifolyólag hűséges híveinek, igaz barátainak a száma is egyre csökken. Ennek a tragikomikus szituációnak van egy komoly tanulsága. Nem szabad félmunkát végezni. Az oroszok is elkövették azt a hibát, hogy megszüntettek egy rendszert, törvényen kívül helyezték az uralmon volt pártot, csak éppen a képviselőtestületet hagyták meg olyannak, amilyen volt. Még a neve is maradt: Legfelsőbb Szovjet. Miféle "szovjet"? Szovjet nincs többé. Aki az eredeti szovjet törvényhozásba bekerült, csakis hétpróbás kommunista lehetett. És aki az volt, az is maradt. Miért változott volna meg, amikor senki sem kényszerítette rá? Titokban biztosan összeültek, haditerveket dolgoztak ki és különféle reménytkeltő injekciókkal látták el egymást. Amikor azután elérkezettnek vélték az időt, azonnal akcióba lendültek, bizonyítva ezzel, hogy a kommunista gyökér mindig újra hajt, amíg a helyén hagyják. Hála Istennek, Oroszországban csak a gyökérről volt szó. Lengyelországban már ott is baj volt, hogy a változás után a nép többségét nem tudták megggyőzni. Vajon mi a helyzet Magyarországon? SZ.L. 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION oUO o'OMlRSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER
