Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-09-24 / 37. szám

ERDÉLYRE FIGYELVE Tokay György elmaradt előadásának háttere (Előd László összeállítása) A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület Elnökségének Közleménye Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - volt temesvári lelkipásztor - 1991. október 30-án, rágalmazás cí­mén bűnvádi panaszt emelt a Bihar Megyei Ügyészségnél, ne­vezett loan Somesan újságíró, valamint Dr. Alcxandru-George Munteanu - az azóta megszűnt - Phoenix című nagyváradi szélsőséges nacionalista hetilap igazgatója ellen. Az előbbi, Dücső Csaba huszártól a fasiszta Tőkés Lászlóig című háromrészes cikksorozatában (Phoenix 40. 41. és 42. szám/1991), szerzői minőségében - többek között - a követke­ző rágalmakkal illette Tőkés Lászlót:- románellenes prédikálás a dési templom szószékéről;- ifjúsági kirándulásokon, a Szent Anna-tónál megtaposták a román zászlót és felesküdtek a magyar zászlóra, valamint Nagymagyarország visszaállítására;-az ifjúság fasiszta szellemű nevelése Désen és Temes­váron;- romángyűlölet keltése;- Dücső Csaba "testamentumának" követése, jelesen a ro­mánok "kímélet nélküli" meggyilkolása, a kutak megmérgezé­­se stb.;- Tőkés László "a magyar kémhálózat ügynöke", és- merényletet követ el Románia területi egysége ellen. A Bihar Megyei Ügyészség 14 hónap múlva, 1993. január 13- án keltezett válaszában kereken megtagadta a bűnvádi nyomo­zás beindítását, azon a címen, hogy a cikkekben található ne­gatív jellemzést Tőkés László "maga vívta ki különböző kon­ferenciákon, kül- és belföldi kongresszusokon, sőt idegen új­ságokban tett ellentmondásos kijelentéseivel, melyeket elmu­lasztott cáfolni". Az indoklás még hozzáteszi, hogy: Tőkés László "magatartását más újságok is (mint például a Romá­nul, Adevarul, Democratia stb.) kedvezőtlen módon jellem­zik, egybehangzóan az 1991. május 6-i ülésen felszólaló egyes román parlamenterekkel." A szélső-nacionalista újságok és parlamenterek véleményé­re hivatkozó elutasító határozatot 1993. január 31-én Tőkés László megfellebbezte Románia Főügyészségén. Indoklásában - többek között - megállapította: "a Bihar Megyei Ügyészség határozata sokkal inkább egy politikai, mintsem egy igazságü­gyi aktus", és "a módszer, valamint a végzés ellentmondanak az állami hatalmi ágazatok elválasztása elvének". Következés­képpen a határozat meghozatalában "a jelenlegi ügyészek po­litikai opciói" játszottak döntő szerepet. 1993. május 7-i válaszában Románia Főügyészsége újból el­utasította Tőkés László bűnvádi panaszát, és megerősítette a megyei ügyészség első fokon hozott határozatát, leszögezve, hogy: "a lefolytatott kivizsgálások alapján megállapítottuk, hogy az ügyben elfogadott megoldás törvényes és megalapo­zott, és nincsen ok a kivizsgálások újraindítására." A Királyhágó-melléki Refonnátus Egyházkerület Elnöksége megdöbbenését fejezi ki a román igazságszolgáltatás ezen újabb törvénytelen és nacionál-kommunista, pártos politikai meggondolásokkal és indoklással meghozott határozata felett. Elfogadhatatlannak tartja a Bihar Megy’ei Ügyészség valamint Románia Főügyészségének vonatkozó határozatait (Procuratu­­ra Judeteana Bihor - Dos. nr. 14/P/1992 - 12 januárié 1993 és Procuratura Generala - Nr. 10405/1353/1993 - 7 mai 1993). Egyházunk és püspöke, Tőkés László - aki a Ceausescu-dik­­tatúra megbuktatásában játszott meghatározó szerepet - elle­ne vannak és küzdenek mind a jobb- mind a baloldali, mind a kommunista, mind a fasiszta típusú politikai irányzatok ellen. Ennek értelmében visszautasítanak bármely, egyházunkat, il­letve annak vezetőit befeketítő és lejáratni szándékozó szélső­séges nacionalista rágalmat. Továbbá - lehetőségeik szerint - megtesznek mindent annak érdekében, hogy Romániában igazság szolgáltassák a kommunizmus áldozatainak, az 1989-es forradalom és a jelenlegi rendszer kárvallottainak és - végső soron - annak érdekében, hogy hazánkban megtisztuljon az igazságszolgáltatás, és megvalósuljon a demokratikus jogálla­miság. 1993. VIII. 2. Szilágyi Aladár Tőkés László főgondnok püspök Nagy port s vihart kavart az 1993. július 15—17—i neptuni tár­gyalás. Ceausescu egykori Feke­te-tengeri villájában gyűltek össze megbeszélésre Viorel Hre­­bengiue, a román kormány ál­lamtitkára, Traian Chebeleu el­nöki tanácsadó, Tokay György és Borbély László RMDSZ (Romá­niai Magyar Demokrata Szövet­ség) országgyűlési képviselők, valamint Fmnda György szená­tor. Az összejövetelt több titkos előkészítő gyűlés előzte meg 1992. januárjában és februárjá­ban a svájci Gerzenseeben. Az említett politikusok félhiva­talos amerikai szervezetek köz­reműködésével (IRES nemzet­közi kapcsolatok tanácsa, PEER - a PARMALEE alapítvány nemzetközi kapcsolatok prog­ramja, IREX International Re­search and Exchanges Board) gyakorlatilag titkos tárgyaláso­kat folytattak a román hatalom­mal, az RMDSZ vezetőségének tudta, hivatalos felhatalmazása nélkül. A tanácskozás oly megegyezés­sel zárult, melynek értelmében a kisebbség helyzetével kapcsola­tos törvényjavaslat kidolgozását vették tervbe. E törvényjavaslat szerint azokban a helységekben, ahol több mint 10 százalék ki­sebbség él, bevezetnék a két­nyelvű utcanevek felírásának jó­váhagyását, Marosvásárhelyt biztosítanák egy gimnázium fenntartását magyar diákok ré­szére és a kolozsvári egyetemen 300 magyar diák részére biztosí­tanának helyet. A tárgyalásokról és a tárgyalá­sok előzményeiről amerikai új­ságokban olvashattunk beszá­molókat (többek között: Was­hington Post április 3, 1993 - New York Times július 20, 1993). E cikkekben több téves információ is volt. A hibaigazí­tásokat, melyeket később közöl­ték, az olvasók ritkán veszik ész­re. A cikkek félre nem vezethe­tő módon idézik Tokay Györ­gyöt, amint többek között Dr. Tőkés László püspökről elítélő­en nyilatkozik, és a tárgyalások "eredményeiről" szól. A román hatalom ily módon máris fel­használta eddig még be nem váltott ígéreteit, hogy külföldön rokonszenvet ébresszen maga iránt és ellenszenvet az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Tőkés püs­pök iránt. A neptuni megegyezés sem ro­mán, sem magyar részről nem váltott ki örömöt, mindkét ol­dalról hevesen elmarasztalták a résztvevőket. (Lásd a Kaliforni­ában megjelenő "Universul" amerikai/román lapot.) Tőkés László, az RMDSZ tisz­teletbeli elnöke a Romániai Ma­gyar Szó augusztus 7-i, szombati számában elítélőleg írt a romá­nokkal bizalmas tárgyalásokat folytató RMDSZ-politikusokról. "A hatalom uszályában" című cikkben felvetette a kérdést: a hármak - Frunda György szená­tor, Tokay György és Borbély László képviselők - milyen fel­hatalmazás alapján, milyen mi­nőségben tárgyaltak a romániai magyarság sorskérdéseiről a ha­talommal; miért nem tájékoztat­ták az RMDSZ vezetőségét és testületek? Tőkés elfogadhatat­lannak és elítélendőnek minősí­tette, hogy miközben a román kormányzat készségesen szóba áll egyes "magánszemélyekként" szereplő politikusokkal, nem hajlandó tárgyalni a közel két­milliós romániai magyarság megbízott képviseletével. "Nem lehet érdekünk az egész országot tartós válságba kényszerítő és magyarságunkat továbbra is el­nyomatásban tartó kommuniz­mus utáni rezsim támogatása, nemzetközi elfogadtatása és legi­timálása..." - írja Tőkés. Tőkés azért is bírálta a megbe­szélések magyar résztvevőit, mert engedték magukat bevonni a hatalom körhintájába, s ugyanakkor a tárgyalások román asztalától a magyar felek csupán morzsányi eredmények Ígéreté­vel távoztak, elősegítve ezzel ro­mán törekvéseket arra, hogy a román kormány nemzetközi megítélése a románok javára történjen. Markó Béla, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség elnö­ke augusztus elején nyilvános­ságra hozott állásfoglalásában ugyancsak erélyesen rámutatott arra, hogy a három "együttmű­ködő" minden hivatalos felhatal­mazás és megbízatás nélkül, te­hát magánszemélyként vett részt a neptuni tárgyalásokon és meg­egyezésben. "Markó leszögezte: - írja Cseke Gábor tudósító az augusztus 4-i Magyar Nemzet­ben - a román hatalom máris A közírás nem mindig akkor virágzik, amikor a politikai sza­badság, ellenkezőleg, ismerünk korszakokat, midőn éppen a szabadsághiányos levegőtlenség állapotában kellett a publicis­táknak nagyot lélegezniük, hogy valami kis oxigénhez mégiscsak hozzájusson a nemzet ziháló tü­deje. Ez történt a negyvennyol­cas szabadságharc leverése után, midőn az önkényuralom legsötétebb esztendeiben Ke­mény Zsigmond a magyar köz­­írás azóta is felülmúlhatatlan re­mekeit vetette papírra. Vagy ép­pen Erdélyben a baljóslatú tria­noni végzés után, midőn az otta­ni magyar sajtóban: az Ellenzék, a Keleti Újság, a Brassói Lapok és más hírlapok hasábjain olyan felhasználta eddig még be nem váltott ígéreteit, hogy külföldön rokonszenvet ébresszen. Markó Béla hangsúlyozta, az RMDSZ programja világosan tartalmazza az erdélyi magyarság követelé­seit, miszerint részeredmények­kel, ígéretekkel ezután sem elégszik meg." Úgy érzem, bölcs döntés volt, hogy Tokay György behirdetett Los Angeles-i előadását (szep­tember 10, péntek) a rendezők lemondták. Nem tartom valószí­nűnek, hogy ez Tokay György kérésére történt volna, aki azon a hétvégén még városunkban tartózkodott. Feltételezem, hogy a rendezők nem akartak esetleg az RMDSZ vezetőkkel - Mar­­kó/Tőkés - szemben olyan vala­kit népszerűsíteni, felkarolni, szponzorálni - és ezzel igazolni, azonosítani magukat vele - Los Angelesben, akinek ez a leg­utóbbi akciója az RMDSZ szá­mára megkérdőjelezi hitelét, RMDSZ-mellett-állását,lojalitá­sát, sőt esetleg aláássa a romá­niai magyarság RMDSZ^képvi­­selte pozícióját, állásfoglalásait, követeléseit olyan kétes és nem konzultáló, félig-meddig titkos tárgyalásokkal, melyek eredmé­nye a magyarok részére: semmi az Ígéreteken kívül, de ugyanak­kor a románok számára az, hogy a tényekkel szöges ellentétben a magyar kisebbségi jogok biztosí­tóiként, bajnokaiként szerepeltet­hetik magikat a világ közvélemé­nye előtt, és így talán növelhetik esélyüket a rég áhított legna­gyobb vámkedvezmény megka­pására az amerikai kongresszus­tól. publicisták és politikai gondol­kodók vetettek számot a kisebb­ségi sorba taszított magyarság helyzetével, tennivalóival, mint Krenner Miklós (Spectator), Makkai Sándor, Kós Károly, Li­geti Ernő vagy Kuncz Aladár. De felhangzott a közügyben emelt szó és vétó az erdélyi ma­gyarság legsötétebb esztendei­ben, a nemrég megbukott buka­resti zsarnokság idején is, igaz, sokszor aesopusi nyelven, Sütő András "úti tűnődéseiben", Beke György irodalmi riportjaiban, Bodor Pál és Szász János jegy­zeteiben, Kántor Lajos irodalmi és művészeti glosszáiban. Ők és mások vitték tovább a nagyhírű és mindig a nemzet lelkét meg­szólaltató erdélyi magyar publi­cisztika hagyományait. Sokan közülük (így Beke György és Huszár Sándor) azó­ta Magyarországon figyelik és kommentálják, publicistaként is, az erdélyi magyarság köznapi életét és önvédelmi küzdelmeit. Erdélyi közírók maradtak így is, nemcsak annak következtében, hogy szülőföldjük felé tekinte­nek, hanem az erdélyi "ars pub­­licistica" morálja értelmében is. Tollúkat az elkötelezett hűség és aggódás vezérli, szavaiknak a nemzeti felelősségvállalás ad kü­lönös hitelességet és erőt. P.B. 1993. szeptember 24.1 AMERIKAI Magyar Hírlap H T áj ékoztatás Július 29-én rendes havi sajtóértekezletét tartotta Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. (...) * A saj­tóértekezleten napirendre került az az 1992 eleje óta folytatott, négy menetben lezajlott titkos tárgyalás-sorozat, melyre másfél év után mostanság derült fény, s amelyet "magánszemélyi'' minőség­ben Tokay György, Frunda György és Borbély László RMDSZ parlamenti képviselők amerikai közvetítéssel (Project on Ethnic Relations - Carnegie Foundation) folytattak a román kormány képviselőivel, Victor Hrebenciuc és Traian Chebeleu urakkal. A titkos tárgyalásokról nevezettek sem a közvéleményt, sem az RMDSZ vezetőségét és tagságát nem tájékoztatták. Mandátum nélküli tárgyalásaikon kötött egyezségeiket és azokon elért kétes értékű eredményeiket (pl. 300 hely a magyar felvételizők számára a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen stb.) nagymértékben meg­kérdőjelezi a román kormányzat azon törekvése, hogy az RMDSZ legitim szervezetét megkerülve a számára elfogadható személyek­kel tárgyaljon és egyezkedjen, a hatalom iránti konformizmust ré­szesítse előnyben. * Tőkés László tiszteletbeli elnök április óta két folyamodványban kért magyarázatot és követelte a titkos tárgyalá­sokra vonatkozó meg nem erősített hírek és állítások tisztázását - ez elől következetesen elzárkóztak az érintettek, sőt a bizonyítékok ellenére a marosvásárhelyi SZKT sem foglalt állást a kérdésben. * A püspök azon meggyőződésének adott hangot, hogy az RMDSZ megkerülésével, önhatalmúlag egyetlen RMDSZ-képviselőnek, még a legjobb szándék mellett sincs joga egyezkedni a hatalom, az erkölcsi halált szenvedett Iliescu-rezsim képviselőivel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Hivatala Erdélyi magyar publicisztika ELENA KNIT Nyitva hétköznap 10 - 6-ig Megnyitottam kötőszalonomat, *207 Berkeley St. kézi és gépi kötést rendelésre Santa Monica, CA 90404 vállalok. Tel: (310) 315-1033

Next

/
Thumbnails
Contents